Amikor a Vasember összecsinálta magát Chaplintől - Robert Downey Jr. 40 éve a filmvásznon
Hollywood egyik legsokszínűbb színészének az élete is meglehetősen színes.
Akár a személyisége: szenvedélyes, hatalmas szívű, szeretetre vágyó, féktelenül jó a humora. Downey egy kalandor, aki mégis biztonságra vágyik. Négy évtizede van a szakmában, és folyamatosan képes a megújulásra. Összegyűjtöttük a legérdekesebb tényeket vele kapcsolatban.
Magyar gyökerek, művész szülők, drogfüggő apa
Downey művészcsaládba született 1965-ben: édesapja, Robert Downey Sr. rendező, édesanyja pedig Elsie Downey színésznő. Apja egyébként egynegyed részben magyar zsidó. Robert és testvére, Allyson Downey is a film és az előadóművészetek világába merült el már egészen korán. Downey színészként 5 évesen mutatkozott be filmen, az apja által írt és rendezett Pound című filmben, és láthatóan nagyon fesztelenül mozgott a kamera előtt:
A szülők azonban 1978-ban elváltak, az apa a New York-i székhelyről Kaliforniába költözött, Robert pedig vele tartott. Apjától azonban sajnos nemcsak a film iránti szerelmét kapta ajándékba, hanem a drogok iránti vonzalmát is: az idősebb Downey korán megismertette a kábítószerekkel Robertet, akinek innen indult évtizedeken át tartó kálváriája a függőséggel.
Chaplin halálra rémítette
A nyolcvanas-kilencvenes években gyorsan ívelt felfelé Robert Downey Jr. karrierje, egyre komolyabb filmekben játszott. 1992-ben játszotta el élete addigi legfontosabb szerepét, ami után az egész világ megismerte. A Chaplin című filmben elképesztően átlényegült, ezért az alakításáért BAFTA-díjat nyert, sőt, Oscarra is jelölték.
Később bevallotta, hogy felkészülése során minden Chaplin-filmet megnézett, és amikor megkérdezték tőle, mit érzett a némafilmes ikon munkásságával kapcsolatban, ezt felelte: "Összecsináltam magam a félelemtől." Chaplin lánya, Geraldine Chaplin a saját nagyanyját játszotta a filmben, és később beismerte, hogy amikor először látta kosztümben-sminkben Downey-t, olyan kísérteties volt a hasonlóság édesapjával, hogy jó ideig megszólalni sem tudott a döbbenettől.
Magaslatok, mélységek
A kilencvenes évek szakmailag igazi diadalmenet volt a számára: játszott Robert Altman filmjében (Rövidre vágva), dolgozott Oliver Stone-nal (Született gyilkosok), és szerepelt izgalmas kosztümös filmekben is (Változások kora, III. Richárd). Az új évtized - és évezred - pedig ismét komoly kihívást hozott a számára: a Wonder boys - Pokoli hétvége című filmben Michael Douglas volt a partnere.
Kulcsszerepet kapott az Ally McBeal című sorozatban is - ez a kétezres évek női sorozatainak kultikussá vált elődje volt. Csakhogy Downey eközben nem volt boldog, sőt, igazából nagyon rosszul érezte magát, és ez hamarosan az egész világ tudomására jutott.
Drogfüggősége és az ebből adódó deviáns viselkedése 1996 és 2001 között csúcsosodott ki igazán. Több alkalommal is letartóztatták, gyakori vendég volt a rehabon, bipoláris zavarát pszichiáter kezelte, sőt, számos alkalommal került börtönbe.
1997-ben kirúgták az Ally McBealből. Ebből az időszakból való az az Elton John-dal, aminek egészen megindító lett a videoklipje, az "I Want Love", azaz "Szeretetet akarok" című számhoz a színész adta az arcát (érdekessége, hogy egy beállításban, vágás nélkül vették fel). Mintha egy önvallomás lett volna, a dalszövegben ugyanis a szerző felfedi, milyen felelőtlen, elveszett embernek érzi magát.
Downey-t azonban keményebb fából faragták annál, minthogy narancssárga rabszerkóban elvesztegesse a tehetségét. 2003-ban börtönt, alkohol- és drogproblémákat a háta mögött hagyva tisztán, józanul állt neki, hogy újraépítse a karrierjét.
