KULT
A Rovatból

Altesti humorral élnek és káromkodnak a cuki kutyusok a Kivert kutyákban

Nem kertelek, a Kivert kutyák egy szigorúan felnőtteknek szánt road-movie, amiben vizuális effektekkel megtámogatott kutyusok a főszereplők. Akik szeretik az édes házikedvenceket és a „kreatív” csúnyabeszédet, azoknak Kánaán lesz Josh Greenbaum legújabb rendezése, de akiknek ez a típusú altesti humor túl sok, azok kerüljék el messziről.


Amikor először láttam a film előzetesét, azonnal felkeltette az érdeklődésemet. Kicsit úgy éreztem, egy 18-as karikás

Úton hazafelé és Kis kedvencek titkos élete-szerelemgyerek lesz, és nem is tévedtem nagyot. Csupán a korhatárkarika lett 16-os,

ami annak köszönhető, hogy nem emberek a főszereplők, és a korhatár bizottság valószínűleg a szeretni való négylábúaknak jobban megbocsájtott. Maradjunk annyiban, hogy ha kétlábúakkal forgatták volna le a mozit, akkor még az X-es korhatár is benne lenne abban a bizonyos biliben.

Hangsúlyoznom kell: a Kivert kutyák nem gyerekeknek szól, nem is családi film, aki a poszterek alapján szokott dönteni a mozipénztárnál, az nagyon meg fog lepődni. A szövegkönyv már-már Kevin Smith-szinten tele van kreatívan obszcén kifejezésekkel, de ez nem zavaró. Speier Dávid régóta a UIP-Duna Film forgalmazó házi fordítója, a 80-as évektől kezdve majdnem minden UIP film elején elhangzik a „magyar szöveg: Speier Dávid”-mondat. Neki köszönhetünk sok-sok klasszikus szinkronfordítást, mint például az összes Grut, vagy a Shrek-filmeket is. A mostani produkció sem fog kilógni ebből az illusztris társaságból.

Szóviccek szóviccek hátán, miközben mindenkit elküldenek melegebb éghajlatra ízes magyar nyelven.

Mondhatjuk, hogy mindig jobb az eredeti hang, ami vitathatatlan, hiszen ez is egy csatorna, amin az alkotók a nézőkhöz szólnak, és szerves része a szerepnek. Ugyanakkor azt meg kell hagyni, hogy a magyar káromkodások és beszólások sokkal színesebbek, szagosabbak, mint az anglikán verziók. Akinek az első 5 perc után nem tetszik a film, az sajnos a végéig szenvedni fog, mert marginális változás nem történik sem a cselekményben, sem a színvonalban.

A Kivert kutyák nem más, mint egy szórakoztató, altesti humorba áztatott bosszútörténet. Főszereplőnk, Raggie egy végletekig boldog és kicsit együgyű keverék kutyus, aki nem veszi észre, hogy gonosz gazdája, Doug (Will Forte) igazából utálja.

Minden módon próbál megszabadulni a kiskutyustól, amit Reggie játéknak tekint.

Egy három órás autóút után azonban sikerül Dougnak elhagynia az ebet. Szegény pára: realizálja, mi is történt és megfogadja újdonsült kóbor kutyabarátai előtt, hogy ő bizony vissza fog menni a gazdájához és le fogja harapni a férfi nemesebbik szervét, mert Dougnak az a legkedvesebb ezen a Földön.

Ebben a küldetésben Bogár, Vadász és Maggie – az említett ebpajtások – is elkísérik főszereplőnket. Útközben természetesen mindenféle kalamajkába keverednek a kis kedvencek, több B történetszál is betolakodik a fő csapásvonal mellé, de mivel alapvetően nem a története miatt nézzük a filmet, így nem zavaró, sőt a kicsit epizodikus Family Guyos szkeccs-hatást kelti.

Josh Greenbaum rendező ügyes munkát végzett, jó a ritmusa, sok a töltelék, de nem túl hosszú tőle az amúgy szögegyszerű sztori.

Ügyes iparosmunka, főleg úgy, hogy ez a Greenbaum első egész estés mozifilmje, még akkor is, ha néha inkább animációs filmnek tűnik a Kivert kutyák.

Az eredeti hangok között találjuk Will Ferrellt, Jamie Foxxot, Isla Fishert, és Randall Parkot, ami természetesen a szinkron miatt teljesen felesleges információ, inkább csak érdekesség. Egyébként Kálid Artúr adja Bogár hangját, aki Jamie Foxxot szokta szinkronizálni, szóval próbálták tartani a párhuzamot. Mivel a szinkron kimondottan kreatív és jópofa, így tudja feledtetni, hogy a neves eredeti szinkrongárdából bizony semmit nem kapunk,

hiszen végig csak CGI-kutyákat nézünk a vásznon. Talán ez a leggyengébb pontja a filmnek.

Mivel a kutyáknak nem elég csak a száját mozgatni vizuális effektekkel, sokszor a teljes kutyafejnek, vagy akár a teljes állatnak is digitálisnak kell lennie, így gyakran kizökkent a filmből a tény, hogy most igazából egy animációs mesét nézünk. Nagyon szürreális érzés, de néha tényleg gagyi a látványvilág, ahogy az amúgy igazi kutyák szája és feje CGI-borzalomba megy át. Megértem, ezt nem lehet praktikai effektekkel megoldani, élő állatot pedig nem lehet veszélyeztetni, így marad a digitális megoldás, de néha látszik, hogy a költségvetés nagy része a szinkronszínészekre ment el.

Van nem kevés celeb-cameo a filmben, amit valószínűleg a Phill Lord - Christopher Miller producer párosnak köszönhetünk. Elég nagy nevek kezdenek lenni a srácok, már-már Zucker-tesók hangulatot kelt a karrierjük. Akik nem ismerik őket: Jerry és David Zucker a 80-as évek szuper vígjáték producerei/írói voltak. Nekik köszönhetjük többek között a Top Secret!-, a Csupasz pisztoly- és Airplane!-filmeket is.

Bármihez ér a Lord-Millerék páros mostanában, minimum anyagilag sikeres lesz a végtermék (Kokainmedve), de akár arannyá is válhatnak, mint a Pókverzum-filmek.

Élvezettel követem a két fiatalember karrierjét.

Will Forte is odarakta magát. Számomra mindig a Saturday Night Live egyik legnagyobb tehetsége marad, aki nem igazán tudta megvetni lábát Hollywoodban, pedig zseniális a csávó. Hiába ő az antagonista, el tudta érni, hogy megértsük a motivációját, miért utálja Reggie-t a gazdája.

Nem lehet egyetérteni a tetteivel, de az ő nézőpontjából tényleg a kiskutya tette tönkre az életét.

De, mint minden gonosz, a végén megérdemelten elnyeri, méltó büntetését. Ki szeretném emelni, van egy weboldal, amit minden gyengébb lelkületű állatbarát figyelmébe ajánlok: https://www.doesthedogdie.com . Nem akarok spoilerezni, de itt meg lehet nézni, hogy mennyire „bántják” a főszereplőket, ha valaki érzékeny az állatbántalmazás témára.

Arra ösztönzök mindenkit, hogy nézze meg a Kivert kutyák előzetesét, és ha az bejön, a végtermék is tetszeni fog. Én nagyon élveztem a vetítést, és úgy éreztem, hogy a közönség nagy része is jól szórakozott a háziállatok kalandjain.

Altesti humorától elvonatkoztatva, kreatív megoldásai kicsit magasabb szintre emelik, mint amit az alapötlet sugall.

Egyik kedvenc gyerekkori filmemre, az Úton hazafelé-produkciókra hajaz a film, felnőtt kiadásban. A Kis kedvencek titkos élete pedig a szatirikus kutyagondolkodásnál köszönt vissza. Olyan „mély és kifinomult” humornak enged ez teret, mint például, hogy mit gondolhatnak kisállataink, miért szedjük össze a kutyakakit, vagy miért pisilnek le a kutyák mindent és az mit jelent számukra? Aki ilyenekre kapható, annak csak annyit mondok, hogy irány a mozi!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Tarr Béla Krasznahorkai Nobel-díjáról: A Sátántangót egy éjszaka alatt olvastam el, és rögtön tudtam, hogy ez egy remekmű
Az író és a filmrendező sokáig dolgozott együtt. Tarr Béla nagyon örül, hogy Krasznahorkai László megkapta a Nobel-díjat.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. október 09.



A Népszava telefonon érte utol Tarr Bélát, miután csütörtökön irodalmi Nobel-díjat kapott Krasznahorkai László. Tarr több Krasznahorkai-regényből is filmet készített, hosszú ideig dolgoztak együtt.

Tarr így fogalmazott:

„Nagyon örülök, hogy nyert, úgyhogy egyelőre mást nem tudok mondani. Hosszú éveken keresztül együtt dolgoztunk, és hogy nyert, hihetetlen nagy öröm.”

A rendező a Sátántangót és Az ellenállás melankóliáját is vászonra vitte, utóbbi Werckmeister harmóniák címen került a mozikba. Alkotótársi kapcsolatuk A torinói lóig (2011) tartott.

Arra a kérdésre, miként hatottak az író szövegei a filmekre, Tarr ezt mondta: „Nem konkrét szöveg segített, hanem az a pozíció, ahonnan a világot nézi, mert az univerzális. Abban tudott nagyon segíteni. De hát ez két külön nyelv, az irodalom és a film. A Sátántangót egy éjszaka alatt olvastam el, és rögtön tudtam, hogy ez egy remekmű.”

A magyar kormány és a hazai művészeti élet több szereplője is gratulált a friss Nobel-díjas írónak:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
A Rovatból
Sorra érkeznek a gratulációk a friss Nobel-díjas Krasznahorkainak: Karácsony, Orbán is posztolt
Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter szűkszavúan gratulált. Bödőcs Tibor is posztolt, 2017-ben megjelent könyve, az Addig se iszik egyik bekezdését idézte.


Nyáry Krisztián elsőként reagált a Facebookon, és az Aprómunka egy palotáért című műből idézett egy hosszabb részletet:

(…) a művészet, ennyit még én is tudok, az nem az anyagi vagy szellemi tárgyakban megjelenő báj, a nagy szart, már bocsánat, a művészet, az nem valami tárgyban van, az nem esztétikai kijelentés, nem valami message, nincs message, meg egyáltalán, a művészet az csak kapcsolatban van a szépséggel, de nem azonos vele, és főleg nem korlátozódik a bájra, sőt, a maga rendkívüli módján elüldözi azt, tehát nem a könyvben, a szoborban, a festményben, a táncban, a zenében kell keresni, mivel nem is kell keresni, hisz azonnal felismerhető, ha ott van (…)

Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter a bejelentés idején még a magyar felsőoktatásról posztolt, negyedórával később már szűkszavúan gratulált.

Rövidesen Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere is megszólalt: „Krasznahorkai Lászlónál tökéletes, nagyon is kiérdemelt helyen van” a díj.

Közel negyven perc elteltével Orbán Viktor miniszterelnök is nyilvánosan gratulált, Magyarország büszkeségének, és egyben az első gyulai Nobel-díjasnak nevezve az írót.

Bödőcs Tibor is posztolt, 2017-ben megjelent könyve, az Addig se iszik egyik bekezdését idézte.

A Svéd Akadémia csütörtökön közölte, hogy idén Krasznahorkai László veheti át az elismerést.

A fogadóirodák az utóbbi napokban második legesélyesebb „jelöltként” jegyezték Krasznahorkait; az esélyek alapján olyan neveket előzött meg, mint Murakami Haruki, Salman Rushdie vagy Thomas Pynchon.

Az írót korábban Kossuth-díjjal, Nemzetközi Man Booker-díjjal, valamint számos hazai és külföldi elismeréssel tüntették ki.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Így ír a Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlóról a világsajtó: Végtelennek tűnő mondatok, könyörtelen intenzitás
A legnevesebb médiumok is beszámoltak arról, hogy Kertész Imre után ismét magyar író nyerte az irodalmi Nobel-díjat. A BBC, a Guardian vagy a CNN is fő helyen hozta a hírt.


Mint megírtuk, csütörtök délután kiderült, hogy 2025-ben magyar író, Krasznahorkai László kapja az irodalmi Nobel-díjat. A Svéd Királyi Tudományos Akadémia közleményében megjelent hivatalos indoklás szerint a magyar író a díjat „lebilincselő és vizionárius életművéért” kapta, amely „az apokaliptikus terror közepette megerősíti a művészet erejét”.

A hírről természetesen a világ legnevesebb médiumai is beszámoltak online felületükön. A BBC azt hangsúlyozza, hogy Krasznahorkai Kertész Imre után a második magyar szerző, aki elnyerte ezt a rangos díjat. Megemlítik, hogy öt regényt írt, melyek közül kettőt emeltek ki: az 1985-ben kiadott Sátántangót, amelyből 1994-ben hétórás fekete-fehér film is készült Tarr Béla rendezésében; illetve a 2021-es Herscht 07769 című kötetet, amelyet nagyszerű kortárs német regényként jellemeztek a kritikusok.

A Guardian arról is ír, hogy Krasznahorkai számos más neves irodalmi díjat is elnyert már, köztük a Nemzeti Könyvdíjat (2019-ben), amely az Amerikai Egyesült Államok egyik legismertebb irodalmi díja, vagy a Nemzetközi Man Booker irodalmi díjat (2015-ben). Cikkük szerint a magyar szerző hosszú körmondatairól és "könyörtelen intenzitásáról" ismert, amely miatt a kritikusok Gogolhoz, Melville-hez és Kafkához hasonlítják. Azt is megemlítik, hogy Krasznahorkai karrierjét nagyban meghatározták az utazások is, hiszen a világ számos helyén járt: élt Németországban, Kelet-Ázsiában és az Egyesült Államokban is.

A CNN azt az érdekességet említette meg, hogy

amikor még Krasznahorkai műveiből csupán néhányat fordítottak le angol nyelvre, James Wood irodalomkritikus szerint ezek a kötetek olyanok voltak, mint a "ritka pénznemek".

Ebben a cikkben is szerepel, hogy Krasznahorkait a hosszú, kígyózó mondatok jellemzik, amelyek eredménye Szirtes György műfordító szerint „az elbeszélés lassú lávafolyama”.

A New York Times felidézte, a magyar szerző 2014-ben azt nyilatkozta a lapnak, hogy egy „abszolút eredeti” stílust próbált kialakítani:

„El akartam távolodni irodalmi őseimtől, nem szerettem volna Kafka, Dosztojevszkij vagy Faulkner valamiféle új verziója lenni.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Krasznahorkai László kapta az irodalmi Nobel-díjat
A hivatalos indoklás szerint a magyar író a díjat „lebilincselő és vizionárius életművéért” kapta, amely „az apokaliptikus terror közepette megerősíti a művészet erejét”.


A Svéd Királyi Tudományos Akadémia csütörtök délután hirdette ki, hogy

2025-ben Krasznahorkai László kapja az irodalmi Nobel-díjat.

A közleményben megjelent hivatalos indoklás szerint a magyar író a díjat „lebilincselő és vizionárius életművéért” kapta, amely „az apokaliptikus terror közepette megerősíti a művészet erejét”.

Krasznahorkai László 1954-ben született Gyulán, a román határ közelében. Hasonlóan távoli, vidéki közeg ad helyszínt első regényének, a Sátántangónak is, amely 1985-ben jelent meg, és irodalmi szenzáció lett Magyarországon, egyben az író nagy áttörését is jelentette.

A regény erősen sejtető eszközökkel mutat be egy nyomorúságos helyzetben élő lakóközösséget egy elhagyott termelőszövetkezet területén, valahol a magyar vidéken, nem sokkal a kommunizmus bukása előtt. 1994-ben Béla Tarr rendezésében film is készült a regényből. Innentől kezdve Krasznahorkai állandó alkotótársa lett a hozzá hasonlóan öntörvényű, fekete-fehér filmjeivel a nemzetközi színtéren is kultikussá vált rendezőnek. Egészen 2011-ig dolgoztak együtt, amikor a A torinói lóval lezárta mozifilmes életművét.

Műveit elismeréssel fogadták a kritikusok az Egyesült Államoktól Japánig. Az amerikai kritikus, Susan Sontag második könyve, Az ellenállás melankóliája (1989) után „az apokalipszis Gogolt és Melville-t idéző magyar mesterének” nevezte Krasznahorkait, W. G. Sebald pedig így írt róla: „Krasznahorkai víziójának univerzalitása a Holt lelkeket író Gogoléval rokon, s a kortárs irodalommal kapcsolatos minden kétségünket eloszlatja”. 1993-ban elnyerte Németországban az év legjobb könyvének járó díjat, a Bestenliste-Preist Az ellenállás melankóliája című regényéért.

A Háború és háború (1999) című regényben Krasznahorkai a magyar határokon túlra fordította a figyelmét: a szerény levéltáros, Korin élete utolsó nagy tettére készül, és Budapest pereméről New Yorkba utazik, hogy egy pillanatra a világ közepére állhasson. Otthon, a levéltárban egy kivételesen szép, régi eposzra bukkant visszatérő harcosokról, és abban reménykedik, hogy megismerteti a világgal. Krasznahorkai prózája ekkorra a hömpölygő szintaxis felé alakul: hosszú, kanyargó, pont nélküli mondatokkal, amelyek azóta védjegyévé váltak.

A regény írása közben több éven át keresztül-kasul utazta Európát. A mű megírásában legnagyobb segítségére Allen Ginsberg volt, akinek New York-i lakásában hosszabb ideig lakott, és baráti tanácsaival is segítette őt.

1990-ben Kelet-Ázsiában utazgatott, mongóliai és kínai élményeiről Az urgai fogoly és a Rombolás és bánat az Ég alatt című regényében számolt be.

2016 szeptemberében megjelent Báró Wenckheim hazatér című regénye, melyben a fókusz a hazatérésen van. Itt Dosztojevszkij „idiótája” születik újjá a reménytelenül szerelmes, szerencsejáték-függő báró alakjában. A báró tönkrement, és sok, Argentínában töltött száműzetéses év után hazafelé tart Magyarországra. Krasznahorkai László egész életművét összegző regénye apokalipszis és karnevál, érzékeny szatíra és dráma és tragikus zárlat, melyben mindenki megkapja a magáét: aki nevetni akar, nevethet, aki elérzékenyülni, az elérzékenyül. Előképe Gogol és Mikszáth, no meg az enciklopédikus Dante, aki e regény lapjain is feltűnik: szolnoki lakos, aki – fejben – erősen hasonlít a Dante nevű brazil balhátvédre.

2018-ban jelent meg az Aprómunka egy palotáért: bejárás mások őrületébe című műve, 2022-ben a Herscht 07769 című elbeszélése, 2024-ben pedig a Zsömle odavan című regénye. Legújabb regénye, A magyar nemzet biztonsága novemberben jelenik majd meg.

Krasznahorkai László számos díjat kapott a munkássága során, köztük tulajdonosa a legrangosabb magyar állami díjnak, a Kossuth-díjnak is. 1993-ban megkapta az év legjobb könyvének járó díjat Az ellenállás melankóliája című regényéért Németországban, valamint 2010-ben Berlinben megkapta a Brücke Berlin-díjat Seiobo járt odalent című elbeszéléskötetéért, ami németül is megjelent. 2014-ben elnyerte az America Award irodalmi életműdíjat, majd egy évvel később a nemzetközi Booker-díjat is. 2021 áprilisában neki ítélték meg az Osztrák Állami Díjat, 2022-ben pedig a Herscht 07769 című elbeszélésével elnyerte a Libri-díjat.

(via nobelprize.org, Wikipedia)


Link másolása
KÖVESS MINKET: