HÍREK
A Rovatból

Általános sztrájk kezdődött a közoktatásban – a dolgozók több mint fele nem vette fel a munkát Romániában

A szomszédos országban azt szeretnék elérni, hogy a tanárok kezdő fizetése érje el a 300 ezer forintnak megfelelő összeget.


Általános sztrájkot hirdetett Romániában a három legnagyobb tanügyi szakszervezet hétfőn, miután nem tudott megegyezni a kormánnyal a több mint 300 ezer embert foglalkoztató ágazat számára követelt béremelésekről. Az érdekképviseletek szerint mintegy 150 ezer pedagógus és az iskolai kisegítő személyzet 60-70 ezer tagja szüntette be meghatározatlan időre a munkát.

Nicolae Ciuca miniszterelnök vasárnap tett még egy utolsó kísérletet arra, hogy lebeszélje a tanárokat a sztrájkról, de a szakszervezetek szerint semmilyen új, érdemi ajánlattal nem állt elő. A kormányfő arra hivatkozott, hogy az oktatási alkalmazottak bérezési problémáira a kidolgozás alatt lévő új közalkalmazotti törvény ad majd választ, hozzátéve, hogy a jogszabály tervezetét július 15-ig készíti el a munkaügyi tárca, és a szeptemberben kezdődő őszi ülésszakban kerül a parlament elé elfogadásra.

A kormány tárgyalóküldöttsége addig is évi kétszeri 1000 lejes (75 ezer forint) támogatást ajánlott fel a pályakezdő, illetve a hátrányos térségekben munkát vállaló pedagógusok számára. Ciuca a párbeszédkészségét hangoztatta, és arra figyelmeztette a tanárokat, hogy a záróvizsgákra készülő diákokat nem kellene ebben az időszakban további stressznek kitenni.

Az érdekképviseletek szerint azonban a kormány az előző napokban is ugyanezzel az ajánlattal állt elő, a sztrájk kirobbantására szavazó szakszervezeti tagok pedig ennek tudatában írták alá, hogy „méltányos bérezésük” kiharcolása érdekében vállalják a munkabeszüntetést és az ezzel járó bérkiesést.

Marius Nistor, a Tanügyi Szabad Szakszervezetek elnöke szerint a tanárok „nem szociális segélyt kunyerálnak”, hanem munkájuk társadalmi jelentőségének megfelelő szintű, inflációkövető bérezést követelnek, azt a vádat pedig, hogy a munkakonfliktus legradikálisabb formáját – az általános sztrájkot – nem volt szerencsés a tanév végére és a küszöbönálló kormányváltás elé időzíteni, azzal hárította el, hogy a döntéshozóknak volt elég idejük megoldást találni a tanárok követeléseire, de a korábbi tüntetéseket és petíciókat szerintük nem vették komolyan.

A sztrájkolók azt követelik, hogy az ágazati bértábla a négyezer lejes (300 ezer forint) országos nettó átlagbér szintjén kezdődjék, míg jelenleg egy kezdő tanár bére nem éri el a 2600 lejt (200 ezer forint). Legutóbb 18 éve volt általános sztrájk a román közoktatásban.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Kokárdagyártás az iskolákban: Fejenként száz darabot kell leadni, de senki sem tudja, mi lesz a rengeteg kokárda sorsa
A Nemzeti Művelődési Intézet több ezer szakköröst bízott meg kokárdavarrással a március 15-i ünnepre. A szoros határidő és a későn érkező alapanyagok miatt több helyen a diákok és szülők is túlóráznak.


Miközben az ország a március 15-i nemzeti ünnepre készül, iskolákban és közösségi házakban ezrek versenyeznek egy másik, sokkal szorosabb határidővel: február közepéig több százezer kokárdát kell legyártaniuk, sokszor a szabadidejük terhére.

A történet egy kelet-magyarországi szakközépiskolából indult, ahol egy szakkörvezető tanár januárban kétségbeesett hangú segélykérő levelet küldött kollégáinak. Azt írta, a tízfős hímző és gyöngyfűző szakkörének ezer darab kokárdát kellene elkészítenie február közepéig, amit teljesen reménytelennek lát.

Az esetről a Telexnek beszámoló egyik pedagógus kiderítette, hogy a Nemzeti Művelődési Intézet már szeptemberben tájékoztatta a szakkörvezetőket a feladatról,

ám az alapanyagok csak januárban érkeztek meg, így mindössze egy hónap maradt a teljesítésre. A tanárnő szerint a kollégájának azt sem árulták el, mi lesz a következménye, ha nem készülnek el időre, amire az azt felelte, ezt inkább nem is akarja tudni.

Azóta „mindenki túlórában vagy a szabadidejében varrja a kokárdákat: gyerek, szülő, pedagógus, a pedagógus családja, otthon és az órákon, vagy szakmai gyakorlatokon”.

A haladás azonban lassú, mivel a diákok ügyetlenek a varrásban, egy-egy szakkör alatt fejenként csak két-három darabbal készülnek el.

A Nemzeti Művelődési Intézet minden szakkörnek ötszáz kokárda elkészítését adta feladatul, ami az ötfős csoportokban fejenként száz darabot jelent. A feladatot tematikától függetlenül kell teljesíteni, így a natúrkozmetikum-készítők és a mézeskalácsosok is varrnak. Az elkészült mennyiség felét kötelezően be kell szolgáltatni az intézetnek, a másik felének kiosztásáról a helyi közösségeknek kell gondoskodniuk.

Több település, köztük a Máriahalom Kultúrház – Közösségi Színtér szervezője is a lakosság segítségét kérte a feladat teljesítéséhez. „Tudjuk, hogy mindenkinek kevés a szabadideje. De ha többen csináljuk tévénézés, beszélgetés közben, akkor hamar megleszünk vele”

– írta posztjában.

A Nemzeti Művelődési Intézet ügyvezetője, Nagy Edina a megkeresésre azt válaszolta, hogy a partnerek önkéntesen csatlakoztak az együttműködéshez. „A kisközösségi tevékenység része a kokárdakészítés a március 15-i nemzeti ünnepre készülés jegyében. A kokárdákat részben helyi, részben országos kulturális eseményekhez kapcsolódóan fogják felhasználni.”

Nem mindenhol okozott azonban feszültséget a feladat. A Sajószentpéteri Kossuth Lajos Általános Iskola Móra Ferenc Tagiskolája arról számolt be, hogy a tanulóik „nagyon jól érezték magukat, a kezdeti nehézségek után ügyesen készítették a kokárdákat”. Az intézmény igazgatója, Fürjes-Gáborné Csépányi Ágnes szerint örömmel mondtak igent a felkérésre. „Annál inkább, mivel fontosnak tartjuk a tanulók nemzeti öntudatának erősítését, a kokárda is ezt szimbolizálja” – mondta. Egy Vas megyei közművelődési szakember, Szita Ferencné pedig arról beszélt, hogy ők „nagyon szívesen bevállalták” a feladatot, és már majdnem el is készültek az 1500 darabbal.

A Nemzeti Művelődési Intézetet a Lezsák Sándor nevével fémjelzett lakiteleki Népfőiskola Alapítvány hívta életre. Az intézet Szakkör nevű kezdeményezésének oldalán a 2025/2026-os évadra 13.950-en jelentkeztek. Ha minden szakkör megkapta az 500 darabos feladatot, az összesen közel 1,4 millió legyártott kokárdát jelenthet.

A programot felügyelő Kulturális és Innovációs Minisztérium a cikk megjelenéséig nem válaszolt a finanszírozással és a kokárdakészítéssel kapcsolatos kérdésekre.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
„Az akkugyár problémáival kellene foglalkozni, nem terelni!!” – Kammerer polgármester kajakozós fotója kiverte a biztosítékot Gödön
Göd polgármestere egy hétvégi kajakozásról posztolt, miközben a helyi Samsung-gyárban talált szennyezés miatt nyomoz a rendőrség. A bejegyzés alatt a kommentelők a felelősségét firtatják.


Kommentcunami indult Göd polgármesterének kajakozós posztja alatt, miközben a városban a Samsung-akkugyár körüli botrány miatt forrnak az indulatok. Kammerer Zoltán február 16-án, hétfőn tett közzé két fotót arról, hogy a hétvégén a Dunán evezett.

„A mai hóeséshez képest szinte hihetetlen, de két napja olyan szép tavaszias időnk volt, hogy idén először vízre szálltam én is”

– írta a városvezető, akinek posztja alatt özönleni kezdtek a számonkérő hozzászólások – írta a hvg.hu.

A legtöbb kommentelő azt nehezményezte, hogy a polgármester miért nem a gödi Samsung-gyár ügyével foglalkozik. „Az akkugyár problémáival kellene foglalkozni, nem terelni!!” – írta egyikük, míg egy másik hozzászóló ironikusan megjegyezte: „Szinte el is feledkeztünk már a Samsung környezetszennyezéséről”.

A heves reakciók oka, hogy a Telex február elején megírta: a gödi akkugyár egyik, elvileg a többi területtől hermetikusan elzárt részlegének levegőjében a határértéket sok százszorosan meghaladó koncentrációban találtak rákkeltő anyagokat. Az ügyben a rendőrség nyomozást indított.

A Samsung állítja, hogy minden környezetvédelmi és munkavédelmi előírásnak megfelel, és jogi lépéseket helyezett kilátásba, a kormányhivatal pedig azt közölte, hogy a gyár nem veszélyeztette a környezetet.

Kammerer Zoltán egy hete szólalt meg az ügyben. Akkor azt állította, hogy a város által megbízott szakemberek csak egyszer állapítottak meg enyhébb egészségügyi határérték-túllépést, de azt szerinte a fűtési szezon okozta, nem a gödi akkugyár.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter „kampánykamunak és rémhírterjesztésnek” nevezte az ügyet, és tagadta a titkosszolgálati érintettséget. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter álhírnek minősítette a sajtóban megjelenteket, és szintén jogi lépéseket helyezett kilátásba.

Vona Gábor feljelentése nyomán derült ki, hogy a rendőrségen már folyamatban van nyomozás. Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke kormányzati felelősséget és lemondást sürgetett. A Magyar Szakszervezeti Szövetség pedig anonim segélyvonalat indított a gödi Samsung-dolgozóknak.

A kormány korábban 34,5 milliárd forint közpénzt költött a gyár víziközmű-fejlesztésére. Az évek során a céget több hatósági bírsággal is sújtották, összesen mintegy 378 millió forint értékben. Göd önkormányzata 2023 óta saját finanszírozásban végeztet célzott, akkreditált levegőminőségi méréseket, többek között a gyártás során használt, potenciálisan veszélyes NMP-oldószer koncentrációjára.


Link másolása
KÖVESS MINKET:





Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Vad elefántok öltek meg egy magyar turistát Srí Lankán – a hatóságok nyomoznak, reagált a külügy is
A 64 éves magyar férfi a feleségével sétált a Pidurangala-sziklánál, amikor az állatok rátámadtak. A helyi rendőrség nyomozást indított, miközben a magyar konzulok segítik a gyászoló családot.


Halálos elefánttámadás ért egy magyar turistát Srí Lankán. A 64 éves férfi a feleségével sétált a Pidurangala-sziklához vezető úton, amikor vad elefántok támadtak rá. Bár kórházba szállították, olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy február 16-án életét vesztette.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium a Telex megkeresésére közölte, hogy az illetékes magyar konzulok folyamatosan tartják a kapcsolatot az áldozat családjával és a helyi hatóságokkal, és minden lehetséges segítséget megadnak a hozzátartozóknak. A helyi rendőrség vizsgálja a tragédia körülményeit.

„A körzeti rendőrkapitányság nyomozást folytat a baleset körülményeinek pontos felderítése kapcsán” – írta a tárca.

A tragédia nem egyedi eset, a Srí Lankán egyre súlyosbodó ember–elefánt konfliktus az elmúlt évtizedben hivatalos adatok szerint több ezer elefánt és több mint ezer ember életét követelte. A Sigiriya–Pidurangala térség különösen kockázatosnak számít: 2024 áprilisában egy kanadai turistát sebesítettek meg súlyosan vad elefántok, a hatóságok akkor is arra figyelmeztettek, hogy a látogatók a kijelölt utakat használják, és kerüljék a dzsungelösvényeket. A környék turisztikai hiányosságaira már korábban is felhívták a figyelmet; egy civil szervezet az elmúlt évek több halálesete után a sürgősségi ellátás hiányát bírálta.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk