KULT
A Rovatból

Parádés előadás Szegeden

Parádés szereposztással állítják színre ma este Szegeden Madách Imre klasszikusát, Az ember tragédiáját. A 80 éves Szegedi Szabadtéri Játékok ünnepi előadásán Ónodi Eszter, Rátóti Zoltán, Trill Zsolt, Gáspár Sándor, Cserhalmi György, Blaskó Péter és Hobo is a színen látható.


Parádés szereposztással állítják színre ma este Szegeden Madách Imre klasszikusát, Az ember tragédiáját. A 80 éves Szegedi Szabadtéri Játékok ünnepi előadásán Ónodi Eszter, Rátóti Zoltán, Trill Zsolt, Gáspár Sándor, Cserhalmi György, Blaskó Péter és Hobo is a színen látható.

Csomós Éva ajánlója

A fennállásának idén 80. évfordulóját ünneplő Szegedi Szabadtéri Játékok Madách Imre halhatatlan művével, Az ember tragédiájával tiszteleg elmúlt évtizedei előtt.

A nyitóelőadásul választott monumentális mű biztos sikere akár előre is könyvelhető, mivel a Dóm téri játékok „csúcstartója”-ként is emlegetett dráma az elmúlt évtizedek során 16 évad 61 előadásban jelent meg a nézők előtt. Ezúttal a debreceni Csokonai Színház igazgatója, Vidnyánszky Attila rendező állítja színre, ki úgy érzi, hogy alkotótársaival a magyar színházi élet ünnepévé teszi Az ember tragédiáját.

[caption id="attachment_20155" align="alignnone" width="466" caption="Ónodi Eszter és Rátóti Zoltán"]Ónodi Eszter és Rátóti Zoltán[/caption]

Éva, az örök nő Ónodi Eszter lesz, párját, Ádámot Rátóti Zoltán alakítja. Sorsukat Luciferként Trill Zsolt követi, az Úr pedig Varga József lesz. A debreceni színház és a beregszászi társulat színészei mellett a kisebb szerepekben is nagynevű művészek jelennek meg, így Cserhalmi György, Gáspár Sándor, Blaskó Péter és Földes László Hobo is, ki a londoni színben énekel.

[caption id="attachment_20159" align="alignnone" width="466" caption="Rátóti Zoltán, Trill Zsolt, Gáspár Sándor és Ónodi Eszter"][/caption]

A rendező – szó szerint – hatalmasat álmodott, s Alexandre Belozub díszlet- és jelmeztervezővel, valamint Gemza Péter koreográfussal olyan „szélesvásznú” produkciót alkottak, minek látványvilága az egész világmindenséget leképezi. Az Úr a tizenöt méteres díszletelem tetején foglal helyet, onnan fut le a tejutat szimbolizáló, tizenöt méteres szakálla.

A színek változását egy nyolc méter átmérőjű forgószínpad érzékelteti, a szereplők pedig több mint ötvenötezer liter virágföldet is megmozgatnak játékuk során. A föld szimbólumán túl jelentős szerepet kap maga a tér, hiszen a dóm varázsa méltón idomul az Isten felé nyúláshoz, de a fény, mint az élet forrása is kiemelt nagy jelentőséggel bír.

[caption id="attachment_20160" align="alignnone" width="466" caption="Az alkotók a próbán"]Az alkotók a próbán[/caption]

Az évforduló nem csak a Játékok életében fontos, az egész magyar színházi életre nézve is nagy jelentőséggel bír. Nyolcvan nyár alatt ugyanis több mint 900 előadást és ezek közül több mint 330 bemutatót láthatott több mint négy és fél millió néző.

Ezt a hatalmas, tiszteletre méltó történelmet a modern kor szellemében a fesztivál menedzsmentje digitalizálta is, így a Játékok honlapjáról elérhető, úgynevezett kronapédia segítségével bárki pontos dátum alapján kereshet rá egy-egy előadásra, plakátokra, szereposztásokra, alkotókra 1931-től a 2009-es évadig. Az adattár pedig a jövőben folyamatosan bővül.

Madách Imre drámai költeménye a fesztivál dicső kezdeti korszakában szinte minden évben színre került: 1933 és 1939 között évente láthatta a közönség. A háború szülte húsz éves kényszerszünet utáni második évtől, a hatvanas években összesen hatszor, a hetvenes és nyolcvanas években pedig egy-egy évadra tért vissza a Dóm térre, utoljára 2000-ben.

[caption id="attachment_20158" align="alignnone" width="466" caption="Huszti Péter és Juhász Jácint"]Huszti Péter és Juhász Jácint[/caption]

Hont Ferenc után Major Tamás, Vámos László, majd Szinetár Miklós is rendezhette a darabot, Ádám, Éva, az Úr és Lucifer szerepeiben pedig olyan jeles művészek álltak színpadra, mint Lehotay Árpád, Tőkés Anna, Básti Lajos, Bessenyei Ferenc, Ruttkai Éva, Gábor Miklós, Sinkovits Imre vagy épp Huszti Péter.

Előadások:

2011. Július 01. Péntek, 21:00

2011. Július 02. Szombat, 21:00

Esőnapok

2011.07.01. 21:00 Az Ember Tragédiája 2011.07.03. 21:00

2011.07.02. 21:00 Az Ember Tragédiája 2011.07.03. 21:00

Jegyárak:

10.000 Ft - Páholy 5., Páholy 4.

18.750 Ft - Páholy 8., Páholy 10.

2.900 Ft - Odessza szektor, Brüsszel szektor

3.700 Ft - Turku szektor, Toledo szektor, Nizza szektor, Parma szektor

4.600 Ft - Turku szektor, Bécs szektor, Parma szektor

5.150 Ft - Turku szektor

5.500 Ft - Párizs szektor, Bécs szektor

6.600 Ft - Darmstadt szektor, Berlin szektor

7.700 Ft - Róma szektor, London szektor

9.375 Ft - Páholy 12., Páholy 13.



Tetszett? Nézd meg a többi új cikkünket is! :)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Bakács Tibor Szőke Andrásról: Őt tartom a fő csicskának. Nekem már tele a tököm azokkal, akik a pénz miatt össze-vissza hazudoznak
Augusztus közepén derült ki, hogy Szőke András filmrendező-színész csatlakozott a Gyopáros Alpár által vezetett Vidéki Digitális Polgári Körhöz.


A hírre Bakács Tibor a Facebookon reagált, majd a Blikknek is elmondta a véleményét.

Bejegyzésében több kérdést is feltett Szőkének. Arra volt kíváncsi, „egyetért-e a magyar szuverenitás feladásával az orosz hatalmi politika miatt”, illetve hogy „tetszenek-e neki Rákay Philip, mint a legtámogatottabb mozgóképes alkotó filmjei”. Azt is megkérdezte, „milyen pálinkát iszik, s mennyit”. Posztját azzal zárta: „nekem nem Dopeman, hanem Bandi lett a vezércsicska”.

Bakács szerint egy művészembernek nagyobb a felelőssége a közéletben, mint egy rappernek.

„Szőke Andrást nagyon régóta ismerem, és megkérdezném tőle a posztomban említetteket, hogy mi a véleménye azokról a dolgokról. Itt nem arról van szó, hogy melyik politikai párthoz tartozik, csak megdöbbentő volt számomra, hogy pont ő… Az a legkétségbeejtőbb gyanúm, hogy András nem gondolja, hogy ez a rendszer jó, hanem csak pénzre van szüksége. Nekem már tele a tököm azokkal, akik a pénz miatt össze-vissza hazudoznak, és mivel ő művész, ez jobban fáj, de joga van ehhez, viszont akkor nekem is jogom van ahhoz, hogy egy csicska! A legijesztőbb az lesz, hogy ha ez a Digitális Polgári Harcos Kör még egyszer eléri a győzelmet, akkor az egész magyar népre fogom ezt mondani” – mondta.

Hozzátette, körülbelül tíz éve nem tartja a kapcsolatot Szőkével, így nem emiatt romlott meg a viszonyuk.

„Őt tartom a fő csicskának az értelmiségieken belül, nem Dopemant, bár nem tudom, mennyire tanult. Meg kell értenem azt, hogy a pénz nagyobb úr mindennél, csak lassan jut el ez a tudatomig” – fogalmazott.

A Blikk kereste Szőke Andrást is, de a rendező nem kívánt nyilatkozni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
A Rovatból
A legjobb Guy Ritchie-film, amit nem Guy Ritchie rendezett – A Rajtakapva vicces, véres, szívvel teli és kegyetlen
Mintha a ’90-es években forgatták volna, csak most került elő: a Rekviem egy álomért, a Fekete hattyú, A pankrátor és A bálna rendezője bebizonyítja, hogy ehhez is ért.


Na, ezt nem vártuk Darren Aronofskytól! Az 56 éves direktor gyorsan nevet szerzett magának a szakmában, amikor néhány rövidfilm után 1998-ban megrendezte a Pi című agymenést, majd 2000-ben a Rekviem egy álomért című, a drog- és egyéb függőségekről szóló filmek közt alapműnek számító zseniális őrületet. Később Aronofsky olyan, főként művészi, független, de mindenképpen szerzői filmeket dobott össze, mint A forrás (2006), A pankrátor (2009), a Fekete hattyú (2010), az Anyám! (2017) vagy A bálna (2022), szóval igen, a kemény dráma műfaján belül mozgott többnyire, csak maximum megspékelte azt más zsánerek (sci-fi, fantasy, thriller, horror stb.) elemeivel. Egyetlen kivételt eddig maximum a 2014-es, nagy költségvetésű bibliai látványfilmje, a Noé jelentett, amely, bár sikeres lett a mozik kasszáinál, azért keményen megosztónak bizonyult mind a kritikusok, mind a nézők körében.

Szóval a fenti filmográfiát tekintve a Rajtakapva egyértelműen rendhagyónak, kitérőnek mondható Aronofsky pályáján belül, hiszen a filmet nézve olyan érzésünk támadhat, mintha a kilencvenes években Guy Ritchie és Quentin Tarantino együtt leforgattak volna egy filmet, ám az elveszett, és csak most, 30 évvel később került elő, s pattant fel a mozik vásznaira.

Nyilván azért is lehet ilyen benyomásunk, mivel a film cselekménye 1998-ban játszódik. De hogy Aronofsky ennyire ért a humorhoz is, azt nem sejtettük.

A Rajtakapva eredetileg Charlie Huston 2004-ben megjelent regénye, egyben a Henry Thompson-trilógia első kötete. Huston pedig abban a kivételes kegyben részesült, hogy ő maga írhatta át a könyvét forgatókönyvvé, amikor a Sony lecsapott a megfilmesítésre. Hustonnak persze volt már tapasztalata e téren is, hiszen sokat dolgozott a Powers (2015-2016) című sorozaton, valamint a Gothamen (2014-2019) is.

A sztori szerint Henry „Hank” Thompson (Austin Butler), egykori baseballjátékos egy súlyos és traumatikus baleset után lesérül, ezért kénytelen abbahagyni a sportot, jelenleg pedig egy New York-i kocsma csaposa, és bár van egy csini és határozottan jófej barátnője, Yvonne (Zoë Kravitz), végső soron nem éppen azt az életet éli, amit anno eltervezett. Egy nap a punk szomszédja, Russ (Matt Smith) rábízza Hankre a macskáját, Budot, mert neki el kell utaznia pár napra.

Amikor azonban nem sokkal később orosz maffiózók Hanken keresik Russt, majd félholtra verik, a srác gyanítani kezdi, hogy a szomszédja igen nagy bajba keveredett.

Valamit nagyon keresnek az oroszok, sőt, nemcsak ők, hanem a Puerto Ricó-iak (Bad Bunny) és egy kegyetlen hászid zsidó testvérpár (Liev Schreiber, Vincent D’Onofrio) is. Hank egyetlen reménye pedig az ügyben nyomozó detektív, Roman (Regina King).

Ennél többet nem szabad elárulni, de igazából nem is érdemes, vagy kvázi nem is lehet, annyira gubancos, fordulatos, sokrétű és káosszal teli a cselekmény, amelynek közepén akarata ellenére a boxzsákká avanzsáló Hank kerül, akit igen sokszor helyben hagynak a sztori során.

Ezért pedig nemcsak az meglepő, hogy Darren Aronofsky egy „gájricsis” vicces-véres-krimis, az alvilág furcsa figuráit mozgató filmet hozott össze, hanem az is, hogy Austin Butler végre egyáltalán nem a coolságát és a keménységét kiemelő figurát játszik.

Hanket ugyanis tényleg sokat vegzálják, ő pedig ezek hatására éppúgy reagál, ahogy egy átlagember tenné: kihívja a rendőrséget, bevallja, hogy fél, és eleinte próbál elmenekülni az őt üldözők/keresők elől. Amikor azonban igazán komolyra fordulnak a dolgok, és számára is több mint személyes üggyé válik a titokzatos kulcs által kinyitható „valami” utáni hajsza, sőt, még Russ is visszatér, végre kezdeményezővé válik, és megpróbálja rendbe hozni az életét. Persze ez sem jelenti azt, hogy mindig tudja, mit csinál…

A Rajtakapva első körben a kilencvenes évek atmoszférájával varázsolja el a nézőit: a ruhák, a kütyük, az akkori New York, sőt, még valahogy a film minősége is olyan, mintha konkrétan ’98-ban rögzítették volna mindezt – ez utóbbi Aronosfky állandó operatőre, Matthew Libatique szakértelmét dicséri. Ezután kapjuk meg a szórakoztató karaktereket, köztük olyanokat, akikért szívből tudunk szurkolni és olyanokat, akiket szívből tudunk gyűlölni. Majd egyre jobban bepörög a sztori is, de ne egy körmönfont történetre gondoljunk, már ami a karakterek döntéseit és cselekedeteit illeti, a dolgok alakulását sokkal inkább a rengeteg bénázás, véletlen, pech, avagy épp szerencse határozza meg.

Szóval Aronofskyhoz képest egy jóval könnyedebb, ugyanakkor egyáltalán nem súlytalan filmről van szó, amelynél a rendező most inkább a szórakoztatófaktort helyezte előtérbe a mondanivaló helyett. És ennek eleget is tesz.

Talán annyit lehet felróni neki, hogy néha identitászavaros, vagyis nem tudja, hogy vígjáték vagy komoly krimi akar lenni, mivel, bár a poénok folyamatosan érkeznek, a hangvétel néha olyan súyos, hogy eszünk ágában sincs nevetni, s ilyenkor kissé idegen testként löki ki a film szervezete az oda nem illő poénokat.

De ez legyen a legnagyobb baj, mivel Aronofsky profin levezényelt egy ilyen retró krimi-komédiát is, ami végig fenntartja a figyelmet, fergeteges jelenetekben bővelkedik, kiváló színészek alakítanak benne nagyot, és ami a legfontosabb, odafigyel a karaktereire, még a kevésbé fontosakra is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
„Ha Szergejnek ajándék kell, elviszi magángéppel” – Repülős Petiről szól a Bankrupt legújabb dala
A rendszerkritikus, közéleti punkrock slágereket futószalagon szállító zenekar ismét odaszúrt egyet a hatalomnak. Premier!


„Peti szeret repülni. De nem fapadoson nyomorogva, hanem privát luxus repcsivel. Peti szereti a medvét. De nem a rendes medvét, hanem a vodkaszagú, rosszarcú, részegen lövöldöző suttyó medvét. Peti nem szereti a Nyugatot. Mi meg nem szeretjük Petit, ezért írtunk róla egy számot.”

A fenti szavakkal jellemzi a Bankrupt frontembere, Sarkadi Balázs a most debütáló, Repülős Peti című dalukat. A zenekar legutóbbi slágere, a Zebra 3 hónap alatt 140 ezres nézettséget ért el „a Zebratagadó DPK legnagyobb bánatára, és a sugárhajtással közlekedő Repülős Petitől is hasonló teljesítményt várunk el, különben bekéretjük” – teszi hozzá.

A klip szokás szerint a szövegre asszociáló filmes montázs lett, és megint készült belőle angol változat Jet Set Pete címmel, ami nem egészen same in English.

Repülős Peti:

Jet Set Pete:

Repülős Peti szeptember 12-én landol majd Spotify-on és valamennyi streaming platformon. Élőben pedig a zenekar valamennyi őszi koncertjén felcsendül majd, Budapesten először szeptember 19-én, az Akváriumban. (A folyamatosan frissülő koncertlista a Bankrupt honlapján érhető el.) A borítógrafika Vass Richárd munkája, a hangfelvétel pedig a Grenma Stúdióban készült Botlik Matyival.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Biztonsági okok miatt Budapesten forgatják a Fauda következő évadát
Az ötödik évad eredetileg Marseille-ben készült volna, de a készítők túl kockázatosnak ítélték a helyszínt. Az új részekben a Hamász támadásai és a háború eseményei is helyet kapnak.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. szeptember 05.



A Fauda ötödik évadát eredetileg Marseille-ben forgatták volna, de a készítők végül biztonsági okok miatt Budapestre hozták a produkciót – írja a Jerusalem Post az N12 izraeli csatorna alapján.

A világszerte ismert sorozat főszereplője Lior Raz, aki Avi Issacharoffal közösen alkotta meg a történetet. A legújabb évadban a Tarantino-féle Becstelen brigantykban feltűnt Mélanie Laurent is fontos szerepet kapott volna, ezért is terveztek sok jelenetet Franciaországban.

A 2023. október 7-i események után azonban Raz és Issacharoff átírták a forgatókönyvet, hogy a Hamász támadása és a háború is megjelenjen az új részekben.

A sorozat egyik sztárja, Idan Amedi, aki énekesként is ismert, a harcok kitörése után önként jelentkezett a hadseregbe. Néhány hónappal később, 2024 elején súlyos sérülésekkel került kórházba.

A Fauda új évada 2026-ban debütál az izraeli Yes csatornán, ezt követően pedig a Netflixen is látható lesz világszerte.

(via 24.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk