prcikk: A tanárnő leiskolázta a nagy halakat – belenéztünk a Cápák között új évadába | szmo.hu
KULT
A Rovatból

A tanárnő leiskolázta a nagy halakat – belenéztünk a Cápák között új évadába

Moldován András hiányzik, Wéberer György bölcs és higgadt, az egyik próbálkozó alaposan kiosztotta a cápákat. Alapvetően azonban minden adott egy szórakoztató és hasznos kis műsorhoz.


Újra támadnak a cápák – bár a látottak alapján inkább koi pontyokról beszélhetünk. Legalábbis a 8. évad 2. részben nyoma sem volt a korábbi évadok adok-kapokjának, ami valamennyire szórakoztatóvá tette ezt a műsort.

Lehet, Moldován András távozása miatt van így, ő előszeretettel csipkelődött a többi befektetővel, ha nem értett egyet velük.

Bizony, Moldován András – akivel nem rég interjút is készítettünk – hét évad után otthagyta a műsort. Így már csak Balogh Levente maradt az „alapító tagok” közül, illetve Lilu, a műsorvezető. De azért vannak ismert arcok, és új befektetők is érkeztek.

A 7. évadban vezették be azt az újítást, hogy nem minden adásban ugyanaz az öt befektető fogadja a jelentkezőket. Tavaly hét cápa szerepelt két csapatra osztva, idén már tizen keresik a jó üzletet.

A második adásban, amit néztem a Szentkirályi Ásványvíz tulajdonosa, Balogh Levente szerepelt, Orbók Ilona „adócápa”, Csillag Péter a Magyar üzleti Angyal Egyesület elnöke, Szauer Tamás a HVG kiadó vezetője, illetve Wáberer György.

Ebben az epizódban is négyen érkeztek a cápák elé befektetési ajánlattal. A négygyermekes Dr. G. Kiss Orsolya kutatóorvos, aki sajátfejlesztésű funkcionális élelmiszerével érkezett a műsorba. Terméke abban emelkedik ki a „mezőnyből”, hogy kifejezetten magas a rosttartalma.

A vállalkozása impozáns eredményeket tud felmutatni, Orbók Ilona fel is tette a kérdést, hogy miért kell Orsolyának befektető, főleg, mivel nem nagy összeget, 15 millió forintot kért 5% részesedésért cserébe.

A doktornő elmondása szerint részben időre van szüksége, részben mentorálásra, coachingra egy olyan szakértőtől, aki segítheti a növekedésben.

Bár Orsolya és a terméke mindenkinek nagyon hiteles és szimpatikus volt, egyedül Wáberer György tett ajánlatot. Ami nem meglepő, hiszen ez az ő területe. Éppen most dolgozik a csapatával egy átfogó egészségügyi program kidolgozásában, mivel meggyőződése szerint a jövő egészségügyének a kulcsa a megelőzés.

Ebbe a rendszerbe tökéletesen illeszkedne G. Kiss Orsolya termékcsaládja, Wáberer szerint viszont 15 millió forinttal nem ér semmit. Ezért ő 70 millió forintot ajánlott 50%-ért, amit Orsolya némi mérlegelés és kérdezősködés után elfogadott.

Prémecz Gergely és Vavrovics-Berec Nóra a Melon nevű munkaerő kereső online programhoz kerestek befektetőket. A program lényege, hogy a kis és középvállalkozásoknak segít bármiféle HR tudás nélkül megfelelő álláshirdetés összeállítását, és azt fel is teszi a megfelelő platformokra. Két év alatt 2000 vállalkozást értek el, szeretnének külföldön terjeszkedni, 5 %-ért 60 millió forintot kértek. Az utolsó négy befektető már ezen a cégértéken érkezett. Mint kiderült, Gergőnek 19 tulajdonostársa van, leginkább rokonok és barátok.

A market fit időszak végéig – tehát mire piacképes lett a termék – 2000 eurót égettek el.

Ezen a ponton felszaladt a cápák szemöldöke. Bár vitába keveredtek arról, hogy vajon a Melon tech appnak számít, és úgy kell számolni az értékét, mint egy Amazon esetén, vagy egyszerű munkaerőközvetítő szolgáltatócégként kell tekinteni rá, összességében senki sem akart beszállni a buliba.

Álovits Márton és Pinczi Mihály a Sparkl könyvek megálmodói. Ez tulajdonképpen egy személyre szabott ajándék. A megrendelő egy egyedi kivitelezésű könyvet kap, ami lehet mese, emlékkönyv, receptkönyv. A vállalkozás igazán impozáns mutatókkal rendelkezik, 2023-ban 500 milliós nettó árbevételt könyvelhettek el, 2024-ben 700 milliót. Három év alatt 15 országba jutottak el, de terjeszkedni szeretnének, amihez mentorálásra van szükségük.

Azt is elmondták, hogy az IT-t és a marketinget csinálják házon belül, minden mást kiszerveznek. Négy fő piacuk Magyarország, Lengyelország, Görögország és Olaszország. 5% részesedésért 25 millió forintot kértek. Orbók Ilona ezért az összegért 10%-ot szeretett volna, de Csillag Péter megadta, amit a fiúk kértek mentori részvényopcióért.

Balázs Virág a Balázs-Diák kft vezetője egy oktatási platformmal érkezett. A Csillagsuli online rendszerrel egy szintfelmérő után, az AI segítségével mindenkinek személyre szóló fejlesztési utat tudnak készíteni.

Azért jött, mert a Csillagsulit szeretné kiszervezni külön cégbe. 150 millió forintért 15 százalékos részesedést kínált.

Az adás legmulatságosabb pillanata volt, amikor Virág kicsit helyretette Szauer Tamást, aki félreértette a cég nevét, majd a szemmel láthatóan felpaprikázódott tanárnő sorra osztotta ki a Cápákat. Szerencséje, hogy a profi befektetők nem jönnek zavarba, és mivel érdekes volt az ajánlat – bár főleg a Balázs-Diák kft. érdekelte őket, nem az egyelőre alapításra váró, ezért üres Csillagsuli cég – nem hagyták annyiban.

Bár Csillag Péter szerint amit a tanárnő előadott a Csillagsuli kilátásairól, az „bullshit”.

Komolyan mondom, ezt a szegmenst érdemes visszanézni.

A „fiatalok” végül sorban elmondták, miért szállnak ki. Volt, aki csak üzletileg érezte kockázatosnak, de szimpatizált a projekttel. Volt, aki Virág viselkedését is kifogásolta. Végül jött Wáberer György, aki a sokat látott, régebb óta fiatal higgadtságával és bölcsességével elmondta, hogy számára megnyugtató Virág biztosítéka (amennyiben a Csillagsuli projekt bedől, a befektetőnek részesedést ad a meglévő cégéből), és úgy véli, az oktatásba fektetett pénz sosem bukott.

Az üzleti ajánlata úgy szólt, hogy 150 millióért 30%-ot kér. Viszont feltételhez kötötte: Az első 150 milliót ne külföldi terjeszkedésre fordítsa Virág, hanem Magyarországon fektessék be. A tanárnő azonnal el is fogadta az ajánlatot.

Végezetül szeretném felhívni a figyelmet Lilu asztalára.

Ravasz kis bútordarab. Trapéz alakú, ami azért jó, mert ha egyik felén áll a műsorvezető, a másikon a szereplők, automatikusan jó szögben állnak a kamerának. Nyilván fontos egy ilyen helyzetben, hogy amikor kijön a vállalkozó a cápáktól, a valós érzelmeit lássuk. Megölné a hangulatot, ha le kéne állni, mert a delikvens rossz helyre állt - „Vegyük újra, légyszi gyere ki megint sírva!”. Színészekkel ez működhet, de civilekkel nem.

Viszont van a csodaasztalnak egy nagy hibája is. Mivel a kamera felé szélesebb, amikor Lilu nem a keskeny végén áll, túl messzire került a szereplőktől. Ezért néha, amikor a vállalkozó kijön a stúdióból, a műsorvezetőnek annyira át kell hajolnia a készfogáshoz, hogy félő, átesik az asztalon.

Egyelőre tehát minden újítása mellett ígéretes a Cápák között, a cégek irányvonala jó, minden adott, hogy egy szórakoztató, és netán még hasznos műsor is kerekedhessen belőle.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Meghalt Madarász Katalin, a magyarnóta királynője
A halálhírt a Dankó Rádió jelentette be, amely 2024-ben életműdíjjal tüntette ki a művésznőt. A rádió a bejegyzésében arról ír, hogy az énekesnő hangja sokak számára jelentette az első találkozást a műfajjal.


A Dankó Rádió Facebook-oldalán közölte a hírt hétfőn délután: 92 éves korában elhunyt Madarász Katalin, a magyarnóta és a cigánydal egyik legnépszerűbb előadója.

A rádió a bejegyzésében arról ír, hogy az énekesnő hangja sokak számára jelentette az első találkozást a műfajjal.

„Rádióhallgatók generációinak alapvető élménye és első találkozása ezekkel a műfajokkal Madarász Katalin hangjához kötődik.”

A poszt felidézi, hogy az énekesnő első rádiófelvételei 1953-ban készültek, és szinte azonnal a magyarnóta és a cigánydal egyik legismertebb előadója lett, majd legendás színpadi párost alkotott Gaál Gabriellával.

Munkásságát a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjével és a Magyar Kultúra Lovagja címmel is elismerték, a Dankó Rádió pedig 2024-ben életműdíjjal tüntette ki.

A rádió a következő szavakkal búcsúzott tőle:

„Családjának, barátainak őszinte részvétünk!Emlékét, kedves mosolyát, humorát soha nem feledjük, zenei örökségét megőrizzük, ápoljuk és továbbadjuk. Nyugodjon békében!”

Azt egyelőre nem tudni, hol és mikor helyezik örök nyugalomra az énekesnőt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
A Rovatból
Állótaps az ülőhelyeken - Budapesten nyitotta meg turnéját a Pentatonix
A Pentatonix ismét bebizonyította, hogy nincs szükség hangszerekre ahhoz, hogy hatalmas bulit lehessen csapni egy több mint tízezres arénában! A csapat hazánkban nyitotta meg Európa-turnéját és ezt a magyar közönség is díjazta. Bár a csapat világszínvonalú produkciót nyújtott, egy-két dologba mégis bele lehet kötni.
Kocsák Krisztián - szmo.hu
2026. április 08.



Pár perccel a koncert kezdete előtt már csak elvétve lehetett üres székeket találni az MVM Dome-ban. Nem csoda, hiszen április 7-én az acapella műfaj nagyágyúja, a Pentatonix készült színpadra lépni. Nem sokkal a tervezett 20:00-ás kezdés után elsötétült a nézőtér és megjelent az öt világsztár, akik három év után tértek vissza Budapestre.

Nem várakoztatták sokat a népet, azonnal belecsaptak a slágerekbe, egy rövid intro után már az egyik leghíresebb feldolgozásuk, a “Daft Punk” táncoltatta a közönséget. A táncoltatás azért is nagy szó, mert csak ülőhelyes jegyeket árultak a bulira, többen azonban egy percig sem vették használatba a széket.

Mi láttuk először!

Mivel a turné első koncertjét láthattuk, kíváncsi voltam, hogy mennyire érezhető a csapaton, hogy egy még nem bejáratott show-n veszünk részt. Be kell vallanom, hogy épphogy. A koreográfiát nem vitték túlzásba, főképp térformákkal dolgoztak, de ez nagyon jól mutatott a bulin. Mindig az éppen szólót éneklő tag került a középpontba és becsületesen kihasználták a színpad adta lehetőségeket. És ha már színpad. Talán itt lehetett egy kicsi hiányérzetünk, továbbra is egy sima dobogó került csak a deszkákra, de még így is nagyobb volt, mint a korábbi koncerteken.

A fények rendkívül jól aláfestették az éppen elhangzó dalokat, a drámaibbaknál hideg-, a szórakoztatóbb számoknál meleg fények világítottak. Mint minden profi produkciónál, itt is volt dress code. Az énekesek a fekete és fehér színekkel dolgoztak, ráadásul viszonylag hétköznapi ruhadarabokat választottak az estére. Mind a színpad, mind az öltözékek puritánsága is arra enged következtetni, hogy

semmivel sem akarták elvenni a fókuszt a zenéről, amiről amúgy is baromi nehéz lenne.

A Pentatonixnak mindig is volt érzéke ahhoz, hogy melyik dalokhoz és milyen módon nyúljon hozzá, ez a képességük pedig egy műsor összeállításánál sem hagyja el őket. Tökéletes íve volt a koncertnek, az energikus kezdés után egy kicsit visszavettek a tempóból, majd jöttek az egyéni dalok, a közönségénekeltetés, a felfokozás és végül a katarzis. Örömmel konstatáltam, hogy most jóval több olyan dalt választottak, amelyben Mitch Grassi kontratenor énekelte a fő szólamot. A fickó ugyanis egészen egyedi hangszínnel rendelkezik és igazi kincs az énekes szakmán belül. A műsorban helyet kapott a már említett Daft Punk, a Creep, a kezdeti időket idéző White Winter Hymnal, a Halleluja, a Bohemian Rhapsody, a Sound of Silence és nálunk debütált a csapat legújabb dala, a Heaven on Earth is.

Az egyedüli negatívum az, hogy rövid volt. A bruttó kilencven perces műsorból elment tíz perc arra, hogy Scott Hoying, a csapat baritonja megtanítsa a három részre osztott közönségnek a “Let the Sunshine in” különböző szólamait, amit majd a csapat feltehet a TikTok-ra. Ez meg is történt egyébként.

@pentatonix

What an EPIC way to kick off our Europe tour! Thank you, Budapest! ??

♬ original sound - Pentatonix

A szólódalok szintén elvittek 20 percet a buliból, de kaptunk egy rendkívül profi instrumentális dalt is, melyben a beatboxer Kevin Olusola elektromos csellón, a basszust éneklő Matt Sallee dobon játszott. Ezt leszámítva viszont csak az öt énekes hangja szólt, alkalmanként egy kis hd-val megtámogatva.

Annyira közel volt!

Az első öt dal után meglepődve jegyeztem meg magamban, hogy “azt a mindenit, végre jól szól a Dome!”. Na ez a kijelentés elhamarkodottnak bizonyult. A koncert negyedénél mintha kiment volna cigizni a hangosító. Hol a mélyebb frekvenciák, hol a magasabbak nem hallattszódtak, ráadásul a hd sokszor nem alátámasztotta a csapatot, hanem elnyomta. Ez több dalnál is igencsak zavaró volt, néha még azt sem lehetett kibogarászni, hogy milyen hangnemben énekel az öt főhős. A koncert végére szerencsére javult a helyzet, így a gigasláger “Halleluja”-t és a “Bohemian Rhapsody”-t már megint átszellemülve hallgathattuk.

A Pentatonix minden tagja kommunikált a közönséggel, rengeteget hálálkodtak, szívecskéket mutogattak, nevettek, Hoying pedig

az első sorokhoz is lement pacsizni.

Érezni lehetett, hogy mennyire jól érzik magukat a színpadon és tudják, hogy ezt a hallgatóknak köszönhetik.

Mindent összevetve egy lenyűgöző produkciót láthattunk, eszméletlen profin megvalósítva, Scott Hoying, Kirstin Maldonado, Mitch Grassi, Matt Sallee és Kevin Olusola pedig megmutatta, hogy a Pentatonix miért korunk vezető acapella csapata és hogy a magyar közönségnek is szüksége van az igényes zenére. Egy biztos, ha a jövőben újra Magyarországon lép fel az énekegyüttes, mi ott leszünk és a közönségből valószínűleg még elég sokan!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Rácz Jenő és Sárközi Ákos csapatai feszülnek egymásnak az RTL új főzős műsorában
Április 24-én indul az RTL-en az Éttermek csatája, ahol két sztárséf, Rácz Jenő és Sárközi Ákos csapata verseng egymással. A megmérettetésben a napi győztes jutalmat kap, a vesztes brigádból pedig valakit hazaküldenek.
DP, kép: RTL - szmo.hu
2026. április 07.



A Sztárbox ringje után a konyhában csap össze Rácz Jenő és Sárközi Ákos.

Április 24-én, pénteken 19:55-től indul az RTL vadonatúj gasztro-realityje, az Éttermek csatája.

A két Michelin-csillagos séf tavaly a Sztárbox ringjében nézett farkasszemet, most pedig „hazai pályára” váltanak, és a konyhában mérik össze az erejüket. A műsorban két különálló étterem küzd a vendégek kegyeiért:

Sárközi Ákos a Paletta nevű éttermet vezeti, míg Rácz Jenő az Espelette konyháját irányítja. Két külön világ csap tehát össze, a döntést pedig minden adásban valódi vendégek hozzák meg.

„Nem azért jöttem, hogy barátkozzak, hanem hogy megmutassam, az én konyhám a legjobb az országban. A vendég a király, és az én éttermemből elégedetten fognak távozni” – jelentette ki Rácz Jenő.

„A főzés művészet és alázat. A csapatommal olyan ízélményt akarunk nyújtani, amiről még napokig beszélnek majd az emberek. Jenővel a ringben ellenfelek voltunk, de a konyha más terep” – tette hozzá Sárközi Ákos.

Egy profi csapat nélkül azonban a legjobb séf sem érhet el sikert.

Mindkét sztárséf 8-8 fős csapatot verbuvált magának, ahol félprofi és profi szakácsok dolgoznak a kezeik alá. Az Éttermek csatájában minden napnak kőkemény tétje van. A versenyzők feje felett folyamatosan ott lebeg a konyhakés, mert a vezetőség bármikor dönthet úgy, hogy valakinek mennie kell.

A napi győztesek jutalmat kapnak, míg a vesztesek csapatából valakinek távoznia kell.

A gasztro-realityt a már több sikeres RTL-es műsort (Nyerő Páros, Mestercukrász) is jegyző Solaz Media gyártja. A műsor hétköznap esténként lesz látható az RTL-en.

Via RTL


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Meghalt Czigány György, a legendás Ki nyer ma? műsorvezetője
Életének 95. évében, április 6-án elhunyt Czigány György, a Magyar Rádió és Televízió meghatározó alakja. A műsorvezető munkásságát József Attila- és Erkel Ferenc-díjjal is elismerték.


94 éves korában elhunyt Czigány György József Attila- és Erkel Ferenc-díjas költő, újságíró, a Magyar Rádió legendás Ki nyer ma? című műsorának alapító műsorvezetője.

Czigány György hangja generációk számára volt meghatározó: a Déli Krónika után felcsendülő, nyugodt, kedves orgánum, amelyhez generációk igazították az órájukat.

Ez a hang némult el örökre április 6-án. A hírt a családja tudatta a Magyar Távirati Irodával. Személyében egy köztiszteletben álló művész, nem túlzásként egy kulturális intézmény távozott.

Czigány György 1931. augusztus 12-én született Budapesten. A zene iránti elköteleződése a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemre vezette, ahol Kadosa Pál tanítványaként zongoraművész-tanári diplomát szerzett.

Bár a Krisztinavárosi templomban orgonált, tehetségét végül nem a koncertpódiumon, hanem a Magyar Rádió stúdiójában kamatoztatta.

Zenei rendezőként, majd főosztályvezetőként a rádió zenei arculatának egyik legfőbb formálója lett, később pedig a Magyar Televízióban is vezető pozíciókat töltött be. Munkásságát a legmagasabb szakmai és állami díjakkal ismerték el, többek között József Attila-, Erkel Ferenc-, Liszt Ferenc- és Prima Primissima-díjjal is kitüntették.

Az irodalom iránti szenvedélye is végigkísérte életét: több tucat verseskötete és prózai műve jelent meg, 1999-től pedig a Magyar Írószövetség költői szakosztályának elnökeként tevékenykedett.

Életművének koronája, a Ki nyer ma? – Játék és muzsika tíz percben című komolyzenei vetélkedő 1969-ben indult, és egy olyan korban hozta be a klasszikusokat a nappalikba, amikor a kultúra terjesztése még valódi missziónak számított.

A műsor, amely közel tízezer adást élt meg, egy zseniálisan egyszerű ötleten alapult, amit Czigány György maga így foglalt össze:

„A hírek és az időjárás után miért ne jöhetne egy kis Mozart vagy Beethoven?” Ez a kérdés forradalmasította a zenei ismeretterjesztést. A napi tízperces játék nem vizsgáztatni, hanem szórakoztatva tanítani akart, felkelteni a kíváncsiságot, hogy a hallgatók az egyperces részletek után maguk keressék meg a teljes műveket.

A kiegyensúlyozott, kulturált hang mögött egy súlyos tragédiákat is megélt ember állt. Élete legnehezebb időszakairól ritkán, de megrendítő őszinteséggel beszélt.

„Meghalt az első feleségem, és a három gyerekem közül a középső. Azt szoktam mondani, hogy a tragédiákat nem feldolgozni és elfelejteni kell, hanem magunkhoz ölelni és megőrizni” – nyilatkozta korábban.

Ez a mély, emberi tartás tette lehetővé, hogy a gyász feldolgozhatatlan súlya alatt is folytassa alkotói és közművelői munkáját. A veszteségek ellenére is szerencsésnek tartotta magát, mert megvalósíthatta mindazt, amit eltervezett.

„Azt hiszem, a szerencsés tragédiáimon túl szerencsés ember vagyok, mert amit akartam, megcsinálhattam.”

Öröksége túlmutat a rádióhullámokon. A Ki nyer ma? szellemisége annyira eleven maradt, hogy a formátumot az elmúlt években a közmédia újraélesztette, színpadi változatban is tovább éltetve a legendát.

Czigány György egy olyan korban teremtett értéket és közösséget, amelyben a közszolgálat még valódi tanító és felemelő gesztus volt. Búcsúztatásának részleteiről később intézkednek, de a hangja, amely évtizedeken át volt a magyar otthonok mindennapjainak része, a kulturális emlékezetben örökre megmarad.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk