Varga az egyik fővárosi kiemelt koronavírus-ellátó központban dolgozik egy éve, és a pénteki Facebook-posztjában azt írta, hogy borzalmas éjszaka volt a kórházban, öt embert kellett újraéleszteni, és fiatal, 20-as, 30-as, 40-es oltatlanokat visznek be hozzájuk. Arról is beszámolt, hogy sokan még az intenzív osztályon is összeesküvés-elméleteket mesélnek neki a vakcináról.
"(...)érthetetlen, védhetetlen, ezerszer cáfolt ostoba "indoklások” az oltás ellen ("Billgécc.” Tényleg. Ma konkrétan.) azoktól, akik még tudnak beszélni. De mi próbálkozunk"
- írta. A képviselő az Alfahírnek bővebben nyilatkozott arról, hogy sajnos csak személyes beszámolók vannak, az újságírókat ugyanis nem engedik be a kórházakba, és az orvosok is csak ritkán szólalhatnak meg. Azt is elmondta, hogy "egy harmadik hullám közepéhez képest szerencsére még sehol sem tartunk. Egy március-április környéke halálhörgés, siralom volt ehhez képest. Viszont úgy is nézhetjük, hogy rosszabb a helyzet, mint mondjuk augusztus elején.” Sok 20-as, 30-as fiatallal találkozott, akik a vírus okozta tüdőgyulladással fekszenek bent, és azt is hozzátette, hogy
a kórházba kerülők többsége, nagyjából 90 százaléka oltatlan.
Zacher Gábor már többször kifejtette, hogy jó lenne pontos adatokat látni arról, hogy a kórházba kerülők hány százaléka nem vette fel az oltást, jelenleg csak a saját tapasztalataikra hagyatkozhatnak. Varga ugyanezt nehezményezi: "nem tudjuk, hogy a kórházban ápoltak milyen arányban oltottak, és milyen életkorban vannak. Más országokban ezekről beszámolnak, már csak azért is, mert az oltás működőképességét indokolja. A titkolózás ezzel szemben az oltásellenesek kezébe adhat érveket.”
Varga az egyik fővárosi kiemelt koronavírus-ellátó központban dolgozik egy éve, és a pénteki Facebook-posztjában azt írta, hogy borzalmas éjszaka volt a kórházban, öt embert kellett újraéleszteni, és fiatal, 20-as, 30-as, 40-es oltatlanokat visznek be hozzájuk. Arról is beszámolt, hogy sokan még az intenzív osztályon is összeesküvés-elméleteket mesélnek neki a vakcináról.
"(...)érthetetlen, védhetetlen, ezerszer cáfolt ostoba "indoklások” az oltás ellen ("Billgécc.” Tényleg. Ma konkrétan.) azoktól, akik még tudnak beszélni. De mi próbálkozunk"
- írta. A képviselő az Alfahírnek bővebben nyilatkozott arról, hogy sajnos csak személyes beszámolók vannak, az újságírókat ugyanis nem engedik be a kórházakba, és az orvosok is csak ritkán szólalhatnak meg. Azt is elmondta, hogy "egy harmadik hullám közepéhez képest szerencsére még sehol sem tartunk. Egy március-április környéke halálhörgés, siralom volt ehhez képest. Viszont úgy is nézhetjük, hogy rosszabb a helyzet, mint mondjuk augusztus elején.” Sok 20-as, 30-as fiatallal találkozott, akik a vírus okozta tüdőgyulladással fekszenek bent, és azt is hozzátette, hogy
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Újabb vezetőcsere: Leváltották a Magyar Pétert is védő Készenléti Rendőrség parancsnokát
Markó Attila István rendőr dandártábornok vette át a Készenléti Rendőrség irányítását a belügyminiszter döntése nyomán. Az új parancsnok a BRFK-tól érkezik.
Csütörtökön a belügyminiszter felmentette Tarcsa Csabát, és pénteki hatállyal Markó Attila Istvánt nevezte ki a Készenléti Rendőrség parancsnokának - közölte a Belügyminisztérium az MTI-vel.
Markó Attila István rendőr dandártábornok eddig a Budapesti Rendőr-főkapitányságon töltött be rendészeti rendőrfőkapitány-helyettesi pozíciót.
Az új belügyminiszter sorcserét hajt végre a rendőri vezetésben, korábban felmentette Terdik Tamást, a Budapesti Rendőr-főkapitányság vezetőjét, helyére Baricska Norbert Tamás rendőr ezredes került, de az Országos Rendőr-főkapitányság élén is változás történt, szerdán iktatták be Mecser Tamás új országos főkapitányt, akiről már egy hete azt pletykálták, hogy ő veheti át az ORFK irányítását.
A Készenléti Rendőrség az országos rendőrfőkapitány közvetlen irányítása alatt álló, országos hatáskörű szerv. Feladatai közé tartozik a tömegrendezvények biztosítása, a határőrizeti feladatok támogatása, védett létesítmények őrzése, és alá tartozik a Nemzeti Nyomozó Iroda is, amely a legkomolyabb bűnügyekben nyomoz.
Május 4-én az új miniszterelnök, Magyar Péter bejelentette, hogy személyi védelmét a Terrorelhárítási Központ helyett a jövőben a Készenléti Rendőrség látja el.
Csütörtökön a belügyminiszter felmentette Tarcsa Csabát, és pénteki hatállyal Markó Attila Istvánt nevezte ki a Készenléti Rendőrség parancsnokának - közölte a Belügyminisztérium az MTI-vel.
Markó Attila István rendőr dandártábornok eddig a Budapesti Rendőr-főkapitányságon töltött be rendészeti rendőrfőkapitány-helyettesi pozíciót.
Az új belügyminiszter sorcserét hajt végre a rendőri vezetésben, korábban felmentette Terdik Tamást, a Budapesti Rendőr-főkapitányság vezetőjét, helyére Baricska Norbert Tamás rendőr ezredes került, de az Országos Rendőr-főkapitányság élén is változás történt, szerdán iktatták be Mecser Tamás új országos főkapitányt, akiről már egy hete azt pletykálták, hogy ő veheti át az ORFK irányítását.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Civil szervezetek szerint követhetetlenül került 117 milliárd forint a Nemzeti Együttműködési Alapon keresztül a civil szektorhoz
Egy civil koalíció felmérése szerint 117 milliárd forintnyi állami támogatás sorsa átláthatatlan a Nemzeti Együttműködési Alapnál. A 665 szervezet megkérdezésével készült jelentés a politikai befolyást is vizsgálta, a válaszadók többsége szerint a NEA nem pártsemleges.
Tizennégy év alatt 117 milliárd forint került túlnyomórészt átláthatatlan módon a civil szektorhoz a Nemzeti Együttműködési Alapon (NEA) keresztül – ez a legfőbb megállapítása annak a friss felmérésnek, amelyet a Civilek Új Alapon nevű, 12 szervezetet tömörítő koalíció készített. A kezdeményezés azért jött létre, hogy felülvizsgálja az állami alap működését, ehhez országszerte 665 szervezetet kérdeztek meg.
A csütörtökön közzétett jelentés szerint a NEA súlyos politikai befolyás alatt működik.
A támogatások egy része nem tekinthető teljesen pártsemlegesnek – ezzel a megállapítással a válaszadók 58 százaléka, de még a NEA által támogatott szervezetek 52 százaléka is egyetértett.
A politikai befolyás jeleként említik, hogy a NEA Tanács alapító elnöke Csizmadia László, a Békemeneteket szervező CÖF/CÖKA vezetője volt, a legtöbb forrást elnyerő szervezetek többsége pedig egyértelműen a Fideszhez kötődik – írja a 444.hu. A koalíció szerint a működés átláthatóságát az is gyengítette, hogy hosszú ideig nem készült nyilvános, kereshető nyerteslista a döntésekről.
A jelentés ugyanakkor árnyalja is a képet: a megkérdezettek szerint a NEA a magyar civil társadalom alapvető támogatási forrása, a válaszadók 58 százaléka szerint a rendszernek egyaránt vannak pozitív és negatív elemei. Az állami támogatást szerintük meg kell őrizni, de a civil szervezetek valós szükségletei alapján kell átalakítani.
Az elmúlt tíz évben a legtöbb támogatást, 69,4 millió forintot az Itthon, Szülőföldön, Fiatalon Egyesület kapta, amelynek alapítója, Kiss András a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei közgyűlés Fidesz–KDNP-frakciójának tagja és a KDNP ifjúsági szervezetének alelnöke.
A NEA a Miniszterelnökség felügyelete alatt álló Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-hez tartozik. Kulcsszereplői voltak Szalay-Bobrovniczky Vince (címlapkép) a civil és társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár, és Gulyás Gergely egykori tárcavezető is.
Tizennégy év alatt 117 milliárd forint került túlnyomórészt átláthatatlan módon a civil szektorhoz a Nemzeti Együttműködési Alapon (NEA) keresztül – ez a legfőbb megállapítása annak a friss felmérésnek, amelyet a Civilek Új Alapon nevű, 12 szervezetet tömörítő koalíció készített. A kezdeményezés azért jött létre, hogy felülvizsgálja az állami alap működését, ehhez országszerte 665 szervezetet kérdeztek meg.
A csütörtökön közzétett jelentés szerint a NEA súlyos politikai befolyás alatt működik.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Sulyok Tamás az Alkotmánybírósághoz fordult az eltávolítására irányuló tervek miatt, Magyar Péter szerint ez „szánalom kategória”
Sulyok azt akarja megtudni a testülettől, alkotmányos-e egy olyan módosítás, amely közjogi méltóságok elmozdítására irányul. A miniszterelnök azonnal válaszolt a köztársasági elnök bejelentésére.
Sulyok Tamás köztársasági elnök az Alkotmánybírósághoz fordult. Az államfő az utóbbi hetek politikai nyilatkozatai nyomán lépett, amelyek alapján a Tisza Párt Alaptörvény-módosítással mozdítana el több közjogi méltóságot, köztük őt is a hivatalából. A köztársasági elnök az Alaptörvény „absztrakt értelmezését” kérte az Alkotmánybíróságtól – írja a Telex.
A Sándor-palota közleménye szerint az elnök azt szeretné tisztázni, hogy alkotmányos-e egy olyan alaptörvény-módosítás, amely nem általános szabályokat fektet le, hanem konkrét helyzeteket old meg. Sulyok szerint „az elmúlt hónapokban elhangzott, közjogi méltóságok elmozdítását célzó politikai nyilatkozatok olyan alaptörvény-módosítások lehetőségét is felvetik, amelyek általános jellegű szabályozás helyett egyedi helyzetek rendezésére irányulnak”.
A közlemény szerint „jelen helyzetben tisztázandó alkotmányjogi kérdésként merül fel, hogy az alaptörvény-módosítás fogalmi körébe tartoznak-e az olyan aktusok, amelyek funkciójukat tekintve nem általános, hanem egyedi jellegűek.”
Az államfő a közleményében jelezte, hogy a mostani lépése mellett abban is bízik, hogy az Európa Tanács alkotmányjogi tanácsadó testületének, a Velencei Bizottságnak a véleménye is segíti majd a kialakult „alkotmányos konfliktus” rendezését. Sulyok múlt csütörtökön jelentette be, hogy a testülethez fordult, amely szerinte sürgős eljárás keretében vizsgálja a helyzetet.
A bejelentésre Magyar Péter miniszterelnök az államfő Facebook-bejegyzése alatt reagált.
„Ez már tényleg a szánalom kategória - írja a kormányfő, aki szerint „Sulyok Tamás soha nem állt ki a bántalmazott gyerekek, a megtámadott civilek, művészek, bírák vagy újságírók mellett. Soha nem szólalt fel a jogállam rombolása, vagy az ország kifosztása, ellenzéki politikusok titkosszolgálati megfigyelése ellen. De a saját pozíciója és havi hatmilliós fizetése védelmében naponta 5 helyre elfut panaszkodni. Eközben Magyarország legnépszerűtlenebb közszereplője…”
Mint ismert, a Tisza Párt április 12-i, kétharmados választási győzelme után Magyar Péter felszólította Sulyok Tamást a lemondásra. Miután az elnök a május 31-i határidőig nem távozott, a miniszterelnök bejelentette, hogy a kormány a kétharmados felhatalmazásával módosítani fogja az Alaptörvényt a „jogállam helyreállítása” érdekében.
Egyes alkotmányjogászok szerint a kormány terve jogilag kivitelezhető lehet, mivel éppen a Fidesz által korábban hozott szabályok miatt az Alkotmánybíróság tartalmilag nem vizsgálhatja (!) az Alaptörvény módosítását, csak az elfogadás módját.
A kormány terveit az ellenzékbe szorult Fidesz élesen bírálta, Gulyás Gergely frakcióvezető szerint a Tisza Párt „diktatúrák módszerével” akarja eltávolítani az államfőt, a Sándor-palota elé pedig szimpátiatüntetést szerveztek, amelyet Orbán Viktor is támogatott.
Sulyok Tamás köztársasági elnök az Alkotmánybírósághoz fordult. Az államfő az utóbbi hetek politikai nyilatkozatai nyomán lépett, amelyek alapján a Tisza Párt Alaptörvény-módosítással mozdítana el több közjogi méltóságot, köztük őt is a hivatalából. A köztársasági elnök az Alaptörvény „absztrakt értelmezését” kérte az Alkotmánybíróságtól – írja a Telex.
A Sándor-palota közleménye szerint az elnök azt szeretné tisztázni, hogy alkotmányos-e egy olyan alaptörvény-módosítás, amely nem általános szabályokat fektet le, hanem konkrét helyzeteket old meg. Sulyok szerint „az elmúlt hónapokban elhangzott, közjogi méltóságok elmozdítását célzó politikai nyilatkozatok olyan alaptörvény-módosítások lehetőségét is felvetik, amelyek általános jellegű szabályozás helyett egyedi helyzetek rendezésére irányulnak”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter: Bárki hazaviheti a Nemzeti Hitvallást a hivatalokból, Ruff Bálintnak adtam a Miniszterelnökség példányát
Életbe lépett a kormányhatározat, lekerül a Nemzeti Hitvallás a közintézmények faláról. A Fidesz–KDNP a lépést az alkotmányosság elleni támadásnak nevezte.
„Mától eltávolításra kerül a közintézményekből a Nemzeti Együttbűnözés Rendszerének egyik szimbóluma, az úgynevezett Nemzeti Hitvallás”
A miniszterelnök hozzátette, a Miniszterelnökségen lévő példányt Ruff Bálintnak ajándékozta, mert szerinte nála jó helyen lesz a nappaliban. A posztot azzal a felhívással zárta, hogy
aki szeretne egy igazi NER-kordokumentumot az unokáinak, az most bármelyik hivatalban leveheti a falról. „Siess, mert gyorsan el fognak fogyni” – tette hozzá.
A bejelentést követően kormány döntése csütörtökön a Magyar Közlönyben is megjelent, hivatalossá téve, hogy a közintézményekből el kell távolítani a táblákat.
Nemzeti Hitvallás a fideszes Alaptörvény bevezető része, az előző kormány tetette ki az ezt ábrázoló képeket a közintézményekben. A volt kormánypártok, a Fidesz és a KDNP ma tiltakoztak a lépés ellen, „alkotmányosság elleni újabb támadásként” értékelve az intézkedést.
„Mától eltávolításra kerül a közintézményekből a Nemzeti Együttbűnözés Rendszerének egyik szimbóluma, az úgynevezett Nemzeti Hitvallás”
A miniszterelnök hozzátette, a Miniszterelnökségen lévő példányt Ruff Bálintnak ajándékozta, mert szerinte nála jó helyen lesz a nappaliban. A posztot azzal a felhívással zárta, hogy
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
