KULT

A Nyugati pályaudvar az európai filmkultúra kincse lett

Az Európai Filmakadémia újabb helyszínekkel bővítette az európai filmörökséget.

Link másolása

Az Európai filmkultúra kincse címmel kitüntetett építmények csodás filmek helyszíneként jelentős szerepet játszanak az európai filmkincsben, megőrzésük kiemelten fontos – írja az elismerésről a Kultúra.hu.

Az elismerés kezdeményezője berlini székhelyű Európai Filmakadémia volt, 2015-ben indították el a Treasures of European Film Culture (Az európia filmkultúra kincsei) programot.

A céljuk az, hogy összegyűjtsék az európai filmművészet szempontjából szimbolikus jelentőségű, történelmi értékű helyszíneket, amiknek megőrzését fontosnak tartják a jövő generációi számára.

Jelenleg 35 helyszín nyerte el ezt a címet, köztük az odesszai Patyomkin-lépcső, Amélie Poulain párizsi kávézója, a Café des Deux Moulins, a La Samaritaine áruház épülete, a londoni Freemason’s Hall és a Notting Hill könyvesbolt, Dubrovnik főutcája, a Stradun, a római Trevi-kút. Mostantól pedig a budapesti Nyugati pályaudvar is bekerült a listára.

A "Nyugati" számtalan magyar és nemzetközi filmben is szerepelt, többek között A huszonötödik óra (1966) című háborús drámában, Gothár Péter Ajándék ez a napjában (1979), Szabó István Hanussen (1988) és A napfény íze (1999) című történelmi drámájában, a Kémjátszmában (2001), Spielberg Münchenjében (2005), a Csajok Monte-Carlóban (2011) című romkomban és a Suszter, szabó, baka, kém (2011) című thrillerben is.

A portál emlékeztet rá, hogy a Nyugati pályaudvar Budapest egyik legrégebbi vasúti pályaudvara. Terveit az osztrák August de Serres építész és a később az Eiffel-toronyról világhírűvé vált párizsi Gustave Eiffel cége készítette. Az új pályaudvar 1877. október 28-án nyílt meg, vasszerkezete a maga korában technikai bravúrnak számított.

Nevét a vasúttársaságról kapta 1891-ben, összefüggésben az Osztrák–Magyar Államvaspálya Társaság államosításával.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Azahriah írta a Valami Amerika-sorozat betétdalát
A fiatal énekes-dalszerző megtiszteltetésnek vette a felkérést, ugyanakkor merőben új helyzet volt számára a feladat.

Link másolása

Azahriah írta a Valami Amerika-sorozat betétdalát, a klipje már látható a YouTube-on.

A több részt is megért magyar vígjátékból most sorozat készül, ami az RTL+ streaming-felületén lesz majd elérhető. A széria főcímdalát pedig az alkotók Azahriahra bízták.

„Az az első pillanattól örültem a felkérésnek, ezek menő dolgok, és érdemes ilyeneket is csinálni szerintem. Ismertem a filmsorozatot, tudom mekkora hatása volt a magyar filmiparon belül, úgyhogy megtisztelve érzem magam”

- mondta a zenész a felkérés kapcsán.

A feladat azonban merőben új helyzet volt a fiatal énekes-dalszerző számára.

„Ez volt az első alkalom, hogy kötött pályán történt a zenekészítés, annak dacára is, hogy teljesen szabad kezet kaptam! Talán pont ez volt a rémisztő elsőre: hogy melyik irányból közelítsem meg a feladatot. Viszont ahogy ráálltam, minden jött magától, és írás közben jöttem rá én is, hogy mi lesz a témám és a keretezett története a zenének, ami a film magjával is harmóniában van. Remélem, a hallgatóknak is tetszeni fog!” - mondta Azahria.

A dalhoz egy klip is készült, ami ráadásul már előre ad némi betekintést a sorozat hangulatába.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

KULT
A Rovatból
Azahriah a Valami Amerika-sorozat betétdaláról: „Nagy kihívás volt, először visszamondtam”
Szerinte egy filmzenéhez másképp kell hozzáállni. Végül a dalt és a szöveget is ő írta meg.

Link másolása

Azahriah akkora kihívásnak tartotta a Valami Amerika sorozat betétdalának megírását, hogy elsőre nem akarta elvállalni - erről beszélt az énekes a Fókusznak. Filmzenét ugyanis szerinte egészen máshogyan kell írni.

A több részt is megélt vígjátékból most sorozat készül, ami az RTL+ streaming-felületén lesz majd látható ősztől. A széria betétdalának egy friss szerzeményt akartak az alkotók, ezért Azahriáht kérték fel annak megírására. A fiatal énekes-dalszerző bár megtisztelőnek érezte, a feladat merőben új helyzet volt számára.

„Nagy kihívás volt, először visszamondtam. Merész vállalás, olyan szempontból, hogy egy filmzenéhez másképp kell hozzáállni, mint egy sima zenéhez”

- mondta a Fókusznak a zenész.

Az alkotással végül több hét alatt készült el, a munkában pedig szabad kezet kapott.

„Semmi olyan nem volt, aminek muszáj volt benne lennie. Ez kicsit nehéz is volt, mert annyira szabad kezet kaptam, hogy nem tudtam hova nyúljak. Aztán elküldtem egy demót akusztikus gitáron, ez tetszett nekik, és elkezdtem ezt kidolgozni” - mondta a munkafolyamatról Azahriah, aki

nem csak a dallamot, a szöveget is megírta a betétdalhoz.

Az új szerzeményhez egy klip is készült, amiben először láthatóak jelenetek a sorozatból.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Sophia Loren elesett, kórházba került, kritikus az állapota
Az idős művésznő svájci otthonában esett el. Szeptember 20-án töltötte be a 89. évét.

Link másolása

Otthonában, a fürdőszobájában esett el Sophia Loren. Még vasárnap ambuláns műtétet végeztek rajta, miután a combcsontján kívül még a csípője is több helyen is eltört.

A The Hollywood Reporter beszámolója szerint a színésznő fiai, Carlo és Edoardo mellette vannak a kórházban. Közeli források szerint

óvatos optimizmus övezi a műtét kimenetelét és Loren felépülését,

melyet nyilván hosszú rehabilitáció követhet, ha minden a tervek szerint alakul.

Loren utolsó nyilvános megjelenése a velencei Armani divatbemutatón volt szeptember 2-án, a 80. Velencei Filmfesztivál alatt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
„A legszebb Renoir-kiállítás, amit valaha láttam” – ezekkel a remekművekkel találkozhatsz a Szépművészeti Múzeumban
Nagyszabású Renoir-kiállítás nyílt Budapesten, ahol kronologikus és tematikus elrendezésben ismerkedhetünk meg az impresszionista festő művészi fejlődésével.

Link másolása

Nagyszabású Renoir-kiállítás nyílt a Szépművészeti Múzeumban, ahol most olyan híres festményeket is megcsodálhatsz, mint A hinta, a Vidéki tánc vagy a Claude Renoir bohócjelmezben.

A tárlat francia kurátora, Cécile Girardeau úgy nyilatkozott, hogy ez a legszebb Renoir-kiállítás, amit valaha látott. Mi is megnéztük vele a lenyűgöző alkotásokat. Mutatjuk mi vár rád.

Pierre-Auguste Renoirt talán te is az egyik leghíresebb impresszionista festőként tartod számon. A kiállítás azonban rávilágít arra, hogy a hat évtizedet felölelő életmű jelentős része nem szorítható be a mozgalom keretei közé. Renoir még élete végén is kísérletező és megújulásra képes alkotó tudott maradni.

A tárlaton kronologikus és tematikus elrendezésben ismerhettük meg Renoir művészi fejlődését.

Egy kedves történet szerint első mestere, Gleyre így szólt Renoirhoz: “Maga tehetséges, nagyon, nagyon teketséges. De úgy fest, mintha mulatságból festene.” Erre a fiatal festőtanonc ezt válaszolta:

“Világos, ha nem volna mulatság nekem, bizonyosan nem festenék.”

A kiállításon megtapasztalhattuk, hogy ez a festői hitvallásnak is beillő anekdota visszaköszön Renoir valamennyi művén. A fénnyel átitatott impresszionista képei, a “gáláns jelenetek” és a klasszicizáló aktok is mind-mind Renoir életigenléséről tanúskodnak.

Renoir csak ritkán örökítette meg magát. A kiállításon azonban megnézhettük önarcképét, melyről sötét, merengő szemekkel néz vissza ránk. Ezzel áll érdekes kontrasztban a kép alját elfoglaló pirospozsgás női arc, ami Renoire művészetére oly jellemzően majd kicsattan az életörömtől.

A kiállított portrékon keresztül megismerhettük a festő barátait és támogatóit is. Első arcképeit közvetlen baráti köre inspirálta. Claude Monet is szívesen állt modellt barátjának.

Renoir többször megfestette Madame Georges Charpentiert is. Ő vezette be Renoirt a polgári körökbe, a potenciális vásárlók világába, és az ő segítségével mutatkozgatott be a 1879-es Szalonon, ami meghozta számára a hírnevet.

Renoir lelkesen érdeklődött a Párizsban és külvárosaiban divatos szabadidős tevékenységek iránt. Kiállított képein megfigyelhettük, hogyan modernizálta a művész a 18. századi fête galante, azaz a „gáláns ünnepségek” témáját.

A La Grenouillére (Békástanya) helyszíne egy Szajna parti szórakozóhely, ami a békáknak nevezett könnyűvérű nőkről kapta a nevét.

Ebben a szekcióban kapott helyet az impresszionizmus egyik emblematikus képe, A hinta címen ismert remekmű. Első ránézésre csak egy elkapott nyári pillanatnak tűnik, amelynek főszereplője a hintán álló, flörtölő lány. A festmény valódi témája azonban a fény, az életrekeltett kék, sárga, fehét, zöld foltok üde ritmusa.

A monumentális Vidéki tánc szintén Renoir egyik ikonikus alkotása. Nem véletlen, hogy többnyire ezzel reklámozzák a budapesti kiállítást.

Az én kedvencem azonban az Ebéd után című festmény volt. A kontrasztos megjelenésű fiatal nők és a művész bátyja, aki félig kifelé fordul a képből, szinte invitálnak bennünket az asztalukhoz.

1880-as években Renoir festészetében és magánéletében is komoly fordulat következett be. Itáliai útja hatására az impresszionizmus helyett Raffaello és Ingres művészete felé fordult. 1885 tavaszán pedig megszületett első fia, Pierre.

A fiát és élettársát megörökítő Anyaság című festményén is láthattuk, hogy színkezelése és festétmódja is nyugodtabbá, rajzosabbá vált.

A Családi kör szekcióban kedves anekdotát ismertünk meg a művész harmadik fiáról, Claude-ról, akit bohócjelmezben örökített meg a festő. Renoire csak ritkán öltöztette jelmezbe gyermekeit a portrékhoz, ám ilyenkor mindig alkudozásra került sor.

Claude-nak olajfestéket, villanyvasutat is ígért, de fenyegette bentlakásos kollégiummal is, hogy viselje el a kényelmetlen harisnyát.

A kiállítás egyik legpikánsabb szekciója Renoir aktjaira fókuszál. A második impresszionista kiállításon mutatta be Tanulmány, torzó, napfényhatás című festményét. A közönség meghökkenve állt a festmény előtt, egyik kritikusa pedig így bírálta a szokatlan színhasználatot:

“Próbálják csak megmagyarázni Renoir úrnak, hogy egy nő felsőteste nem bomló hústömeg, zöld és lilás árnyalatokkal!”

A tárlaton egymás mellett nézhettük meg azt a három fekvő aktot is, amelyek közül a legszebbet pár éve vásárolta meg a Szépművészeti Múzeum.

Kettőnek Gabrielle a modellje, a festő feleségének rokona, aki tizenöt évesen került a családhoz, hogy a házaspár második gyermekének dajkája legyen. Később a festő állandó modellje lett.

A tárlaton külön szekcióban találkozhattunk a francia mester utolsó remekművével, az 1919-ben született Fürdőzők című alkotással. A rózsaszín selymesbőrű modellek az idősödő, reumától szenvedő mester számára a boldogságot, az egészséget és az életerőt testesítették meg. Az élete főművének tartott Fürdőzőkben Renoir a női test iránti rajongását és a festés örömét ünnepelte.

A kiállításon megnézhettük Renoir festődobozát és palettáját is.

Érdekes volt megfigyelni a palettára nyomott festékeken, milyen kevés színből alkotta meg a Fürdőzők színgazdag képét.

Néhány vitrin felidézi az egykor magyar magángyűjteményekben lévő Renoir-műveket, illetve azt is megtudhatjuk, hogy mely alkotásokkal találkozott a magyar közönség a 20. század elején. A kiállítást pedig egy filmrészlet zárja, ami megeleveníti az idős Renoir alakja.

A tárlaton Renoir mintegy negyven festménye mellett rajzokat, grafikákat és szobrokat is láthatsz. A kiállított 70 mű között kiemelt szerepet kap a Szépművészetiben őrzött csaknem harminc Renoir-alkotás. A múzeum saját anyaga mellé pedig olyan nagy múzeumokból érkeztek képek, mint a párizsi Musée d’Orsay, a Musée de l'Orangerie, a Musée National Picassó, vagy a bécsi Belvedere.

Renoir – A festő és modelljei című kiállítást 2024. január 7-ig nézheted meg. Részletek a Szépművészeti Múzeum honlapján.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk