News here

KULT

A legnehezebb a csúcsról lejönni – Interjú Csoma Sándor filmrendezővel, a Magasságok és mélységek alkotójával

A film, amely Erőss Zsolt, a legendás hegymászó halála után 9 évvel készült el, valójában nem az ő hősiességéről szól, hanem arról, hogy felesége miként élte meg férje elvesztését, gyászát, és milyen utat tett meg utána.

Link másolása

Erőss Zsolt a 21.századi Magyarország világhírűvé vált tragikus hőse, aki csaknem végzetes balesete után újra megtámadta a Föld legmagasabb hegycsúcsait, de végül a Himalája nyelte őt el örökre. Csoma Sándor Magasságok és mélységek című filmje, ami a legendás hegymászó halála után 9 évvel készült el, valójában nem az ő hősiességéről szól, hanem arról, hogy felesége, Sterczer Hilda, aki nemcsak az életben, hanem a hófödte sziklafalakon is társa volt, miként élte meg férje elvesztését, gyászát, és milyen utat tett meg addig, hogy gyermekeivel új életet kezdjen.

A rendezővel a Puskin moziban tartott sajtóbemutató után beszélgettünk.

– Ez a film számomra arról szól, hogy szembe tudunk-e nézni szeretteink elvesztésével, nem vagyunk-e túlságosan foglyai e téren kulturális hagyományainknak.

– Igen és arról is, képesek vagyunk-e, merünk-e segítséget kérni akkor, amikor rájövünk, hogy egyedül képtelenek vagyunk feldolgozni a veszteséget. Ezért is fontos, hogy Hilda pszichológushoz fordul, mert ez pont ellentétes hegymászói attitűdjével, mert a hegymászók nagyon keményen, érzelmeiket kizárva lépnek túl a fájdalmon. A hegyen is, ahol hideg van, kevés az oxigén, fáj mindenük, magassági betegség sújtja őket, és azon túl is.

– A megszállottság alapvető tulajdonsága Zsoltnak és bizonyos értelemben Hildának is. Ismerünk olyan híres sportembereket, akik a halál torkából jöttek vissza, mint Niki Lauda, vagy a dán futballista Christian Eriksen, és ahelyett, hogy örültek volna az életnek, újra vállalták a veszélyt.

– Úgy gondolom, hogy a nagy teljesítmények mögött mindig van egy megszállottság, egy belső motiváció, amely arra ösztönzi az embert, hogy folyamatosan fejlődjön, és tágítsa a határait. És ezek a megszállottak úgy tudják 100%-osan megélni az életüket, hogyha ebben a környezetben vannak és azt csinálhatják, amit szeretnek. Zsolt 13 éves korától mászott, ez volt az élete. Ha ettől megfosztotta volna magát, boldogtalan lett volna, talán bele is betegszik. Én is így lennék, ha nem filmezhetnék.

– És ezzel Hilda tisztában volt.

– Abszolút. Amikor ők megismerkedtek, Zsolt már 30 éve hegymászó volt.

– És nem okozott számára konfliktust a család féltése, a kisgyermekek?

– Azért nem, mert Hilda is hegymászó volt, és ugyanolyan megszállottá kezdett válni, mint Zsolt, csak az ő életébe ez jóval később lépett be. Az expedíciós hegymászás egyenesen  Zsolttal együtt. De már az első expedíciója idején két 8000-es csúcsot megmászott, ami elképesztő teljesítmény. Minden idők legsikeresebb magyar hegymászónői közé tartozott. Annyira tehetséges volt, hogy Zsolt az gondolta: ő lehet az első magyar nő, aki feljut a Mount Everestre. Ezt szakította félbe gyermekeinek születése. Zsoltnak viszont ez a munkája volt, az eredményei után tartotta az előadásokat, enélkül egzisztenciális gondjaik is lettek volna. Ez lett tehát köztük a munkamegosztás: Hilda otthon van a gyermekekkel, Zsolt pedig „távolról” tartja fenn a családot.

– Pedig Zsolt már addigi eredményeivel  is legenda volt.

– Azt hiszem, őt kevéssé érdekelte a hírnév, ő a szenvedélyének akart hódolni abban a közegben, ahol boldog volt. Ebben az a tragikus, hogy amikor már kezdtek nőni a gyerekek – Csoma egyéves, Gerda négyéves volt, és erősödött köztük a kapcsolat, akkor kezdett benne egyre nagyobb igény lenni  a család iránt, kezdte ott is megtalálni önmagát.

– Döbbenetes az szinte önmagával szemben kegyetlen keménység, ami Hildából árad a filmben Pál Emőke hátborzongató alakításában.

– Hilda szerint hegymászónak születni kell. Másfelől ott volt benne a Zsolt nagyságához való megfelelési kényszer. Már az első találkozásoktól kezdve próbált minél gyorsabban utána menni a hegyen, hogy nehogy kolonc legyen Zsolt nyakán. És ez megmaradt benne Zsolt halála után is, hogy az ő attitűdjével, keménységével, határozottsággal reagáljon minden felmerülő problémára. Végül belátta, hogy újra kell definiálnia önmagát, megtalálni, ki is Sterczer Hilda valójában, hogy a szigorú székely Zsolt sosem ment volna pszichológushoz, neki viszont szüksége volt rá.

– A film egyik legerősebb vonala az anya és a kislány kapcsolata. Rendezői szempontból ez igazán embert próbáló feladat lehetett.

– Nem tudom, volt-e egyáltalán a magyar filmtörténetben ennyire nehéz gyerekszerep. Tudtam, hogy egy zsenit kell találnunk. Szerencsére Steinhauser Andrea casting-direktor segítségével két hónap után találtunk rá Nagy Enikőre. Hihetetlenül érzékeny, intelligens, rendkívüli fantáziával megáldott kislány. Neki köszönhetően sikerült megoldani a film legnehezebb részét, amitől a legjobban tartottam. Szerencsére Pál Emőkével is nagyon hamar megtalálták a közös nyelvet, és nagyon jó barátok lettek már a forgatás során.

– Nem éppen rokonszenvesen jelenik meg a filmben a média, amely nem csupán a közönség „katasztrófa-éhségét” szolgálja ki, hanem mintegy „számon kérőként” is jelentkezik.

– Ezt fontos volt bemutatni, mert a médiának általában ellentétes az igénye az empátiával. A célja, hogy minél nagyobb dráma szülessen meg a nézők előtt, ezért provokál. Mivel Hilda személyével kemény ellenfelet kaptak, úgy éreztem, szinte kihívássá vált számukra, hogy ki lesz az, aki meg tudja törni az ellenállását.

– Végül tanúi leszünk azoknak a pillanatoknak, amikor Hildát szétfeszíti a belső feszültség, és szabad utat enged az érzelmeinek.

– Fontos volt, hogy szép lassan, fokozatosan jussunk el arra a pontra, amikor ez a nő, aki folyamatosan magába akarja fojtani az érzelmeit, már nem bírja tovább, mert túlnőnek rajta. És ez lett a film csúcspontja.

A vetítés után és az interjúk között az alkotók meséltek a film megszületésének folyamatáról, megosztották a nézőkkel gondolataikat, érzelmeiket, a történethez, a szereplőkhöz való viszonyukat. Lehet, hogy a film lepergése után jobb lett volna a sötét nézőtéren egy néhány percnyi csend, ami sajnos nem tartozik a modern ember erényei közé.

Száz torokszorító perc után megérthettük Sterczer Hildábak azt a mondását, mely szerint „a legnehezebb a csúcsról lejönni”. Ebben az esetben az alaptáborok elérése a halálnak, mint az emberi élet kikerülhetetlen velejárójának elfogadása, a néma gyász tabujának megtörése.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


KULT
Meghalt Kirstie Alley, a Nicsak, ki beszél sztárja
A színésznő hosszabb ideje küzdött titokban a rákkal, gyerekei osztották meg a hírt a közösségi médiában.

Link másolása

Kirstie Alley a 80-as és 90-es évek egyik legnagyobb sztárja volt, nálunk főként a Nicsak, ki beszél filmekkel vált népszerűvé, de szerepelt olyan filmekben, mint a Kettőn áll a vásár, a Kitúr-lak, az Agyament Harry, és ő alakította Rebecca, a pultos szerepét az ikonikus Cheers sorozatban.

A színésznő, aki rákkal küzdött, hosszú távollét után áprilisban a Maszkos énekes amerikai változatában lépett fel, szeptemberben pedig friss videót is posztolt magáról, így sokakat ért váratlanul a halálhíre.

True és Lillie, a két gyereke osztották meg a közösségi médiában a hírt:

"A barátainknak, a világ minden pontján... Szomorúan tudatjuk veletek, hogy a csodálatos, erős és szerető édesanyánk meghalt a rákkal való küzdelme során, amelyet nemrég fedeztek fel nála.

Közeli családja mellette volt, ő pedig nagy erővel küzdött. Ikonikus volt a képernyőn, de ennél még lenyűgözőbb anya és nagymama volt. Hálásak vagyunk az orvosoknak és nővéreknek a Moffitt Cancer Centerben a gondoskodásukért." - írták a búcsúposztban.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

KULT
Láncokon rángatják Tóth Gabit legújabb klipjében, miközben acélkönnyeket sír
Az énekes egy ismert népdal egy sorát gondolta újra.

Link másolása

Mozgalmas éveken van túl Tóth Gabi, amelyekben voltak magasságok (családalapítás, sikeres koncertek és műsorok) és mélységek (közösségi médiás támadások, kifakadások) egyaránt. Állítása szerint ezekből minden ihletet merített legújabb, SzívbeEmelő című dalához készült videóklipjében.

Az énekesnő legújabb produkcióját a közönség először a Sztárban Sztár leszek! vasárnapi adásában hallhatta, akkor egy speciális, látványos táncos produkcióval egybekötve. Majd nem sokkal később, még aznap éjjel felkerült a YouTube-ra is a szám, immár egy izgalmas látványvilágú, fekete-fehér klippel.

„Drága emberek, végre megoszthatom veletek az új dalomat! Rengeteg munka van benne, de imádtam minden percét! Kiadtam magamból mindazt, ami az elmúlt két évben történt velem, rosszat, jót egyaránt”

– írta instagramos ajánlójában Gabi.

A klip maga nem kevés erős képpel operál: Tóth Gabi furcsa, leginkább acélra emlékeztető könnyekkel sír, miközben komoly erők rángatják láncon. De a klip egy pontján olyan jelmezt is kapott, ami némileg emlékeztet Szulák Andrea kancellárnő-ruhájára a 90-es évek emblematikus ifjúsági sorozatából, az Űrgammákból.

Gabi azonban a Xénia-láz helyett a hidegen fújó szelekről énekel, amivel megidézi, egyszersmind át is gondolja az ismert népdal híres sorát.

A teljes képért azonban érdemes végignézni az egész klipet.

Tóth Gabi – SzívbeEmelő


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
Szombathy Gyula: „Akinek újra kellett tanulni beszélni és járni, az már soha nem lesz olyan, mint azelőtt”
A színész először legyőzte a rákot, volt egy súlyos szívműtétje, majd sztrókot kapott.

Link másolása

A Kossuth- és Jászai Mari-díjas Szombathy Gyula a Blikknek számolt be jelenlegi állapotáról. A 77 éves színésznek először a rákkal kellett megküzdenie, majd megműtötték a szívét, és sztrókot is kapott.

„Most már óvatosan hiszek benne, hogy megint tudok élni. Persze lassan, megfontoltan. Mert akinek újra kellett tanulni beszélni és járni, az már soha nem lesz olyan, mint azelőtt. Amikor 2017-ben legyőztem a rákot és tünetmentessé nyilvánítottak, úgy gondoltam, túl vagyok a nehezén. Hogy onnantól kezdve jöhet majd a derűs öregkor. Jól éreztem magam, ám mégis meggyőztek, vizsgáltassam meg a szívemet is. Nem volt semmi tünetem, ám az eredmény sokkolt: két ér teljesen elzáródott. Azt mondta az orvos, ha most nem jövök ide, bármikor meghalhattam volna. Elkerülhetetlenné vált a műtét, s amikor már újra fellélegezhettem volna a sikeres beavatkozást követően – sztrókot kaptam”

– mondta a lapnak a színművész.

A sztrók után egy hónapot töltött kórházban, azóta rehabilitációra szorul. Sokáig járt logopédushoz, most pedig azon dolgozik, hogy újra megtanuljon járni.

„A bal oldalam és a lelkem sérült bele az életben maradásért folytatott harcba. De várom a karácsonyt az én csodálatos feleségem mellett, aki folyamatosan vigyáz rám. Már csak miatta sem adhatom fel” – mondta a Blikknek.

A színész több mint öt évtizedes karrierje során játszott többek között a Vígszínházban, a Radnóti Miklós Színházban és a Thália Színházban is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Pénztelenül, zacskós levesen élt, mára történelmet írt a popzenében, és a Spotify listáját vezeti
Kim Petras élete olyan, mint egy Grimm-mese: tele nehézségekkel, fordulatokkal, de egyelőre teljes happy enddel.

Link másolása

Történelmet írt két előadó a popzenében idén: Sam Smith és Kim Petras lett az első nem bináris és transznemű szólóelőadó, akik a Billboard Hot 100-as slágerlistájának élére kerültek. Bár Petras szinte minden lehetséges alkalommal hangsúlyozza: szeretné, ha nem neme, hanem tehetsége és zenéje miatt figyelnének rá.

Kim Petras 1992. augusztus 27-én született Kölnben, és egész kicsi gyerekkora óta rosszul érezte magát abban a testben, amibe született. Szüleinek már gyerekként beszélt erről, ők pedig biztosították arról, hogy ha később is így érez, támogatni fogják a nemváltásban. Érzései nem változtak, azonban egyre rosszabbul érezte magát, sőt öngyilkos gondolatai is voltak, ezért szülei pszichológusokhoz jártak vele. Sok különféle visszajelzést kapott, volt olyan "szakember" is, aki szerint a gyerek egyszerűen őrült, megoldásként pedig azt javasolta, vágják kopaszra a haját, és úgy járassák iskolába. „Megcsináltuk, kopaszon mentem iskolába, és ugyanúgy azt mondtam, hogy remek, lány vagyok” – emlékezett vissza később.

Miután három különböző pszichológus is arról beszélt, hogy Kim (akkor még Tim) esetében jó volna minél hamarabb megkezdeni a nemátalakító folyamatot, 13 évesen megkezdték hormonterápiáját, amivel akkoriban egy német dokumentumfilmben is szerepelt.

Így amikor 16 évesen, 2009-ben átesett a beavatkozáson, a világ legfiatalabb transzszexuális személyeként lett ismert.

Ugyanakkor a mai napig úgy véli, hormonkezelését elrontották, és ezzel nevetségessé tették szülőhazájában.

Élete azonban innentől kezdve meseszerű fordulatot vett, tele nehézségekkel, akadályokkal, de végső soron az áhított hírnév felé haladva. Kim ugyanis eldöntötte, hogy dobva korábbi mérnöki álmait, énekes-dalszerző akar lenni. Erre a következtetésre akkor jutott, amikor megnézett egy dokumentumfilmet a svéd dalszerzőről, Max Martinról – külön szép a történetben, hogy a későbbiekben ők ketten együtt dolgozhattak.

Németországgal azonban többször is meggyűlt a baja. Ott egyfelől túl poposnak és túl "amerikainak" tartották dalait, másrészt a német nyelvet nem tartotta elég megfelelőnek érzései kifejezésére. Nem segített az sem, hogy hazájában szinte kizárólag a "transzi" fiatalként ismerték, nem pedig tehetsége miatt ismerték el. 19 éves korában így Los Angelesbe repült, de akkor még kapcsolatok nélkül, meglehetősen kevés pénzzel. Kezdetben háromhavonta haza kellett repülnie, mert nem volt megfelelő vízuma.

A fordulat három évvel később következett be, amikor – hitvallása szerint folyamatos, kitartó munka után – egyik számát felénekelte a népszerű énekesnő, Fergie. 2014-ben kiadói szerződést köthetett a Big Machine zenei kiadócsoporttal, ami lehetővé tette, hogy megkapja a vízumát, és végre legálisan tartózkodhatott Amerikában.

Pénzét azonban hamar elköltötte, házat bérelt magának, ahol azonban legtöbbször csak zacskós levesen élt.

Ennek ellenére dalait 2021-ben függetlenként adta ki, amit a következőkkel magyarázott: „Azért vagyok független, mert a nagy kiadók, akikhez elmentem, csak a nememről tudtak beszélni. Voltak, akik azt mondták, titkoljam, és olyanok is, akik azt, hogy használjam. Én pedig igazából egyiket sem akartam. Csak azt akartam, hogy a zeném önmagáért beszélhessen.”

Később dalai elkészítésében sokáig együtt dolgozott Dr. Luke producerrel, amiért számos kritikát is kapott, a zenei szakembert ugyanis a szakmában többen zaklatással vádolták. Bár Kim sokáig nyíltan védte kollégáját, az utóbbi időben Dr. Luke már nem működik közre dalaiban.

Így legújabb, Sam Smith-szel közös Unholy című slágerében sem, ami üstökösként robbant be a zenei piacra idén. A dal a Spotifyon már a megjelenését követő első 24 órában 10 milliós streamelést ért el, manapság pedig már közel 500 milliónál jár. A magát nem binárisnak definiáló Sam Smith hetedik Grammy-jelölését söpörte be vele, míg Petras az elsőnek örülhetett.

2021-ben ő volt az első transznemű előadó, aki fellépett az MTV EMA díjátadó estjén, ráadásul épp Budapesten, ahol nem sokkal azelőtt fogadták el a gyerekvédelmi álca mögé rejtett homofób törvénycsomagot. Kim Petras akkor azt mondta az Indexnek:

„Én egész gyerekkoromban arra vártam, hogy legyen egy transznemű popsztár, akire felnézhetek, és azt látni, hogy megpróbálnak minket kitiltani a tévékből, eléggé kiábrándító. Remélem, hogy ez a jövőben változni fog. Mindenesetre nagyon izgatott vagyok, már várom, hogy ott lehessek, és kiálljak értük, mindenképpen megpróbálom ezt belevinni az előadásomba. Hangja szeretnék lenni azoknak, akik úgy érzik, hogy nem fogadják el őket, hiszen én is sokáig ezt éreztem. Úgy gondolom, felelősséggel tartozom a közösségért.”

Sam Smith feat. Kim Petras – Unholy

(via 24.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET: