News here
hirdetés

KULT
A Rovatból
hirdetés

„Én is sakkozom a nézővel” – Interjú Szentgyörgyi Bálinttal, A besúgó író-rendezőjével

Egy ütős, felnövéstörténetbe és történelmi tablóba csomagolt krimit tett le az asztalra A besúgó rendezője, akinek sorozatát most a fél világ nézi, és akinek szakmai karrierje is szinte filmbe illő. És aki még harminc éves sincs. Interjú.

Link másolása

hirdetés

Április 1-jén került fel az HBO Max kínálatába A besúgó, ami nemcsak az HBO első, teljesen saját gyártású produkciója, de amit a magyar premierrel egy időben a világ több mint negyven országában tekinthetnek meg a nézők. Forgatókönyvírója és rendezője, a még nem egészen 30 éves Szentgyörgyi Bálint története már magában is csodába illő: szinte nulla filmes tapasztalattal kopogtatott be az HBO-hoz, ahol azonnal igent mondtak neki, néhány év múlva pedig nem csak első sorozata világpremierjére készül, de egy neves amerikai ügynökség is leszerződtette. Vele beszélgettünk többek között a 80-as évekről, filmkészítésről és felnövésről.

– A te személyes történeted röviden úgy néz ki, hogy volt egy ötleted, „dühből” megírtad, bekopogtattál vele az HBO-hoz, most pedig ott tartasz, hogy a sorozatod bemutatják, te magad pedig egy komoly ügynökségnél fogsz dolgozni. Ez tényleg ennyire álomszerűen ment?

– Igen. Ami realisztikusabb benne, hogy összesen négy év alatt történt ahogy összeraktuk a pilotot és ahogy az HBO ezt lezöldlámpázta. Amikor bevittem, egy „sufnituning” pilot volt, amit haverokkal raktunk össze. A következő lépés az volt, hogy a Google-ből kinéztem az HBO központi telefonszámát, ott a portásnak mondtam el, hogy mit szeretnék, elkezdtek kapcsolgatni az épületben, és egy idő után eljutottam valakihez, akit sikerült meggyőzni, hogy adjanak egy időpontot – végül két hónappal későbbre kaptam.

Megértettem, hogy két hónap múlva lesz egy rés a pajzson, és ezt az időt azzal töltöttem, hogy felkészültem előre a legjobb eshetőségre, arra, hogy ha tetszik nekik a leforgatott pilot, tudni akarják majd, hogy mi a további terv.

Nem akartam egyszerű vázlatot írni, komoly munkát szerettem volna beletenni. Én abban hiszek, hogy az ember dolgozzon: nem elég az, hogy vannak képességeink, abba legalább annyi munkát is bele kell fektetni. Úgyhogy elkezdtem éjjeleken és hajnalonta írni a folytatást úgy, hogy senki nem kérte és senki nem fizetett érte. Ahogy írtam a forgatókönyvet, ott lebegett előttem a Rocky és Sylvester Stallone esete, aki ezt hasonlóan csinálta. Lerakott az asztalra egy olyan forgatókönyvet, amit akart annyira egy stúdió, hogy utána már tudott ő is feltételt szabni.

hirdetés

Levetítettük a pilotot, utána azt mondták, nagyon tetszik nekik, van-e ötletem, hogy mi a folytatás. Én pedig mondtam, hogy nem ötletem van, hanem kinyitottam a kis hátizsákom, és megmutattam a második, a harmadik és a negyedik epizód forgatókönyvét. Egy fél évad volt tehát az asztalon, ők látták, hogy ez meggyőző. Mondtam nekik, hogy én rendezni szeretnék, ez csak így eladó, meg is állapodtunk.

24 éves voltam ekkor, óriási kockázatot vállaltak, hatalmas bizalom és nyitottság volt bennük. Aztán teltek-múltak az évek, én megírtam a további négy részt – hiszen nyolc részes az első évad –, szereztem gyakorlatot két kisjátékfilmben és egy dokumentumfilmben. Ez már azután történt, hogy megállapodtunk az HBO-val, tehát az első filmkocka, amit én leforgattam író-rendezőként, az volt, amit eladtam nekik.

Négy év azért hosszú idő volt, és természetesen az ember sokszor kerül olyan helyzetbe, hogy azt érzi, hogy ez már majdnem meghaladja a képességeit (adott esetben néha meg is haladja), és akkor indul be valahogy az igazi flow-élmény. Amikor azt érzem, hogy ez már túlmutat rajtam, ezért lehet küzdeni, verekedni, és fel is tudom magam szedni a földről. Az első dolog, amit megtanultam az, hogy ebben a szakmában az első tíz év arról szól, hogy mennyire akarod. A másik pedig, hogy minél gyorsabban, mint a keljfeljancsi fel tudd magad húzni. Minél előbb, minél erősebben mész neki, annál hamarabb jön meg az eredménye a munkádnak.

Szentgyörgyi Bálint

– Amikor odamész egy forgalmazóhoz, és különösebben nagy filmes tapasztalat nélkül azt mondod, hogy ezt te fogod rendezni, akkor ők minden további nélkül azt mondják: „oké, csináld”?

– Igen, ez így történt. Persze kérdeznek egy csomó mindent: hogy képzeled el vizuálisan, hogy akarod mozgatni a kamerát... Én abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy amikor írok, fejben már snittelek, látom magam előtt azt, hogy hogyan szeretném megvalósítani. Körülbelül 75 százaléka annak, ami végül leforgott, az a mozi, ami a fejemben volt, amikor írtam. A maradék 25 százalék az, amikor azt látod a helyszínen, hogy amit kitaláltál, az úgy nem működik, és elkezdesz improvizálni. Ez is egy képesség, egy „izom”, amit fejleszteni kell, hogy ha azt látod, hogy az elképzelt terv nem működik, akkor azt helyben kitaláld. És ehhez nagyon jó partner Szatmári Péter operatőr és fantasztikus partnerek a fiatal színészek, akik a produkcióban szerepelnek.

Azon múlt szerintem a siker, hogy egy kompakt víziót tudtam lerakni az asztalra, nemcsak forgatókönyv szintjén, hanem vizuálisan, karakterépítésben, kormegidézésben, ritmusban is. Hónapokkal azelőtt, hogy elkezdtünk forgatni, annyira felkészült voltam, hogy kiálltam egy budapesti utcába, mai forgalomban, és végigvittem a stábot, megmutatva, hogy „itt lesz a kamera, innen jön a színész, vágni fogunk egyet, ide jön a másik színész, így fog kinézni az egész” stb. És azt hiszem, hogy ez a fajta felkészültség, ami egy civil embernek túlkészültségnek is tűnhet, az, ami igazából ajtókat nyit.

– 1985-ben játszódik a történet, ez hét évvel van a születésed előtt. Neked tehát nincs közvetlen élményed erről a korról. Mi volt, ami miatt mégis ezt választottad témának?

– Egyrészt ez egy nagyon izgalmas kor. Másrészt nincsen túl távol a gyerekkoromtól, de mégis – annak ellenére, hogy csak egy évtized telik el a film története és a kiskorom között – elsüllyedt közben egy világ, és annak a romjain felépült egy vadonatúj. Amikor én felnőttem, azt láttam, hogy a szüleim generációja, akiket a rendszerváltó generációként is szoktak aposztrofálni, egyszerre ismerkednek a kilencvenes évek szabadpiaci vadnyugatával és nevelnek fel minket mindeközben. Az én generációmat jól jellemzi, hogy a szüleink sem igazán ismerték a világot, amiben mi gyerekek voltunk. Ezért engem óhatatlanul elkezdett érdekelni, hogy vajon mi volt közvetlenül előtte? Mi az, amire visszautalnak? Nem is a szüleim, hanem inkább még a nagyszüleim, akiknek tényleg a komfortzónájuk volt a '45-től '89-ig tartó időszak. Ez a korszak, a nyolcvanas évek közepe feldolgozatlan, legalábbis azon a módon, ahogyan én, a saját reflexeimmel hozzá szerettem volna nyúlni.

Amikor szemben állunk egy könyvespolccal, olykor vannak foghíjak, ahol egymásnak dől két könyv, mert onnan hiányzik valami. Engem ez inspirál, hogy pontosan tudom, melyik könyv kellene, hogy ott legyen, amit én el szeretnék olvasni, de azt még nem írta meg senki. Ez ragadja meg a figyelmem, hogy tudom, ez az a projekt, amivel el szeretnék indulni.

– Megvolt a sztori, de – főleg az életkorodból adódóan – nem tudhatsz minden apró részletről az időszakból. Sokan voltak a kor szakértői vagy egyszerű tanúi, akik segítettek abban, hogy a film minden apró részletében korhű és hiteles legyen?

– Amikor ezt elkezdtem írni, arra döbbentem rá, hogy az egész addigi életemben mindenkivel, aki ezt a korszakot megélte, én már úgy beszélgettem, mintha anyagot gyűjtenék. Akkor, 14, 18 vagy 20 évesen még nem tudtam megmondani, hogy lesz egy első filmem, ami erről fog szólni, de éreztem egy érdeklődést. És azt is éreztem, hogy a generációmat alapvetően nem érdekli, hogy hol ebédeltek az emberek akkoriban, hogy milyen autót vezettek, honnan szereztek farmernadrágot vagy hol vettek cigarettát. Ezek a dolgok sokak számára abszolút érdektelen részleteknek tűnnek, amikkel maximum a nagyszülők traktálják az unokákat, de ez engem mindig kifejezetten izgatott.

Amikor elkezdtem írni, olyan volt, mintha összeállnának széttört tükörcserepek a gyerekkoromból egy nagy képpé. Erre nagyon jól tudtam támaszkodni.

A sorozat érinti a formálódó demokratikus ellenzék születését, ennek valós szereplőit pedig ismerjük, sokan ma is aktívak még. Nem tartasz attól, hogy sokan így nézik majd a filmet? Hogy felismerik (vagy felismerni vélik) némelyik, valóságban is létező személyt? Esetleg a szereplőket az ő személyükből „gyúrtad” össze?

– Én azt a szót használnám, hogy játékosság. Semmilyen olyan tudatosság nincs benne, hogy van egy valóban élt személy, aki bele van csatornázva bármelyik karakterbe. Van egy korszellem, vannak ennek a kornak olyan fiataljai, akik mozgatórugói az ország későbbi történésének. Nagyon jó játék, hogy bizonyos jellemvonásokat, elemeket, referenciákat, gondolatokat az ember itt-ott beledolgoz. Ugyanakkor közben ez egy fikció. És én nagyon is szabadon is kezeltem a dolgokat, azt tehát elképzelhetetlennek tartom, hogy bárki magára ismerjen. A valós háttér viszont ad egy plusz ízt az egésznek. Mert egyrészt az egész egy felnövéstörténet, amibe belekevertem az én felnövéstörténetem is. Én vagyok Száva Zsolt, én vagyok Demeter Geri... mondjuk Dugovics Máté figurája a legjobb barátom, Varga Ádám, az nem én vagyok! Ő egyébként az életben is teljesen olyan, mint a filmben. De Száva dühe, Demeter magánya, Kata dilemmája, ez mind az én szívemből jön, egyes szám első személyben.

Ugyanakkor egy nagyon izgalmas krimi is akar lenni – remélem, hogy ez sikerült. Amiben drukkolsz mindenkinek, olykor zavarba is jössz, hogy ennek vagy annak a szereplőnek miért szurkolok még mindig. Vagy épp valakinek szeretnél, de már nem tudsz neki, mert ennél bonyolultabb karakter. Krimi tehát, ami hozzányúl a magyar közelmúlt történelméhez, mint például az általam nagyon kedvelt Costa-Gavras a régi, politikai jellegű filmjeiben. Nagyon szeretem, amikor valaki úgy mer játszani a világgal, hogy a múlt közben száz százalékban hiteles maradjon.

Mindig mindenkinek azt mondtam, azt szeretném, hogy olyan legyen a film, mintha egy kulcslyukon keresztül néznénk a múltat.

– A fiatal szereplőket olyan színészek játsszák, akiknek nagy részét kevésbé ismerjük még filmekből, viszont remekül működnek a képernyőn. Rájuk hogyan találtatok?

Amikor írtam a forgatókönyvet, felraktam magam elé a falra két szót: az egyik az volt, hogy „saját”, a másik, hogy „generációm”. A középgeneráció gyakorlatilag Radnai Csillában és Ördög Tamásban jelenik meg, rajtuk kívül öreg rókák és fiatal oroszlánok vannak a filmben. A fiatal oroszlánok estében egy óriási castingot csináltunk, ha jól emlékszem, több mint kétszáz fiatal színészt láttam. Nem csak arra törekedtem, hogy egyesével beazonosítsam, ki melyik szereplő lesz, hanem arra is, hogy mindenkit megnézzek mindenkivel, még akkor is, ha közös jelenetük kevés van a sorozatban. Mert arra volt szükségem, hogy egy valós kohézió és egy valós közösség jöjjön létre. A sajtónapon is lehetett látni, hogy tényleg barátok lettünk. A filmbe hoztam egy részről a nagyon közeli barátaimat, akik már a pilotban is ott voltak, másrészt pedig bevontuk ebbe a közösségbe az újakat is. Mindig azt mondtam nekik, hogy a brazil fociválogatott nem csak akkor csodálatos, amikor gólt rúgnak, hanem a közönség már attól le van nyűgözve, ahogy passzolgatnak.

Én pedig így szeretnék dolgozni, hogy amikor átvágok az egyik szereplőről a másikra, a másikról a harmadikra, mintha labdát passzolgatna egy új generációnyi focista egymás között. És a „gól”, például egy epizód végi cliffhanger, már csak a hab a tortán.

Fontos volt azt az érzést is keltenem, hogy itt színre lépett egy új generáció. Remélem, hogy sikerült.

– Beszéltél arról, hogy végigjártál sok olyan helyszínt, ami nem, vagy alig változott a Kádár-korszak óta. Mennyi munka volt még ezekkel a helyszínekkel, hogy valóban a '80-as évekbe kerüljünk vissza?

Láng Imola és Tasnádi Zsófi munkáját dicséri ez, akik fantasztikus látványtervezői voltak a produkciónak. Az első szabály, amit lefektettünk, hogy nincs stúdiódíszlet. Nem építünk meg semmit egy üres szobában, hanem azokat a tereket keressük, ahol a valódi élete folyt ennek a generációnak, például a kollégiumban. Ezt pedig megpróbáljuk megtölteni régi bútorral, plakáttal, itt-ott egy falfestéssel. De alapvetően nem a semmiből hozzuk létre a múltat, hanem inkább kicsit visszaállítunk mindent azokra az időkre, amilyenek akkor voltak ezek a helyszínek. Nagyon érdekes volt a helykeresés is, már csak azért is, mert ebben a fázisban én már fejben snitteltem. Sokszor pontosan tudtam, honnan hova akarok vágni, és aszerint kerestük a helyszínt, hogy hogyan lehet a kameramozgás szempontjából is ezt úgy lebontani, ahogy szeretném.

Nagyon érdekes nehézségek is voltak. Például az, hogy ebben a korszakban egy igazi neonvilág volt Budapesten. A filmben vannak olyan jelenetek, ahol van fenn neon az utcán, de a valóságban ezek már nincsenek ott. Ezeket nem is felszerelni borzasztóan nehéz, hanem nagyon drága újra működésbe hozni. Ezt digitálisan kellett odarakni utólag. Szatmári Péter operatőr fantasztikus volt, mert ő találta ki, hogy úgynevezett Astera csövekkel megcsinálja az alapvilágítását a neonnak. De azok csak csövek, amik előtt játszanak a színészek, és utólag, számítógéppel rakjuk rá azokat a neonokat, amik akkor ott voltak. Ez volt az egyetlen erősebb utólagosabb belenyúlásunk. Ezen kívül én abban hiszek, hogy helyben, egy létező térben, gyakorlatban hozzunk létre mindent.

– A fejlődéstörténet nagyon jól nyomon követhető a karakterek fejlődésében is, negatív és pozitív, vagy legalábbis ilyennek látszó irányokban egyaránt mozognak a karakterek. Ennek kidolgozása mennyi munkát igényelt?

– Tudatos volt, hogy amikor felírtam magamnak, hogy „saját generációm”, akkor a sokszor ennél kétdimenziósabb szerepeket játszó fiatalokat olyan lehetőségek elé akartam állítani, amikben sokkal több dimenzióban tudnak játszani. Nagyon érdekes és élvezetes játék volt meglepni a nézőt a karakterfejlődésekkel. Tulajdonképpen már az első rész meglepetést okoz azzal, hogy milyen személyiség Száva Zsolt, akitől azt várjuk, hogy egy klasszikus hős, és kiderül, hogy ennél sokkal árnyaltabb. Miközben az is nagyon meglepő, hogy Demeter egy nagyon bátor fiú, de egy olyan történelmi szerepben van, amit a gyávasággal azonosítunk – leegyszerűsítve, bár sokszor persze helyesen.

Amikor írok, nagyon sokszor gondolkozom azon, hogy ha én játszanék, mikor érezném azt, hogy elég muníciót ad nekem a forgatókönyvíró ahhoz, hogy nagyon sok színt tudjak mutatni, ne csak feketét és fehéret. De ha már itt tartunk: van egy sakk-motívum is az egész sztoriban. Demeter Geri eleve egy sakkozó, és aki figyelmesen nézi a sorozatot, észreveheti, hogy a sakk színei sokszor visszaköszönnek. A kor padlómintázatában, a ruhákban, egyes szereplők ruházata „sötétül” a részek alatt, míg másé éppen ellenkezőleg.

Ráadásul Demeter Geri és Száva Zsolt között is egyfajta sakkjátszma folyik – a legnagyobb öröm pedig, hogy közben én is sakkozom a nézővel.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
KULT
A Balaton Sound 2022-ben, két év kihagyás után végre visszatér
Idén ismét megrendezik az egyik legmenőbb tóparti fesztivált, a Balaton Soundot. Összegyűjtöttünk mindent, amit érdemes tudnod, mielőtt beleveted magad a buli – és a Balaton – hullámaiba.

Link másolása

hirdetés

A Balaton Sound helyszíne

Európa egyik legnagyobb és legszínesebb szabadtéri elektronikus zenei fesztiválja. A rendezvényt 2007 óta, minden év júliusában tartják Zamárdiban, a Balaton déli partján, közvetlenül a tóparton.

Esténként a leghíresebb és legizgalmasabb DJ és előadók lépnek fel, de a vízpart napközben is bőven nyújt szórakozási lehetőséget.A különféle Balatonsound jegyek már kaphatóak

Balaton Sound 2022 - időpont

A koronavírus-járvány miatti két éves kényszerkihagyás után idén nyáron június 29. és július 2. között ismét lesz Balaton Sound.

Balaton Sound 2022 fellépők és sztárok

A szervezők most is mindent megtettek, hogy színes, változatos legyen a program.

"A kezdetektől arra törekedtünk, hogy a szolgáltatások, a látvány és a zenei felhozatal egyaránt nemzetközi mércével mérve is a legjobbak közé sorolja a fesztiválunkat. Ennek jegyében a két kihagyott év után olyan visszatérést terveztünk, ami felejthetetlen lesz a fesztiválbeach történetében"

– mondta Fülöp Zoltán, a Balaton Sound főszervezője.

hirdetés

A fellépők között lesz több igazi nagyágyú, illetve visszatérnek régi kedvencek is. Eljönnek olyan nagy nevek, mint például Martin Garrix, Dimitri Vegas & Like Mike vagy Timmy Trumpet is, de láthatod például Sven Vath, Yellow Claw, Loco Dice, Marsmello, Alesso produkcióját is.

Idén is többen debütálnak a Soundon, többek között a kazah, vasúti mérnökből lett Grammy–díjas dj, Imanbek, a Dj Mag top 100 világranglistán negyedik helyéig menetelő Alok vagy a brit awards díjazott Becky Hill.

A hazai zenei világból pedig a Follow The Flow, Majka és Curtis, a Wellhello és Lofti Begi is képviselteti magát.

A fellépők részletes névsorát ITT olvashatod.a Balaton Sound 2022 fellépőinek listája

A színpadok napi bontását ITT találod.

A honlapon az egyes fellépőkről külön információt is találsz. Klipet nézhetsz tőlük, vagy a legkedveltebb számaikat is hallhatod. Az előadók hivatalos közösségi oldalait is összeszedték neked, így alaposan felkészülhetsz vagy ráhangolódhatsz egy-egy koncertre. Például Martin Garrix oldala így néz ki.

Balaton Sound jegyek 2022

Balaton Sound jegy árak

- Napijegyek: 28.900,- Ft

- VIP napijegyek: 57.900,- Ft

Balaton Sound bérlet árak

- 3 napos: 75.900,- Ft

- 3 napos: VIP: 111.500,- Ft

- 4 napos: 85.900,- Ft

- 4 napos VIP: 125.500,- Ft

VIP UPGRADE: 36.900,- Ft-tól

A kedvezményes árú jegyeket korlátozott ideig tudod megvenni.

A részletes árakat, szolgáltatásokat, camping- és fesztiváltranszfereket ITT találod.

A jegyekkel kapcsolatos kérdésekben sok hasznos tudnivalót ITT találsz

A 2022-es Balaton Sound szállásokhoz...

...hasznos és praktikus TIPPEK itt olvashatók.az idei Balaton Sound időpontja

Mit kínál még a Balaton Sound?

A zamárdi fesztivál exkluzív VIP helyszínei, a Main Stage VIP, a The VIP Shore és az Elrow VIP fantasztikus, exkluzív szolgáltatásokkal és bulikkal várnak és közvetlen rálátást biztosítanak a színpadra.

A különleges Boat Partyn a fantasztikus balatoni panorámával körbevéve bulizhatsz a külföldi sztár DJ-k zenéire.

A finom ételek kedvelőire is gondolnak, rengeteg ínycsiklandó finomsággal várnak a húsos ételektől kezdve a vegetáriánusig bármit megtalálsz.

Bővebb információk a Balaton Soundról ITT találhatók.

Ilyen volt a Balaton Sound fesztiválhangulat 2019-ben:

Az idei Balaton Soundra jegyek már kaphatóak

Balaton Sound - a díjnyertes fesztivál

Tudtad? A Balaton Sound színvonalát a szakma is elismerte, a 2012-es fesztivál 2013 elején elnyerte a rangos European Festivals Award kitüntetést a legjobb közepes méretű fesztivál kategóriában.

A látogatottsága is folyamatosan nőtt, 2016-ban 157 000-en, 2018-ban 165 000-en, 2019-ben pedig már 172 000-en buliztak a Soundon, és mindegyik újabb rekordot is jelentett a fesztivál eddigi történetében.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
KULT
Új klip: megjelent Metzker Viki első dala feleségként
A dögös lemezlovas KKevinnel hozta el a Balaton idei legzúzósabb klubjelképét Plázs címmel.

Link másolása

hirdetés

Épp, hogy kimondta a boldogító igent a Fonogram-díjas DJ/producer, Metzker Viki második nagy szerelmét a zenét sem hanyagolja és június 24-én elindítja a siófoki Plázson bulisorozatát Metzker Viki & Friends néven. Az apropóból

a dögös lemezlovas KKevinnel közösen pedig elhozta a Balaton idei legzúzósabb klubjelképét „Plázs” címmel.

Festői látképpel, fülig érő, ragyogó mosollyal házasodott meg június 2-án Metzker Viki, aki idén nyáron végre teljes erőbedobással élhet másik szenvedélyének, a zenélésnek:

„A június számomra felhőtlenül boldog pillanatokkal indult és a hátralévő része is legalább ennyire örömtelinek ígérkezik, hiszen rengeteg fellépésem van betervezve, és már nagyon vártam, hogy végre korlátozások nélkül, felszabadultan állhassak a lemezlejátszók mögé” – meséli Viki, aki hiánypótló szerepet tölt be a hazai elektronikus és popzene színterén.

Az előadó slágereit mind a szakma mind a közönség csodál: a „The Rhythm Of The Night” például Fonogram-díjas szerzemény lett, a Curtis-szel közös „Szívemen szárny” pedig platinastátuszt elérő, a több mint négy és fél milliós YouTube-nézettségével Viki egyik legnépszerűbb trackje lett, ahol egyébként Viki nemcsak producerként, hanem rapper/énekesként is lehengerlő, akárcsak a Miss Mooddal közös aranylemezes „21”. Nem mehetünk el a sztár fellépései mellett sem, hiszen DJ-szettjeivel szinte az összes földrészt bejárta már Koreától, Ibizán, Japánon, Ausztrálián át Amerikáig.

Viki nemzetközi színvonalú bangereit pedig maximálisan átélhetjük itthon, ugyanis június 24. péntektől egészen augusztus 19-éig forrósítja az Aranypart legnagyobb szórakozóhelye, a Plázs homokos színpadát több kiemelt fellépővel együtt. Most pénteken a tehetséges KKevin lesz Viki vendége, akivel közösen létrehozták a Plázs idei himnuszát mély zongoraakkordokkal és csontig hatoló beatekkel.

hirdetés

„Nagyon szeretem KKevin munkáit, úgy érzem, jól összeillik az általunk képviselt két stílus. A „Plázs” felvétele során flottul ment minden, egy stúdiózás alatt elkészült, aminek szövegét KKevin írta, én pedig a zenei alapot álmodtam meg” – mondta el Viki, aki azt is elárulta, hogy újdonsült férjével, Ferenczi Gáborral is egy színpadra lép majd az eseménysorozat keretein belül, aki egyben hazánk népszerű formációjának tagja.

A vérpezsdítő dal parádés, vízparti klippel debütál a Balaton partján.

VIDEÓ: Metzker Viktória feat. KKevin – Plázs


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
KULT
A Király visszatér – Az Elvis-film egy izzadt, eszelős mestermű
Na ilyen életrajzi filmet sem láttunk még – Baz Luhrmann fogta a műfajt, bedarálta, és elénk szórta eddig nem látott, ékkövekként csillogó darabokban.

Link másolása

hirdetés

Las Vegas, Hound Dog, Jailhouse Rock, Graceland, flitter, barkó, lábrázás – Elvis Presley-t mindenki ismeri. Megkerülhetetlen jelenség az egyetemes zenetörténetben. Persze akadtak filmjei is, nem is kevés (1956 és 1969 között 31 mozifilmet forgatott), de a mozgóképes öröksége a nyomába sem ér a zeneinek.

Elvis egy jó 25 éves csodás karrier után 1977-ben, 42 éves korában hunyt el szívrohamban, a halál valódi okáról azonban vita folyik.

Egyesek szerint a szíve volt gyenge, mások a gyógyszerfüggőségére gyanakszanak, illetve akadnak olyanok is, akik szerint menedzsere, Tom Parker ezredes az oka annak, hogy a Király ilyen kevés ideig lehetett köztünk.

Ez utóbbi feltevést járja körül a 2013-as A nagy Gatsby óta először alkotó Baz Luhrmann (Kötelező táncok, Rómeó és Júlia, Moulin Rouge!, Ausztrália), az ő látomásában ugyanis Elvis (Austin Butler) és az ezredes (Tom Hanks) kapcsolata van a középpontban. És már itt elöljáróban fontos leszögezni, hogy Luhrmanntól senki ne várjon egy szokványos életrajzi filmet. Az Elvis nem olyan, mint pl. a Ray (2004), A nyughatatlan (2005), a Piaf (2007), a Bohém rapszódia (2018) vagy a Respect (2021), de még csak nem is olyan musicalmegközelítéses, mint a Rocketman (2019). A különbség, a mássága pedig nem a sztori kapcsán ütközik ki, hiszen az Elvis is egy semmiből érkezett tehetség felemelkedéséről, magánéleti és szakmai örömeiről és zűrjeiről, adott esetben bukásáról és nagy visszatéréséről szól.

A forma az, ami igazán különlegessé, egyedivé és reformerré teszi Baz Luhrmann filmjét. Ebben pedig egyértelműen a rendező személye a „ludas”, az ausztrál szakinak ugyanis messziről felismerhető stílusa van.

Bizony, akadnak direktorok, akiknek elég ránézni a filmjeire, és máris beazonosítható a készítője. Többek között Wes Anderson, Jean-Pierre Jeunet, David Lynch és Tim Burton is közéjük tartoznak, de Luhrmann is régóta tagja ennek a klubnak.

Ő nem elégszik meg azzal, hogy szimplán egymás után vágja a felvett jeleneteket, sőt azzal sem, hogy szimplán felvegye azokat.

hirdetés
Az ő extravagáns kamerakezelése, vágása, montázsai, áttűnései és dramaturgiája még egy karburátorfúvókák típusairól szóló előadást is sodróvá és izgalmassá varázsolnának, képzelhetjük, milyen hatást érnek el egy olyan, alapvetően érdekes sztorival, mint amilyen Elvis Presley élete.

Mert bizony Elvis élete sem volt fenékig tejfel, erre viszonylag rövid életútjából is következtethettünk, a Parker ezredessel való viszonyát azonban sokan nem ismerték. Tom Parker volt ugyanis az, aki sztárt faragott az énekesből, ő irányította a dolgokat a háttérből az egész karrierje alatt, ezzel együtt pedig Elvis életére is óriási hatással volt. A Király halála után azonban súlyos visszaélések derültek ki a menedzserrel kapcsolatban, (aki egyébként nem volt sem ezredes, sem Tom, de még Parker sem, csupán egy illegális holland bevándorló), aki Presley bevételeinek 50%-át lenyúlta.

A film egyértelmű kizsigerelőként mutatja be Parkert, a durván elmaszkírozott, megkövérített, szinte felismerhetetlen Tom Hanks pedig talán sosem játszott még ennyire antipatikus karaktert, de (nem túl nagy meglepetés) ezúttal is nagyot alakít, ott lesz a helye jövőre a legjobb férfi mellékszereplők Oscar-jelöltjei közt. Ahogyan a címszereplő Austin Butlernek is kijárna egy nomináció, aki igazi sztárcsináló szerepet fogott ki az Elvisszel. A 30 éves színész amúgy nem ismeretlen az iparban, hiszen olyan filmekben és sorozatokban tűnt fel 2007-ben startolt pályafutása óta, mint pl. a Derült égből család, A zöld íjász, az Ufók a padláson, a Carrie naplója, A holtak nem halnak meg, de említhetjük eddigi leghíresebb szerepét is: ő volt Quentin Tarantino Volt egyszer egy... Hollywoodjának gyilkos hajlamú, Manson-szektás Tex Watsonja.

Butler pedig alaposan meghálálta a belé vetett bizalmat, széles spektrumon mozgó alakításával a nézők elé veti a Királyt minden hibájával és erényével együtt.

Olyan közel hozza hozzánk a rock and roll-császárt, amennyire csak lehetséges, a finálé-beli fellépésénél pedig ember legyen a talpán, aki kibírja könnyek nélkül.

Ha negatív kritika érheti az Elvist, az talán a játékidejével hozható összefüggésbe, a 160 percet ugyanis meg fogjuk érezni. Na nem az első kétharmadban, abban ugyanis kifogástalanul működik a Luhrmann-mágia, az ide-oda ugráló idősíkok, helyszínek és események cunamijában azt sem tudjuk, hova kapjuk a fejünket. A végére azonban megtörik a lendület, és komótosabb képsorokban nézhetjük Elvis leépülését. E lassabb szcénákat viszont végül helyre rakja a lezárás érzelmi töltete, így egészében egy kivételes élménnyel lehetünk gazdagabbak. Az Elvis méltán lehet majd ott 2022 filmes nagyjai közt.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
KULT
A Rovatból
hirdetés
Egyetlen karszalaggal lehet végiglátogatni a Múzeumok éjszakája rendezvényeit vasárnap hajnalig
Országszerte mintegy 430 helyszínen több mint 2500 programmal zajlik szombat délutántól vasárnap hajnalig a 20. Múzeumok éjszakája, amely idén az Újragombolt hagyományok szlogen köré épül.

Link másolása

hirdetés

A rendezvénysorozat országos megnyitóján, a Néprajzi Múzeumban Csák János kulturális és innovációs miniszter emlékeztetett arra, hogy az intézmény nemrég költözhetett be világszínvonalú új otthonába.

Ez a múzeum egyfelől tárgyak gyűjteménye, hiszen Magyarország és a világ kulturális örökségéhez tartozó műalkotásokat őriz, de ennél több: egyben szórakozási lehetőség és kreatív hely is - jegyezte meg.

Csák János elmondta, a Múzeumok éjszakáján a látogatók együtt ünnepelhetik a kultúrát, csodálhatják meg a műalkotásokat és a technikai vívmányokat, továbbá a változatos programokon magukba szívhatják a régi korokkal való találkozás szellemiségét.

A Múzeumok éjszakája idén az Újragombolt hagyományok szlogen köré épül, ráirányítva a figyelmet arra, hogy a klasszikus kultúra olyan képviselői, mint a múzeumok is, fel tudják venni a versenyt a könnyebben fogyasztható szórakozási lehetőségekkel - közölte a miniszter.

Kemecsi Lajos, a Néprajzi Múzeum főigazgatója hangsúlyozta: ezen a napon több száz magyarországi múzeum kora délutántól késő éjszakáig színes eseményekkel várja az érdeklődőket.

hirdetés

Részletes programajánlónkat itt olvashatjátok:

A Néprajzi Múzeum májusban megnyílt új otthona először szerepel a Múzeumok éjszakája helyszínei között. Az épületet és a tetőkertet a tervező vagy a főigazgató vezetésével is fel lehet fedezni, a tárlatokat pedig a kurátorok mellett Taraczky Dániel látványtervező is bemutatja.

Külön is bemutatkoznak a Kerámiatér amerikai és afrikai kerámiái, ugyanitt korhatáros tárlatvezetésen is részt vehetnek a "karikás tartalmak" iránt érdeklődők. Meglepetésprogrammal készül a Willany Leó improvizációs táncműhely, Sőregi Anna népdalénekes, Lajtha László fonográfos gyűjtéseinek feldolgozói, valamint a Mugunghwa táncegyüttes. Ezen az éjszakán látogathatóvá válik a készülő állandó kiállítás látványos része, egy hatméteres adatszobor is.

A gyerekeket már 15 órától várja a múzeum. A nekik szóló programok sorát dzsesszjátszótér nyitja Dés Andrással és zenekarával, majd lampionkészítés, vajangbábok, fényfestés, népi játékok, mesterségek, manganaptár-készítés, filmvetítés, emlékfotó, beszélgetések is lesznek.

A Múzeumok éjszakája idei kiemelt helyszíne Szolnok, ahol több mint harminc helyen készülnek különleges programokkal.

Budapesten a programban részt vevő helyszíneket egyetlen karszalaggal lehet végiglátogatni, amely idén nem érvényes a tömegközlekedési eszközökön, csak a múzeumi körjáratokon.

A Múzeumok éjszakája teljes, országos programja a www.muzej.hu linken elérhető.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: