News here
hirdetés

KULT
A Rovatból
hirdetés

„Én is sakkozom a nézővel” – Interjú Szentgyörgyi Bálinttal, A besúgó író-rendezőjével

Egy ütős, felnövéstörténetbe és történelmi tablóba csomagolt krimit tett le az asztalra A besúgó rendezője, akinek sorozatát most a fél világ nézi, és akinek szakmai karrierje is szinte filmbe illő. És aki még harminc éves sincs. Interjú.

Link másolása

hirdetés

Április 1-jén került fel az HBO Max kínálatába A besúgó, ami nemcsak az HBO első, teljesen saját gyártású produkciója, de amit a magyar premierrel egy időben a világ több mint negyven országában tekinthetnek meg a nézők. Forgatókönyvírója és rendezője, a még nem egészen 30 éves Szentgyörgyi Bálint története már magában is csodába illő: szinte nulla filmes tapasztalattal kopogtatott be az HBO-hoz, ahol azonnal igent mondtak neki, néhány év múlva pedig nem csak első sorozata világpremierjére készül, de egy neves amerikai ügynökség is leszerződtette. Vele beszélgettünk többek között a 80-as évekről, filmkészítésről és felnövésről.

– A te személyes történeted röviden úgy néz ki, hogy volt egy ötleted, „dühből” megírtad, bekopogtattál vele az HBO-hoz, most pedig ott tartasz, hogy a sorozatod bemutatják, te magad pedig egy komoly ügynökségnél fogsz dolgozni. Ez tényleg ennyire álomszerűen ment?

– Igen. Ami realisztikusabb benne, hogy összesen négy év alatt történt ahogy összeraktuk a pilotot és ahogy az HBO ezt lezöldlámpázta. Amikor bevittem, egy „sufnituning” pilot volt, amit haverokkal raktunk össze. A következő lépés az volt, hogy a Google-ből kinéztem az HBO központi telefonszámát, ott a portásnak mondtam el, hogy mit szeretnék, elkezdtek kapcsolgatni az épületben, és egy idő után eljutottam valakihez, akit sikerült meggyőzni, hogy adjanak egy időpontot – végül két hónappal későbbre kaptam.

Megértettem, hogy két hónap múlva lesz egy rés a pajzson, és ezt az időt azzal töltöttem, hogy felkészültem előre a legjobb eshetőségre, arra, hogy ha tetszik nekik a leforgatott pilot, tudni akarják majd, hogy mi a további terv.

Nem akartam egyszerű vázlatot írni, komoly munkát szerettem volna beletenni. Én abban hiszek, hogy az ember dolgozzon: nem elég az, hogy vannak képességeink, abba legalább annyi munkát is bele kell fektetni. Úgyhogy elkezdtem éjjeleken és hajnalonta írni a folytatást úgy, hogy senki nem kérte és senki nem fizetett érte. Ahogy írtam a forgatókönyvet, ott lebegett előttem a Rocky és Sylvester Stallone esete, aki ezt hasonlóan csinálta. Lerakott az asztalra egy olyan forgatókönyvet, amit akart annyira egy stúdió, hogy utána már tudott ő is feltételt szabni.

hirdetés

Levetítettük a pilotot, utána azt mondták, nagyon tetszik nekik, van-e ötletem, hogy mi a folytatás. Én pedig mondtam, hogy nem ötletem van, hanem kinyitottam a kis hátizsákom, és megmutattam a második, a harmadik és a negyedik epizód forgatókönyvét. Egy fél évad volt tehát az asztalon, ők látták, hogy ez meggyőző. Mondtam nekik, hogy én rendezni szeretnék, ez csak így eladó, meg is állapodtunk.

24 éves voltam ekkor, óriási kockázatot vállaltak, hatalmas bizalom és nyitottság volt bennük. Aztán teltek-múltak az évek, én megírtam a további négy részt – hiszen nyolc részes az első évad –, szereztem gyakorlatot két kisjátékfilmben és egy dokumentumfilmben. Ez már azután történt, hogy megállapodtunk az HBO-val, tehát az első filmkocka, amit én leforgattam író-rendezőként, az volt, amit eladtam nekik.

Négy év azért hosszú idő volt, és természetesen az ember sokszor kerül olyan helyzetbe, hogy azt érzi, hogy ez már majdnem meghaladja a képességeit (adott esetben néha meg is haladja), és akkor indul be valahogy az igazi flow-élmény. Amikor azt érzem, hogy ez már túlmutat rajtam, ezért lehet küzdeni, verekedni, és fel is tudom magam szedni a földről. Az első dolog, amit megtanultam az, hogy ebben a szakmában az első tíz év arról szól, hogy mennyire akarod. A másik pedig, hogy minél gyorsabban, mint a keljfeljancsi fel tudd magad húzni. Minél előbb, minél erősebben mész neki, annál hamarabb jön meg az eredménye a munkádnak.

Szentgyörgyi Bálint

– Amikor odamész egy forgalmazóhoz, és különösebben nagy filmes tapasztalat nélkül azt mondod, hogy ezt te fogod rendezni, akkor ők minden további nélkül azt mondják: „oké, csináld”?

– Igen, ez így történt. Persze kérdeznek egy csomó mindent: hogy képzeled el vizuálisan, hogy akarod mozgatni a kamerát... Én abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy amikor írok, fejben már snittelek, látom magam előtt azt, hogy hogyan szeretném megvalósítani. Körülbelül 75 százaléka annak, ami végül leforgott, az a mozi, ami a fejemben volt, amikor írtam. A maradék 25 százalék az, amikor azt látod a helyszínen, hogy amit kitaláltál, az úgy nem működik, és elkezdesz improvizálni. Ez is egy képesség, egy „izom”, amit fejleszteni kell, hogy ha azt látod, hogy az elképzelt terv nem működik, akkor azt helyben kitaláld. És ehhez nagyon jó partner Szatmári Péter operatőr és fantasztikus partnerek a fiatal színészek, akik a produkcióban szerepelnek.

Azon múlt szerintem a siker, hogy egy kompakt víziót tudtam lerakni az asztalra, nemcsak forgatókönyv szintjén, hanem vizuálisan, karakterépítésben, kormegidézésben, ritmusban is. Hónapokkal azelőtt, hogy elkezdtünk forgatni, annyira felkészült voltam, hogy kiálltam egy budapesti utcába, mai forgalomban, és végigvittem a stábot, megmutatva, hogy „itt lesz a kamera, innen jön a színész, vágni fogunk egyet, ide jön a másik színész, így fog kinézni az egész” stb. És azt hiszem, hogy ez a fajta felkészültség, ami egy civil embernek túlkészültségnek is tűnhet, az, ami igazából ajtókat nyit.

– 1985-ben játszódik a történet, ez hét évvel van a születésed előtt. Neked tehát nincs közvetlen élményed erről a korról. Mi volt, ami miatt mégis ezt választottad témának?

– Egyrészt ez egy nagyon izgalmas kor. Másrészt nincsen túl távol a gyerekkoromtól, de mégis – annak ellenére, hogy csak egy évtized telik el a film története és a kiskorom között – elsüllyedt közben egy világ, és annak a romjain felépült egy vadonatúj. Amikor én felnőttem, azt láttam, hogy a szüleim generációja, akiket a rendszerváltó generációként is szoktak aposztrofálni, egyszerre ismerkednek a kilencvenes évek szabadpiaci vadnyugatával és nevelnek fel minket mindeközben. Az én generációmat jól jellemzi, hogy a szüleink sem igazán ismerték a világot, amiben mi gyerekek voltunk. Ezért engem óhatatlanul elkezdett érdekelni, hogy vajon mi volt közvetlenül előtte? Mi az, amire visszautalnak? Nem is a szüleim, hanem inkább még a nagyszüleim, akiknek tényleg a komfortzónájuk volt a '45-től '89-ig tartó időszak. Ez a korszak, a nyolcvanas évek közepe feldolgozatlan, legalábbis azon a módon, ahogyan én, a saját reflexeimmel hozzá szerettem volna nyúlni.

Amikor szemben állunk egy könyvespolccal, olykor vannak foghíjak, ahol egymásnak dől két könyv, mert onnan hiányzik valami. Engem ez inspirál, hogy pontosan tudom, melyik könyv kellene, hogy ott legyen, amit én el szeretnék olvasni, de azt még nem írta meg senki. Ez ragadja meg a figyelmem, hogy tudom, ez az a projekt, amivel el szeretnék indulni.

– Megvolt a sztori, de – főleg az életkorodból adódóan – nem tudhatsz minden apró részletről az időszakból. Sokan voltak a kor szakértői vagy egyszerű tanúi, akik segítettek abban, hogy a film minden apró részletében korhű és hiteles legyen?

– Amikor ezt elkezdtem írni, arra döbbentem rá, hogy az egész addigi életemben mindenkivel, aki ezt a korszakot megélte, én már úgy beszélgettem, mintha anyagot gyűjtenék. Akkor, 14, 18 vagy 20 évesen még nem tudtam megmondani, hogy lesz egy első filmem, ami erről fog szólni, de éreztem egy érdeklődést. És azt is éreztem, hogy a generációmat alapvetően nem érdekli, hogy hol ebédeltek az emberek akkoriban, hogy milyen autót vezettek, honnan szereztek farmernadrágot vagy hol vettek cigarettát. Ezek a dolgok sokak számára abszolút érdektelen részleteknek tűnnek, amikkel maximum a nagyszülők traktálják az unokákat, de ez engem mindig kifejezetten izgatott.

Amikor elkezdtem írni, olyan volt, mintha összeállnának széttört tükörcserepek a gyerekkoromból egy nagy képpé. Erre nagyon jól tudtam támaszkodni.

A sorozat érinti a formálódó demokratikus ellenzék születését, ennek valós szereplőit pedig ismerjük, sokan ma is aktívak még. Nem tartasz attól, hogy sokan így nézik majd a filmet? Hogy felismerik (vagy felismerni vélik) némelyik, valóságban is létező személyt? Esetleg a szereplőket az ő személyükből „gyúrtad” össze?

– Én azt a szót használnám, hogy játékosság. Semmilyen olyan tudatosság nincs benne, hogy van egy valóban élt személy, aki bele van csatornázva bármelyik karakterbe. Van egy korszellem, vannak ennek a kornak olyan fiataljai, akik mozgatórugói az ország későbbi történésének. Nagyon jó játék, hogy bizonyos jellemvonásokat, elemeket, referenciákat, gondolatokat az ember itt-ott beledolgoz. Ugyanakkor közben ez egy fikció. És én nagyon is szabadon is kezeltem a dolgokat, azt tehát elképzelhetetlennek tartom, hogy bárki magára ismerjen. A valós háttér viszont ad egy plusz ízt az egésznek. Mert egyrészt az egész egy felnövéstörténet, amibe belekevertem az én felnövéstörténetem is. Én vagyok Száva Zsolt, én vagyok Demeter Geri... mondjuk Dugovics Máté figurája a legjobb barátom, Varga Ádám, az nem én vagyok! Ő egyébként az életben is teljesen olyan, mint a filmben. De Száva dühe, Demeter magánya, Kata dilemmája, ez mind az én szívemből jön, egyes szám első személyben.

Ugyanakkor egy nagyon izgalmas krimi is akar lenni – remélem, hogy ez sikerült. Amiben drukkolsz mindenkinek, olykor zavarba is jössz, hogy ennek vagy annak a szereplőnek miért szurkolok még mindig. Vagy épp valakinek szeretnél, de már nem tudsz neki, mert ennél bonyolultabb karakter. Krimi tehát, ami hozzányúl a magyar közelmúlt történelméhez, mint például az általam nagyon kedvelt Costa-Gavras a régi, politikai jellegű filmjeiben. Nagyon szeretem, amikor valaki úgy mer játszani a világgal, hogy a múlt közben száz százalékban hiteles maradjon.

Mindig mindenkinek azt mondtam, azt szeretném, hogy olyan legyen a film, mintha egy kulcslyukon keresztül néznénk a múltat.

– A fiatal szereplőket olyan színészek játsszák, akiknek nagy részét kevésbé ismerjük még filmekből, viszont remekül működnek a képernyőn. Rájuk hogyan találtatok?

Amikor írtam a forgatókönyvet, felraktam magam elé a falra két szót: az egyik az volt, hogy „saját”, a másik, hogy „generációm”. A középgeneráció gyakorlatilag Radnai Csillában és Ördög Tamásban jelenik meg, rajtuk kívül öreg rókák és fiatal oroszlánok vannak a filmben. A fiatal oroszlánok estében egy óriási castingot csináltunk, ha jól emlékszem, több mint kétszáz fiatal színészt láttam. Nem csak arra törekedtem, hogy egyesével beazonosítsam, ki melyik szereplő lesz, hanem arra is, hogy mindenkit megnézzek mindenkivel, még akkor is, ha közös jelenetük kevés van a sorozatban. Mert arra volt szükségem, hogy egy valós kohézió és egy valós közösség jöjjön létre. A sajtónapon is lehetett látni, hogy tényleg barátok lettünk. A filmbe hoztam egy részről a nagyon közeli barátaimat, akik már a pilotban is ott voltak, másrészt pedig bevontuk ebbe a közösségbe az újakat is. Mindig azt mondtam nekik, hogy a brazil fociválogatott nem csak akkor csodálatos, amikor gólt rúgnak, hanem a közönség már attól le van nyűgözve, ahogy passzolgatnak.

Én pedig így szeretnék dolgozni, hogy amikor átvágok az egyik szereplőről a másikra, a másikról a harmadikra, mintha labdát passzolgatna egy új generációnyi focista egymás között. És a „gól”, például egy epizód végi cliffhanger, már csak a hab a tortán.

Fontos volt azt az érzést is keltenem, hogy itt színre lépett egy új generáció. Remélem, hogy sikerült.

– Beszéltél arról, hogy végigjártál sok olyan helyszínt, ami nem, vagy alig változott a Kádár-korszak óta. Mennyi munka volt még ezekkel a helyszínekkel, hogy valóban a '80-as évekbe kerüljünk vissza?

Láng Imola és Tasnádi Zsófi munkáját dicséri ez, akik fantasztikus látványtervezői voltak a produkciónak. Az első szabály, amit lefektettünk, hogy nincs stúdiódíszlet. Nem építünk meg semmit egy üres szobában, hanem azokat a tereket keressük, ahol a valódi élete folyt ennek a generációnak, például a kollégiumban. Ezt pedig megpróbáljuk megtölteni régi bútorral, plakáttal, itt-ott egy falfestéssel. De alapvetően nem a semmiből hozzuk létre a múltat, hanem inkább kicsit visszaállítunk mindent azokra az időkre, amilyenek akkor voltak ezek a helyszínek. Nagyon érdekes volt a helykeresés is, már csak azért is, mert ebben a fázisban én már fejben snitteltem. Sokszor pontosan tudtam, honnan hova akarok vágni, és aszerint kerestük a helyszínt, hogy hogyan lehet a kameramozgás szempontjából is ezt úgy lebontani, ahogy szeretném.

Nagyon érdekes nehézségek is voltak. Például az, hogy ebben a korszakban egy igazi neonvilág volt Budapesten. A filmben vannak olyan jelenetek, ahol van fenn neon az utcán, de a valóságban ezek már nincsenek ott. Ezeket nem is felszerelni borzasztóan nehéz, hanem nagyon drága újra működésbe hozni. Ezt digitálisan kellett odarakni utólag. Szatmári Péter operatőr fantasztikus volt, mert ő találta ki, hogy úgynevezett Astera csövekkel megcsinálja az alapvilágítását a neonnak. De azok csak csövek, amik előtt játszanak a színészek, és utólag, számítógéppel rakjuk rá azokat a neonokat, amik akkor ott voltak. Ez volt az egyetlen erősebb utólagosabb belenyúlásunk. Ezen kívül én abban hiszek, hogy helyben, egy létező térben, gyakorlatban hozzunk létre mindent.

– A fejlődéstörténet nagyon jól nyomon követhető a karakterek fejlődésében is, negatív és pozitív, vagy legalábbis ilyennek látszó irányokban egyaránt mozognak a karakterek. Ennek kidolgozása mennyi munkát igényelt?

– Tudatos volt, hogy amikor felírtam magamnak, hogy „saját generációm”, akkor a sokszor ennél kétdimenziósabb szerepeket játszó fiatalokat olyan lehetőségek elé akartam állítani, amikben sokkal több dimenzióban tudnak játszani. Nagyon érdekes és élvezetes játék volt meglepni a nézőt a karakterfejlődésekkel. Tulajdonképpen már az első rész meglepetést okoz azzal, hogy milyen személyiség Száva Zsolt, akitől azt várjuk, hogy egy klasszikus hős, és kiderül, hogy ennél sokkal árnyaltabb. Miközben az is nagyon meglepő, hogy Demeter egy nagyon bátor fiú, de egy olyan történelmi szerepben van, amit a gyávasággal azonosítunk – leegyszerűsítve, bár sokszor persze helyesen.

Amikor írok, nagyon sokszor gondolkozom azon, hogy ha én játszanék, mikor érezném azt, hogy elég muníciót ad nekem a forgatókönyvíró ahhoz, hogy nagyon sok színt tudjak mutatni, ne csak feketét és fehéret. De ha már itt tartunk: van egy sakk-motívum is az egész sztoriban. Demeter Geri eleve egy sakkozó, és aki figyelmesen nézi a sorozatot, észreveheti, hogy a sakk színei sokszor visszaköszönnek. A kor padlómintázatában, a ruhákban, egyes szereplők ruházata „sötétül” a részek alatt, míg másé éppen ellenkezőleg.

Ráadásul Demeter Geri és Száva Zsolt között is egyfajta sakkjátszma folyik – a legnagyobb öröm pedig, hogy közben én is sakkozom a nézővel.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
KULT
Balaton Sound: 750 forint az ásványvíz, 1190 a legolcsóbb sör, a gyros pitában 3200 forintba kerül
Négy tematikus VIP helyszín várja azokat a bulizókat, akik megfizetik az árát, egy napra 57 900 forintot.

Link másolása

hirdetés

Két év szünet után tért vissza a legnagyobb balatoni fesztivál, a Balaton Sound. A fellépők névsora illusztris. Aki elektronikus zenét hallgat, az idén sem fog csalódni.

A fellépőkről

A mainstream elektronikus tánczene világsztárjai lépnek majd a fesztivál nagyszínpadára, köztük a világ legjobb dj-it jegyző Dj Mag top 100-as listáján ezüstérmes Martin Garrix, a Top 100-as lista 4. helyét birtokló Alok, a kívánságlisták állandó éllovas duója, Dimitri Vegas & Like Mike, az álarc mögé rejtőző világsztár, Marshmello, a svéd house fenomén, Alesso, a slágergyáros német house dj, Robin Schulz valamint Paul van Dyk , az izraeli psytrance duó, a Vini Vici, vagy a Sound egyik legnagyobb közönségkedvence, Timmy Trumpet.

A techno, a tech-house a minimál és a house rajongói sem fognak csalódni az idei évi programban. A hazai legnagyobb underground elektronikus zenei fesztivál, a B my Lake 2022-ben a Balaton Sound keretei között kerül megrendezésre, két zenei színpaddal, a stílus több, mint 50 nemzetközi sztár dj-jének közreműködésével.

A Viper B Stage és a világhírű spanyol partisorozat, az elrow at CocaCola Stage színpadának line up-ját olyan ikonikus nevek fémjelzik, mint a műfaj egyik legnagyobb klasszikusaként számon tartott techno dj, Paul Kalkbrenner, a háromszoros dj awards nyertes Richie Hawtin, Sven Vath, Fisher, Deborah de Luca, Danny Tenaglia, Jamie Jones, Joseph Capriati, Monolink, Ben Böhmer vagy éppen a műfaj olyan állócsillagai, mint Hernan Cattaneo és Nick Warren.

hirdetés

Balaton Sound - időpont, jegyárak, részletes program és infók:

VIP élmény, de mennyiért?

A Sound mar évekkel ezelőtt is híres volt arról, hogy a VIP élményre helyezte a hangsúlyt, és ez idén sincs másképp.

Nem egy, hanem rögtön négy tematikus VIP helyszín várja azokat, akik megfizetik az árát.

És bár a sima napijegy sem olcsó (28.900 Ft), a VIP egy napra 57.900 forintba, négy napra pedig 125.500 forintba kerül.

Emellé az ár mellé nyilván társulnak abszolút hasznos szolgáltatások. Külön mosdók, lelátók, pultok, törölköző a strandoláshoz, kaszinó (valódi pénzmozgás nélkül), és elszeparáltan lehet szórakozni a normál jegyet váltott emberektől.

A dekoráció nem sokat változott a 2019-es állapothoz képest. A VIP-n kívül egy kicsit egyszerűbb lett a díszítés. De tegyük hozzá, hogy mi dél környékén jártuk be a fesztivált. Ha lemegy a nap, és megérkeznek az emberek, ez jóval hangulatosabb lesz.

Kaszinó tematikájú VIP

VIP strand és nappali pihegő

Szafari hangulatú VIP

Épülő Nagyszínpad

Nem tudjuk, hogy ki az, aki csak egy fellépő miatt megy egy ilyen fesztiválra, és spórolni szeretne az inni- és ennivalóval. De ha már egy nagyjából harmincezres jegyet kiköhög valaki magából, akkor valószínűleg fel van rá készülve, hogy budapesti szórakozóhelyekhez hasonló árakkal fog találkozni.

A 750 forintos víz azért mindenkit szíven üt egy picit.

És ha innen indítunk, akkor nem meglepő, hogy 850 egy kóla, hogy 1190 egy sör, és hogy 4 cl gin minimum 2190 forint.

A balatoni lángosárakon bosszankodóknak üzenjük, hogy mi töltött lángost 2900-ért ettünk, de ha a gyrost kívántuk volna, az már 3200 forintba fájt volna.

Az Aldi feliratnak nagyon megörültünk, de félig-meddig téves riasztás volt, mert csak grill ételeket árulnak, bolt nincs a fesztivál területén. Egy igazán olcsó dolgot találtunk kinn, a mosdók melletti ingyenes ivóvizet. (Amúgy tök jó, hogy van, és hogy hideg!)

De a fesztivál nem létszükséglet, és az áremelkedéssel mindenki tisztában van, nagy meglepetésként nem érhet már senkit. Felesleges is rajta sokat bosszankodni!

A szerdai két fő fellépő a Lost Frequencies és Martin Garrix.

Ha még naplemente előtt jöttök, készüljetek naptejjel és fejfedővel, mert a nyári időjárásra nem lehet panasz. A Balaton vize is kitűnő, szóval nem a természeti adottságokon fog múlni a buli.

A biztonság az első!

A szórakozóhelyeken és a fesztiválokon felmerülő problémás esetek elkerülésére és a biztonság növelésére hozták létre a fesztivál szervezői 2018-ban a Safety First kezdeményezést, amelyet idén, két kimaradt fesztiválszezon után még több önkéntes bevonásával és digitális megoldásokkal szeretnének megerősíteni.

A program egyik fő eleme az edukáció, amely olyan szakértők részvételével és segítségével nyújt preventív megoldásokat a váratlan problémákra, mint dr. Hevesi Krisztina egészségfejlesztő szakpszichológus és dr. Zacher Gábor toxikológus.

A Safety First önkéntesek, elsősorban orvostan, nemzetvédelmi és pszichológia szakos hallgatók az egészségügyi szakszemélyzet és a biztonsági szolgálat munkáját segítik a rendezvény ideje alatt azzal, hogy járőrszolgálatot teljesítve vagy a különféle Safety First pontokon ügyeletet ellátva nyújtanak segítséget a fesztiválozóknak.

Az edukáció mellett a látogatók szokásait figyelembe véve a Balaton Sound szervezői idén még nagyobb fókuszt helyeznek a digitális fejlesztésre.

A Balaton Sound applikáción belül elérhetővé válik majd a fesztivál idején Safety First funkció, amely a fesztiválozók biztonságát szolgálja azzal, hogy közvetlenül is segítséget kérhet a Safety First csapatától akár hívással, akár üzenetben, és a segítségkérő pontos helyzete is nyomon követhető.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
KULT
Ausztrál zászlóval köszöntötte a bécsieket a KISS vasárnapi koncertjén
Legalább a város nevét eltalálta a legendás rockzenekar csapata Ausztriában. A KISS búcsúturnéja október végéig tart, addig még jönnek Budapestre is.

Link másolása

hirdetés

„A KISS szeret titeket, Bécs”- ezzel a felirattal köszöntötte osztrák rajongóit vasárnapi koncertjén a világ egyik leghíresebb rockzenekara. A hiba mindössze annyi volt, hogy a zenekar logója nem Ausztria, hanem Ausztrália színeiben pompázott a színpad felett, írja a LADbible.

A zenekar búcsúturnéjának bécsi állomásán 9000 rajongó volt szemtanúja a leginkább csak a Budapest és Bukarest rendszeres összekeveréséhez hasonlítható bakinak. A rockerek hivatalosan nem kommentálták a malőrt, de a közösségi médiát már elárasztották a hozzászólások.

Többen is felhozzák, hogy ez a tévedés egy újabb bizonyítéka annak, milyen komoly földrajzi hiányosságai vannak az amerikaiaknak. De olyan hozzászóló is akad, aki szerint még úgyis legalább hatszor vonulnak vissza a zenészek, így bőven lesz alkalmuk a javításra.

A KISS július 14-én Budapesten, majd két nappal később Bukarestben búcsúzik el a közönségtől. Augusztus végén pedig hat koncertet adnak Ausztráliában, ahol már a Twitteren is terjedő logó grafikai elemei tökéletesek lesznek, csak a városnevet kell a megfelelőre cserélni:


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
KULT
A Rovatból
hirdetés
Fishing: 400 forint a sportfröccs kedvenc fesztiválunkon, ahonnan egyszerűen nem lehet kiöregedni
Hihetetlen energiáival Péterfy Bori robbantotta be a bulit Fishing on Orfű nagyszínpadán. És nemcsak a tinik csaptak óriási bulit, hanem a szüleik generációja is, akik talán még nagyszülőként is itt csápolnak majd.

Link másolása

hirdetés

Záporoznak a hírek arról, mennyire elszálltak az árak a különböző fesztiválokon.

Drágulás persze a Fishingen is volt, de ez mégis egy élhető és megfizethető hely maradt.

Főleg, hogy az alapozás már a kinti büfésoron elkezdődik, ahol 500 Ft egy korsó sör. De a benti 8-900 Ft-os sörárak is konszolidáltnak mondhatóak, nem is beszélve a borokról. Egy sportfröccsért 400 Ft-ot kérnek, vagyis a szóda árát nem számolják fel, de még az igazán minőségi villányi rozék decije is csak 500 Ft, és ennyiért Günzert, Tiffánt vagy Lelovitsot kortyolgathat sétálós palackjában a nagyérdemű.

Külön öröm, hogy idén már a magyarhertelendi sörfőzde is kitelepült, a teljes választéka ott van csapon az egyik fesztiválbódéban, 1000-1200 Ft-os áron (igaz, 4 deci kerül ennyibe). Hogy ez mennyire jó döntés volt, azt az éjszaka ott kígyózó sor bizonyította.

Kajafronton a kínálatban nincs nagy változás, de azért az árakon érezhető a drágulás, 2-3000 Ft-ot kérnek átlagosan. Viszont valamilyen rejtélyes okból a fesztivál hot dog 700 Ft maradt, és a Bohémia fantasztikus hamburgere sem ment feljebb 2500 Ft-nál. A sajtot-tejfölös lángosért a fesztiválon 1300 Ft-ot kérnek, ami a balatoni árakhoz képest közepesnek mondható.

És itt nem érzi azt azt ember, hogy lehúznák a token-rendszerrel sem, mert a használt repohárért adott tokenek a bejáratnál visszaválthatók készpénzre, nem úgy, mint sok budapesti szórakozóhelyen, ahonnan stócban állnak otthon a felesleges tokenek.

hirdetés
Ami a helyszínt illeti, Orfű továbbra is a legszebb és legtökéletesebb helyszín pár nap önfeledt bulizásra.

Bár a fesztivál melletti strand idén sem nyitott ki, és egyre lehangolóbb képet mutat, a tóban bárki megmártózhat, és a 40 fokban ezen nem is gondolkodik senki sokat. Ehhez már a szabadstrandokig sem kell elmenni, a víziszínpad környéke ideiglenes stranddá változott, maga a víziszínpad pedig kényelmes napozóvá. De persze bármelyik stég is tökéletes a nappali fürdőzésre és napozásra, amiből ezen a héten tuti nem lesz hiány.

Bent a sátrak többsége árnyékban állhat, ami azért a rekkenő kánikulában is segít valamit. Nincs rosszabb, mint reggel arra ébredni, hogy pont a te sátradra süt a nap.

És akkor a zenei kínálatról is essék szó, elvégre egy fesztiválnak mégis ez az egyik legfontosabb eleme. A Fishing nem arról híres, hogy a slágerlistákat követve változnának a nagyszínpados zenekarok, de azért a 7 órás idősávba csak befér már a Carson Coma, Krúbi vagy a Csaknekedkislány.

Az este legfontosabb része viszont az időtlen alterzenekaroké, első nap a Vad Fruttik és a Hiperkarma állt a porondon, és pont azt hozták, amit a közönség várt tőlük.

Az első nagyszínpados fellépő, Péterfy Bori pedig még rá is tett egy lapáttal.

Negyed kilencre, az egy órás időkeretbe szorítva is akkora hangulatot csinált, mintha éjfélkor lépett volna fel. Volt itt minden, a tömegbe ugrástól, a kapott flaskából iváson át a rajongóval váltott színpadi csókig. A lényeg persze az az elképesztő kisugárzás és energia volt, ami a színpadról áradt. Ennél jobb fesztiválnyitást elképzelni is nehéz.

A Fishing továbbra is az a fesztivál, amiben egyszerűen nem lehet kiöregedni. És nemcsak arról van szó, hogy itt már az első nap Karácsony Jánossal énekelhetnek a hatvanasok LGT-dalokat egy erdő közepi tisztáson, vagy a KFT-re tombolhatnak az ötvenesek, a Vad Fruttikon és a Hiperkarmán bulizhatnak a negyvenesek, a Kaukázuson nosztalgiázhatnak a harmincasok, hanem arról is, hogy a tizenévesek is az összes helyen pont olyan jól érzik magukat, mint a szüleik generációja, ami valami egészen különleges bravúr. Itt kölcsönösen megismerhetnek olyasmiket, amivel máshol egész biztos nem találkoznának.

Tökéletesen átjön az az üzenet, hogy a minőségi zene, a tehetség korosztályokon átívelő, sőt, mindenkit összekötő dolog, jóval több, mint egy-egy divathullám.

És a fesztiválozás sem olyasmi, ami a tizen- vagy a huszonévesek kiváltsága, nem a kortól függ, sokkal inkább a nyitottságtól.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
KULT
Ezeket a zenéket hallgatja a legtöbb magyar a hazai rádiókban, a YouTube-on és a Spotifyon
Sok olyan előadó van, akit a rádiók alig-alig tűznek a műsoraikra, míg a többi platformon tarolnak.

Link másolása

hirdetés

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 127 rádióadó adatait vizsgálta meg legújabb kutatásában, hogy feltárja a tavalyi év legnépszerűbb előadóit és dalait. A vizsgált rádiók összesen 94 évnyi adást sugároztak 2021-ben, amelynek nagy részét az NMHH is rögzíti - közölték.

Ha magnókazettákon tárolná az NMHH a magyar rádiók 2021-es évi adásának hanganyagát, több mint 70 ezer kilométer hosszú kazettaszalagon férne csak el, ennyivel majdnem kétszer lehetne körbetekerni a bolygót.

Hozzátették, hogy ekkora mennyiségű hanganyag feldolgozása alapján készült az NMHH kutatása, amelyből

kiderült, hogy kik a legnépszerűbb előadók a magyar rádiók játszási listája alapján.

A programkategóriák közül leginkább a zenék domináltak: összesen 45 évnyi zene volt hallható a vizsgált csatornákon. A teljes zenei repertoár 157 154 különböző zeneszámból állt. 120 771 szám egynél több alkalommal volt hallható, ezek 54,6 százaléka magyar, 45,4 százaléka külföldi alkotás volt - írták.

Az NMHH több mint háromezer olyan zenét regisztrált az év során, amely legalább 365-ször, azaz átlagosan naponta egyszer adásba került. Átlagosan egy zeneszám 3 perc 31 másodperc hosszú és 9,72 éves volt, vagyis továbbra is a régebbi zenék a leginkább kedveltek. A teljes zenei kínálatban 1 522 külföldi és 1 162 olyan magyar előadó szerepelt, aki annyira népszerű volt, hogy napi szinten felbukkant a rádiók műsoraiban.

hirdetés
A magyar zenei toplistát leginkább a pop, a hip-hop és az electronic stílus vezeti, a külföldi lejátszási lista élén a pop mellett szintén nagy teret töltött be az elektronikus zene, viszont kevésbé jelent meg a hip-hop.

A legnépszerűbb magyar előadó Rúzsa Magdi volt, akit 57 181-szer játszottak a vizsgált csatornák, őt a Halott Pénz (40 862 lejátszás), a Wellhello (38 265), a Follow the Flow (36 173) és Ákos (26 543) követte.

A külföldi előadók közül Ava Max (36 195) volt a legnépszerűbb, a második helyen Dua Lipa (35 003) állt, majd a kanadai The Weeknd (23 928), az angol Ed Sheeran (22 108) és az amerikai Jason Derulo (18 258) alkotta a lista első öt helyezettjét.

Az öt legnépszerűbb magyar zeneszám sorban a Compact Disco feat. Hősök - Minden Rendben (9 339), a vallásos műsorokat sugárzó adók által közkedvelt Laudate Kórus - Boldogasszony Anyánk (7 273), a Follow The Flow - Régi Mese (7 105), majd a 2020-ban is toplistás Lotfi Begi X Burai - Háborgó Mélység 2 (6 710) végül Rúzsa Magdolna - Szembeszél (6 635) című dala.

Az NMHH szerint hamarosan megjelenik egy tanulmány a Spotify- és a YouTube-felhasználók kedvenceiről, amelyből néhány adatot már most közöltek.

A Spotifyon a top 20-ban egyenlően oszlanak meg a magyar és külföldi előadók.

Sokan vannak köztük, akiket a rádiók alig-alig tűznek a műsoraikra. Az első helyezett például Azahria & DESH, akiket 2021 során több mint 12 milliószor streameltek. Ők a rádiók rangsorán a 226. helyen végeztek a magyarok között.

Több előadó is van, akiket a rádiók szinte teljes mértékben mellőznek, annak ellenére, hogy Spotifyon milliós elérést produkálnak. Ilyen az 5. helyezett ALEE, akit 3,9 milliószor hallgattak a magyarok az online platformon, a rádiók viszont csak 26-szor tették adásba.

A YouTube-on a magyar előadók sokkal népszerűbbek, mint a külföldiek.

A legnépszerűbb, 90 millió feletti megtekintéssel G.w.M, aki a rádiókban csupán 79 műsorba szerkesztést ért el. A Nemazalány & Szofi - Üres Szívek dalát játszották le a magyar YouTube-felhasználók a legtöbbször 2021-ben - majdnem 19 milliószor -, míg a rádiós lista 756. helyére került.

A rádiós toplistákról ismert Follow the Flow (rádiós lista: 4. hely, Youtube lista: 8. hely), Halott Pénz (r:2, Y:11) és Bagossy Brothers Company (r: 10, Y:17) viszont itt is befutó lett.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: