prcikk: "A képzelet nyomokban valóságot tartalmazhat" – elolvastuk Lévai Balázs első regényét | szmo.hu
KULT
A Rovatból

"A képzelet nyomokban valóságot tartalmazhat" – elolvastuk Lévai Balázs első regényét

A Beállás című 'ponyvarákenrol' egy fiktív zenekarról szól, ám történetükben nyomokban ott van a hazai klubélet és zenekarok is.


Lévai Balázs Beállás című könyve egy Black Sheep nevű fiktív zenekarról szól, akik az egy éves kényszerszünet után, a rehabról frissen és megtérten visszatért frontemberükkel folytatják útjukat, azonban kikötésük, hogy a banda csak akkor mehet tovább, ha a fesztiválszezonra nagyszínpados fellépők lesznek. Na, itt kötheti fel a gatyáját a Beállás főhőse, Puska, az őrületesen pörgő nyelvű, mégis néha picit esetlen menedzser. Aztán bejön egy kis szerelmi szál, egy kis krimi, a lapokon pedig megidézik a Beat On The Bratet, a Sziget nagyszínpadját és a könyv bemutatójának helyet adó Robotot is.

Lévai Balázs sok éven át a Dob+Basszus műsorvezetője, a #Sohavégetnemérős rendezője és forgatókönyvírója, a Fishing On Orfű védőszentje, a Lovasi-könyv szerzője és a Lovasi 50 koncert rendezője, emellett három másik könyv szerzője és több film producere. Nem csoda, hogy a zeneipar és az újságírás határvidékén mozgó szerző végül könyvbe öntötte élményeit, az elcsípett anekdotákat – igaz, azokat addig forgatva, amíg csak találgathatjuk, kiről is szólt valójában a történet. És éppen ez adja a Beállás varázsát – és picit ez a hátulütője is –hiszen míg az elején azt sejteti, hogy most beleshetünk a nagyszínpadok függönyei mögé, a fesztiválok konténeres backstage világába, addig nem lép túl messzire a klasszikus rock kliséktől, mégis erénye, hogy azokat az általunk jól ismert világba helyezi el, így mégis ad egy cseppnyi bennfentes érzést.

LB_portre_2015

A kezdetek

Több, korábban megjelent interjú tanulsága szerint a zenész körökben otthonosan mozgó Lévai Balázs előszeretettel jegyezte le az abszurd történeteket, dumákat, szállóigéket, a könyv kiindulópontja pedig egy olyan story volt, amikor valaki egy koncert után egy csillárral a hóna alatt ébredt fel. Az eredetileg anekdotafüzérként indult könyvből végül, - amikor Lévai a #Sohavégetnemérős filmmel foglalkozott – egy teljes történet kerekedett, ami sokkal jobban megállja könyvként a helyét, mint a lazán kapcsolódó vicces kis anekdoták. Azt elkerülve pedig, hogy egy bennfentes pletykakönyv szülessen, a karakterek masszív turmixok lettek egy kitalált zenekar tagjaiként testet öltve, ám nem teljesen nélkülözve a valóságot. Erre egyébként már a könyv első oldala is figyelmeztet:

„A történet és szereplői a képzelet szülöttei. Figyelem: A képzelet nyomokban valóságot tartalmazhat!”

Ennek megfelelően olvasás közben el lehet játszani a gondolattal, hogy vajon mi, kivel történhetet meg, vagy egyes nevek kire utalhatnak, mint ahogy a Beállás bemutatóján a Supernem frontembere, Papp Szabi meg is jegyezte, hogy „Kösz, hogy leírtad azt, amiről megbeszéltük, hogy nem beszélünk”.

Egyébként már a könyv bemutatója sem volt hétköznapi: a Beállásban is gyakran előforduló Robot szolgáltatta a helyszínt, Lévai Black Sheepes pólóban volt (erről a képzeletbeli zenekarról szól a könyv – szerk.) akit Winkler Róbert faggatott, a könyvből Nagy Ervin olvasott fel, a felolvasások között a Pál Utcai Fiúkból és a Kiscsillagból ismert Lecsó, valamint Pulius Tibor és Czutor Zoltán játszott, mindeközben pedig a bemutatóra érkezők egy pohár ingyen whiskey-re is vendégek voltak.

Lévai Balázs:Beállás c. könyvének bemutatója a Robotban. 2017.11.23. Fotó:Vörös Szilárd

Fotó: Vörös Szilárd

A történet

Tehát a Beállás egy fiktív zenekar nagyszínpadig vezető útját hívatott bemutatni, nem teljesen fiktív, sőt nagyon is ismerős környezetben, ami a hazai klubéletet jelenti, ám picit naivan ábrázolva azt. A ponyvarakenroll azonban ennek ellenére is nagyon szórakoztató, kezdve a tagok, Hegemony, Imi Hendrix, Gúnár, Bozon, Gomez és Jóság érzékletes és roppant humoros bemutatásán át egészen a nagy eszmecserék vagy éppen a Puska fejében lezajló monológok ábrázolásáig, ahol gyakran kapunk rocktörténeti kikacsintásokat és filozofikus eszmefuttatásokat is. Sőt, jut még egy bájos szerelmi és egy bűnügyi szál is a regénybe.

Mégis, a karakterek és a körülöttük zajló események kicsit karikatúraszerű világot tárnak fel és éppen olyan elvetemülten mutatják be a backstage-ek, turnék, fesztiválok világát és a zenészek életét, ahogy a szex, drog, pia, rock and roll vonalon elképzeljük, sőt, néha már annyira halmozza ezeket az összetevőket, hogy ezek a kis magyar valóságba elhelyezve túlzónak és hihetetlennek tűnnek.

Persze, tudjuk, a showbusiness tele van furcsaságokkal és gyakran tényleg az élet írja a legabszurdabb sztorikat…

beállás

És míg a könyv igyekszik egy bennfentes érzést adni, és az ismerős környezettel ezt jól is teljesíti, hiányzik belőle, hogy a Lovasi-könyvön kívül – ami egyébként egy tök ravasz utalás a szerző előző könyvére, az Idáig tudom a történetet c. Lovasi András életrajzra, - nincsenek hazai zenekarokra való utalások. Még akkor is, ha burkoltan, de éppen az ő történeteik elevenednek meg a könyvben.

Mindezek ellenére és mindezekkel együtt a Beállás egy nagyon szórakoztató regény, pici függöny lebegtetéssel, túláradó alkoholszaggal, zajos electro-pszichobeattel és zseniális hasonlatokkal, mindazoknak, akik megismernék hogyan is működik a szex, drog, rock and roll toposz az általunk ismert Budapesten.

A könyv az Athenaeum Kiadó gondozásában jelent meg.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Meghalt Madarász Katalin, a magyarnóta királynője
A halálhírt a Dankó Rádió jelentette be, amely 2024-ben életműdíjjal tüntette ki a művésznőt. A rádió a bejegyzésében arról ír, hogy az énekesnő hangja sokak számára jelentette az első találkozást a műfajjal.


A Dankó Rádió Facebook-oldalán közölte a hírt hétfőn délután: 92 éves korában elhunyt Madarász Katalin, a magyarnóta és a cigánydal egyik legnépszerűbb előadója.

A rádió a bejegyzésében arról ír, hogy az énekesnő hangja sokak számára jelentette az első találkozást a műfajjal.

„Rádióhallgatók generációinak alapvető élménye és első találkozása ezekkel a műfajokkal Madarász Katalin hangjához kötődik.”

A poszt felidézi, hogy az énekesnő első rádiófelvételei 1953-ban készültek, és szinte azonnal a magyarnóta és a cigánydal egyik legismertebb előadója lett, majd legendás színpadi párost alkotott Gaál Gabriellával.

Munkásságát a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjével és a Magyar Kultúra Lovagja címmel is elismerték, a Dankó Rádió pedig 2024-ben életműdíjjal tüntette ki.

A rádió a következő szavakkal búcsúzott tőle:

„Családjának, barátainak őszinte részvétünk!Emlékét, kedves mosolyát, humorát soha nem feledjük, zenei örökségét megőrizzük, ápoljuk és továbbadjuk. Nyugodjon békében!”

Azt egyelőre nem tudni, hol és mikor helyezik örök nyugalomra az énekesnőt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
A Rovatból
Rácz Jenő és Sárközi Ákos csapatai feszülnek egymásnak az RTL új főzős műsorában
Április 24-én indul az RTL-en az Éttermek csatája, ahol két sztárséf, Rácz Jenő és Sárközi Ákos csapata verseng egymással. A megmérettetésben a napi győztes jutalmat kap, a vesztes brigádból pedig valakit hazaküldenek.
DP, kép: RTL - szmo.hu
2026. április 07.



A Sztárbox ringje után a konyhában csap össze Rácz Jenő és Sárközi Ákos.

Április 24-én, pénteken 19:55-től indul az RTL vadonatúj gasztro-realityje, az Éttermek csatája.

A két Michelin-csillagos séf tavaly a Sztárbox ringjében nézett farkasszemet, most pedig „hazai pályára” váltanak, és a konyhában mérik össze az erejüket. A műsorban két különálló étterem küzd a vendégek kegyeiért:

Sárközi Ákos a Paletta nevű éttermet vezeti, míg Rácz Jenő az Espelette konyháját irányítja. Két külön világ csap tehát össze, a döntést pedig minden adásban valódi vendégek hozzák meg.

„Nem azért jöttem, hogy barátkozzak, hanem hogy megmutassam, az én konyhám a legjobb az országban. A vendég a király, és az én éttermemből elégedetten fognak távozni” – jelentette ki Rácz Jenő.

„A főzés művészet és alázat. A csapatommal olyan ízélményt akarunk nyújtani, amiről még napokig beszélnek majd az emberek. Jenővel a ringben ellenfelek voltunk, de a konyha más terep” – tette hozzá Sárközi Ákos.

Egy profi csapat nélkül azonban a legjobb séf sem érhet el sikert.

Mindkét sztárséf 8-8 fős csapatot verbuvált magának, ahol félprofi és profi szakácsok dolgoznak a kezeik alá. Az Éttermek csatájában minden napnak kőkemény tétje van. A versenyzők feje felett folyamatosan ott lebeg a konyhakés, mert a vezetőség bármikor dönthet úgy, hogy valakinek mennie kell.

A napi győztesek jutalmat kapnak, míg a vesztesek csapatából valakinek távoznia kell.

A gasztro-realityt a már több sikeres RTL-es műsort (Nyerő Páros, Mestercukrász) is jegyző Solaz Media gyártja. A műsor hétköznap esténként lesz látható az RTL-en.

Via RTL


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Meghalt Czigány György, a legendás Ki nyer ma? műsorvezetője
Életének 95. évében, április 6-án elhunyt Czigány György, a Magyar Rádió és Televízió meghatározó alakja. A műsorvezető munkásságát József Attila- és Erkel Ferenc-díjjal is elismerték.


94 éves korában elhunyt Czigány György József Attila- és Erkel Ferenc-díjas költő, újságíró, a Magyar Rádió legendás Ki nyer ma? című műsorának alapító műsorvezetője.

Czigány György hangja generációk számára volt meghatározó: a Déli Krónika után felcsendülő, nyugodt, kedves orgánum, amelyhez generációk igazították az órájukat.

Ez a hang némult el örökre április 6-án. A hírt a családja tudatta a Magyar Távirati Irodával. Személyében egy köztiszteletben álló művész, nem túlzásként egy kulturális intézmény távozott.

Czigány György 1931. augusztus 12-én született Budapesten. A zene iránti elköteleződése a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemre vezette, ahol Kadosa Pál tanítványaként zongoraművész-tanári diplomát szerzett.

Bár a Krisztinavárosi templomban orgonált, tehetségét végül nem a koncertpódiumon, hanem a Magyar Rádió stúdiójában kamatoztatta.

Zenei rendezőként, majd főosztályvezetőként a rádió zenei arculatának egyik legfőbb formálója lett, később pedig a Magyar Televízióban is vezető pozíciókat töltött be. Munkásságát a legmagasabb szakmai és állami díjakkal ismerték el, többek között József Attila-, Erkel Ferenc-, Liszt Ferenc- és Prima Primissima-díjjal is kitüntették.

Az irodalom iránti szenvedélye is végigkísérte életét: több tucat verseskötete és prózai műve jelent meg, 1999-től pedig a Magyar Írószövetség költői szakosztályának elnökeként tevékenykedett.

Életművének koronája, a Ki nyer ma? – Játék és muzsika tíz percben című komolyzenei vetélkedő 1969-ben indult, és egy olyan korban hozta be a klasszikusokat a nappalikba, amikor a kultúra terjesztése még valódi missziónak számított.

A műsor, amely közel tízezer adást élt meg, egy zseniálisan egyszerű ötleten alapult, amit Czigány György maga így foglalt össze:

„A hírek és az időjárás után miért ne jöhetne egy kis Mozart vagy Beethoven?” Ez a kérdés forradalmasította a zenei ismeretterjesztést. A napi tízperces játék nem vizsgáztatni, hanem szórakoztatva tanítani akart, felkelteni a kíváncsiságot, hogy a hallgatók az egyperces részletek után maguk keressék meg a teljes műveket.

A kiegyensúlyozott, kulturált hang mögött egy súlyos tragédiákat is megélt ember állt. Élete legnehezebb időszakairól ritkán, de megrendítő őszinteséggel beszélt.

„Meghalt az első feleségem, és a három gyerekem közül a középső. Azt szoktam mondani, hogy a tragédiákat nem feldolgozni és elfelejteni kell, hanem magunkhoz ölelni és megőrizni” – nyilatkozta korábban.

Ez a mély, emberi tartás tette lehetővé, hogy a gyász feldolgozhatatlan súlya alatt is folytassa alkotói és közművelői munkáját. A veszteségek ellenére is szerencsésnek tartotta magát, mert megvalósíthatta mindazt, amit eltervezett.

„Azt hiszem, a szerencsés tragédiáimon túl szerencsés ember vagyok, mert amit akartam, megcsinálhattam.”

Öröksége túlmutat a rádióhullámokon. A Ki nyer ma? szellemisége annyira eleven maradt, hogy a formátumot az elmúlt években a közmédia újraélesztette, színpadi változatban is tovább éltetve a legendát.

Czigány György egy olyan korban teremtett értéket és közösséget, amelyben a közszolgálat még valódi tanító és felemelő gesztus volt. Búcsúztatásának részleteiről később intézkednek, de a hangja, amely évtizedeken át volt a magyar otthonok mindennapjainak része, a kulturális emlékezetben örökre megmarad.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
„Leszünk-e újból angyalok?” – Semegi Zoltán személyes hangvételű számmal vezeti fel új albumát
A dal egy spontán érzés nyomán született tavaly nyáron, egy kertre nyíló ajtó küszöbén ülve. Most analóg megszólalással rögzítették. Premier!


Új dallal és videoklippel jelentkezik Semegi Zoltán. A Leszünk-e újból angyalok? személyes hangvétellel, analóg megszólalással érkezik. A dal születésének története spontán pillanathoz köthető:

„Tavaly nyáron egy kertre nyíló ajtó küszöbén ültem, Badacsonytomajon, amikor elkapott egy érzés, elindítottam a diktafont – ez a dal így született” – mesélte.

A friss megjelenés a Világlépteink című, harmadik szerzői album előfutára. A lemez erős témák mentén épül fel: a dalok a háborútól a disztópikus víziókon át a szerelemig ívelnek.

A stúdiómunka januárban kezdődött, a felvételeknél ismét együtt dolgozott a már jól ismert páros: Semegi Zoltán és Weil András producer, hangmérnök – ez volt a negyedik közös albumuk, egyetlen nap alatt tizenöt számot rögzítettek. Az ének és a gitár autentikus közvetítéséhez analóg technikát használtak, egy orsós magnót és egy nyolcsávos japán keverőt.

A klip Budapesten, egy fészerben forgott, Chris Allan professzionális közreműködésével, aki immár harmadik alkalommal felelt a vizuális koncepcióért. A tizenöt dalból álló, akusztikus album május 16-tól lesz elérhető a streaming platformokon. A megjelenést megelőzi egy élő bemutató: a Világlépteink dalai május 2-án az Inga Kultúrkávézó színpadán hangzanak el először.


Link másolása
KÖVESS MINKET: