A férfiak az útjában vannak – A Sárkányok háza Rhyaenyrája fizetni akart az ingyen kávéért
Milly Alcock eddig főként ausztrál sorozatokban szerepelt (pl. A hosszú út hazáig), azzal azonban, hogy megkapta a Sárkányok házában a fiatal Rhaenyra Targaryen szerepét, sokak szerint olyan karriert futhat be, mint a Trónok harcával után Emilia Clarke. A fiatal színésznő most az HBO Max sikersorozata kapcsán nyújtott betekintést a színfalak mögé.
– Kit játszol a Sárkányok házában?
– A fiatal Rhaenyra Targaryent alakítom. Ő a király, Viserys (Paddy Considine) lánya és az egyetlen gyermeke, szóval ez is egy plusz feszültséget jelent. Belekényszerítik őt egy olyan helyzetbe, amiről nem gondolta volna, hogy lehetséges, emellett próbál eligazodni a körülötte lévő világban.
– Milyen ember Rhaenyra?
– Határozott. Tudja, hogy mit akar, csak azt nem, hogy miként érje azt el. Királyi sarjnak és magas rangúnak született, így kiváltságos helyzetben van, szóval nem igazán kell alkalmazkodnia. Ez azt jelenti, hogy megúszhatja, ha például szókimondó, vagy ha nem tartja be a szabályokat.
– Mi áll az útjában?
Ő egy nő, akit elutasítanak mint személyt, elutasítják az ötleteit, és folyamatosan figyelmen kívül hagyják. Meg kell küzdenie mindenért.
– Hogyan kaptad meg ezt a szerepet?
– Nagyon szerencsésen alakult minden. Szó szerint két önéletrajzot készítettem Ausztráliában az „egy ismeretlen HBO-projektes" felhívásra még a világjárvány idején. Aztán két héttel később kaptam egy telefonhívást, és az életem megváltozott.
– Na meg a hajad is. Feltételezhetően az egy Targaryen-paróka, amit viselsz a képernyőn.
– Igen. A szőkítés megölte volna a hajamat, mindannyiunkét. Mind kopaszok lettünk volna a végére. Szerencsére volt egy fenomenális fodrász és sminkes csapatunk, mert szinte az összes szereplőnek fonatra, szőrtelenítésre, szakállra vagy valamilyen másfajta kiegészítőre volt szüksége, de minden teljesen zökkenőmentes volt, úgyhogy nagy tapsot Roznak és Kevinnek (Rosalia Culora és Kevin Alexander fodrászok – a szerk.), akik gyakorlatilag a haj istenei.
Aztán minden nap munka után nagyon óvatosan levettem, majd belenéztem a tükörbe, és kissé megdöbbentő volt ismét önmagamat látni.
– Hogyan változott meg az életed?
– Sydney-ben élek, ahol a világjárvány miatt nagy lezárások voltak. De sikerült felpattannom egy repülőre, és áthelyeznem a székhelyem Londonba. Primrose Hillben laktam, ez volt az első alkalom, hogy egyedül éltem. Sokat tanultam. Nehéz volt, de egyben nagyon kifizetődő is. És persze borzasztó szerencsés vagyok, amiért egy ilyen csodálatos szereplőgárda és stáb vett körül.
– Kivel kötöttél barátságot a stábtagok közül?
– Nagyon közel kerültem Emily Carey-hez (ő alakítja Alicent Hightowert – a szerk.). Virtuálisan beszéltünk először, még a forgatások előtt, mivel Alicent és Rhaenyra között erős kapcsolat van, s nagyon fontos volt a történet szempontjából, hogy ez a viszony miként változik. Aztán találkoztam vele, és mindkettőnknek ugyanazok voltak az érzései a sorozattal kapcsolatban. Mindketten fiatal nők vagyunk, és egy olyan, nagyszabású szériában dolgozunk, ami főként a férfiakra épül. Szóval rögtön kialakult bennünk a rokonszenv egymás iránt. Imádom Emilyt, és ahogy Rhaenyra, én is próbálom őt óvni mindentől. Úgy érzem, mintha a kishúgom lenne.
– Milyen volt számodra a forgatás?
– Hogy egy kis perspektívát adjak: eddig csak az ausztrál televízióban szerepeltem.
Úgy éreztem, hogy megfeneklettem és hallucinálok: ez az egész tényleg megtörténik? Mi folyik itt? Hihetetlen volt! Ez volt az első alkalom, hogy egy nagy stúdióban forgattam díszletek között. Emlékszem az első napomra, amikor például ki akartam fizetni a kávémat, ami amúgy ingyen volt. Ausztráliában csak kekszet és teát kaptunk, ennyi. De persze imádtam ott mindent, és gyorsan is alkalmazkodik mindehhez az ember, mert rájön, hogy ez a fajta precizitás és gondoskodás szükséges ahhoz, hogy minél jobban bemutathassuk a történetet, amit el akarunk mesélni. Ez a világ annyira részletes, hogy lehetővé tette az összes részlegünk vezetőjének – legyen az jelmez, fegyverzet, díszlet vagy smink –, hogy kellő mennyiségű időt és erőforrást kapjon azért, hogy mindenre oda tudjon figyelni. Ez az, ami a Trónok harcát olyan naggyá tette, és remélhetőleg emiatt lesz a Sárkányok háza is csodálatos.
– Mi az, ami legjobban tetszett a forgatás során?
– Például a speciális világítás. Mivel a film a középkorban játszódik, nincs áram, így mindent tűzzel világítanak meg. Mivel a fény visszaverődik a földről, ezért minden padlót és talapzatot – legyen az beltéri vagy kültéri – mindig jó alaposan lemostak vízzel, hogy a fény a megfelelő módon verődjön róla vissza.
Még ahhoz is, hogy egy pengén lévő vésésről visszatükröződjön a fény, több ember munkájára, odafigyelésére volt szükség. Hihetetlen.
– Rhaenyra egy sárkánylovas. Milyen az ő sárkánya?
– Syrax a neve. Miguel (Miguel Sapochnik, a Sárkányok háza egyik rendezője és producere – a szerk.) azt mondta, hogy az egyes sárkányok személyiségét egy-egy állatról mintázzák, ami szerintem nagyon érdekes. Syrax figurája például egy sason alapszik.
Szerintem mi, emberek olyan dolgokhoz vonzódunk, amik hasonlóak hozzánk. És ahhoz, hogy ez a közelség létrejöjjön fontos, hogy rokonlelkek legyünk a kapcsolatban. Ez persze a valóságban azt jelentette nekem, hogy egy kicsit interakcióba léphettem egy kék vászonnal, meg is simogattam néhányszor. Ez így elmondva vicces, de a végeredmény fantasztikusan néz ki.
