hirdetés

KULT

Egy film a gyilkos féltékenységről – megnéztük A feleségem történetét

Füst Milán 1942-es nagyregényének filmre vitele a Testről és lélekről Oscar-jelölt rendezője, Enyedi Ildikó régi álma volt, az álmokat pedig valóra kell váltani.

Link másolása

hirdetés

Enyedi Ildikó 18 évvel legutóbbi filmje, a Simon mágus után vezényelte le a Testről és lélekrőlt, amelyért 2017-ben többek között megkapta Berlinben az Arany Medvét, egy évvel később pedig a Oscar-díjakat odaítélő bizottság is felhelyezte a bizarrságában is gyönyörű romantikus fantasy-drámát a legjobb nemzetközi játékfilm öt tagból álló jelöltlistájára. És bár a szobrocska végül másnál landolt, Enyedi ezúttal nem vett ki hosszabb alkotói szünetet, rögvest nekilátott régi vágya, A feleségem története előkészítésének.

Valójában már az 1980-as évek óta szerette volna elkészíteni kedvenc Füst Milán-regényének mozgóképes adaptációját, sőt, az első forgatókönyv már 1989-ben készen volt, ám további évtizedekre volt szükség ahhoz, hogy megkaparintsa a szükséges jogokat. Így végül 2021-ben kerülhetett vászonra először A feleségem története, méghozzá Cannes-ban, aztán Torontóban, a magyar premier pedig a Cinefest Miskolci Nemzetközi Filmfesztiválon kapott helyet.

„Hogy a feleségem megcsal, régen sejtettem. De hogy evvel… Hat láb és egy hüvelyk magas ember vagyok s kétszáztíz font, tehát valóságos óriás, ahogy mondani szokták, ha ráköpök erre, meghal” – kezdi könyvét Füst Milán a megtermett holland hajóskapitányról, Störr Jakabról, aki egy nap úgy dönt, feleségül veszi az első nőt, aki belép a kávézó ajtaján. Egy fiatal és gyönyörű francia lány, Lizzy toppan be, aki rögvest elrabolja Störr szívét, s nem sokkal első találkozásuk után meg is esküsznek. A bájos és frivol menyecske életvitele azonban Störr számára gyötrelemmé változtatja házasságukat, amely tele van szenvedéllyel, féltékenykedéssel, mennyországgal és pokollal.

A látszólag egyszerű és fordulatokban sem bővelkedő sztori természetesen később kinövi magát, mivel Störr karakterén keresztül nem kisebb dolgokon morfondírozhatunk a film nézése közben és után, mint a szerelem, a házasság, a kapcsolatok, a féltékenység és ezeknek az egyénre gyakorolt hatásai.

Adott ugyanis egy szeretnivaló és talpig becsületes férfi, aki házasságra vágyik, ám hivatása miatt hónapokig távol marad kedvesétől, és bár eleinte lazán kezeli ezt az egészet, végül rajta is eluralkodik az a bizonyos zöld szemű szörny: szinte biztos benne, hogy Lizzy megcsalja őt, ha nincs otthon, ám erre teljes bizonyságot nem talál, így maradnak a vádaskodások, a veszekedések, a bűnbánat és a nagy békülések. Egy idő után mindez azonban felemészti az ember lelkét...

Enyedi kétségkívül megkapó portrét fest e férfiról, ráérősen és részletesen mutatja be a személyiségében végbemenő változásokat, ebben pedig a Störr Jakabot alakító holland Gijs Naber remek partnere. Könnyű együtt érezni vele, hiszen mi, nézők is annyit látunk, hallunk és érzékelünk a világból és a házasságából, mint ő. Nem tudjuk, hogy Lizzy (Léa Seydoux kisujjból kihoz egy ilyen karaktert) valóban félrelép, avagy csak ártatlan flörtökkel múlatja vég nélküli szabadidejét különféle társasági összejöveteleken. Így pedig megértjük a Störrben munkáló és egyre nagyobb erőre kapó bizalmatlanságot felesége iránt.

hirdetés

Természetesen nem csupán ennyivel telik el a film amúgy hosszú, 169 perces játékideje,

belekukkanthatunk ugyanis az 1920-as évek Európájának miliőjébe, amely kifogástalan díszletekkel, jelmezekkel és látvánnyal tárul elénk.

Ugyanakkor pedig Störrel együtt részt veszünk hajós útjain is, és kétségtelenül e jelenetekhez köthetők A feleségem története vizuálisan legmegkapóbb pillanatai, az operatőr Rév Marcell ezúttal is pazar képekkel kedveskedik nekünk.

Mindettől függetlenül azonban az a bizonyos 169 perc így is sok. A dialógusok mozgóképen kissé papírízűnek hatnak, és kétségtelen, hogy az elnyújtott szerelmi csatározások itt-ott kissé repetitívvé válnak. Ám még akkor is, ha a „kevesebb több lett volna”-rigmust szajkózzuk,

A feleségem története elvitathatatlan érdeme, hogy gondolatokat ébreszt, emellett pedig jó elmerülni a kor mindennapjaiban, régimódisága egyszerre negatívum és pozitívum. Ez a kettősség pedig az egész filmen érezhető: nem túl kreatív, de formailag tökéletes, nem szájbarágós, de itt-ott szépelgő, ám mindenekfelett ambiciózus.

A Füst-regényt nem olvasók számára pedig a finálé hozhat egy kellemes, a film addigi hangvételétől elütő és elgondolkodtató csavart.

VIDEÓ: A feleségem története előzetese


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
KULT

Megszólaltak az Elk*rtuk producerei – Elárulták, miért nem adták oda senkinek Gyurcsány szerepét

Kálomista Gábor és Helmeczy Dorottya az M5 csatornának adtak interjút a film bemutatója kapcsán csütörtök este.

Link másolása

hirdetés
„Aki csalással hatalmat szerez és erőszakkal megőrzi, az nem demokrata”

– vélekedik Kálomista Gábor, az Elk*rtuk című magyar játékfilm producere. Hozzátette: mi, magyarok szemérmesek vagyunk a történelmünkkel foglalkozni. Szerinte azonban nem baj, ha a társadalom kibeszéli magából ezeket a dolgokat, sőt itt volt az ideje, hogy „el lehessen mondani ezt a történetet végre”. A producer szerint a témaválasztás kavart indulatokat, holott bölcsebb lett volna utóbb véleményt nyilvánítani róla, mint a bemutatót megelőzően egy előzetes alapján – írja az MTI az interjú alapján.

Helmeczy Dorottya, a film másik producere arról beszélt, hogy a 2006-os őszödi beszéd kiszivárogtatását és az azt követő történéseket feldolgozó politikai krimiben az akkori kormányfőt, Gyurcsány Ferencet saját maga játssza el. Ezt részben azzal indokolta, hogy így jelenítik meg a korabeli felvétekkel, hogy az akkori miniszterelnök hogyan kezelte azt a helyzetet.

Emellett morális oka is volt annak, hogy nem akarták odaadni ezt a szerepet senkinek.

Azt, hogy a film körül fennforgás alakult ki, Helmeczy Dorottya azzal a félelemmel indokolta, hogy ha valami egy művészeti eszköz által létrejön, akkor az sokkal jobban bevonul a történelembe és letagadhatatlan részévé válik a múltnak.

„Van, akinek kényelmetlen ezzel szembenézni”

– tette hozzá. Arra a kérdésre, hogy a filmben mennyi a fikció, azt válaszolta: a két főszereplőn kívül semennyi – ennek kapcsán a Titanichoz hasonlította az alkotást.

Kálomista Gábor arról is beszélt, hogy a film első premierje Brüsszelben lesz, amit ő különösen fontosnak tart. Rámutatott: annak idején különböző bizottságok nem vizsgálódtak, a filmmel szerinte esélyt adnak nekik, hogy ezen elgondolkodhassanak. Kifogásolta, hogy "az emberi jogi szervezetek hol voltak", amikor "az embereket halomra lőtték szembe".

hirdetés

Kálomista Gábor azt mondta: rengeteget bántották a film szereplőit és elítélte, hogy egy színészt azért bántanak, mert egy filmben szerepel. Méltatva a külföldi stáb ideológiamentes hozzáállását bírálta, hogy ez Magyarországon nem tud megtörténni.

„Én leteszem a politikai batyumat a színház ajtajában”

– fogalmazott, hozzátéve: nincs jobb- és baloldali mozinéző, csak mozinéző van, nincs jobb- és baloldali színháznéző, hanem színházkedvelő emberek vannak.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
KULT

Torz kép, gonoszkodó Klárával Gyurcsány helyett – Megnéztük az Elkxrtukat

Hiába sző át mindent a háttérben meghúzódó Gyurcsány-szál, itt Klára rángat mindenkit a politikai színtéren.
Fotók: Megafilm/YouTube - szmo.hu
2021. október 22.


Link másolása

hirdetés

Magam se tudtam, mit veszek nyakamba az Elkxrtuk megtekintésével: már a jegyvásárlás is arcpirító perceket tartogatott. A Gyurcsány-film címe eleve belekényszerít a káromkodásba, hiszen X-es változatban felér egy nyelvtörővel, így kénytelenek vagyunk szó szerint idézni az exminiszterelnök kirohanását.

Ezen a ponton szerencsére a jegypénztáros csaj is velem vihogott, sőt: cinkos kis mosollyal biztosított róla, hogy a teremben ülhetek szinte bárhová. A képernyőn zöld, üres helyek sorai villogtak.

Amikor öt perccel a kezdés előtt a vetítőterembe léptem, meghitt csend ölelt át: magam voltam nyolc sor bársonyszékkel és a köztük világító hangulatlámpákkal. Igaz, ebből az este fél kilences vetítésen még nem érdemes messzemenő következtetést levonni, a célközönség egy része talán már ágyban lehet.

Hamarosan mégis megjelent pár popcornos vödröt egyensúlyozó nyugdíjas, és az angol feliratos vetítésnek hála egy-két külföldi is. Ki tudja, őket talán nem vezérelte más, csak az elfogulatlan kíváncsiság. Ami, lássuk be, nem lett volna alaptalan.

Az Elkxrtuk létjogosultságát ugyanis hiba megkérdőjelezni: teljesen valid igény a szembenézés 2006 eseményeivel, akár egy dokumentum- vagy nagyjátékfilm által is, ami új értelmezési keretbe helyezhetné a tizenöt éve történteket.

hirdetés
Csakhogy a most készült mozi egy teljesen esetleges narratívát állít a valóság helyére. Értsd: mindez talán pont így történt meg, talán (és ez a valószínűbb) azért nem pont így. Itt viszont egyfajta mese- és valósághibriddé áll össze, ami valóban lezajlott azon az emlékezetes őszön, és amit a forgatókönyvíró/a rendező/a propaganda láttatni akar, hogy még jobban feltüzelje az azóta sem csituló indulatokat.

A sokáig csendben csordogáló történet kezdetén máris egy szimpatikus fiatal pár, az újságíró gyakornok Nándi (Mózes András) és a közvéleménykutató intézetnél dolgozó Réka (Bánovits Vivianne) dörgölőzik a szívünkhöz. Megtudjuk, hogy Réka főnöke, Hann Endre (a Medián akkori vezetője) a lány tudtán kívül rábízza az őszödi beszéd kikerülését megelőző felméréseket is, amivel akaratán kívül a cinkosává válik.

Réka emiatt annyit dolgozik, hogy nem vesz részt még a keresztfia szülinapján sem. Ezen a tesója úgy berág, hogy még a Kisvakond-maratonra sem hívja át hozzájuk, sőt a kutyáját, Bélát sem simogathatja meg - hiába, kellett a két órás filmbe egy ilyen fajsúlyos drámával terhelt cselekményszál. Ha a tesó karaktere mégis bárkihez közel kerülne érzelmileg, ezúton jelezzük: ő még komoly összetűzésbe kerül az egyenruhásokkal a film második felében, ezzel is növelve Réka elszántságát, hogy magánakcióba kezdjen.

Miután nagyot robban Gyurcsány beszéde, Réka nyomozni kezd az elvetemült Endre ellen: mégis, kinek az oldalán áll a főnöke? Eközben újságíró pasija az évtized sztoriját szeretné behúzni, bizonyítván: az ostrom idején tudatosan hagyták rendőri erősítés nélkül az MTV-székházat, hogy utólag az utcán randalírozó "fasiszta csőcselék" nyakába varrják az egész balhét.

 Izgalmas elmélet, még akár igaz is lehet, épp csak semmilyen bizonyíték nem támasztja alá, itt meg már kordokumentumok közt bemutatva szerepel.

Hann Endre mellett kétes szerepben és kontextusban bukkan fel többek közt a titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter, Szilvásy György, vagy a zöldfülű tanácsadó Karácsony Gergely is.

De hol marad a Feri? Hiába sző át mindent a háttérben meghúzódó Gyurcsány-szál, maga a miniszterelnök csak az eredeti híradó- és riportbevágásokban szerepel.

Annál többet láthatjuk galád feleségét, a Jackie Kennedy-re fazonírozott Klárát, aki bábmesterként rángat mindenkit fel-alá a politikai színtéren. Fekete mikrobuszok hátuljában és kerti partikon gonoszkodik, Réka és Nándi ellen szervezkedik, sőt: egy ízben azt is kijelenti, ha az október 23-i megemlékezésen civilek is odavesznének, hát, az csak járulékos veszteség lenne.

A méregkeverő nőszemély szavait Réka diktafonnal rögzíti a parlament közepén. Pechére lebukik, és óriási hajsza veszi kezdetét, aminek közepette a leleményes partizánnő pizzás robogón hajt a tüntetők közé, magyar zászlóba tekeri a fejét, kuka mögé bújik stb. de mindhiába, mert - és ezt másfél évtizede tanúsíthatjuk - Gyurcsányéktól nem könnyű megszabadulni.

Ez az utolsó negyedóra már-már akciófilm színvonalú, ám a zombibelezős, poszt-apokaliptikus aláfestő zene így sem hagy illúziókat a minőségről. Mivel előző éjjel egyben daráltam le a Squid Game-et a Netflixen, letaglózott a kontraszt: amott pattanásig feszült idegekkel néztem, ahogyan egy játék részvevői formákat vájnak ki mézeskalácsból, itt meg a dörgedelmes zenei betétek dacára is elpilledtem a rendőrterrorba oltott autós üldözésen.

Az Elkxrtuk nem váltja ki azt az instant szekunder szégyent, mint egy Stop Gyurcsány-reklámszpot. Sőt, egy kereskedelmi csatornán sem vitatnám a létjogosultságát a délután hármas műsorsávban, épp csak unottan biggyesztve továbbkapcsolnék.

Annál nagyobb gond, hogy valós, vagy nagyon is valósághű felvételek keverednek itt a fikciós elemekkel. Ember legyen a talpán, aki szétválogatja, mégis mi ebből feltételezés, konteó, netán valódi politikai cselszövés bizonyítéka. Én megtippelni se merném, pedig 16 éves voltam a történtek idején. Azóta már lassan felnőtt egy újabb generáció, nekik végképp fogalmuk sincs az egészről.

Az őszödi beszéd és utóélete éppen attól ilyen szignifikáns eseménysorozat, mert a mai napig magyar családok ezrei üvöltöznek róla a vasárnapi húsleves fölött, hogy a Feriék tényleg elk.rták-e, és ha igen, mennyire. Netán éppen akkor és ott, Őszödön hívták életre azt az óriás csápjaival mindent bekebelező szörnyet, amire ma már NER-ként hivatkozunk.

Fajsúlyos téma ez, millió vetülettel, árnyalattal, megközelítési móddal, okok és okozatok bonyolult láncolatával. Ezek felfejtését az FBI-ra talán rábíznánk, Kálomista Gáborra és Keith English angol rendezőre viszont már kevésbé.

Ha a politikai film nálunk is meghonosodott és létező alműfaj lenne, ha készült volna még két-három ilyen témájú, de más megközelítésű alkotás, akkor az Elxrtuk talán elférne mellettük a palettán. Így azonban torz, sarkított, egydimenziós képet fest a XXI. századi magyar történelem egyik legfontosabb momentumáról, nem mellesleg dögletesen unalmas.

Propagandaalkotásként viszont még a filmbéli Klára asszony is csettintene rá - pláne, ha ezt is ő rendelte meg az ellenség megtévesztése céljából.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
KULT

Az Elk*rtuk producere szerint a filmben annyi a fikció, mint a Titanicban

Kálomista Gábor szerint rengeteget bántották a film szereplőit és elítélte, hogy egy színészt azért bántanak, mert egy filmben szerepel.

Link másolása

hirdetés

Aki csalással hatalmat szerez és erőszakkal megőrzi, az nem demokrata - mondta Kálomista Gábor, az Elk*rtuk című magyar játékfilm producere az M5 csatornának a produkció bemutatója apropóján csütörtökön.

Kálomista Gábor azt mondta: mi, magyarok szemérmesek vagyunk a történelmünkkel foglalkozni. Szerinte azonban nem baj, ha a társadalom kibeszéli magából ezeket a dolgokat.

A mozifilm műfaja szerint széles rétegeket vonz, a mozi régebben is a fiatalok mozgástere volt, most is az, így próbálták elhozni a fiatal közönségnek és azt célozták, hogy a világon bárhol meg lehessen mutatni, "el lehessen mondani ezt a történetet végre".

Példaként említette, hogy míg a környező országokban élők, a szlovákok, a románok vagy épp a csehek így próbálják megőrizni a nemzeti öntudatukat, Magyarországon ilyen esetekben sokan úgy vélik, hogy "jobb arról nem beszélni, hátha baj lesz belőle".

Ez a film azonban feldobja a labdát - tette hozzá a producer, aki szerint a témaválasztás kavart indulatokat, holott bölcsebb lett volna utóbb véleményt nyilvánítani róla, mint a bemutatót megelőzően egy előzetes alapján.

Helmeczy Dorottya, a film másik producere arról beszélt, hogy a 2006-os őszödi beszéd kiszivárogtatását és az azt követő történéseket feldolgozó politikai krimiben az akkori kormányfőt, Gyurcsány Ferencet saját maga játssza el. Ezt részben azzal indokolta, azért jelenítik meg a korabeli felvétekkel, mert így jól látható, hogy az akkori miniszterelnök hogyan kezelte azt a helyzetet. Emellett morális oka is volt annak, hogy nem akarták odaadni ezt a szerepet senkinek - tette hozzá.

hirdetés

Helmeczy Dorottya a film műfaját politikai krimiként határozta meg, amely picit dráma is. Ez egy komplex műfaj, amely a dráma, a szerelem mellett a fikciós vonalat is megjeleníti.

A film körül kialakult fennforgást Helmeczy Dorottya azzal a félelemmel indokolta, hogy ha valami egy művészeti eszköz által létrejön, akkor az sokkal jobban bevonul a történelembe és letagadhatatlan részévé válik a múltnak. Van, akinek kényelmetlen ezzel szembenézni - jegyezte meg.

Ő is azt hangsúlyozta, hogy a társadalomnak fel kell dolgoznia az akkori időszakot. Arra a kérdésre, hogy a filmben mennyi a fikció, azt válaszolta: a két főszereplőn kívül semennyi. Példaként említette a Titanicról forgatott filmet, amelyről ugyancsak tudni lehet, hogy megtörtént események alapján készült, ugyancsak egy férfi és egy nő főszereplésével.

Arra a kérdésre, hogy mit mondhat a film annak, aki 2006-ban például 5 éves volt, most meg 20, a producer úgy felelt: ez a jövő filmje, mert azt is megmutatja, merre van az út.

Kálomista Gábor arról beszélt, hogy a film első premierje Brüsszelben lesz, amit ő különösen fontosnak tart. Rámutatott: annak idején különböző bizottságok nem vizsgálódtak, a filmmel szerinte esélyt adnak nekik, hogy ezen elgondolkodhassanak. Kifogásolta, hogy "az emberi jogi szervezetek hol voltak", amikor "az embereket halomra lőtték szembe".

Helmeczy Dorottya szerint külföldön téves kép alakult ki az akkori eseményekről, nem tudták, hogy ez egy morális történet. A produkció megalkotásában részt vevő Keith English rendezővel és Josep M. Civit operatőrrel összefüggésben azt hangsúlyozta: "jött két külföldi szem", akik miatt az európai piac is könnyebben nyit a film felé.

Kálomista Gábor azt mondta: rengeteget bántották a film szereplőit és elítélte, hogy egy színészt azért bántanak, mert egy filmben szerepel.

Méltatva a külföldi stáb ideológiamentes hozzáállását bírálta, hogy ez Magyarországon nem tud megtörténni.

"Én leteszem a politikai batyumat a színház ajtajában" - fogalmazott, hozzátéve: nincs jobb- és baloldali mozinéző, csak mozinéző van, nincs jobb- és baloldali színháznéző, hanem színházkedvelő emberek vannak.

Helmeczy Dorottya arra a kérdésre, hogy mit jelenthet a véleménybuborékban élőknek ez a film, ők meggyőzhetőek-e, azt válaszolta: legalábbis megingathatja őket. Szerinte aki józan ésszel megnézi az alkotást, átértékeli mindazt, amit az akkor történtekről gondolt.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
KULT

Ifj. Richter József: Porondlátogatással, jelmezversennyel, kifestett artistákkal és halloweeni környezettel várjuk a közönséget Budapesten

A Magyar Nemzeti Cirkusz vezetője nemcsak a budapesti fellépéseikről mesélt, hanem a szafariparkkal kapcsolatos új terveikről is.

Link másolása

hirdetés

Két év után ismét Budapesten szerepel a Magyar Nemzeti Cirkusz. A cirkusz vezetőjét, ifj. Richter Józsefet kérdeztem a részletekről.

– Hogy vészelték át a pandémia nehézségeit?

– Mint oly sokakat, minket is nagyon rosszul érintettek a lezárások. Idén rövidített szezont tudtunk csak tartani, de nagyon reméljük, hogy jövőre már semmi akadálya nem lesz, hogy a megszokott menetrend szerint megtartsuk a fellépéseinket.

A rövidsége ellenére nagyon szép szezont zártunk, rengeteg látogatót tudtunk fogadni.

– Tavaly az előadások elmaradását úgy próbálták ellensúlyozni, hogy szafariparkot nyitottak. Ez hogy vált be?

hirdetés

– Valóban, 2020-ban megnyitottuk Magyarország első szafariparkját, amely óriási népszerűségnek örvendett. Sajnos idén nem tudtunk újra kinyitni, mivel a szadai önkormányzattól nem kaptuk meg az állatkertengedélyünket.

De ezzel kapcsolatban is vannak jó híreim:

hamarosan újra megnyitjuk a szafariparkot más helyszínen, az ország közepén.

Ráadásul ezentúl nem csupán néhány órás elfoglaltság lesz, hanem akár egy egész napot is eltölthetnek nálunk a családok sok látnivalóval, mindenféle programokkal.

– Sokat hallhattunk a világból olyat, hogy állatok is megbetegedtek a Covidtól. Önöknek sikerült megóvni a négylábú fellépőtársakat?

– Nálunk ilyen problémák hála Istennek nem voltak, az állataink lényegében észre sem vették, hogy járvány van.

– Két év után ismét Budapesten köszönthetjük a Magyar Nemzeti Cirkuszt. Mikor és hol találkozhatunk Önökkel?

– Október 22-től november 1-ig a hatalmas sikert aratott „The show must go on” című műsorunkkal várjuk az érdeklődőket a 22. kerületben, a Barackos út 110-ben.

Ráadásul Halloween alkalmából október 29. és november 1. között extra, kibővített műsorral készülünk, porondlátogatással, jelmez versennyel, kifestett artistákkal. Az egész cirkuszt halloweeni köntösbe öltöztetjük.

A budapesti előadásokra sok rászoruló szervezet és huszonötezer diák kapott ingyenes meghívót.

Ezzel szeretnének kedveskedni a pandémiás lezárások után.

– Milyen különleges attrakciókat láthatunk a műsorban?

– Itt lesz például Crazy Wilson, a Monte-carlói Nemzetközi Cirkuszfesztivál Ezüst Bohóc díjasa. Ő volt a világon az első, aki a halálkerék külső oldalán előre szaltót tudott bemutatni.

Vagy említhetném a magyar Flying Weiss csoport, akik a legendás triplaszaltót mutatják be.

Lesznek gumiasztal akrobaták Ukrajnából, akik először járnak Magyarországon, látható a gyerekek nagykedvence Steve bohóc Olaszországból, és a hungarikummá nyilvánított Richter csoport előadásában lovas akrobataszám.

Nehéz lenne mindenkit felsorolni.

Úgy gondolom, hogy aki szereti a minőségi cirkuszt annak itt a helye az utolsó két hétvégén.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: