KULT
A Rovatból

6+1 folytatás, amit a Disney elsunnyogott

Sokszor próbálkozott a Disney is a világsikert aratott rajzfilmek folytatásával. De úgy tűnik, csak az első részek kaszáltak, mert a folytatást elsunnyogták.
Forrás: Toonsphere - szmo.hu
2018. december 03.



A Toonsphere Magyarország első számú, animációs sorozatokkal és filmekkel foglalkozó oldala, amely a friss hírek megírása mellett a szórakoztatásra is nagy hangsúlyt fektet. A szerzők pedig mindent tudnak a rajzfilmekről.

Cikksorozatunk egy korábbi részében felevenítettük az egeres stúdió néhány animációs projektjét, amelyek különböző okok miatt végül nem valósultak meg. Folytatjuk a Disney visszavont produkcióinak szemügyre vételezését, ezúttal az elkaszált folytatásokról lesz szó.

1. Dumbo kalandjai New Yorkban

Kezdjük is rögtön a Disney negyedik egész estés filmjének folytatásával, Dumbo II-vel. A hosszú füleivel repülni képes elefánt és egér barátja, Timothy 2001-ben tértek volna vissza egy VHS-re és DVD-re kiadandó filmben, ahol egy csapatnyi kölyökállattal közösen tévedtek volna el New Yorkban és próbáltak volna hazatalálni. A filmre visszatért volna Dumbo anyja és a beszélő mozdony, Casey Junior is, míg az új állatok közt lett volna Penny, a Dumbóra repülése miatt féltékeny strucc; Godfry, a csapat tagjainál idősebb víziló; Dot, a kíváncsi zebra; valamint Claude és Lolly, a sietős medvebocsok. Szerepelt volna egy sintér is, aki a csapat tagjaira vadászott volna, illetve kiderült volna, hogy mi történt Dumbo apjával.

A film rendezőjének Robert C. Ramirezt akarták, aki korábban a DreamWorks-nek készítette el a József, az álmok királyát, de később ő rendezte a 2004-es Clifford-filmet és a Cili seriff és a vadnyugat című Disney-sorozatba is besegített. A történetet maga az eredeti film írója, Joe Grant és a több klasszikussá vált Disney-filmért felelős Burny Mattinson (Aladdin, Mulan, Tarzan, Az oroszlánkirály, A szépség és a szörnyeteg) alkotta meg, de közreműködött a produkcióban Jeannie Roussel (Aladdin és a tolvajok fejedelme, Csingiling) és Sharon Morrill (Pán Péter: Visszatérés Sohaországba, Tigris színre lép) is. A produkció végül hasonló véget ért, mint a Hófehérke-spinoff a hét törpével: sokáig tolódott, míg végül a Disney animációs részlegének vezetőjévé választott John Lasseter kaszálta az ötletet. Azonban még 2001-ben a Dumbo DVD kiadásán megjelent egy rövid előzetes (alább), amelyben a készítők beszélnek a filmről, valamint egy jelenet képes forgatókönyve is (alább). Továbbá rajzok is nyilvánosságra kerültek.

VIDEÓK: a soha el nem készült Dumbo II.

2. Csodacsibét a Marsra

A legtöbb stúdióhoz hasonlóan a Disney-nek is vannak olyan filmjei, amelyeket jobbnak tartanak elfelejteni. Az egyik ilyen a 2005-ös Csodacsibe, amely a nem túl rózsás kritikák mellé még anyagilag is megbukott (150 millió dollárból készült, de Amerikában csak 135 milliót hozott). Pedig nagy reményeket fűzött a stúdió hozzá, hiszen emiatt kaszálták a Mulan rendezőjének szellemes történetét, az A Few Good Ghosts-ot, ráadásul még folytatást is terveztek Chicken Little 2: Mission to Mars címmel. Az eredeti filmben a kis Kotlik Csöpinek kellett megállítania egy félreértésből kialakult űrlényinváziót azzal, hogy hazajuttatják a náluk ragadt űrlénykölyköt a szüleinek. A folytatásban azonban most főhősünk ment volna a Marsra. A történet szerint ráadásul Csöpi szerelmi háromszögbe kerül gyerekkori barátjával, Tőkés Rucival és egy francia báránnyal, Raffaelával, ami miatt a csúnyácska Ruci megpróbál szebbé válni.

A produkcióról a storyboardot készítő Tod Carter (Zöldségmesék, A Tom és Jerry-show) mesélt még 2008-ban az Animated Views oldalnak, akit a filmet rendezni akaró Klay Hall (Repcsik, Csingiling és az elveszett kincs) bízott meg és állítólag teljesen szabad kezet adott neki. Carter Ruci átalakulásának storyboardját nyilvánosságra is hozta.

3. Macskarisztokraták Európa körül

És ha már Tod Carter: szintén ő készített képes forgatókönyvet egy másik elkaszált folytatáshoz, a Macskarisztokraták 2-höz. Annak története karácsonykor játszódott volna, amikor is a madame és a macskacsalád hajókirándulásra mentek volna, bejárva egész Europát. Ezúttal egy ékszertolvajjal kerültek volna összetűzésbe, aki ellopja a madame nyakékét is, míg az egyik kismacskának, Marie-nek szerelmi szál is jutott volna. A koncepciós tervek mellett a Dumbo II-höz hasonlóan itt is fennmaradt két storyboardos animáció, az egyik a film elejét (amikor kiderül, hogy Thomas O’Pamacska tengeribeteg), a másik pedig épp a végét mutatja, amikor elfogják az ékszertolvajt.

Carter szerint a film olyan lett volna, mint a Gyilkosság az Orient expresszen, csak a gyilkos nélkül, de elmondása szerint meglehetősen kevés időt kaptak Jim Kammeruddal (A róka és a kutya 2) a munkára a vezetőségtől, akik nem nagyon hittek abban, hogy a film megtalálná az érdeklődési körét. A premiert 2008-ra tervezték, és olyan szinkronhangok adták volna a karakterek hangjait, mint a Szörny Rt. Sully-ja, John Goodman és Micimackó hangja, Jim Cummings.

VIDEÓK: A macskarisztokraták tervezett epizódja

4. Roger nyúl újabb pácban

Vélhetően nem kell senkinek bemutatni Robert Zemecki (Vissza a jövőbe-trilógia) élőszereplős–animációs hibrid filmjét, az 1988-as Roger nyúl a pácbant, amelynek Steven Speilberg volt a producere. A firkanyúl és a Bob Hoskins alakította emberdetektív közös története nagy sikert aratott. A Disney tulajdonát képező Touchstone Pictures filmjében ráadásul nem csupán a legendás egér és társai szerepeltek, hanem láthattuk például Donald és Dodó kacsát közösen zongorázni. Természetesen ennek is terveztek folytatást Roger Rabbit II: The Toon Platoon, majd később Roger Rabbit II: Who Discovered Roger Rabbit címen.

A második rész előzményfilm lett volna, amely hat évvel az első film cselekménye előtt, 1941-ben kezdődött volna, Roger 18. születésnapján. Ekkor árulják el neki az őt felnevelő emberek, a farmer Randallsék, hogy valójában nem ők a szülei, az édesanyja hagyta őt náluk – és nem mellesleg egy rajzfilmfigura. Roger megkapja ajándékul tőlük jól ismert ruháját, majd elindul megkeresni az édesanyját. Útközben összefut egy Richie Davenport nevű sráccal, aki a sereget otthagyva színész akar lenni, így közösen folytatják útjukat Hollywood felé. A háborús időkben azonban gondjaik is adódnak Otto Greennel, a rádióvezetővel, aki valójában náciszimpatizáns és repülőmodelleket is készít, hogy később embereket robbanthasson fel. A vele való konfliktusok mellett láthattuk volna Roger és felesége, Jessica találkozását, aki itt még Green rádióműsorában dolgozik. A film természetesen rengeteg rajzfilmkaraktert felhasznált volna, többek közt Mickey-éken és Tapsi Hapsiékon kívül Foxi Maxit, Droopyt, Fakopáncs Fricit és Bakacsint, a jávorszarvast is.

A film első forgatókönyve 1989. május 22-én, a második pedig 1990. október 30-án készült el, írói Nat Mauldin (Barney Miller, Nagyon vadon, Dr. Dolittle), Tony Sheehan (Férjek gyöngye) és Jeff Stein (Mr. Belvedere). Azonban a karakter jogait részben birtokló Spielberg nem volt hajlandó támogatni a filmet a nácik szerepeltetése miatt. Az eddig felsorolt projekteknél jószerivel storyboardokból és az alkotók elbeszélésből nyerhettünk bepillantást a történetbe – azonban Roger nyúl tervezett legújabb kalandjának teljes forgatókönyvét nyilvánosságra hozták, amit a Mad Dog Moviesnak köszönhetően itt nézhettek meg. A folytatás terve 1997-ben merült fel ismét Where is Roger Rabbit? címen, amely akár DVD-re érkezhetett volna a mozivászon helyett, ebben Roger nyúl amnéziás lett volna. A zenét Alan Menkenre (A szépség és a szörnyeteg) bízták volna. Azonban ez a variáció se valósulhatott meg, ugyanis Spielberg ekkor már a DreamWorks Animationt irányította.

5. A kincses bolygó folytatása

Szintén terveztek folytatást a 2002-es A kincses bolygónak, amely Robert Louis Stevenson 1883-as klasszikusa, A kincses sziget scifi-köntösbe bújtatott változata. A film készítésével Jun Falkensteint (Scooby-Doo és az Arábiai Lovagok, Tigris színre lép) bízták meg, a forgatókönyvet pedig Evan Spiliotopoulos írta, aki a szintén elkaszált, a hét törpéről szóló filmen is dolgozott. A folytatás főszereplője ismét Jim Hawkins, aki ezúttal már az űrhajósok akadémiáján tanul. Itt ismerkedik meg Kate-tel, az akadémia egyik legjobb tanulójával és az elismert Blake admirális lányával. A diákok épp a legújabb hajó, a Century fedélzetén utaznak, amikor is egy kalóz, Ironbeard bandájával elfoglalja azt. Jake és Kate sikeresen kijutnak az elfoglalt hajóról és igyekeznek megállítani Ironbeardöt. Ám ehhez szükségük lesz egy másik kalóz segítségére, így Jack felkeresi az előző filmből visszatérő Long John Silvert.

A filmre a legtöbb szereplő eredeti hangja visszatért volna (Joseph Gordon-Lewitt mint Jim, Emma Thompson mint Amelia kapitány és Brian Murray mint Silver), míg a főgonosz hangját Willem Defoe (Pókember, Floridai álom) adta volna. A filmhez az Eels and Abandoned Pools nevű alternatív rockbanda énekesével, Tommy Walterrel is le akartak szerződni, hogy készítse el a film betétdalait. De aztán épp a film egyik szinkronfelvételén közölték a stábbal, hogy a folytatást elkaszálták. A 140 millió dollárból készült első film ugyanis hatalmas bukás volt, az Államokban mindössze 38 millió dollárt hozott össze, és még világviszonylatban is csak 109 milliót termelt. A második filmhez készült látványtervek elérhetőek itt.

+1 További elsunnyogott tervek...

A Disney filmjei közül ez az öt folytatás volt az, amiről a legtöbb információ fennmaradt. De persze nem csak ennyi tervük volt, hiszen majd’ minden filmjükhöz terveztek valamilyen folytatást, a legtöbbet pedig mozi helyett már DVD-re szánták. Ilyen lett volna A dzsungel könyve 3., amelyben Balut és Sír Kánt elfogják és egy orosz cirkusznak adják, a tigris pedig ennek következtében megbánta volna korábbi tetteit; a trójai háborút bemutató Herkules 2; a zenés részekből álló Fantázia 2006, amelyben ezúttal Minnie, Goofy és Pluto is szerepelt volna; vagy éppen a Szörny Rt. rendes folytatása, amelyben Mike és Sully az embervilágba kerülve keresik az elköltözött Boo-t. De szintén tervben volt a Szünet című sorozat előzményfilmje; a Pinokkió 2; az Aladdin 4; a legutóbbi elkaszált folytatás pedig a 3. Repcsik-film volt, amelyet a DisneyToon Studios idei bezárásával töröltek végleg.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Mostantól a tévében is nézhetők lesznek a Sziget magyar koncertjei
A Sziget Fesztivál és a közmédia megállapodásának értelmében az M1 csatorna tűzi műsorára a hazai fellépők koncertjeit. A szerződés szerint a felvételek a Médiaklikken is elérhetők lesznek.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. augusztus 05.



A Sziget Fesztivál és a közmédia szerdán megállapodást írt alá, amelynek értelmében az M1 csatorna a nyár folyamán műsorára tűzi a fesztivál magyar előadóinak koncertjeit. A felvételek korlátozott ideig online, a Médiaklikk felületén is visszanézhetők lesznek – áll a közmédia közleményében.

Az erről szóló dokumentumot Gerendai Károly, a Sziget alapítója és Horváth P. András, a közmédia megbízott vezérigazgatója írta alá.

Gerendai Károly a bejelentés kapcsán a magyar zenei élet népszerűsítését hangsúlyozta.

„Örülünk annak, hogy ezek az élmények idén azokhoz is eljuthatnak a közmédia segítségével, akik személyesen nem tudnak részt venni a fesztiválon. Bízunk benne, hogy ez az együttműködés még több emberhez viszi közelebb a magyar zenei élet kiemelkedő előadóit” – mondta az alapító.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
A Rovatból
Taylor Sheridan megint megcsinálta! Visszatért az év egyik legjobb akciósorozata - Ilyen lett a Lioness 3. évadnyitánya
A Lioness egyszerre feszült kémsorozat, karakterdráma és brutális akcióthriller. Zoe Saldaña ismét remek formában vezeti a CIA legveszélyesebb programját, miközben Taylor Sheridan újabb nagyszabású történetet indít útjára. Az évadnyitó alapján a sorozat továbbra sem veszített a lendületéből.
B.M.; Fotók: imdb.com - szmo.hu
2026. augusztus 04.



Taylor Sheridan neve mára szinte önálló márkává vált a televíziózásban, legalábbis a SkyShowtime/Paramount+-nál biztos. A legtöbben a Yellowstone-univerzum miatt ismerhetik a nevét, de az elmúlt években bebizonyította, hogy nemcsak a modern westernhez ért. Akár olajfúrókról, maffiavezérekről, börtönökről vagy titkos CIA-műveletekről mesél, mindig ugyanazzal a magabiztossággal épít karaktereket és feszültséget.

A Lioness ennek talán az egyik legjobb bizonyítéka. Olyan sorozat, amely egyszerre működik akciófilmként, kémtörténetként és családi drámaként.

Ráadásul mindhárom műfajban meglepően magabiztos.

Bevallom, a Lioness sokáig radar alatt maradt nálam. Aztán teljesen beszippantott, és egy hétvége alatt ledaráltam az első két évadot. Nem pusztán a látványos katonai akciók miatt, hanem azért, mert Sheridan itt is azt csinálja, amihez talán a legjobban ért: hús-vér karaktereket ír. A lövöldözések mögött végig emberek állnak, akiknek minden döntése valódi következményekkel jár.

Ebben természetesen óriási szerepe van a szereplőgárdának is. Zoe Saldaña, Nicole Kidman és Morgan Freeman már önmagukban is olyan névsor, amely bármelyik produkciót eladja, bár azt hozzá kell tenni, hogy utóbbi kettő eléggé mellékszereplő. A sorozat azonban szerencsére nem csak a sztárnevekre épít. A mellékszereplői is zseniálisak. Bármennyire nem kedvelem, különösképpen Saldaña remek választás Joe szerepére, aki a CIA Lioness-programjának irányítója.

A program lényege egyszerű, de rendkívül izgalmas. A hírszerzés olyan női ügynököket toboroz és képez ki, akik képesek olyan hálózatokba bejutnak, ahová férfi kollégák nem tudnak.

Cél: terroristák, bűnözők különféle családtagjaival összebarátkozni, majd közel kerülni a célponthoz.

Küldetéseik rendszerint életveszélyesek, és legtöbbször egy célpont likvidálásával érnek véget.

A sorozat azonban nem azért épít női főszereplőkre, hogy kipipáljon egy aktuális trendet. A Lioness-program létezésének világos dramaturgiai oka van: ezekhez a fedett műveletekhez valóban olyan ügynökökre van szükség, akik olyan körökbe is beépülnek, ahová férfi operátorok esélytelenek lennének. Emiatt a koncepció végig természetes hatást kelt, nem erőltetett.

Sheridan akár cowboyokról, olajmunkásokról vagy CIA-ügynökökről ír, mindig ugyanazzal az alapossággal nyúl a szereplőihez. Joe története sem csupán a titkos műveletekről szól. Miközben az egyik legfontosabb CIA-programot irányítja, próbál helytállni anyaként és feleségként is. Kívülről szinte tökéletes családot látunk: sikeres sebész férj, két gyerek, rendezett élet. A valóság azonban jóval bonyolultabb.

Sheridan kiváló érzékkel szemlélteti, milyen ára van annak, ha valaki olyan munkát végez, amelyben egyetlen telefonhívás is örökre megváltoztathatja az életét.

A Lioness ezért sokkal több egyszerű akciósorozatnál. A családi jelenetek legalább olyan fontosak és szórakoztatóak, mint a tűzharcok vagy a kiképzések. Szerencsére egyik sem megy a másik rovására. Az első két évad különálló történeteket mesélt el. A szereplők ugyan visszatértek, de minden szezon új geopolitikai konfliktus köré épült. Az első a Közel-Keletre koncentrált, a második a mexikói drogkartellek világába vezetett, így szinte borítékolható volt, hogy a harmadik évad ismét új terepre viszi a történetet.

A harmadik évad rögtön egy sokkoló jelenettel nyit: Joe eltűnik. Ahelyett, hogy azonnal választ adna a rögtön felmerülő kérdésekre, a sorozat hat hónapot ugrik vissza az időben, és apránként rakja össze, hogyan jutottunk idáig. Az új történet ezúttal az orosz–ukrán konfliktus közepén zajlik, az első epizód pedig gyakorlatilag egy nagyszabású különleges katonai művelet bemutatása, aminek a célja, hogy egy magas rangú orosz tisztet elkapjanak.

Sheridan pedig továbbra sem finomkodik: az akciók brutálisak, nyersek és kifejezetten realista hangulatúak.

Jól mozgat nagy létszámú katonai egységeket, és a lövöldözések soha nem érződnek öncélúnak. A feszültség végig működik, és az akciójelenetek mögött mindig ott húzódik a politikai és emberi tét is.

A Lioness egyik legnagyobb erénye azonban nem az akcióban rejlik. Sheridan nem próbál ötpercenként sokkolni, nem épít mesterséges csavarokra, és nem akar minden jelenetet világmegváltó fordulatként eladni. A történet logikusan építkezik, a karakterek döntései következetesek, a konfliktusoknak pedig valódi súlya van. Emiatt az egész sokkal hitelesebb, mint a legtöbb modern kémsorozat.

Ha a folytatás is tartja ezt a színvonalat, a Lioness könnyedén megőrizheti helyét a legjobb modern akciósorozatok között.

Az évadnyitó minden fontos kérdést feltesz, látványos, feszült és végig magabiztosan építkezik. Az egyetlen igazi probléma ugyanaz, mint eddig: amikor igazán beindulna, egyszerűen véget ér. A záró cliffhanger után pedig aligha lesz olyan néző, aki ne akarná azonnal elindítani a következő részt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Puzsér Róbert: Bocsánatot kérek a nERDŐ című kulturális merényletért, alávalósága a magyar kultúra sérelmére elkövetett botrány
A Szélsőközép vezetője szerint a produkció „hitványság” lett, és elismerte, hogy a publikálás előtt nem is látta az epizódot. Szerinte a rajzfilm a „South Parkhoz foghatónak hirdette magát”, de végül „Ihos József, Sas József és az Aradi-Varga Show örököse lett.”


Puzsér Róbert kedden videóban kért bocsánatot a nERDŐ című animációs sorozatért, amelyet „kulturális merényletnek” nevezett. A publicista teljes felelősséget vállalt a projekt minőségéért, és élesen elhatárolódott a hozzá kapcsolódó termékektől és támogatói csomagoktól is.

„Mélyen tisztelt felhasználók! Ezennel töredelmesen bocsánatot kérek tőletek azért, amit munkatársaim oldalán, a nERDŐ című kulturális merénylettel a hazai nyilvánosság ellen elkövettem” – kezdte bejegyzését.

Hozzátette, hogy szívből bánja és szégyelli „a nERDŐ címre keresztelt hitványságot.” Szerinte a projekt „alávalósága nem pusztán az én személyes szégyenem, és nem pusztán a Szélsőközép szégyene, hanem a magyar kultúra sérelmére elkövetett botrány.”

Puzsér elmondja, a bocsánatkérésnek már a „közgyalázat megjelenése után közvetlenül” el kellett volna hangzania. Ezt azért halogatta, mert bízott benne, hogy a vizuálisan igényesnek tartott rajzfilm egy újraírással még menthető lehet. „Mára ez az illúzió szertefoszlott” – szögezte le.

A produkció színvonalát éles szavakkal illette, mondván, az

a „South Parkhoz foghatónak hirdette magát, de még Maksa Zoltán humorát is alulmúlta.” Úgy vélte, a gazdag magyar rajzfilmhagyomány folytatójának szánt sorozat végül „Ihos József, Sas József és az Aradi-Varga Show örököse lett.” majd

A publicista elismerte személyes felelősségét, noha a rajzfilm úgy került fel a csatornájára, hogy abból egy percet sem látott. Úgy fogalmazott, megbízott a stábtagok ízlésében, de „ez a kifogás nem állná meg a helyét.” Kijelentette: „Igenis gondot kellett volna fordítanom rá, és felelősséget kellett volna vállalnom a minőségéért, főleg úgy, hogy a készítők a stáblistára írták a nevem.” Külön kitért a projekt anyagi vonzataira is.

„A hatalmas arccal előadott merchandise ajánlatok, meg a pofátlan mohósággal beárazott támogatói csomagok pedig csak súlyosbítottak ezen” – írta, és bár ezek megalkotásában sem vett részt, az ezért való felelősség alól sem akar kibújni.

Puzsér a bejegyzés végén önkritikusan megjegyezte: „Nem voltam jó gazdája a Szélsőközépnek.” Egyúttal ígéretet tett arra, hogy a jövőben másképp kezelik az ilyen jellegű projekteket.

„A Szélsőközépre közelebb akkor tesz majd úgy, minthogyha rajzfilmstúdió volna, amikor valóban az lesz. Ha minden jól megy, soha napján.”

A nERDŐ című, közéleti szatírának szánt animációs sorozat idén februárban debütált a Puzsér Róberthez köthető Szélsőközép YouTube-csatornáján. A publicista posztja szerint a produkciót a magyar rajzfilmhagyományok folytatójának szánták, azonban a megjelenést követően rendkívül negatív fogadtatásra talált.

A kritikák politikai oldaltól függetlenül bírálták a sorozat humorát, dramaturgiáját és ritmusát. A sajtóvisszhangok többsége a koncepciót és a kivitelezést is „fáradtnak” minősítette, amely szerintük nem képes szellemesen megragadni a közéleti karikatúra műfaját.

A sorozat körüli felháborodást tovább erősítette, hogy a premierrel egy időben az alkotók webshopot indítottak, ahol a rajzfilmhez kapcsolódó termékeket és különböző árú támogatói csomagokat kínáltak.

Puzsér bocsánatkérése:

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Gyerekek szexuális bántalmazásával és a holokauszttal poénkodott, ezért kirúgták A galaxis őrzői 3 éléről, majd ő lett a DC-filmek ura – James Gunn 60 éves
Már 12 évesen belezős zombihorrorokat forgatott a tesóival, később pedig egy morcos mosómedve és egy csekély szókincsű fa csinált belőle sztárrendezőt.


James Francis Gunn Jr. 1966. augusztus 5-én látta meg a napvilágot a Missouri állambeli St. Louisban James F. Gunn és Leota „Lee” Hynek gyermekeként. Az apja és a nagybátyja is ügyvédként dolgoztak, őt azonban nem érdekelte ez a szakma. Katolikus nevelést kapott az öt testvérével együtt: az ismert színész Seannal (ő alakítja Kraglint A galaxis őrzői-filmekben, illetve Kirköt a Szívek szállodájában) a politikai író Matt-tel, a forgatókönyvíró Briannel (Utazás a rejtélyes szigetre, Brightburn: A lángoló fiú) illetve Patrickkel és Beth-szel. Ír származásúak, az apjuk ugyanis egy ír bevándorló családból származik. James egyszer azt nyilatkozta, hogy a vezetéknevük eredetileg az ír MacGilgunn volt, és hogy ez azt jelenti: „A halottak istene szolgáinak fiai.”

Fiatalkorában Gunnra olyan kis költségvetésű horrorfilmek hatottak a leginkább, mint Az élőhalottak éjszakája (1968) vagy a Péntek 13 (1980). Olyan horrormagazinokat bújt, mint pl. a Fangoria, és filmvetítésekre járt, többek között az eredeti Holtak hajnala (1978) vetítésére a St. Louis-i Tivoli moziba.

12 éves korában már a testvéreivel együtt 8 mm-es zombifilmeket kezdett forgatni az otthonuk közelében lévő erdőben. Ezek közül a legtöbb fröcsögős horror-vígjáték volt, amelyekben a testvéreit zombik belezik ki.

A Gunn gyerekek mind a jezsuita St. Louis University High Schoolba jártak, ahol James 1984-ben érettségizett. A profi filmezés előtt még másban gondolkodott, rock and roll-karrierre vágyott. The Icons nevű bandájában ő volt az énekes, és ki is adtak egy albumot Mom, We Like It Here on Earth címmel. Ezzel persze nagyon kevés pénzt kerestek, ezért ekkortájt ápolóként is dolgozott Tucsonban, első regénye, a The Toy Collector számos szituációja pedig ezen az időszakon alapul. Emellett ekkoriban képregényeket írt és rajzolt underground és egyetemi újságokba.

B-filmes kezdetek

Végül visszatért az iskolapadba, és szülővárosában, St. Louisban szerezte meg bölcsészdiplomáját a Saint Louis Egyetemen. Az egyetemei évei alatt politikai karikatúrákat rajzolt az iskola heti diáklapjába, a The University Newsba. Gunn a tanulmányaival kapcsolatban elmondta: „Két évig jártam a Loyola Marymount filmiskolájába Los Angelesben. De akkoriban elég rossz passzban voltam, és abba kellett hagynom. A Columbia University School of Fine Arts posztgraduális képzésére jártam, de prózaírást tanultam, nem forgatókönyvírást.” Ehhez New Yorkba kellett költöznie, és itt, 1995-ben szerzett művészeti mesterdiplomát, bár elmondása szerint ez egy csodálatosan drága időpazarlás volt.

A mesterképzésének befejezése közben állt munkába a Troma Studiosnál, Amerika vezető B-film-gyártó cégénél. Ott írta meg (a rendező Lloyd Kaufmannal együtt) a „kultklasszikus” Tromeo and Juliet című 1996-os trashfilmet, sőt, ő volt az egyik producere is.

Ez a jó ízlés határait feszegető, durván túlzó és egyáltalán nem hollywoodi stílusú Shakespeare-paródia bővelkedett erőszakban, szexben és vérben, de sokaknak tetszett, és a cannes-i filmfesztiválon is bemutatták, mielőtt kultstátuszra tett volna szert, nyilván egy szűkebb réteg körében.

A második film, amit Gunn írt, a későbbi The Last of Us sorozat showrunnere és a Csernobil írója, Craig Mazin egy korai vígjátéka, a 2000-es Elbaltázott szuperhősök volt, amely vegyes fogadtatást kapott, sikert azonban nem aratott, így nem ez hozta meg alkotóinak az áttörést.

Bukásokkal startolt

Az első hollywoodi mainstream film és egyben az első kereskedelmi siker Gunn karrierjében meglepőnek számít: a 2002-es Scooby-Doo: A nagy csapatról van szó, amelynek forgatókönyvét ő írta, és amely rengeteg negatív kritikát kapott, ám 275,6 millió dollárt kaszált a mozikban világszerte. Ugyanez volt a helyzet a 2004-es folytatással, a Scooby-Doo 2: Szörnyek póráz nélküllel is, amelyet szintén Gunn írt. Sőt, úgy tervezte, hogy a harmadik részt ő maga rendezi meg, ám miután a második film kevesebb bevételt hozott, mint az első, végül elkaszálták a franchise-t.

Ez az év (a 2004-es) azonban hozott még egy sikert Gunnak, ezúttal már egy vegytiszta horror formájában: ő vetette papírra ugyanis Zack Snyder Holtak hajnala-remake-jét, amit a kritikusok Snyder egyik legjobb alkotásának tartanak. Sokan felfigyeltek ekkor Gunn nevére, aki kivételes arányérzékkel keverte a horrort az ütős poénokkal és a jó dumákkal.

Ez lett az ő terepe: az erőszak és a humor párosítása. Az első saját rendezése is e szellemben fogant: a Slither: Féltél már nevetve című 2006-os horror-vígjátékkal debütált direktorként, amelyben Michael Rooker (Gunn kabalaszínésze) karaktere durván eldeformálódk, miután egy meteoritból származó földönkívüli parazita megfertőzi. A mindössze 15 millió dolláros költségvetés ellenére a film bukott a mozipénztáraknál, pedig kifejezetten szórakoztató, egyben gusztustalan és hátborzongató tisztelgés volt Hollywood nagy B-filmjei előtt.

Sebaj, majd a második – gondolhatta. Vissza is tért 2010-ben egy újabb provokatív vígjátékkal, ezúttal a szuperhősök világába, amelynek a címe szimplán Super volt, s olyan sztárokkal operált, mint Kevin Bacon, Ellen Page, Liv Tyler vagy A hivatal okán akkoriban igen népszerű Rainn Wilson. Nagyon véres, nagyon vicces és nagyon furcsa film volt, ráadásul a Slither büdzséjének kb. hatodából készült, mégis orbitálisat bukott, még félmillió dollárt sem tudott összegyűjteni a mozikban világszerte. Valószínűleg rossz volt az időzítése, hiszen ugyanabban az évben jelent meg a Ha/ver című film felettébb hasonló sztorival.

Mosómedvék, sértő tweetek

Ezek után ki bízna Gunnra egy nagy költségvetésű képregényfilmet, a Marvel Mozis Univerzum 10. darabját, az addig széles körben ismeretlen hőscsapattal operáló A galaxis őrzőit? Persze, hogy a Marvel ura, Kevin Feige, aki meglátta James Gunnban a tehetséget, hiszen lehet, hogy a Slither és a Super is megbuktak, de piszkosul szórakoztótak voltak, Űrlordék sztorijába pedig pont ez a fajta pimaszság kellett. Nosza, Gunn hirtelen sztárrendező lett, A galaxis őrzői (2014) ugyanis fantasztikus kritikákat kapott, nem mellesleg pedig szép nagy kasszasiker lett (773 millió dolláros bevétel).

Gunn persze vissza is tért, hogy megírja és megrendezze a folytatást, A galaxis őrzői vol. 2 (2017) pedig hozta az elvárt minőséget és profitot (863,7 M). Szabad volt az út a harmadik részhez… vagy mégsem?

2018 júliusában valaki rámutatott, hogy Gunn 2008 és 2012 között a Twitteren durva és sértő poénokat osztott meg, amelyek témái között ott volt a gyermekek szexuális bántalmazása, a nemi erőszak és a holokauszt is. Erre a Disney azonnal felbontotta vele a szerződésüket, s így leváltotta őt az előkészületben lévő A galaxis őrzői 3 rendezői posztjáról is. Gunn nyilvánosan bocsánatot kért a szerinte „ostoba, egyáltalán nem vicces és rendkívül tapintatlan” poénokért: „Még ennyi év elteltével is teljes felelősséget vállalok az akkori viselkedésemért. Most már csak annyit tehetek, hogy őszinte és szívből jövő sajnálatomat fejezem ki, és igyekszem a lehető legjobb ember lenni: elfogadó, megértő, az egyenlőség mellett elkötelezett, és sokkal átgondoltabban fogalmazok a nyilvános kijelentéseimben, valamint a közbeszéd iránti kötelezettségeim teljesítésében.”

A Walt Disney Studios döntése rengeteg közszereplő és újságíró bírálatát váltotta ki, köztük olyan színészekét, mint Dave Bautista, Selma Blair vagy David Hasselhoff és olyan rendezőkét, mint Joe Carnahan és Fede Alvarez. Ugyanakkor elindult a rajongók részéről egy online petíció is, amely arra szólította fel a Disney-t, hogy vegye vissza Gunnt, és több mint 400 000 aláírás gyűlt össze.

Nem sokkal ezután pedig A galaxis őrzői szereplői (Chris Pratt, Zoe Saldaña, Dave Bautista, Bradley Cooper, Vin Diesel, Sean Gunn, Karen Gillan, Pom Klementieff és Michael Rooker) közös nyilatkozatot adtak ki, amelyben kifejezték támogatásukat Gunn iránt, hangsúlyozva, hogy ő már évekkel korábban elhatárolódott a viccektől, és bocsánatot kért értük.

Több vas a tűzben

A DC/Warner rögtön meglátta a lehetőséget Gunn kirúgásában, és felkérték, hogy írja és rendezze meg nekik a The Suicide Squad – Az öngyilkos osztagot. Gunn le is csapott a feladatra, és elkezdett dolgozni a forgatókönyvön.

2019 márciusában aztán jött a váratlan húzás: hallgatva a sztárok és a közönség kérésére, a Disney visszahelyezte Gunnt A galaxis őrzői 3 rendezői posztjára.

Ő elfogadta a felkérést, hiszen A galaxis őrzői mégis az ő gyermeke, ám mivel ekkor már Az öngyilkos osztagon dolgozott (amit 2021 nyarán terveztek bemutatni), az volt a feltétele, hogy csak annak bemutatása után tudja elkezdeni Űrlord, Gamora, Mordály, Groot és Drax harmadik kalandjának forgatását, addig pedig összedobja a forgatókönyvet. Így a trilógiazáró epizód felvételei végül többévnyi csúszásssal, 2021 októberében startoltak, és 2023 májusában, vagyis hat évvel a második rész után került a mű a mozikba. Egyébként mindkét filmet imádta a kritika, ám Az öngyilkos osztag ennek ellenére is megbukott (168,7 M), míg A galaxis őrzői 3. rész nagy sikert aratott (845,5 M). Közben azonban Gunn a DC-t sem hanyagolta el, hiszen 2022-ben kijött Peacemaker – Békeharcos című sorozattal, majd 2025-ben annak második évadával is.

A Warner pedig annyira megszerette Gunnt a közös munka során, hogy rá és Peter Safran producerre bízták a DC új mozis univerzumának megszervezését, vagyis Gunn lett az új DCU egyik ura. Ennek első állomása volt a Különc kommandó című animációs sorozat 2024-ben, majd jött 2025 nyarán az első film, a csodás és sikeres Superman (618,7 M), idén pedig a hatalmasat bukó Supergirl (125,8 M). Hát igen, egyszer fent, egyszer lent. Meglátjuk, mit hoz a jövő a DCU-n belül, leginkább az idén ősszel érkező, és a testhorror jegyében fogant Agyagpofa, valamint 2027-ben Gunn következő saját rendezése, a Superman már forgó folytatása, a Man of Tomorrow.

A színésznők a gyengéi

James Gunnak egyébként Rainn Wilsonon kívül volt még egy kötődése A hivatal című szitkomhoz, méghozzá az abban Pam Beeslyt alakító Jenna Fischer személyében, akivel még a karrierjük legelején, 1999-ben szerettek egymásba. 2000-ben már ki is mondták egymásnak a boldogító igent, hét évvel később azonban, még A hivatal sugárzásának első éveiben szakítottak, 2008-ban pedig hivatalosan is kimondták a válásukat. Közös gyermekük nem született.

Hét évvel később, 2015-ben jött össze Gunn a nála 21 évvel fiatalabb színésznővel, Jennifer Hollanddal (Gunn 49, Holland pedig 28 éves volt ekkor), akit 2022 februárjában eljegyzett, s ugyanazon év szeptemberében feleségül is vett.

Nem mellesleg pedig előszeretettel szerepelteti őt a saját projektjeiben, hiszen Holland alakítja Emilia Harcourt ügynököt, a Peacemaker – Békeharcos női főszereplőjét, aki feltűnt Az öngyilkos osztagban, a Black Adamben (2022) és a Shazam! Az istenek haragjában (2023) is. A gyermekáldás eddig őket is elkerülte.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk