5 pontban foglalta össze a Sziget főszervezője, mivel lehetne megmenteni a fesztiválokat
Csütörtökön megszületett a döntés arról, hogy augusztus 15 után sem lehet “zenés-táncos” rendezvényeket tartani 500 főnél nagyobb közönségnek. A kormány döntésére eddig sok zenész reflektált, most pedig megszólalt Európa egyik legnagyobb fesztiváljának főszervezője is.
Kádár Tamás egy Facebook-bejegyzésben fejtette ki, miért nem érte őt meglepetés a döntés kapcsán.
„Azért sem volt meglepetés, mert ez a szezon mindenhol elmarad Európában, sőt szinte az egész világon - miért pont Magyarországon ne történne ez így?
Persze lehet hivatkozni a “nyílt kapus” focimeccsekre, de az én megítélésem szerint inkább fordítva: nem az a helyes kérdés, hogy ha meccs lehet, akkor koncert/fesztivál miért nem, hanem szerintem a meccseket sem szabadna hagyni (ahogy „ültetett” Apostol50-et sem) így megrendezni” - írja.
Posztjában kitér arra is, hogy számára a döntés nem hozott változást, mivel rendezvényeik mind augusztus 15. előtt lettek volna, ezért már korábban lemondták őket.
Kádár Tamás kiemeli, ez az iparág nemcsak a nemzeti kultúra egyik legfontosabb alappillére, de a gazdasági hozzáadott értéke is kiemelkedő. Sok-sok éve „nettó befizetője” a magyar államnak, látható hozzájárulással a magyar GDP-hez.
Nem szabad elfelejtenünk azt sem, hogy a teljes koncert- és fesztiválszakma mekkora hatással van a turizmusra is. A Magyar Turisztikai Ügynökség egyedül a Sziget portfoliója kapcsán évente kb. 150 000 külföldi turistát regisztrál, valamint mellé még számtalan belföldi turisták által generált vendégéjszakát.
Hogy mentse a menthetőt, Kádár Tamás még áprilisban összeírt egy néhány pontból álló fesztivál-mentőcsomagot.
„Tavasszal a Magyar Fesztivál Szövetség kérésére megpróbáltam 5 pontban összefoglalni, hogy mi lenne az, amivel egy elmaradó szezon esetén segíteni lehetne ezt a szakmát, amivel a bizonyosan bekövetkező lelki összeomlás mellett legalább anyagilag életben lehet tartani a 'zeneipart'.”
A mostani döntés miatt Kádár Tamás úgy gondolta, megosztja a még áprilisban összeírt 5 pontját:
1. Minimum 90 napos fix határidejű moratórium az 500 főnél nagyobb létszámú rendezvényekre
Egy folyamatosan meghosszabbítható, de mindig minimum 90 napra „előre gondolkodó” véghatáridő lehetővé tenné a valamennyire tervezhető működést az élőzenés rendezvények szervezői és közreműködői számára.
Egy egyszerű rendezvénytartási engedély hivatali átfutási ideje is minimum 30 nap a hatóságoknál, kéthetes vagy nyitott határidőkkel egyszerűen lehetetlen dolgozni, nem csupán előre tervezni, de „szervezetten” lemondani sem lehet a jelenlegi helyzetben.
2. Utalvány (voucher) rendszer bevezetése a pénzbeli visszatérítések helyett
Számos európai ország mintájára olyan utalványos rendszer bevezetése, ami lehetővé teszi a szervezőknek egy későbbi időpontban (a jövő szezonban) is beváltható, a vendég számára is pénzügyi garanciát nyújtó (adott esetben akár állami garanciával működő) utalvány kibocsátását az azonnali pénzbeli visszatérítések helyett. Ez túlélési lehetőséget biztosít a szervezőknek (de facto csődhelyzeteket kerül el), és egyben garancia a vendégnek is.
Ehhez közleményében hozzátette, hogy az április közepén megfogalmazott voucher-javaslat ma már sokaknak későn jönne. Ezért e helyett mindenképp javasolná az időközben a Music Hungary által kidolgozott (szintén kb. 5,3 milliárd forintos keretösszeggel tervező) mentőcsomag bevetését, ami közvetlen és gyors segítséget nyújthatna a zenészek, technikusok, háttéripari dolgozók, klubok, kisebb szervezők számára.
3. Az elmaradó koncertek, fesztiválok szervezői és közreműködői számára a működési költségek kompenzálása 50% erejéig
Ahhoz, hogy az iparág ne omoljon össze, és a jövőben újra minőségi rendezvényeket szervezhessen, többmilliárdos adóbevételeket generáljon, valamint tízezres nagyságrendben teremtsen munkahelyeket, százezer-számra vonzzon turistákat, az idei évben áthidaló működési segítségre van szüksége. Az eddigi kormányzati intézkedések a zeneipar számára sajnos nem jelentenek valós segítséget, a munkahelyeket is csak ideig-óráig tudjuk megvédeni.
4. A 2020-ra már költségvetett és/vagy elbírált EMMI/NKA/MTÜ és egyéb kulturális és turisztikai támogatások folyósítása
Lehetővé kellene tenni a már elbírált támogatások folyósítását oly módon, hogy a felhasználási kritériumokat a helyzethez igazítva többek között a 2021. évi fesztiválok előkészítésével kapcsolatban felmerülő kiadásokra is ki lehessen terjeszteni.
5. A koncert- és fesztiváljegyek, valamint a fesztivál-szállások áfa kulcsának 5%-ra csökkentése (kulturális áfa)
A nemzetközi versenyben a jelenlegi 27%-os koncert, illetve 18%-os fesztivál áfa-kulcs komoly versenyhátrányt jelent. Ahhoz, hogy ágazat kilábaljon a 2020-as válságból, szükség lesz mind a versenyképesség növelésére, mind a fogyasztói árak kordában tartására. Emellett a csökkentett belépőjegy-áfa minden szereplő (fellépő, közreműködő, dolgozó, vendég) számára egységesen előnyös, az állam pedig bár áfa ágon kisebb bevételt realizál, de a piac fennmaradását és fejlődését biztosítja, amivel már rövid távon (2-3 éven belül) összességében profitálni fog ebből a „befektetéséből”.
Kádár Tamás azt írja, nincsenek illúziói, „egy Facebook-poszt nem fogja áttörni az eddig tapasztalt fájó érdektelenség falát”, ami a válság kezdete óta körülveszi a szakmájukat, de úgy érzi, eljött az ideje annak, hogy egységben jelezzék, nagy baj van.
„Nem szégyen most segítséget kérni, mielőtt az 'élő' iparág halott lesz” - fogalmaz.
Security Check Required
null
