prcikk: 5 film, amit egy nőnek kötelező megnézni | szmo.hu
KULT
A Rovatból

5 film, amit egy nőnek kötelező megnézni

Érezted már úgy, hogy nincs kedved semmihez, kb. eleged van az egész világból? Na, ilyenkor tehet csodát ez az öt film.
Biacsics Bogi - szmo.hu
2017. június 10.



A reggeli ébredés nem mindig könnyű: új nap – új lehetőségek, és vagy kezdünk ezzel valamit, vagy nem. És akkor ott van az az egy-két vasárnap, amikor a mérleg nyelve egyértelműen a "nem" felé billen. Előfordul, hogy elegünk van mindenből - nincs kedvünk hajat mosni, felöltözni, sminkelni, vagy egyáltalán vegyülni a nagyvilágban. Ilyenkor – persze csak, ha megtehetjük - érdemes pár órára kicsekkolni, és meditálni, mozogni, pizsiben tengődni, vagy beletemetkezni valamibe, ami előrelendíti a gondolatainkat. De legalábbis feltölt.

Elveszve ebben a hangulatban, az egyik kedvenc receptem előkapni a klasszikus filmek egyikét, amely az ízig-vérig nőhöz szól, és megnézni másodszor, ötödször, sokadszor, hogy egy újabb síkját felfedezve levonjam a saját helyzetemre vonatkozó következtetéseket. Íme, talán az öt leginspirálóbb mind közül.

5. Álom luxuskivitelben

(Breakfast at Tiffany’s)

Kezdjük mindjárt a reggelivel. Audrey Hepburn számos filmjét sorolhatnánk fel, de most az egyik legikonikusabb kap helyet a listán. Hogy miért? Hepburn egyedi báján, a csodálatos filmzenén, és a Givenchy ruhakölteményeken kívül, még a hatvanas évek Amerikájának korlátai között is megbújik egy olyan mondanivaló, amit időről-időre nem árt feleleveníteni. Szelfizünk, ez oké. Megszűrt tartalmakat közlünk magunkról (már aki), ez is oké. De hogy néha hajlamosak vagyunk elveszni mindebben, és névtelen cicaként vegyülni a tömegben, miközben elfelejtjük, hogy milyen értékeket hordozunk, na, az már nem annyira oké.

Még ha túlzóan hangzik vagy kliségyárnak tűnik az indoklás, akkor is érdemes időnként megállni és elgondolkozni azon, mennyire vagyunk önazonosak a saját mindennapjainkban. Ha pedig mégsem akarunk ilyen mélyre ásni, akkor álmodozzunk egy nagyot a Moon River című betétdalra, Hepburn előadásában. Női élekkel rosszat ez még soha nem tett.

4. Amélie csodálatos élete

És ha már álmodozunk, akkor tegyük azt száz százalékosan! A mindennapokból könnyen kiszakít és talán gondolatban jó útra terel, ha elhisszük Audrey Tautou-nak, hogy apró jótettekkel képesek vagyunk szebbé tenni a világot. Ezután a film után minden egy kicsit szürreális, kuckós meg rózsaszín, és valahogy a szemüvegén keresztül könnyebb észrevenni azt is, mivel tudjuk feldobni a hétfő-keddeket. Álmodozóknak kötelező program, de mindenkinek ajánlott egy dózis Amélie-ből, ha a hétköznapi sebeket szeretné gyógyítani. A zenéje pedig önmagában messze visz – tanuláshoz, munkához, kikapcshoz Yann Tiersen a legjobb kísérő.

3. A szív hídjai

(The Bridges of Madison County)

Létezik egy pont a nő életében, amikor búcsút int a rosszfiúknak - vagy legalább is megpróbálja. Vagy még csak azt sem, de talán elgondolkozik rajta. Aztán van olyan szcenárió, amikor a rosszfiúból lesz számára tökéletes, és a választása erre esik. Döntés kérdése, melyik irányba hajlunk, vagy, hogy kit képzelünk magunk mellé, és általában életkoronként változnak a preferenciák, egy valami azért közös bennünk: mindannyian vágyunk a szenvedélyes szerelemre.

A főszereplő nőnek négy nap jut belőle – és talán pont ez vet fel a legtöbb kérdést mindenkiben: mi lett volna, ha ez a két ember esélyt kap? A Bridges of Madison County olyan film, amely minden alkalommal megríkatja az embert, de az biztos, hogy ezzel együtt szépen leápolja a vasárnap délelőttre megfáradt lelkünket. Ha egy nő benne találja magát egy szituációban, amely korlátozza vagy gúzsba köti, esetleg kötelezőnek éli meg, miközben boldogtalan benne, akkor elég egy jelenetbe belemerülni a Szerelem hídjaiból, és a szabadság szele máris megcsapja. Meryl Streep, meztelenül, kitárja hálóingét a teraszon, és átadja magát a kora esti szellőnek… Egy nő életében kellenek az ilyen pillanatok: a saját terepünkön, csupaszon, tökéletesen felszabadulni. Mindenkinek ajánlok néha egy ilyen igazán szabad momentumot.

2. Az Órák

(The Hours)

És igen: ismét Meryl Streep. Hiába próbálunk nem beállni a sorba, Streep nehezen kihagyható, ha nőknek szóló filmalkotásokat vonultatunk fel. Viccet félretéve: Az Órák nagyon jó adaptáció, és valóban nekünk szól, nőknek. Számos idézet van benne, amelyen eltűnődhetünk, de számomra ez az egyik legkedvesebb:

„Emlékszem, hogy egyik reggel hajnalban keltem, úgy éreztem, minden csupa lehetőség. Azt gondoltam, hát innen kezdődik a boldogság! Ez a kezdete! És persze mindig egyre több jön! Nem jöttem rá, hogy nem a kezdet volt. Maga volt a boldogság. Az volt A Pillanat. Épp akkor.”

Nem egy hasonló momentum volt az életemben, amikor nehezen tudtam a jelenben létezni: vagy a múlton merengtem, vagy a még jobbat vártam a jövőtől. Aztán szépen lassan megtanultam értékelni a pillanatot. Nem szeretnék coelhós klisékben merítkezni, de Az Órákat azért is érdemes X évente megnézni, mert amellett, hogy sok szempontból gondolkodtat el, megtanít egy kicsit jobban értékelni a mostot, az életet, vagy legalábbis segít farkasszemet nézni azzal. Három karakteren keresztül tekintünk bele a női lélek vívódásaiba, és a kitörni vágyásba a különböző börtönhelyzetekből: legyen szó egy rossz házasságról, megfelelési kényszerről, tehetetlenségről vagy a saját démonjainkról. A film a húszas, az ötvenes, valamint a kétezres évek Amerikájából üzen, és ha időközönként meghalljuk, amit mond, újra és újra építheti a jellemünket.

1. Mielőtt felkel a nap, Mielőtt lemegy a nap, Mielőtt éjfélt üt az óra

(A Before-trilógia)

A szerelmes filmek egyik legizgalmasabb karakterei egy trilógiában sorakoznak fel, amelyek külön-külön is, de legfőképpen együtt, a filmtörténelem legigazabb és egyben legizgalmasabb romantikus jeleneteit vonultatják fel. És mindeközben képesek két lábbal a földön maradni. A Mielőtt felkel a nap, a Mielőtt lemegy a nap és a Mielőtt éjfélt üt az óra egyes részei az X, Y, valamint Z generáció számára egyenként tanulságosak, de együtt szemlélve a hármat, oly módon vetnek fel kérdéseket szeretetről, életről és halálról, amelyre kevés filmalkotás képes. Emellett a „Before-trilógia” nemcsak azért egyedi, mert a különböző életkorok problémáit hitelesen taglalja, hanem, mert a színészek valóban a filmmel együtt nőttek fel és értek bele az adott karakterbe.

A stáb kilencévente gyűlt össze, hogy ugyanazokkal a szereplőkkel forgassa le a folytatásokat. Az első rész a huszonéves Ethan Hawke és Julie Deplhy dialógusait fűzi össze, és bár 1994 óta a technika rengeteg fejlődött, így a film néhány síkja kevésbé hiteles, de a kérdések, amelyeket felvet, a mai napig tanulságosak a huszonévesek számára. A második részt 2004-ben forgatták le, és az akkorra már a harmincas éveiben járó karakter-pár párbeszédei éppúgy megérintenek, az adott korosztály számára fontos konklúziókat fogalmaznak meg. A trilógia harmadik részében - spoiler alert! – már a negyveniksz éves házaspár életébe kapunk betekintést, miközben a maga realisztikus dialógusaival egyszerre kavarja fel és nyugtatja meg a lelkünket. A Before Midnight a filmtörténelem legizgalmasabban megformált veszekedős jelentét ábrázolja, és ily módon közli a nézővel: nem minden fenékig tejfel, de ez így is van rendjén.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
„A cenzúra soha nem látott méreteket ölt” – letiltották Molnár Áronék filmjét egy kispesti gimnáziumban
A kispesti gimnázium igazgatója nem engedélyezte az Itt érzem magam otthon vetítését. Szarka Judit tanár vitatja, a főszereplők külön vetítésre hívják a diákokat. Az igazgató döntésére a film két főszereplője, Lovas Rozi és Molnár Áron is reagált.


A Kispesti Deák Ferenc Gimnázium igazgatója a közelgő választásokra hivatkozva nem engedélyezi az Itt érzem magam otthon című film levetítését az iskola hagyományos rendezvényén – írta a Telex.hu egy olvasói levél nyomán. Az eseményt szervező tanár szerint a szakmai kompetenciáját kérdőjelezték meg, a film főszereplői pedig cenzúrát emlegetnek, és külön vetítésre hívják a diákokat.

Az ügy előzménye, hogy az iskola médiaszakos tanára, Szarka Judit a tavaszi szünet előtti mozimaratonra tervezte bemutatni Holtai Gábor filmjét. A rendező személyesen, a saját laptopjáról vetítette volna le az alkotást, ami után beszélgetett volna a diákokkal. Múlt pénteken azonban az igazgató behívatta a tanárt, és közölte vele a döntését.

„Azt mondta, hogy bár nem látta a filmet, utánaolvasott a kritikáknak, és nem vetíthetjük le, mert ez aktuálpolitikai film” – idézte fel a történteket Szarka Judit, aki szerint éles, de kulturált vita alakult ki köztük. Az igazgató később propagandafilmnek is nevezte az alkotást, és bár a vetítést a „választás előtti érzékeny időszakban” nem engedélyezte, egy májusi időpontot lehetségesnek tartott.

A tanár, aki közel harminc éve szervezi a rendezvényt, a szakmai szabadsága megsértésének éli meg a történteket. „Mozgóképkultúrát és médiát tanító tanárként én választom meg milyen filmeket érdemes levetíteni a diákoknak, és minden évben szempont számomra, hogy legyen közöttük friss alkotás. Holtai Gábor Itt érzem magam otthon című filmjét kétszer láttam, és azt gondolom, remek parabola ez a diktatúra természetéről” – mondta Szarka, aki hangsúlyozta, a pártpolitizálás nem volt célja. Úgy érezte, a döntéssel a kompetenciáját vonták kétségbe.

Az Itt érzem magam otthon helyett végül egy másik pszichothrillert, a Mesterjátszmát vetítik le. A diákok többsége úgy reagált a cserére, hogy vagy még nem szavazhatnak, vagy ha igen, akkor sem egy film fogja megváltoztatni a véleményüket.

Az igazgató döntésére a film két főszereplője, Lovas Rozi és Molnár Áron is reagált:

Szégyennek nevezték a történteket, és közölték, ha a jelenlegi kormány marad, a cenzúra erősödni fog. „Ezért a cenzúra soha nem látott méreteket ölt majd, ha nem váltjuk le ezt a rendszert” – üzenték. A két színész egyúttal meghívta a gimnázium diákjait egy nyilvános vetítésre, ahol közönségtalálkozót is tartanak nekik.

A film producere, Farkas Ádám elmondta, kedves gesztusnak tartották a felkérést, de a lemondás után már nem az ő dolguk vizsgálni a döntés hátterét. A rendező, Holtai Gábor nem kívánt reagálni az igazgató minősítésére, és szerinte a helyzetet úgy kell kezelni, hogy az ne okozzon problémát a tanároknak és a diákoknak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
A Rovatból
Hevér Gábor is csatlakozik az újrainduló Heti Hetes csapatához
Újabb névvel bővült a visszatérő Heti Hetes stábja. A műsorvezető Nagy Ádám, Majka és Hajós András mellett a népszerű színész, Hevér Gábor is helyet foglal majd a műsorban.


Ahogy arról korábban mi is beszámoltunk, visszatér a Heti Hetes az RTL-re. A megújult műsor házigazdája a JÓLVANEZÍGY és Fókuszcsoport YouTube-csatornákról ismert Nagy Ádám lesz. Az már korábban biztossá vált, hogy a hetesfogatban helyet kap Hajós András és Majoros Péter Majka is. Az RTL azt ígérte, a teljes névsort a választásokig hátralévő időben folyamatosan hozzák nyilvánosságra.

Hétfő reggel újabb névvel bővült a műsor stábja: az RTL bejelentette, hogy Hevér Gábor is csatlakozik a műsorhoz.

„Helló Hevér Gábor, helló Heti Hetes! Reszkess, közélet, mert az RTL április 12-től újra tálalja a feketelevest!”

– írták az RTL közösségi oldalán.

Kép forrása: RTL Facebook

A csatorna múlt héten közölte, hogy a legendás közéleti-szatirikus műsor az országgyűlési választások estéjén, április 12-én, az urnazárást követően 19:30-kor tér vissza a képernyőre. A premiert követően az adások vasárnap esténként 21:00-tól lesznek láthatók az RTL-en, és ezzel egy időben felkerülnek az RTL+ Premium streamingplatformra is.

A bejelentés óta élénk vita alakult ki a műsor időzítéséről. Puzsér Róbert publicista szerint az, hogy a műsort csak a szavazóhelyiségek bezárása után tűzik képernyőre, politikai óvatosságra és gyávaságra utal. Erre Majka egy videóban reagált, ahol azzal érvelt, hogy a döntés éppen a felelősségről szól, mivel a kampánycsend után már nem akarták befolyásolni a választókat. A vitába vasárnap Hajós András is beszállt, aki kollégájával szemben Puzsérnak adott igazat.

A Heti Hetes eredetileg 1999 és 2016 között futott az RTL Klubon, így közel egy évtizedes szünet után tér vissza a képernyőre.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Szexuális perverziók, szvingerezés, gyilkosság – A DTF St. Louisban David Harbour és Jason Bateman keverednek bele egy mocskosul vicces játszmába
Az alábbi kritikából kiderül, hogy minek a rövidítése a DTF, és az is, hogy mennyi epizódonkénti fordulattal kalkulálhatnak a nézők. Spoiler: sokkal.


Két sorozattitán, Jason Bateman és David Harbour egyesítették erőiket, hogy létrejöjjön a DTF St. Louis című sorozat, amely lehetőséget adott nekik, hogy komikus és drámai készségeiket egyaránt csatarendbe állíthassák. Batemant vígjátékszínészként ismerhettük meg Az ítélet: családban (amely 2008 és 2019 között 5 évadot élt meg), illetve olyan mozifilmekben, mint az Édes kis semmiség, a Kidobós, a Szakíts, ha bírsz, a Hancock, a Páros mellékhatás, a Sejtcserés támadás, a Förtelmes főnökök vagy a Testcsere. Majd jött a nagy karrierfordító projekt, a 2017-ben indult Ozark című sorozat, amelyben Bateman egy eddig nem, vagy csak ritkán látott oldalát mutatta meg: a főhős drámai színészét (oké, egy kicsit előtte, a 2015-ös Az ajándékkal már rendesen meg tudta lepni a közönséget, az igaz). Az Ozarkkal egyrész visszatalált a szériákhoz, másrészt újrakalibrálta a pályáját, így azóta láthattuk őt – ráadásul nemcsak színészként, hanem forgatókönyvíróként, rendezőként és producerként is akár – A kívülállóban (2020) vagy legutóbb a Fekete nyúlban (2025) is nagyot játszani komoly szerepekben.

David Harbour pedig sokáig az örök mellékszereplő volt (Világok harca, Túl a barátságon, A Quantum csendje, Zöld Darázs, A védelmező, Fekete mise, Suidice Squad: Öngyilkos osztag stb.), mígnem megkapta Hopper seriff szerepét a Stranger Thingsben, s lám, hirtelen főszereplőt faragtak belőle.

Akciósztár lett a Hellboyjal (2019) és a Vérapóval (2022), illetve szuperhős a Fekete Özveggyel (2021) és a Mennydörgők*-kel (2025). A Stranger Things olyan magaslatokba katapultálta Harbourt, hogy még jó ideig kedvére válogathat a szerepek közül. Főképp, ha olyasmiket választ, mint Batemannel közös új projektje, a DTF St. Louis, amit már jó ideje szerettek volna összehozni. Harbour különösen, mivel ez az első sorozatos munkája executive producerként. Eredetileg ő és Pedro Pascal játszották volna a főszerepeket, Pascal azonban kiesett a projektből, s így került a helyére Bateman.

A DTF St. Louis mindenese (értsd kreátora, írója, rendezője) egyébként Steve Conrad, akit főként olyan filmek forgatókönyvírójaként ismerhetünk, mint Az időjós (2006), A boldogság nyomában (2006), a Walter Mitty titkos élete (2013) vagy Az igazi csoda (2017).

S ahogy e listából is látható, Conrad igen rutinos már a humoros és drámai képsorok ügyes összecsiszolásában, a könnyes-vicces filmjeiben való jártasságát pedig ezúttal is kamatoztatni tudta.

A DTF St. Louis három középkorú (kb. az ötvenes éveikben járó) ember története. Clark Forrest (Bateman) St. Louis ismert és népszerű időjósa, aki megkapja maga mellé jelelőnek Floyd Smernitch-et (Harbour). Ők ketten a közös munka során jól összebarátkoznak, közel kerülnek egymáshoz a magánéletben is. Mindketten házasok, de Floyd felesége, Carol (Linda Cardellini) lesz a harmadik kerék a történetben.

Clark és Floyd ugyanis kipróbálják a DTF (azaz Down to Fuck) nevű társkereső alkalmazást (nevéből adódóan főként szexuális célból hozza össze az embereket), hogy megfűszerezzék egy kicsit a kihunyóban lévő házasságaikat. Majd Carollal kiegészülve kialakul köztük egy szerelmi háromszög, ráadásul az egyikük nemsokára halálát leli furcsa és látszólag megmagyarázhatatlan körülmények között. Ennél többet pedig nem is árulunk el a cselekményről, mivel a DTF St. Louis egyik nagy erénye, hogy folyton meg tudja lepni a nézőt.

Csak az első epizódban több minden történik, mint más sorozatok teljes hossza alatt, és ez nem vicc.

Erős felütést kapott tehát a széria, s bár a soron következő részekben egy kicsit már visszafogják a csavarok adagolását, azért így sem kell bánkódnunk, minden etapra jutnak meglepetések bőven. Mindig más kerül a gyanú középpontjába, illetve flashbackekben folyamatosan tárulnak fel előttünk a szereplők közti események, átverések, idézőjeles hátbaszúrások, valamint egy barátság krónikájának fejezetei.

A gyilkos után nyomozó Donoghue Homer (Richard Jenkinsnek mindig nagyon örülünk) és Jodie Plumb (Joy Sunday a Wednesday Biancájaként szerzett hírnevet magának) képviselik a nézőket, velük együtt próbáljuk mi is felderíteni, hogy mi mindent történhetett e három ember között, ami idáig vezetett.

David Harbour egyébként Hopper seriff mellett élete legjobb alakítását nyújtja a végtelenül kedves és odaadó, de súlyos önbizalomhiánnyal küzdő Floydként, aki mindenkin segíteni akar, csak magán nem tud. Jason Bateman kellemesen kiismerhetetlen Clarkként, aki látszólag valóban fontosnak tartja Floyd barátságát, mégis lefekszik a feleségével, és amúgy is van benne valami zavaró sunyiság. Linda Cardellini pedig egyfajta kertvárosi femme fatale-ként tetszeleg Carolként, aki boldogtalan a házasságában, és elhisszük róla, hogy ügyesen manipulálja a környezetét a kénye-kedve szerint.

Hármójuk szerelmi, barátsági, megbízhatósági és önzési tánca a DTF St. Louis, amelynek egészen sajátos (és abszolút működő) humora van, amelybe egy szempillantás alatt belevegyülhet az izgalom és a dráma is. Egy furcsa, de imádnivaló krimis műfajmix.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
A Re Va Dame és a Veled álmodtam nyerte A Dal 2026-ot
A műsor történetében először 11 versenydal jutott a döntőbe. A zsűri „fantasztikusnak és hipnotikusnak” értékelte a győztes dalt, az előadást pedig karizmatikusnak.


A Veled álmodtam című produkció lett 2026-ban Magyarország egyetlen dalversenyének győztese Re Va Dame előadásában. A Dal 2026 döntősei szombat este a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara kíséretében hangoztak el, Balassa Krisztián vezényletével, számolt be róla az MTI.

A közmédia Duna csatornáján sugárzott magyar könnyűzenei verseny 15. évadában számos újdonsággal jelentkezett. A műsor történetében először 11 versenydal jutott a döntőbe. A finalista mezőnyt megújult zsűri, Szandi, Bebe, Trap kapitány és Ferenczi György, valamint az ötödik zsűritagként szavazó közönség alakította ki.

A döntőben az ítészek pontszámai alapján a legjobb négy közé jutott: BariLacitól a Talán, Re Va Dame-tól a Veled álmodtam, Dorimoczitól a Szuzi, valamint Arany Timitől a Kígyó című szám.

A nézők a Veled álmodtam című dalt választották, a fődíjat a Máté Péter-díjas, kétszeres EMeRTon-díjas és többszörös platinalemezes előadóművész, Szandi adta át. A zsűri „fantasztikusnak és hipnotikusnak” értékelte a győztes dalt, az előadást pedig karizmatikusnak.

A győztes produkció előadója 10 millió forintnyi támogatást kap.

A másik hét döntős szintén részesül nyereményben: a 4. helyezett, Arany Timi 3 millió forintot, a 3. helyezett, BariLaci 4 millió forintot, a 2. helyezett, Dorimoczi 5 millió forintot, míg a többi finalista 1-1 millió forint fordíthat a zenei karrierje fejlesztésére.

A nemzeti dalválasztó a nemrég elhunyt könnyűzenei legendáról, Fenyő Miklósról is megemlékezett, a slágercsokrot Vágó Zsuzsi, Kamarás Iván és Szabó Máté adta elő. Dér Heni pedig legújabb dalát hozta a showműsor színpadára.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk