30 remekmű a legjobb magyar művészektől
Minden a harmincas szám körül forog a Virág Judit Galéria új kiállításán: harminc gyönyörű festmény a huszadik század legjelentősebb magyar alkotóitól; harminc remekmű, amelyet egykori harmincas fiatalok vetettek vászonra; harminc alkotás, amelyről a kiállítást kísérő kiadványban mai harmincasok írják le gondolataikat. Vajon mit üzenhet, milyen érzéseket és élményeket közvetíthet egy huszadik századi alkotás a huszonegyedik századi fiataloknak?
A kiállításhoz tartozó kiadványban harminc mai pezsgő társadalmi életet élő harmincas fiatal - akik soha nem tanultak művészettörténetet - írják le első gondolataikat, benyomásaikat, érzéseiket az általuk választott képre pillantva.
A harminc borítója
A festményekről többek között Al Ghaoui Hesna (riporter), Jordán Adél (színésznő), Szabó Kimmel Tamás (színész), Böszörményi-Nagy Gergely (Design Terminál), Grecsó Krisztián (író), Karányi Dani (zenész), Stumpf András (újságíró), Sándor Szandra (Nanushka), Baldaszti Péter (Baldaszti Group), Limbacher Tivadar (Ma este Színház), Szalai Nóra (5perc angol), Balogh Péter (NNG) és Rédli András (vívó) osztotta meg gondolatait.
A teljes kiadványt IDE KATTINTVA nézhetitek meg online.
De ne érjétek be ennyivel. A kiállítással ugyanis pont azt szeretnék elérni, hogy mindenki összeszedje magát és ellátogasson a galériákba. Ehhez kapcsolódóan alakították ki a teljes kiállítás, szerették volna minél személyesebbé tenni azt.
Például minden festőről fiatalkori portrékat és életképeket láthatunk, bemutatva azt, hogy ők is ugyanúgy éltek, szórakoztak, dolgoztak és utaztak, mint mi, illetve egy különleges tárlatvezetéssel várnak benneteket.
- kezdte Kelen Anna a tárlatvezetést
Aba-Novák Vilmos: Vurstli
Patkó és Aba-Novák a Római Magyar Akadémiában laktak, és az ott élő szabados életvitelű művészek mellett papnövendékekkel kellett osztozniuk az épületen. Aba-Novák egy levelében középkori ostobaságnak nevezte az együttélést, hiszen számos konfliktus származott belőle. A korabeli fotók szerint a művészek vidám társasági életet éltek, bulikat, kártyapartikat tartottak, ittak, és közben lenge vagy éppen semmilyen öltözéket nem viselő modell lányok szaladgáltak a folyosón.
Berény Róbert: Alvó nő rókával
Berénynek a húszas évek elején el kellett hagynia az országot, és persze ő is Berlinbe ment. A képein második felesége, a híres gordonka művésznő, Breuer Eta látható, tipikus 30-as évekbeli bubifrizurában. Ő gordonkázik piros ruhában a Magyar Nemzeti Galériában kiállított festményen is.
Berény egy szerelmi csalódás miatt menekült Eta karjaiba. Egy később nagyon híressé vált színésznővel volt viszonya, aki nem volt más, mint a kék angyal, Marlene Dietrich. Marlene a húszas években még csak egy feltörekvő színésznő és hegedűművésznő volt, Berény pedig a festés mellett a zenélést is nagyon komolyan vette. Az a fickó, akivel a festő egy zenekarban játszott, ugyanabban a házban lakott, mint Marlene anyukája, így alakulhatott ki a rövid, futó viszony. Etának szerencsére sikerült kigyógyítania a művészt szerelmi bánatából.
Több képén szerepel Eta, de sose látjuk a szemét. Vagy alvó pozícióban vagy lesütött tekintettel ábrázolja, feltehetően azért, mert Berénynek a festés, a zenélés és a nők mellett volt egy másik szenvedélye, a pszichológia és a pszichoanalízis. Úgy vélte, hogy a szem a lélek tükre: „nézni nézhetitek a feleségemet, de a szemébe nem nézhettek, mert Eta az enyém.”
A kiállításon rajtuk kívül Ámos Imre, Batthyány Gyula, Bortnyik Sándor, Czigány Dezső, Czóbel Béla, Gulácsy Lajos, Lakner László, Márffy Ödön, Tihanyi Lajos és Perlrott Csaba Vilmos műveit láthatjátok, még több érdekes és izgalmas történet kíséretében.
A következő tárlatvezetések időpontjai:
november 8. (szombat) 11 óra
november 12. (szerda) 17 óra
november 19. (szerda) 17 óra
De minden fontos információt megtalálhattok a harminc Facebook eseményén.
A galéria Facebook-oldalán pedig minden héten játékkal is várnak benneteket, ahol megnyerhetitek a kiadványt kézzel fogható verzióban is.
A rendhagyó tárlatvezetéssel és a kiállítással is arra szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy nem pusztán az ecsetvonások, a faktúra és a művészettörténeti előképek megfigyelésével lehet közelíteni a festészethez, a saját kultúránkhoz.
Nyitva: Október 29. - november 22.
Belépés: ingyenes
Ha te is elmennél a tárlatra, nyomj egy lájkot!
