Székely Bertalan, a romantika és az akadémizmus mestere
Ádámosi Székely Bertalan Kolozsváron született 1835. május 8-án. Magyar festő, a romantikát és az akadémizmust elegyítő magyar történelmi festészet egyik legnagyobb képviselője.
Székely nemesi családból származott. Édesapja Székely Dániel kormányszéki fogalmazó, édesanyja Kelemen Johanna. 1858-ban házasodott meg, felesége: Kudrna Jeanette. Négy gyermeke született: Árpád, Ágoston (Ákos), Ármin és Jenny.
Kiváló pedagógus volt. Eredetileg mérnöknek készült Bécsben, de 1851-ben átiratkozott az akadémiára, majd Waldmüller szabadiskolájába járt. 1859-ben Drezdába ment, ezután Münchenben képezte magát. Megfordult Berlinben, Franciaországban, Hollandiában, Németországban, Olaszországban, Londonban. 1855-ben visszatért Erdélybe, ahol éveken át cégtáblafestéssel, rajzóraadással tartotta fenn magát.
Önarckép
Székely Bertalan portréja, Erdélyi Mór fényképfelvétele (1900) - Forrás: Vasárnapi Ujság (1900/11.) / Wikipédia
1858-ban az Aichelburg grófi család csehországi birtokán, Marchendorfban dolgozott, ahol meg is nősült. 1862-ben Pestre költözött. 1866-tól ismét Magyarországon dolgozott.
E korszak freskófeladatai mellett főként portrékat, női figurákat, ismert Léda-kompozíciókat festett. A 1880-1890-es években készültek legszebb tájképei.
Élete vége felé mindjobban lekötötték festőpedagógiai munkái. Nemcsak technikailag, de elméletileg, esztétikailag is a kor legműveltebb mestere volt, aki a tanításhoz szükséges minden adottsággal rendelkezett. 1871-től a Mintarajziskola tanára, 1902-től pedig igazgatója volt, majd 1905-ben a II. mesteriskola igazgatójává nevezték ki.
1910. augusztus 21-én Mátyásföldön hunyt el, 75 évesen. Korának legnagyobb elméleti műveltséggel bíró mestere volt, akinek irodalmi munkássága is jelentős.
Kisfiú vajaskenyérrel
Jelentős művei:
1859 telén Münchenbe ment Pilotyhoz tanulmányai folytatására. Itt festette ifjúkori Önarcképét, a realista magyar portréfestészet egyik remekművét.
Ugyancsak itt készült első jelentős történelmi kompozíciója, a II. Lajos király holttestének megtalálása.
Dobozi és hitvese
1861-ben festette Dobozy és hitvese c. történelmi képét. Ettől kezdve mind jobban kibontakozott egyéni stílusa, amelyet az akadémikus komponálás, pszichikai jellemzés és a naturalisztikus ábrázolás jellemzett.
1862-ben készítette Gregus János arcképét. 1863-ban VII. Károly császár menekülése c. falképével (München, Bayerisches Nationalmuseum) nyert ösztöndíjjal Hollandiába és Párizsba utazott, ahonnan 1864-ben tért haza.
Egri nők
1866-ban alkotta a Mohácsi vész, a következő évben pedig az Egri nők c. nagy sikert aratott történelmi képeit.
1869-ben Olaszországban járt tanulmányúton. Ez idő tájt sok illusztrációt készített Eötvös József, Petőfi Sándor és egyéb költők, írók költeményeihez.
1870-ben készült V. László c. történelmi kompozíciója és 1871-ben a Nő élete cimű, 12 darabból álló ciklusa.
1875-ben alkotta egyik legjelentősebb és egyben fő művét, a Thököly búcsúját. Utolsó nagyszabású történelmi munkáját a Zrínyi kirohanását 1879-ben fejezte be.
Zrínyi kirohanása
A század utolsó évtizedeiben több nagyobb freskó-megbízásnak tett eleget. 1887-1889-ben festette a pécsi székesegyházban két freskóját és ugyanott a Szt. Mór-kápolna faliképeit, 1889-1890-ben Lotz Károllyal és Deák-Ébner Lajossal a tihanyi apátság freskóit, 1890-1896-ban a Mátyás-templom több freskóját, 1896-1897-ben a kecskeméti városi tanács dísztermének freskóit.
A Vajdahunyad vár részére tervezett Csodaszarvas regéjét bemutató freskósorozat (1900-1902) nem valósult már meg. Ugyanígy a Zeneakadémia számára tervezett freskósorozatai sem, betegeskedése miatt.
Elhunyta után Szadán, ahol a nyarakat töltötte, emlékmúzeuma nyílt.
Címe: Székely Bertalan Emlékház, 2111 - Szada, Székely Bertalan u. 22. +36 (28) 405-453
II. Lajos holttestének megtalálása
Ha te is kedveled Székely Bertalan festményeit, nyomj egy lájkot!
