15 találkozás a kalandos életű írózsenivel
Jack London az amerikai irodalom nagy alakja volt, aki a műfajok egész sorának egyik újító zsenijének számított. Bármit írt, állathistóriát, kalóztörténetet, krimit, utópisztikus regényt, westernt, szociográfiát, csavargónaplót – az irodalom művésze volt. Rendkívül mozgalmas, kalandokkal és szenvedésekkel teli négy évtized volt az övé.
Bebarangolta a Földet a Csendes-óceáni szigetvilágtól az alaszkai jégmezőkig, a londoni nyomornegyedektől az aranyásók telepeiig. Az író mintegy ötven könyvet írt, amelyek hamar megjelentek más nyelveken is. Az amerikai írók példaképüknek és mesterüknek tartották. Műveiből számtalan – részben ifjúsági – film és tévésorozat készült. Néhány művét még életében filmre vitték, kettőben pedig ő is játszott.
A Fehér agyar című film egyik jelenete kép: filmkatalogus.hu
A Kossuth Kiadó most 15 kötetben jelenteti meg az író életműinek legjavát, megtoldva a sorozatot Irving Stone káprázatos Jack London-életrajzával.
Első kötet: A beszélő kutya
Jack London hősként, egyben irodalmi hősként látta önmagát, személyes vallomásaként olvashatjátok csodálatos kutyaregényeit is. Közülük A beszélő kutya, amely az író halála utáni évben jelent meg, a természeti és az emberi lét találkozásáról szól. Ez a találkozás felülír minden gonoszságot és részvétlenséget, egymásnak alá- és fölérendelt emberi (embertelen) viszonyt. Főszereplője Jeromos, a skót terrier, akit épp egy világtalan bennszülött tanít meg beszélni.
Második kötet: Fehér Agyar
Az életműnek összefoglaló jelképe lehet Fehér Agyar, „aki” származását és sorsát tekintve félig farkas, félig kutya. A vadon szabadsága ütközik benne a szolgálat és a szolgaság ellentmondásos törvényeivel. Az 1906-os regény címszereplője hosszú utat jár be, mígnem az engedelmesség helyébe a szeretet léphet, egy emberi mivoltához méltó lénynek köszönhetően: „Weedon Scott vállalta a feladatot, hogy megváltja az emberiséget a Fehér Agyar ellen elkövetett bűneitől”.
Harmadik kötet: Aranyásók Alaszkában
Jack London a múlt századforduló aranyláz-éveinek legendás alakja volt, a visszaemlékezők egyöntetűen úgy emlegetik őt, mint a „csákánynyél-milliomosok” fenegyerekét. Élményei nyomán számtalan balladisztikus elbeszélés, anekdotikus karcolat született, 1912-ben pedig megjelent egy novellaciklus, amelyben az írások azonos főhősök köré épülnek. London fanyar humorral követi egy városi ficsúr kalandjait, akiből mint „csicsakó”-ból, azaz zöldfülűből vészhelyzetekben és életre szóló elhatározásokban egyaránt döntésre érett férfiú válik.
Könyvek megjelenéseinek időpontja
2015
1. A beszélő kutya - szeptember 16.
2. Fehér agyar - szeptember 30.
3. Aranyásók Alaszkában - október 14.
4. Tengeri farkas - október 28.
5. A vaspata - november 11.
6. A vadon szava és más elbeszélések - november 25.
7. Országúton • A mélység lakói - december 9.
2016
8. Az óceán titka • A vén halász meséi - január 6.
9. Martin Eden - január 20.
10. Kóbor csillag - február 3.
11. Bérgyilkossági iroda • A profi - február 17.
12. Hús, semmi más (elbeszélések) - március 2.
13. A sárga sátán - március 16.
14. Ádám előtt • A skarlát - március 30.
15. Az éneklő kutya - április 13.
16. Irving Stone: Matróz lóháton - április 27.
John Griffith Chaney néven született 1876. január 12-én Kaliforniában. Élete születésétől haláláig olyan kalandos volt, mintha ő írta volna valamelyik világsikerű regényében. Miután szülei elváltak, mostohaapja után lett London a családneve. A Jack keresztnevet később ő választotta magának. 15 éves korában, mikor szegényekké váltak, neki kiellett családjáról gondoskodnia, emiatt nem járhatott tovább iskolába sem. Különböző falvakban éltek, ahol éppen munka adódott.
Eljutott Koreáig, majd a Japán kikötőkbe is. Átélt egy tájfunt, és ez az élmény indította az írás mestersége, hamarosan művészete felé. Még nem volt 19 éves, amikor egy pályázatra megírta és beküldte a "Tájfun Japán partjainál" című írását. Első díjat nyert, és akkor határozta el, hogy író lesz. Egy ideig azonban sehol se fogadták el az újabb írásait.
A fordulat 24 éves korban jött el, amikor megírta első regényét, „A vadon szavá”-t, amely azonnal remekmű és világsiker lett. Már megélhetett volna a tiszteletdíjból, de elragadta a gazdagodás vágya: elment Alaszkába aranyat ásni. Egy gramm aranyat sem talált, de töméntelen témát a kalandokra és a megpróbáltatásokra. Hazament, újra megnősült, és egymás után írta a regényeit. Mániákusan írt.
Legjelentékenyebb regényei azonban csak a következő korszak termékei voltak. Ezek közt alighanem legfontosabb az 1908-ban írt „Martin Eden”, amelyben önéletrajzi elemek is felfedezhetők. Kevesebbet és elmélyültebben ír. Ezek után következik csak a „Kóbor Csillag", amelyet a kritika világszerte a legjobb, legszebb csavargóregénynek állít. Sokan állítják: a világirodalmi értékrend Amerikában Jack Londonnal kezdődik.
További információkat ITT találtok. Ha szeretnétek megrendeli a 15 részes kötetet, akkor azt ITT tudjátok megtenni.
Ha szeretsz olvasni, nyomj egy lájkot!
