10 klip a nyolcvanas évekből, amelytől leesel a székről

A nyolcvanas években a videótechnika fejlődésével és a házi videólejátszók terjedésével egy időben vált követelménnyé, hogy a zenés produkciókhoz klipek készüljenek. Ekkorra ugyanis a rádió már gyakran nem volt elég a promócióhoz, egy idő után szinte semmit nem lehetett eladni mozgóképek nélkül. Az egyre szaporodó zenei csatornák is igényt támasztottak a klipekre.

E produkciók egy részének a minősége azonban hagyott némi kívánnivalót maga után. Hiányzott a pénz, a kreativitás, a rendezői koncepció vagy a megfelelő technika a forgatáshoz, és olyan producerek is akadtak a piacon, akik a mennyiségre mentek, a minőség már nem volt fontos. Tíz olyan "remekművet" választottunk ki, amely slágerlistás vagy igen népszerű dalhoz készült. Ti mivel bővítenétek a listát?

1. Moon Ray: Comanchero (1985)

Mandy Ligios brazil-görög származású énekesnő már tizenévesen olyan színpadi produkciókban lépett fel, mint az Evita, a Hair vagy a Jézus Krisztus Szupersztár, és a nyolcvanas években pedig a Mindhalálig zene musical változatában szerepelt. Olaszországban találkozott két producerrel, velük készítette el Raggio di Luna/Moon Ray művésznéven a Comanchero című számot. A dal 1985-ben felkerült néhány európai slágerlistára, sokat játszották a magyar rádiók is, és itt nagyjából vége is a történetnek.

2. OFF: Electrica Salsa (1986)

Kapaszkodjatok meg. Ez Sven Väth. A nyolcvanas években OFF néven kísérletezett az elektronikus zenével, ennek köszönhető az Electrica Salsa című single is, valamint a '88-as Organisation For Fun című album. Ahogy az egyik kommentelő a klip alatt megjegyzi, Sven Väth (aki ma már producerként is tevékenykedik) hosszú utat tett meg e régi darab óta...

3. Bruce&Bongo: Geil (1986)

Két srác (Bruce Hammond Earlam és Douglas Wilgrove) Nagy-Britanniából szerencsét próbált az akkori Nyugat-Németországban. Aztán egy albumos duó lett belőlük. A Geil című szám érdekessége, hogy a cím abban a kontextusban azt jelentette, hogy király, cool, ám mint ahogy a Wikipédia írja, megfelel a kanosnak is. 1:30-tól érdemes jobban figyelni, ki mindenki király. Vagy kanos.

4. Baltimora: Tarzan Boy (1985)

Újabb italodisco együttes, bár a Baltimora némileg túllépett az egy lemezes előadókon, kiadtak három lemezt a nyolcvanas években, majd a kétezres években a CD változathoz kicsit felturbózták őket. A formáció hivatalos arca a korán elhunyt Jimmy McShane volt, a nóták többségét pedig Maurizio Bassi és Naimy Hackett írta, illetve Maurizio énekelte fel. Nagy sikert kizárólag az 1984-es Tarzan Boy-jal értek el, amely 1985-ben lett világsláger.

5. Dead or Alive: You Spin Me Right Round (Like a Record) (1985)

A külsejében gótikus és zenéjében elektronikus elemekkel tűzdelt brit popzenét játszó együttes ásza az extravagáns külsejű és remek torkú énekes volt. Peter Burns korábban a Nightmares in Wax című gót punk zenekarral nyomult, sőt, Julian Cope-pal is zenélt együtt a hetvenes évek végén. A Dead or Alive szerzeményei közül a Something in My House versenyzett a másik nagy slágerrel, a You Spin Me Right Round-dal, végül utóbbi győzött a klip miatt. A DOA 2011-ben szűnt meg végleg, Peter Burns pedig az eltelt pár évtized alatt számos plasztikai műtétet végeztetett magán, külseje már csak halványan emlékeztet régi önmagára.

6. Tom Tom Club Wordy Rappinghood (1981)

Egy egészen jó újhullámos banda egészen borzasztó klipje. A Tom Tom Clubot a Talking Heads két tagja alapította 1981-ben, és már abban az évben sikeresek lettek. A Wordy Rappinghood két slágerlistán is első helyen végzett Belgiumban, sőt, az Egyesült Államokban a Hot Dance Club Play listán is első lett, pedig az európai popzene rendszerint hátránnyal indult az USA-ban.

7. Scotch: Disco Band (1984)

Tipikus italo disco banda volt a Scoth: kizárólag olasz tagokból állt, csupán 1982 és 1987 közt voltak aktívak, mindössze két albumot adtak ki. A Disco Band német nyelvterületen ért el nagyobb sikereket, Olaszországban csak a slágerlista 28. helyére futotta. A klip azoknak az "alkotásoknak" a szép példája, nem sok értelme van, azonkívül, hogy készült egy videós anyag az esetleges tévés szereplésekhez.

8. Men Without Hat: Pop Goes The World (1987)

Egészen Kanadáig kellett szaladni ezért az egyedülálló produkcióért. Cukinak és kedvesnek szánt, ám teljességgel értelmetlen klip. A Men Without Hatsről azt tartják, hogy újhullámos stílusban játszottak, de ezt mi az alábbi számot hallgatva nem hisszük el egy percig sem. Még 1977-ben alapították a formációt, többször újrakezdték és számos zenész fordult már meg a tagok között. Itthon kevesen ismerik a zenekart.

9. Righeira: Vamos A La Playa (1983)

Gyermekkorunkban azt hittük, a No Tengo Dinero és a Vamos A La Playa előadói spanyolok. Hatalmas tévedés. A Righeirát is az olasz poppiac termelte ki, villámgyorsan, kis költségvetésből. A két torinói srác elsősorban a kontinensen lett népszerű, brit területen mérsékeltebb érdeklődés övezte őket. Meglepő módon a kilencvenes és a kétezres években is adtak ki albumot - bár az eladásokról nincsenek adataink. Klip viszont csak 3 készült, az egyik a legelső slágerhez.

10. Sabrina: Boys (1987)

Már megint olaszok. Az első klipek egyike volt, amelyben mellbimbót villantottak. Slágernek szánták a Boys (Summertime Love) című dalt, hihetetlenül egyszerű videós produkciót forgattak hozzá, és a producer számítása bejött. Ha emlékeink nem csalnak, a Világ Ifjúsága magazinban is téma volt, hogy ki a jobb nő: Samantha Fox vagy Sabrina Salerno, mivel a számot eleinte azzal promotálták, hogy ez a kontinens válasza Samantha Foxra. Az olasz énekesnő állítólag kikérte magának az összehasonlítást. Énekesnőként később nem tudott érvényesülni, de ma zenei producerként sikeres, színészként pedig egy független filmben nyújtott alakításáért díjat nyert 2005-ben.

Ha tetszett a lista, nyomj egy lájkot!