Vérrel nem terjed a koronavírus, a véradók is biztonságban vannak
A koronavírus a biztonságos vérellátásra is veszélyt jelent, csak nem azért, amiért gondolnánk. A kór nem leselkedik sem a véradókra, sem a vérátömlesztésre szorulókra, viszont, ha a túlzott aggodalom miatt nincs elég véradó, akkor vér sem, vagyis bajba kerülhetnek olyan betegek, akik például egy balesetben sok vért vesztettek, vagy akiknek a műtétjéhez nagy mennyiségű vérre van szükség.
A Covid-19 pánikon túl a szokásos nyári lazulás miatt is megcsappanhatnak a készletek, ezért az Országos Vérellátó Szolgálat újabb nagy neveket állított csatasorba a véradás melletti kampányában.
Bár világszerte többen is kísérleteznek művérrel, a tudomány mai állása szerint ez a meleg, sötétpiros, ragacsos anyag, amiből egy felnőtt testében nagyjából 5 liternyi csordogál, semmi mással nem helyettesíthető, csak véradással pótolható. Általában 40 százaléknyi vagy a fölötti vérveszteség számít életveszélyesnek, bár már annál kevesebb is vérnyomásesést, zavartságot, ájulást okozhat.
Vérátömlesztésre vagy más néven transzfúzióra a leggyakrabban hirtelen fellépő nagy mértékű vérzéseknél, illetve ugyancsak nagy vérveszteséggel járó – szívsebészeti, nőgyógyászati, szülészeti, ortopédiai stb. – műtéteknél van szükség, de alkalmazzák különböző vérképzőszervi betegségeknél is.
Magyarországon a biztonságos vérellátáshoz naponta 1600-1800 embernek kell vért adnia, a kórházak évente annyi vért használnak fel, amennyi a kórházaknak évente nagyságrendileg 390 000 véradással biztosítható. Mivel minden évben mintegy 260 ezren választják a segítségnyújtásnak ezt a változatát, a tőlük levett 400 ezer egység vér fedezi a szükségletet.
A baj nem is ez, hanem az, hogy jellemzően az ünnepek alatt és a szabadságok idején alábbhagy a lelkesedés, pedig vérre ilyenkor is szükség van, jóllehet a tervezhető, halasztható műtéteket a kórházak sem nyárra ütemezik. A véradásnak a koronavírus-járvány is betett, a vészhelyzet idején nem tudták megtartani a céges és egyéb kitelepülős eseményeket, de a véradók közül is sokan inkább otthon maradtak.
Annak ellenére, hogy az Országos Vérellátó Szolgálatnál (OVSZ) nem győzték hangsúlyozni: nincsenek veszélyben a véradásra jelentkezők, a vérvételeket a lehető legnagyobb körültekintéssel végzik. Közben a közösségi oldalakon elterjedt, hogy a véradóknál koronavírus-tesztet végeznek, ami fals információ volt, az OVSZ gyorsan közölte is: a hír nem igaz, aki csak teszteltetni akar, ne jelentkezzen véradásra.
Főleg, hogy a potenciális fertőzötteket igyekeztek kizárni a véradók közül, még ma sem jelentkezhet erre, aki az elmúlt 14 napban érkezett haza valamelyik "SÁRGA" vagy "PIROS" zónába sorolt országból (függetlenül attól, hogy vizsgálati eredményei alapján elhagyhatta a karantént), ha "ZÖLD" minősítésű országban tartózkodott összefüggően legalább 24 órát, illetve ha bármilyen olyan tünete van, ami akár Covid-19-re is utalhat.
Koronavírusra egyébként azért nem szűrik a jelentkezőket, mert a betegség cseppfertőzéssel terjed, vérátömlesztéssel nem adható tovább.
A laboratóriumban a levett vér vércsoportját és az esetleges fertőző vírusok, baktériumok, az úgynevezett fertőző ágensek jelenlétét vizsgálják: Hepatitis-B, Hepatitis-C, HIV, szifilisz.
A járvány első hulláma idején, amikor az egészségügy is takaréklángon működött, és csak sürgős esetben operáltak, a vértartalékok megcsappanása nem okozott problémát. Májustól viszont az élet és fokozatosan az egészségügy is újraindult, ismét több vérre van szükség.
A nyári hónapokban ugyan a kórházak amúgy sem működnek teljes kapacitással, a nem életmentő műtéteket ilyenkor általában halasztják, viszont ezzel párhuzamosan a szabadságolások, az oktatási szünet miatt amúgy is minden évben kevesebb a véradó.
Minden egység levett vérből háromféle vérkészítményt állítanak elő: vörösvérsejt-koncentrátumot, trombocita-koncentrátumot és friss fagyasztott plazmát. Ezeket akár három különböző beteg is megkaphatja, ezért a szlogen: Adj vért és ments meg három életet!
