Ungár Péter: tényleg sok fideszes van, aki homoszexuális
Az LMP országgyűlési képviselője szerint simán lehet arról beszélni, hogy „vannak olyan fideszes politikusok, akik annak ellenére, hogy homofób kampányt csinálnak, a szexuális szabadság mozgalmainak vívmányaival maguk is élnek”.
A Fidesz idén újra beindította az LMBTQ-ellenes kampányt, erre válaszul - főleg Márki-Zay Péter révén - már a nyár folyamán téma lett a politikusok, azon belül is a fideszes politikusok szexuális orientációja.
Márki-Zay egyrészt arról beszélt régóta, hogy a fideszesek közt van a legtöbb meleg, majd azt is mondta nem olyan rég, hogy a fél kormány meleg, sőt, célzást tett arra is, hogy esetleg Orbán Gáspár is az lehet.
Ez aztán megosztotta a magyar közbeszédet. Volt, aki szerint egyáltalán nem kéne erről beszélni, mert mindenkinek magánügy a szexuális orientációja, mások szerint a kormány melegellenes törvénykezése és propagandájának egyenes következménye, hogy a közbeszédben megjelent a téma.
Maga Márki-Zay azt mondta, hogy szerinte csak így lehet elejét venni a melegellenes kormánypropagandának, és szerinte olyan országra van szükség, ahol a fideszesek is vállalhatják a melegségüket.
Most Ungár Péter a Magyar Hangnak adott interjújában tett egy olyan megjegyzést, amely részben rímel arra, amit az ellenzék miniszterelnök-jelöltje mondott korábban.
Az LMP országgyűlési képviselője, aki jó ideje nyíltan vállalja a melegségét, ezt válaszolta egy kérdésre:
„Mint a homoszexuális világban eléggé jártas ember azt tudom mondani: tényleg sok fideszes van, aki homoszexuális.”
Az interjúban arról kérdezték Ungárt, hogy mit szól ahhoz, hogy Márki-Zay Péter Orbán Gáspár szexuális orientációját feszegette, illetve homoszexuálisnak nevezte a „fél kormányt”.
Ungár erre azt mondta, hogy „drámaian nem ért egyet” azzal, ahogyan Márki-Zay Orbán Gáspár orientációjáról beszélt, legitimnek tartja viszont arról beszélni, hogy „vannak olyan fideszes politikusok, akik annak ellenére, hogy homofób kampányt csinálnak, a szexuális szabadság mozgalmainak vívmányaival maguk is élnek”.
A Fidesz idén újra beindította az LMBTQ-ellenes kampányt, erre válaszul - főleg Márki-Zay Péter révén - már a nyár folyamán téma lett a politikusok, azon belül is a fideszes politikusok szexuális orientációja.
Márki-Zay egyrészt arról beszélt régóta, hogy a fideszesek közt van a legtöbb meleg, majd azt is mondta nem olyan rég, hogy a fél kormány meleg, sőt, célzást tett arra is, hogy esetleg Orbán Gáspár is az lehet.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Lehullott az álarc, a magyar tisztviselők már nem titkolják a zsarolást” – reagált az ukrán külügyminiszter Lázár János nyilatkozatára
Magyarország nyíltan beismerte, hogy a lefoglalt ukrán készpénz- és aranyszállítmányokat Kijev zsarolására használta. Ezt Andrij Szibiha nyilatkozta a magyar miniszter megszólalása kapcsán.
„Magyarország nyíltan beismerte, hogy a lefoglalt ukrán készpénz- és aranyszállítmányokat Kijev zsarolására használta” – közölte Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter, miután a magyar hatóságok lefoglaltak egy ukrán állami banki szállítmányt. Az ügy hátterében a Barátság kőolajvezeték leállása miatti feszültség áll, a magyar kormány pedig egy frissen elfogadott törvénnyel hatvan napra visszatartja a vagyont.
A Terrorelhárítási Központ múlt csütörtökön csapott le a szállítmányra, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal pedig pénzmosás gyanújával indított eljárást. A hét ukránt látványos akció keretében fogták el, a földre teperték őket, és símaszkot adtak rájuk. Az ukrán külügy szerint oroszul hallgatták ki őket, és telefonálni sem tudtak. Végül pénteken elengedték és kitoloncolták őket, egyikük ügyvédje szerint senkit nem gyanúsítottak meg. Az ukrán külügy is azt közölte, a pénzszállítókat tanúként hallgatták ki.
Lázár János egy gödöllői fórumán nyíltan összekötötte a lefoglalást a kőolajvezeték ügyével, amikor azt mondta: „nyilván a kőolajvezeték elzárásától nem volt független a lépésünk. Mert ha megzsarolnak minket, mégse lehetünk olyan hülyék, hogy hagyjuk magunkat.”
Később hozzátette, hogy „minél tovább tart a kőolajvezeték újranyitása, annál alaposabb vizsgálatra van szükség az ilyen kérdésekben.” A parlament eközben kedden elfogadott egy, az ukrán pénzszállítók ügyére szabott törvényjavaslatot. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal hatvan napot kapott a pénz hátterének vizsgálatára, addig a vagyon lefoglalva marad.
A Kyiv Independent tudósítása szerint Szibiha úgy reagált:
„Lehullott az álarc, a magyar tisztviselők már nem titkolják a zsarolást.”
Az ukrán külügyminiszter szerint „nyíltan beismerik, hogy túszokat ejtenek és pénzt lopnak azzal a céllal, hogy váltságdíjat követeljenek.” Szibiha a kezdetektől túszejtésről beszélt a hét ukrán előállítása kapcsán.
A pénzszállítók az ukrán Oscsedbank munkatársai voltak, a pénzt Ausztriából, a Raiffeisen Banktól hozták. Mindkét bank közölte, szabályosan jártak el, és az ukrán külügyminiszter is visszautasította a vádakat. A magyar kormány ugyanis azt állítja, Zelenszkij politikai döntése miatt nem működik még mindig a Barátság kőolajvezeték. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal hétfőn nem válaszolt azokra a sajtómegkeresésekre, amelyek a pénzmosás gyanújának alapját, a gyanúsítottak hiányát és a pénz visszatartásának jogalapját firtatták.
„Magyarország nyíltan beismerte, hogy a lefoglalt ukrán készpénz- és aranyszállítmányokat Kijev zsarolására használta” – közölte Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter, miután a magyar hatóságok lefoglaltak egy ukrán állami banki szállítmányt. Az ügy hátterében a Barátság kőolajvezeték leállása miatti feszültség áll, a magyar kormány pedig egy frissen elfogadott törvénnyel hatvan napra visszatartja a vagyont.
A Terrorelhárítási Központ múlt csütörtökön csapott le a szállítmányra, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal pedig pénzmosás gyanújával indított eljárást. A hét ukránt látványos akció keretében fogták el, a földre teperték őket, és símaszkot adtak rájuk. Az ukrán külügy szerint oroszul hallgatták ki őket, és telefonálni sem tudtak. Végül pénteken elengedték és kitoloncolták őket, egyikük ügyvédje szerint senkit nem gyanúsítottak meg. Az ukrán külügy is azt közölte, a pénzszállítókat tanúként hallgatták ki.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Telex: Éveken át Garancsi István cége szállította Magyarországon át az Ukrajnának szánt pénzt, ezt a hatóságok is tudták
A NAV pénzmosás gyanúja miatt foglalt le egy ukrán pénzszállítmányt az alacskai pihenőnél. Az akció egy eddig legális, a magyar hatóságok által is ismert milliárdos üzletágat sodorhat veszélybe.
Miközben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal pénzmosás gyanújával nyomoz a március 6-án az M0-s autóúton megállított ukrán pénzszállítók ügyében, kiderült, hogy évek óta a magyar hatóságok tudtával és közreműködésével zajlott rendszeres, legális készpénz- és aranyszállítás Ausztriából Ukrajnába, amelynek kulcsszereplője a Garancsi István érdekeltségébe tartozó Criterion Készpénzlogisztikai Kft. volt – írta a Telex.hu.
Március 6-án a magyar hatóságok két ukrán rendszámú pénzszállító autót kapcsoltak le az M0-s körgyűrű M4-es és M5-ös közötti szakaszán, az alacskai pihenőhelynél. A NAV pénzmosás bűncselekményének gyanújával indított eljárást, a kormány pedig pár nappal később rendeletbe foglalta, hogy a helyszínen nem volt tisztázható a vagyon jogcíme. Az ukrán állami Oscsadbank és az osztrák Raiffeisen ugyanakkor azt állítja, hogy egy teljesen legális, dokumentált bankközi szállításról volt szó Ausztriából Kijevbe.
A Telex szerint a háború 2022-es kitörése óta az ehhez hasonló pénzszállítmányok rendszeresen haladtak át Magyarországon. A Criterion általában hetente, de volt, hogy hetente többször is vitt nagy értékű szállítmányokat Bécsből az ukrán-magyar határhoz, mindezt a rendőrség és a NAV tudtával, sőt, közreműködésével.
Egy, a szállítások részleteit ismerő forrás így írta le a bejáratott gyakorlatot: „A Criterion munkatársai általában hajnalban mentek Bécsbe a pénzintézethez. Ők pakolták meg az autókat, aztán Budapestre jöttek és a cég központi telephelyén megint átpakolták a pénzt, és vitték Záhonyba, a határhoz. Oda mentek az ukránok és védett helyen pakolták át a pénzt és vitték tovább Kijevbe”.
A szállítmányokat fegyveres őrök és profi figyelők biztosították, esetenként az osztrák rendőrség segítségével. A NAV adatai szerint csak idén már 900 millió dollár, 450 millió euró és 146 kilogramm arany haladt át az országon ezen a módon.
Azt nem tudni, hogy a most lefoglalt szállítmányt miért nem a Criterion vitte. Az ágazatra rálátó források szerint elképzelhető, hogy a Raiffeisen nem kizárólag egy céggel dolgozott, így kerülhettek képbe az ukrán rendszámú járművek.
A hétfős személyzet egyik tagja Hennagyij Kuznyecov nyugalmazott vezérőrnagy volt, az Ukrán Biztonsági Szolgálat egykori tisztje.
A parlament nemzetbiztonsági bizottságának elnöke, a jobbikos Sas Zoltán „rendkívül szokatlannak” nevezte, hogy volt titkosszolgálati tisztek egy másik ország területén „ilyen méretű készpénzt és aranyat” szállítanak. Arató Gergely DK-s politikus azt a kérdést tette fel, hogy ha pénzmosás miatt nyomoz a NAV, akkor miért utasították ki az ukránokat. Farkas Örs polgári nemzetbiztonsági szolgálatokért felelős államtitkár közölte, a NAV-os nyomozást az ügyészség rendelte el,
a szállítókat pedig csak tanúként hallgatták ki, mert a pénzmosás esetében nem maga a pénz mozgatása a bűncselekmény.
A kialakult helyzet miatt a jövőben az ukrán bankok valószínűleg más útvonalat keresnek majd a készpénzszállítmányoknak, ami azt jelenti, hogy a magyarországi készpénz- és aranyszállítási üzletág potenciális bevételektől eshet el.
Miközben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal pénzmosás gyanújával nyomoz a március 6-án az M0-s autóúton megállított ukrán pénzszállítók ügyében, kiderült, hogy évek óta a magyar hatóságok tudtával és közreműködésével zajlott rendszeres, legális készpénz- és aranyszállítás Ausztriából Ukrajnába, amelynek kulcsszereplője a Garancsi István érdekeltségébe tartozó Criterion Készpénzlogisztikai Kft. volt – írta a Telex.hu.
Március 6-án a magyar hatóságok két ukrán rendszámú pénzszállító autót kapcsoltak le az M0-s körgyűrű M4-es és M5-ös közötti szakaszán, az alacskai pihenőhelynél. A NAV pénzmosás bűncselekményének gyanújával indított eljárást, a kormány pedig pár nappal később rendeletbe foglalta, hogy a helyszínen nem volt tisztázható a vagyon jogcíme. Az ukrán állami Oscsadbank és az osztrák Raiffeisen ugyanakkor azt állítja, hogy egy teljesen legális, dokumentált bankközi szállításról volt szó Ausztriából Kijevbe.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Hadházy Ákos: A Fidesz az eddigi csalással már verhető, de az oroszokkal újabb határokat léphetnek át
A független képviselő a közösségi oldalán vázolta fel a választás tétjét. Úgy látja, az ellenzéknek van esélye, de egy durvább orosz beavatkozás mindent felülírhat.
Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő a Facebookon reagált Magyar Péter egy korábbi megnyilvánulására, miszerint a Fidesz rájött, csak orosz segítséggel és választási csalással tud nyerni. Hadházy szerint a helyzetet másképp kell megfogalmazni.
Úgy látja,
„hogyha csak az eddigi szinten csalna a Fidesz, akkor most úgy tűnik, legyőzhető, de ha az oroszok besegítenek (besegítenek) és a hatalom újabb határokat lép át (átlép), akkor sajnos még előfordulhat, hogy magukat hirdetik ki győztesnek”.
A képviselő szerint az orosz beavatkozás ténye egyre nyilvánvalóbb, bár ebben nincs semmi meglepő. Állítja, az ellenzék elfogadta, hogy ilyen játékszabályokkal is vállalja a meccset, és szerinte a győzelem nem is lehetetlen. Hadházy posztja végén egy üzenetet fogalmazott meg.
„De az oroszoknak is meg kell üzenni, ahogyan Orbánnak is, de legfőképpen magunknak: ha az orosz kavarás és a már most is zajló választási csalás (állami propaganda) eredményeként a Fidesz mégis “győztesnek” hirdetné ki magát, azt egyszerűen nem lehet elfogadni”
– írta a képviselő.
Az elmúlt napokban Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke nyilvánosan felszólította Oroszországot, hogy tartózkodjon a 2026. április 12-i magyarországi országgyűlési választások befolyásolásától. A felhívás előzménye a VSquare oknyomozó portál cikke volt, amely európai nemzetbiztonsági forrásokra hivatkozva arról írt, a Kreml egy háromfős, GRU-hoz köthető csapatot küldött a budapesti orosz nagykövetségre Orbán Viktor hatalmon tartásának segítésére. A budapesti orosz nagykövetség ezt hivatalosan tagadta, a Fidesz frakcióvezetője, Kocsis Máté pedig valótlan híresztelésnek nevezte az értesüléseket.
Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő a Facebookon reagált Magyar Péter egy korábbi megnyilvánulására, miszerint a Fidesz rájött, csak orosz segítséggel és választási csalással tud nyerni. Hadházy szerint a helyzetet másképp kell megfogalmazni.
Úgy látja,
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Washington döntött: 80 milliárd forintot hajthat be a Mol a horvátokon, jöhetnek a foglalások
A döntés értelmében az amerikai hatóságok segíthetnek lefoglalni horvát állami eszközöket. Az újabb ítélet a legrosszabbkor jött a horvát félnek, mert a magyar-horvát viszony már eleve borzalmas, miközben Magyarország egyre jobban rászorul a horvátok együttműködésére.
Megerősítette egy washingtoni szövetségi bíró, hogy Horvátországnak ki kell fizetnie a Mol Nyrt. számára egy korábbi választottbírósági ítéletben megítélt, kamatokkal együtt nagyjából 236 millió dolláros (körülbelül 80 milliárd forintos) kártérítést.
Amennyiben Zágráb nem fizet, az amerikai hatóságok horvát állami vagyonelemeket, például az Egyesült Államokban landoló állami repülőgépet vagy a nagykövetség számláját is zárolhatják
A történet az INA horvát olajcég 2002-2003-as privatizációjával kezdődött, amikor a magyar Mol kisebbségi pakettet vehetett a cégben. A felek viszonya sosem volt zökkenőmentes, de 2009 januárjában a Mol – bár részesedése 50 százalék alatt maradt – irányítási jogot szerzett a horvát társaságban. Nem sokkal később Horvátországban lecserélődtek a politikai vezetők, Ivo Sanader korábbi kormányfőt leváltották, és büntetőeljárásokat indítottak ellene.
A horvát állam bíróságon támadta meg a Mollal kötött szerződéseket, és perbe fogta Hernádi Zsolt Mol-vezért azzal a váddal, hogy korrumpálta Sanadert. Hernádi ezt kategorikusan tagadta, a horvát állam azonban innentől feljogosítva érezte magát, hogy ne tartsa be a korábbi szerződéseket, például a 2009-es gázmegállapodást.
Horvátország és a Mol is kölcsönösen beperelték egymást. A horvátok Genfben, az ENSZ nemzetközi kereskedelmi bíróságán indítottak eljárást, a magyar fél pedig Washingtonban, a Világbank égisze alatt működő nemzetközi befektetésvédelmi bíróság előtt. A Mol azért kért kártérítést, mert Horvátország megszegte a horvát gázpiac liberalizációjával kapcsolatban tett kötelezettségvállalását.
A hosszú pereskedés végén gyakorlatilag mindenhol a Mol nyert.
Genfben a horvát korrupciós vádakkal szemben minden pontban a magyar félnek adtak igazat. Washingtonban szintén a Mol győzött, bár a választottbíróság a magyar cég mintegy 900 millió dolláros követelése helyett csak 200 millió dollárt tartott indokoltnak. Ez az összeg nőtt most a késedelmi kamatokkal 236 millió dollárra.
A horvát fél azonban nem fizetett, ezért a Mol külön eljárást kezdeményezett a végrehajtásra.
Ebben hozott most ítéletet Amir Ali bíró, aki megerősítette, hogy Horvátországnak fizetnie kell. Horvátország több érvvel is próbálkozott: a „szuverén mentelmi joggal” védekezett, vagyis azzal, hogy külföldi országokat nem lehet beperelni az Egyesült Államok bíróságai előtt. Ezt az érvet a bíró lesöpörte, mivel korábban éppen Horvátország egyezett bele egy szerződésben, hogy az amerikai székhelyű választottbírósági eljárás alá veti magát. Horvátország azzal is érvelt, hogy amióta ő is uniós tag, a két uniós államnak már nem Washingtonban, hanem uniós bíróság előtt kellene pereskednie. A bíró szerint azonban az Egyesült Államok bármely kerületi bírósága végrehajthatja a nemzetközi befektetésvédelmi bíróság határozatát.
Az újabb ítélet a legrosszabbkor jött a horvát félnek, mert a magyar-horvát viszony már eleve borzalmas, miközben Magyarország egyre jobban rászorul a horvátok együttműködésére. A most pervesztes Horvátország ugyanis a legnagyobb tulajdonosa annak a Janaf vezetéküzemeltető cégnek, amely jelenleg egyedül szállít Magyarország számára kőolajat.
Megerősítette egy washingtoni szövetségi bíró, hogy Horvátországnak ki kell fizetnie a Mol Nyrt. számára egy korábbi választottbírósági ítéletben megítélt, kamatokkal együtt nagyjából 236 millió dolláros (körülbelül 80 milliárd forintos) kártérítést.
Amennyiben Zágráb nem fizet, az amerikai hatóságok horvát állami vagyonelemeket, például az Egyesült Államokban landoló állami repülőgépet vagy a nagykövetség számláját is zárolhatják
