Két új miniszoborral gazdagodott Budapest, Kőbányán most először tűnnek fel a jellegzetes Kolodko-figurák. A Dreher Sörgyárak története ihlette a szobrászt a legújabb alkotások elkészítésekor.
A Dreher-család múltja regénybe illő, évszázadokon átívelő történet. Az 1854-ben alapított Kőbányai Serfőző Társaságot ma Dreher Sörgyárakként ismerjük, a sörfőzdét idősebb Dreher Antal virágoztatta fel saját találmánya, a ma Vienna Lágerként ismert sör révén. Ő kezdett sörgyártásba is Pesten, halála után pedig fia és unokája, ifjabb Dreher Antal és Dreher Jenő fejlesztette tovább a Kőbányai Sörgyárat, ami hamarosan az ország legnagyobb sörgyára lett.
„A Drehertől-Dreherig filozófiánk mentén a tavalyi 165 éves jubileumi évforduló fontos mérföldkő volt az életünkben, amely többek között egy rendhagyó kiállítást és sörtúrát is magába foglalt, most pedig a múzeum modernizálásával, felújításával folytatódik” – mondta Szabó Ibolya, a Dreher Sörgyárak vállalati kapcsolatok vezetője. Hozzátette:
„a különleges szobrokat a sörgyár története inspirálta és azok szorosan kapcsolódnak a sörgyártáshoz is. A miniszobrok a sörtúráink keretén belül kerülnek bemutatásra, a megújuló és a hamarosan újra megnyitó sörmúzeumunkkal együtt mutatjuk be őket a nagyközönségnek”.
A két miniszobor két ikonikus jelenetet mutat be. Ezekből az egyik a gyár udvarán egy valódi, korabeli söröshordón álló, Dreher Antalt ábrázoló szobor, kezében a jellegzetes sétapálcájával, a háttérben pedig Európa egyik legszebb főzőháza látható. A gyár előtt található a másik szobor, amely egy valódi mészkőhídon álló olyan söröskocsit ábrázol, amelyet két dreheres ló húz.
„A sörgyár hangulata és története azonnal megérintett, amikor bejárhattam pincétől a padlásig, láttam az Eiffel-iroda által tervezett „léhűtő” padlást, a 100 éves Zsolnai csempéket, a söröslovakat, a százéves hordókat. Azért pedig külön örültem a felkérésnek, mert így most már Kőbányán, Budapest mértani közepén is megjelenhetnek a szobraim”
– mondta el a szobrokat megálmodó és elkészítő Kolodko Mihály.
„Célunk, hogy ezekkel a fejlesztésekkel mi is erősítsük Kőbánya bekapcsolódását Budapest turisztikai életébe, és a sörrajongók, illetve a sörtörténet iránt érdeklődőknek bemutassuk a Dreher múltját és jelenét” – tette hozzá Szabó Ibolya.
Két új miniszoborral gazdagodott Budapest, Kőbányán most először tűnnek fel a jellegzetes Kolodko-figurák. A Dreher Sörgyárak története ihlette a szobrászt a legújabb alkotások elkészítésekor.
A Dreher-család múltja regénybe illő, évszázadokon átívelő történet. Az 1854-ben alapított Kőbányai Serfőző Társaságot ma Dreher Sörgyárakként ismerjük, a sörfőzdét idősebb Dreher Antal virágoztatta fel saját találmánya, a ma Vienna Lágerként ismert sör révén. Ő kezdett sörgyártásba is Pesten, halála után pedig fia és unokája, ifjabb Dreher Antal és Dreher Jenő fejlesztette tovább a Kőbányai Sörgyárat, ami hamarosan az ország legnagyobb sörgyára lett.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Az első Budapest100-on több mint 10 évvel ezelőtt vettem részt. A Várnegyed egyik házát látogattam meg, ez volt az első alkalom, hogy megtapasztaltam, milyen érzés belépni egy százéves, addig zárt, csak a lakók által ismert világba. Éppen ezért külön öröm számomra, hogy a Budapest100 idén visszatér gyökereihez, és - 10 tematikus év után - ismét a százéves "szülinapos" házakat ünnepli.
Mi már bejutottunk 4 izgalmas múltú házba, ami benneteket is nyitott kapukkal vár a Budapest100 hétvégéjén május 9–10. között. Mutatjuk, mi vár rád, és eláruljuk azt is, melyik volt Orbán Viktor első budapesti lakása.
A Budapest100 program 2011-ben indult a Blinken OSA Archivum és a KÉK kezdeményezésére, eredetileg az éppen százéves házak ünnepeként.
2026. május 9–10. között immár 16. alkalommal rendezik meg a Budapest100 nyitott házak fesztiválját, ahol idén 1916 és 1926 között épült lakóházakat és intézményeket ünnepli, köztük azokat a „szülinaposokat” is, amelyek az elmúlt években kimaradtak a programból.
Az első világháborút követő lakhatási válság enyhítése érdekében Budapest Székesfőváros lakásépítésekbe kezdett 1925-ben. Ennek eredményeként született meg 1926-ban a Vajda Péter utca 43. a-b impozáns, kislakásos bérháza a 8. kerületi Tisztviselőtelep és a Ganz-negyed határán.
Első lakói fővárosi tisztviselők voltak, a legfelső szinten kialakított műteremlakásokba pedig szobrászok, festők költöztek.
Az épület azzal is büszkélkedhet, hogy négy polgármester is lakott benne, illetve egy jelenleg is a lakója.
A ház önkéntese elmesélte azt is, hogy az épület a mai napig a környék egyik legmenőbb lakóhelyének számít, ahol az összetartó közösség annyira ragaszkodik a helyhez, hogy a lakások gyakran a lakók között, belső cserékkel találnak új gazdára.
Következő állomásunk a Mester utca 33–35. szám volt, amelyet a kislakásépítési program keretében Budapest Székesfőváros építtetett 1926-ban. A komfortos, többségében háromszobás lakások első bérlői tisztviselők és hivatalnokok voltak.
A házat Kismarty-Lechner Jenő tervezte, aki az eklektikus, historizáló épületbe több magyaros motívumot is beemelt: három lépcsőházában szép kovácsoltvas korlátok, liftház és belső udvar teszi karakteressé az épületet.
A ház helyén egykor a Strobentz vegyészeti és festészeti gyár festék- és víztartó medencéi álltak, valamint egy gőzgép, amely innen szivattyúzta a vizet a gyár számára.
Érdekesség, hogy az épület szuterénjének egy részében eredetileg tüdőgondozó működött, rendes váróval, vizsgálóval, laborral és röntgennel – mindez a 20-as évek közepén, amikor Budapesten kiemelkedően magas volt a tüdővészben elhunytak száma.
Voltak viták arról, bölcs dolog-e egy lakóházba beengedni tüdőbeteg embereket. A tüdőgondozó utcafronti bejáratai és az utcára kihelyezett köpőcsészék azonban úgy tűnik, megoldást jelentettek a problémára.
A ház önkéntese megosztotta velünk azt is, hogy
a 4. emelet 48. lakás volt Orbán Viktor első pesti lakása.
Következő helyszínünk a Régi posta utca 7–9. volt, amely 1923–1925 között épült Székely Béla építész tervei alapján. Az eredetileg iroda- és üzletházként funkcionáló épület félköríves kapunyílása egy nyitott belső udvarba vezet, ahol az utcafronton és a földszinten kialakított üzlethelyiségek kaptak helyet.
Ezekben a terekben ma is több nagy múltú vállalkozás működik, köztük a Gomb bolt, a Dán szűcs, valamint a Gallwitz pipa- és sétabotszaküzlet.
Az egykori harmincegynéhány négyzetméteres irodákat időközben lakásokká alakították, melyek megőrizték kis méretüket. A jó lokációval együtt ez is hozzájárul ahhoz, hogy a házban a lakások mintegy 90%-át rövid távra adják ki, így az épület gyakorlatilag egy „élő Airbnb-házként” működik, folyamatosan változó lakóforgalommal.
Sétánkat az Erzsébet téri Al Habtoor Hotelben zártuk, amely egykor az Adria Biztosító Társulat székházaként épült. A tervpályázatot Tőry Emil és Pogány Móric nyerte meg, az épület azonban az első világháború miatt csak öt évvel később, 1918-ra készülhetett el.
Az eredeti elképzelések szerint egy nagyméretű torony is került volna az épületre, ez azonban végül nem valósult meg. Az irodák mellett a földszinten elegáns üzletek működtek, köztük Kraszner Lajos divatszalonja.
A homlokzatot Ligeti Miklós biztosítással kapcsolatos allegorikus szobrai díszítették, például Szent Flórián alakjával, amely a tűzkár-biztosítást szimbolizálja. A második világháború pusztítása után ezeket azonos témájú alkotásokkal pótolták.
A második világháborút követően az épület évtizedekig a Budapesti Rendőr-főkapitányság használta. A földszinten kihallgatóhelyiségeket és fogdákat is kialakítottak.
Az épület az ezredfordulótól luxusszállodaként működik, ahol sok híresség megfordult. Budapesti látogatása során itt szállt meg ifj. George W. Bush is.
A legenda szerint azért esett a választás erre a szállodára, mert ha menekíteni kellett volna az elnököt, akkor az épület sík tetején egy helikopter is le tudott volna szállni.
A május 9–10-én megrendezett Nyitott Házak Hétvégéjének részletes programját a szervezők április 22-én teszik közzé a Budapest100 honlapján. A nyomtatott programfüzetet beszerezheted többek közt a Kortárs Építészeti Központban és a Blinken OSA Archivumban.
A Budapest100 minden programja ingyenes. A regisztrációköteles programokra április 23-tól tudsz jelentkezni, de a legtöbb program regisztráció nélkül látogatható, így bárki csatlakozhat a város legnagyobb születésnapi ünnepéhez.
Az első Budapest100-on több mint 10 évvel ezelőtt vettem részt. A Várnegyed egyik házát látogattam meg, ez volt az első alkalom, hogy megtapasztaltam, milyen érzés belépni egy százéves, addig zárt, csak a lakók által ismert világba. Éppen ezért külön öröm számomra, hogy a Budapest100 idén visszatér gyökereihez, és - 10 tematikus év után - ismét a százéves "szülinapos" házakat ünnepli.
Mi már bejutottunk 4 izgalmas múltú házba, ami benneteket is nyitott kapukkal vár a Budapest100 hétvégéjén május 9–10. között. Mutatjuk, mi vár rád, és eláruljuk azt is, melyik volt Orbán Viktor első budapesti lakása.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Eltűnnek a parkolóautomaták Budapestről, 25 százalékkal drágul a parkolás júliustól
A Fővárosi Közgyűlés döntése alapján július 1-től kivonják a forgalomból a parkolóautomatákat, a díjak pedig egységesen 25 százalékkal nőnek. A városvezetés a lépést a rendkívül magas üzemeltetési költségekkel indokolta, ami egyes kerületekben a bevétel 60-70 százalékát is elviszi.
Július 1-től új korszak kezdődik a budapesti parkolásban: a főváros leszereli az összes parkolóautomatát, ezzel párhuzamosan pedig 25 százalékkal megemeli a várakozási díjakat. Az autósoknak szinte teljesen át kell állniuk a digitális fizetésre, a készpénzes opció csak erősen korlátozott formában marad meg. A változás értelmében júliustól az A zónában 600 forint helyett 800 forintba kerül majd egy óra parkolás munkanapokon 8 és 22 óra között. A B zónában 450-ről 600 forintra emelkedik a díj este 8-ig, míg a C zónában 300-ról 400 forintra, a D zónában pedig 200-ról 300 forintra nő az óránkénti tarifa, mindkét zónában reggel 8 és délután 6 között. A fizetési zónákat jelző táblákat a jelenlegi 250 méter helyett sűrűbben, 75 méterenként helyezik majd ki. A parkolási díjat a különféle ismert mobiltelefonos applikációkon vagy SMS-ben lehet majd kiegyenlíteni. A BudapestGO parkolási funkciójának fejlesztése egyelőre csúszik.
Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója szerint a pályázatra a rendelkezésre álló keretösszeget jelentősen meghaladó ajánlatok érkeztek, így az egy későbbi fejlesztés része lesz.
Emiatt a korábban tervezett, BudapestGO-n keresztüli fizetéshez vagy BKK-bérlethez kötött 25 százalékos kedvezmény sem lesz elérhető az applikáció elkészültéig. A digitális fizetést némileg olcsóbbá teszi, hogy a kormány március 16-tól eltörölte a mobilparkolás kényelmi díját. A készpénzes fizetés lehetőségét a főváros csak szűkített formában tartaná fenn. A javaslat szerint a kerületi parkolásüzemeltetési irodákban lehetne utólag, 24 órán belül befizetni egy fix, háromórás díjat. Aki ezt a határidőt lekési, már pótdíjat kap. A javaslatot a Klímavédelmi, Közlekedési és Városfejlesztési Bizottság már támogatta, a végső szót a Fővárosi Közgyűlés mondja ki tavaszi ülésén. A városvezetés az automaták kiiktatását a kiugróan magas üzemeltetési költségekkel indokolta – írta a Népszava. Kiss Ambrus a fővároshoz beérkező kerületi beszámolók alapján arról beszélt, hogy a rendszer fenntartása abszurd összegeket emészt fel. „Akad olyan kerület, ahol évi bruttó 100 millióba kerül az üzemeltetés. A parkolóóra ugyanakkor jelentős, de nem egyedüli része a költségeknek. A parkolási kiadások kerületenként nézve átlagosan 60-70 százalékát viszik el a bevételnek” – mondta a főigazgató.
A reformcsomag korábbi vitáiban felmerült a hétvégi díjfizetés bevezetésének ötlete is, ezt a javaslatot azonban a közgyűlés végül nem szavazta meg.
A mostani változásokat további szigorítások követik: 2027. január 1-től megszűnik a zöld rendszámos autók ingyenes parkolása Budapesten.
Ugyanettől a naptól büntetőtarifát vezetnek be a nagy tömegű járművekre: a 2000 kilogrammnál nagyobb saját tömegű személyautóknak kétszeres parkolási díjat kell majd fizetniük.
A fővárosi rendelet minden kerületre kötelező érvényű, így hiába aggódik több önkormányzat a hatályos üzemeltetési szerződéseik felmondása miatt, a jogszabályváltozásra hivatkozva ezek lezárhatók. Tavaly 14 kerületben összesen 3331 parkolóautomata működött, ezek július 1-jétől nem üzemelhetnek tovább.
Július 1-től új korszak kezdődik a budapesti parkolásban: a főváros leszereli az összes parkolóautomatát, ezzel párhuzamosan pedig 25 százalékkal megemeli a várakozási díjakat. Az autósoknak szinte teljesen át kell állniuk a digitális fizetésre, a készpénzes opció csak erősen korlátozott formában marad meg. A változás értelmében júliustól az A zónában 600 forint helyett 800 forintba kerül majd egy óra parkolás munkanapokon 8 és 22 óra között. A B zónában 450-ről 600 forintra emelkedik a díj este 8-ig, míg a C zónában 300-ról 400 forintra, a D zónában pedig 200-ról 300 forintra nő az óránkénti tarifa, mindkét zónában reggel 8 és délután 6 között. A fizetési zónákat jelző táblákat a jelenlegi 250 méter helyett sűrűbben, 75 méterenként helyezik majd ki. A parkolási díjat a különféle ismert mobiltelefonos applikációkon vagy SMS-ben lehet majd kiegyenlíteni. A BudapestGO parkolási funkciójának fejlesztése egyelőre csúszik.
Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója szerint a pályázatra a rendelkezésre álló keretösszeget jelentősen meghaladó ajánlatok érkeztek, így az egy későbbi fejlesztés része lesz.
Emiatt a korábban tervezett, BudapestGO-n keresztüli fizetéshez vagy BKK-bérlethez kötött 25 százalékos kedvezmény sem lesz elérhető az applikáció elkészültéig. A digitális fizetést némileg olcsóbbá teszi, hogy a kormány március 16-tól eltörölte a mobilparkolás kényelmi díját. A készpénzes fizetés lehetőségét a főváros csak szűkített formában tartaná fenn. A javaslat szerint a kerületi parkolásüzemeltetési irodákban lehetne utólag, 24 órán belül befizetni egy fix, háromórás díjat. Aki ezt a határidőt lekési, már pótdíjat kap. A javaslatot a Klímavédelmi, Közlekedési és Városfejlesztési Bizottság már támogatta, a végső szót a Fővárosi Közgyűlés mondja ki tavaszi ülésén. A városvezetés az automaták kiiktatását a kiugróan magas üzemeltetési költségekkel indokolta – írta a Népszava. Kiss Ambrus a fővároshoz beérkező kerületi beszámolók alapján arról beszélt, hogy a rendszer fenntartása abszurd összegeket emészt fel. „Akad olyan kerület, ahol évi bruttó 100 millióba kerül az üzemeltetés. A parkolóóra ugyanakkor jelentős, de nem egyedüli része a költségeknek. A parkolási kiadások kerületenként nézve átlagosan 60-70 százalékát viszik el a bevételnek” – mondta a főigazgató.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Vitézy Dávid bemutatta a Pesti Fonódó terveit, a Nyugati téri felüljárót is elbontanák – Az ötletek máris hatalmas vitát kavartak
Vitézy Dávid bemutatta a Pesti Fonódó villamoshálózat első terveit, amelyek a Deák és a Lehel tér közötti szakaszt építenék át. A fejlesztés átszállásmentes kapcsolatot teremtene többek között Újpest, Angyalföld és a déli vonalak között.
Vitézy Dávid a közösségi oldalán arról írt, hogy elkészültek a Bajcsy-villamos, vagyis a Pesti Fonódó villamoshálózat első tervei. Bejegyzése szerint „hétfőn a szakbizottság elé visszük a Bajcsy-Zsilinszky úti villamosvonal, azaz a Pesti fonódó villamoshálózat koncepcionális terveit, hogy az engedélyezési tervek elkészítéséhez szükséges főbb döntések megszülessenek.”
Állítása szerint nagyon jó döntésnek bizonyult, hogy a Fővárosi Közgyűlés 2024 végén a javaslatukra úgy döntött, a befagyasztott uniós források ellenére saját pénzből megkezdik a tervezést. Úgy véli, „így viszont lehetséges, hogy az új kormány által visszaszerzett uniós pénzekből ez a fejlesztés meg is valósulhasson.”
Vitézy Dávid régóta hisz abban, hogy „forrásokat szerezni leginkább kész, azonnal megvalósítható tervekkel lehet; ennek hiányában legfeljebb elvi vitát lehet folytatni a pénzek elosztásáról, ami általában nem vezet sehova.”
Beszámolója szerint a BKK-nál és a tervezőknél gőzerővel zajlik a munka, és „mindezt sok év semmittevés után, alig néhány hónap alatt értük el”.
A Pesti Fonódó a Deák tér és a Lehel tér közötti hiányzó szakasz megépítésével valósulhat meg, amely szerinte „Angyalföld, Rákosrendező, Újpalota és Újpest térségéből is átszállásmentes belvárosi és budai kapcsolatokat biztosítana”.
Vitézy Dávid elmondása alapján: gyakorlatilag össze tudnának forrasztani egy egységes hálózatba „délről a 47-es és 49-es vonalat, valamint az új Műegyetem rakparti ágról érkező egyik vonalat, - északról a 12-es, a 14-es és a Szegedi úti felüljáró megépülte esetén Rákosrendezőn át az egyik Újpalota (69-es) felől érkező vonalat”.
Azt állítja, a változás hatása a Budai Fonódóéhoz lenne hasonló, ahol „minden vártnál többen használják az összekötött vonalakat, mióta nem sok átszállással lehet csak utazni Budán.” A modellezés szerint az új szakaszon 44-49 ezer napi utassal számolnak, és a fejlesztéssel naponta 2500 órát takarítanának meg a budapestieknek.
„Ez azt jelenti, hogy ez a beruházás kb. 90 évnyi várakozási időt spórol meg az utasoknak évente” – írta.
Vitézy Dávid azt is közölte, hogy Karácsony Gergellyel közösen a következőket javasolják a bizottságnak:
• „a Bajcsy-Zsilinszky úton a villamospálya körül zöldsáv is létesüljön, új fákkal, folytatva a Károly körút 13 évvel ezelőtti átalakítását, a kerékpárosok nem zavarják majd a gyalogosokat tovább a járdán, faltól falig megújul ez a fontos belvárosi főút,
• Nyugati téren tüntessük el a ronda és teljesen felesleges felüljárót, a buszvégállomás és a parkoló helyett zöld köztér létesül, a Váci úton a javaslatunk szerint a villamos szélső vezetésben halad majd a bevásárlóközpont mellett füves vágányon,
• a Lehel téren szűnjön meg az, hogy a templom egy aszfalttenger közepén áll, legyen valódi köztér a piac előtt a villamosvégállomás helyett.”
Bejegyzését azzal zárta, hogy rengeteg munka van még hátra, a látványtervek sem véglegesek, mert „számos részlet a továbbtervezés során kerül majd a helyére, most a koncepcionális irányokat fogjuk eldönteni a hétfői bizottsági ülésen, utána folytatódik a munka tovább”.
A politikus bejegyzéséhez máris rengeteg komment érkezett, és óriási vitát váltott ki. Többen kifogásolják, hogy így kevesebb autó tud majd közlekedni erre, ami szerintük még nagyobb dugót okozhat. Mások szerint felesleges a villamos, mert ezen a vonalon közlekedik a metró is. Ugyanakkor van aki üdvözli az ötletet, hogy több lesz a zöld felület és kényelmesebb lesz a gyalogosoknak, kerékpárosoknak a környék.
Vitézy Dávid a közösségi oldalán arról írt, hogy elkészültek a Bajcsy-villamos, vagyis a Pesti Fonódó villamoshálózat első tervei. Bejegyzése szerint „hétfőn a szakbizottság elé visszük a Bajcsy-Zsilinszky úti villamosvonal, azaz a Pesti fonódó villamoshálózat koncepcionális terveit, hogy az engedélyezési tervek elkészítéséhez szükséges főbb döntések megszülessenek.”
Állítása szerint nagyon jó döntésnek bizonyult, hogy a Fővárosi Közgyűlés 2024 végén a javaslatukra úgy döntött, a befagyasztott uniós források ellenére saját pénzből megkezdik a tervezést. Úgy véli, „így viszont lehetséges, hogy az új kormány által visszaszerzett uniós pénzekből ez a fejlesztés meg is valósulhasson.”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Fotógaléria: megnéztük, milyen lett az MTA-székház több tízezer LEGO-elemből
A látványos projektet mi is megnéztük az MTA „200 év kincsei” kiállításán, ahol a makett mellett egészen kivételes történelmi relikviák is várják a látogatókat.
Egészen különleges látvány fogadja azokat, akik betérnek a Magyar Tudományos Akadémia megújult székházába: az ikonikus épület ezúttal nemcsak eredeti formájában, hanem egy aprólékosan kidolgozott LEGO-makettként is „életre kel”. A több mint 60 ezer kockából készült alkotás az MTA200 jubileumi programsorozat egyik legizgalmasabb vállalása, amely egyszerre játékos, látványos és meglepően elgondolkodtató módon idézi meg az intézmény múltját.
Mi is ott jártunk, közelről megnéztük a különleges makettet, és bejártuk az „MTA 200 év kincsei” című kiállítást is, amely még gazdagabb kontextusba helyezi ezt a rendhagyó alkotást.
A projekt a Fiatal Kutatók Akadémiájának kezdeményezésére valósult meg, a megtervezésében pedig Dóczy Balázs LEGO-építőmester működött közre. Az ő tervei alapján készült el az 1:75 méretarányú modell, amely nemcsak méreteiben, hanem részleteiben is lenyűgöző: a klasszicista homlokzat elemei, a korinthoszi oszlopok, az íves ablakok és a díszítőmotívumok mind visszaköszönnek a kockákból felépített változaton. Ha közelebb hajolunk, még a szobrok és a szfinxek is felismerhetők, sőt felülről a belső udvar is láthatóvá válik, ami külön izgalmas perspektívát ad az épületnek.
Közösségi élmény, amelybe a diákok is bekapcsolódtak
A makett azonban nemcsak egy látványos installáció, hanem egy valódi közösségi alkotás eredménye.
A több mint 60 ezer elemből álló építmény 195 különálló modulból áll, amelyek egy részét a Középiskolai MTA Alumni Program diákjai rakták össze.
Így a fiatalok nemcsak szemlélői, hanem aktív résztvevői lettek az építésnek, miközben játékos formában ismerkedhettek meg az Akadémia történetével és szerepével.
A 94×120 centiméter alapterületű, 60 centiméter magas makett elkészítése nagyjából egy hetet és mintegy 150 munkaórát vett igénybe, az utolsó simításokra pedig 2026. április 17-én került sor. Ekkor diákok, kutatók és önkéntesek együtt dolgoztak az utolsó részleteken, ami nemcsak az építés lezárását jelentette, hanem egy közös élményt is, amelyben minden résztvevő hozzátehette a saját „kockáját” az egészhez.
Ez a gondolat egyébként nem véletlen:
a kezdeményezés tudatosan reflektál arra, hogy az MTA székháza a 19. században közadakozásból épült fel, vagyis a társadalom széles rétegeinek összefogása hozta létre.
A LEGO-projekt ezt a történelmi példát idézi meg mai formában, ahol a közösségi munka és az együtt gondolkodás válik az alkotás legfontosabb elemévé.
Időutazás a „200 év kincsei” kiállításon
Mi pedig nemcsak a makettet néztük meg, hanem bejártuk az „MTA 200 év kincsei” című kiállítást is, ahol a LEGO-alkotás méltó környezetbe került. A tárlat igazi időutazás: egyetlen térben találkozhatunk a magyar kultúra és tudomány meghatározó relikviáival.
Látható például egy lap a világ egyik első nyomtatott könyvéből, egy darab Hunyadi Mátyás híres corvinái közül, de itt őrzik a Szózat eredeti kéziratát is, amely Vörösmarty Mihály munkája.
Különösen izgalmasak azok a személyesebb tárgyak és dokumentumok, amelyek közelebb hozzák az irodalmi és történelmi alakokat. Arany JánosKapcsos könyve mellett Petőfi Sándor relikviái is helyet kaptak, miközben Madách ImreAz ember tragédiája című művének eredeti kézirata is megtekinthető – ráadásul Arany megjegyzéseivel együtt. A későbbi korszakokat idézik meg Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezsővagy József Attila művei, amelyek egymás mellé helyezve egészen új nézőpontból mutatják meg a köztük húzódó feszültségeket és párbeszédeket. Az egyik legerősebb pontja a kiállításnakRadnóti Miklós emlékezete: a Bori notesz – amely közel két éven át a föld alatt rejtőzött – megrendítő közelségbe hozza a költő utolsó időszakát.
A székház harmadik emeletén a portrégaléria is külön világot nyit meg. A falakon sorakoznak többek között Széchenyi István, Kazinczy Ferenc, Kölcsey Ferenc, Deák Ferenc vagy Eötvös József arcképei, amelyek nemcsak esztétikai élményt adnak, hanem arról is mesélnek, hogyan alakult ki az a nemzeti emlékezet, amelyben ezek az alakok ma is meghatározó szerepet játszanak.
A kiállítás ráadásul kifejezetten nyit a fiatalok felé is: diákcsoportokat múzeumpedagógiai programok várnak, a tanárok pedig akár rendhagyó irodalom- vagy történelemórát is tarthatnak a vitrinek között – nem mindennapi élmény lehet például a Szózatról úgy beszélni, hogy közben ott van előttünk az eredeti kézirat.
A tárlat az MTA Könyvtár és Információs Központ, valamint az MTA Művészeti Gyűjtemény anyagából válogat, és ritkán látható kincseket tesz elérhetővé a nagyközönség számára.
Nézd meg képgalériánkat a kiállításról:
A történet folytatódik
Ebben a közegben a LEGO-ból épült székház még inkább új jelentést kap: nemcsak egy kreatív installáció, hanem egyfajta híd múlt és jelen között. Miközben a vitrinekben évszázadok történetei sorakoznak, a makett azt mutatja meg, hogyan lehet mindezt mai eszközökkel, élményszerűen továbbadni a következő generációnak.
A közös építés ráadásul nem zárult le a makett elkészültével: 2026 őszén újabb alkalmak kapcsolódnak a kezdeményezéshez, ahol ismét középiskolások kapcsolódhatnak be az alkotás folyamatába.
Ezek a közösségi napok a Fiatal Kutatók Akadémiája MTA200-as programjainak kiemelt eseményei, amelyek egész évben igyekeznek bevonni a fiatalokat az Akadémia életébe, a bicentenáriumi rendezvénysorozat pedig 2026 decemberében zárul majd az FKA saját ünnepi hónapjával.
Az építési napok részletei a Középiskolai MTA Alumni Program honlapján lesznek elérhetők,
a már elkészült alkotást pedig bárki megnézheti: az év végéig az „MTA 200 év kincsei” kiállítás látogatói testközelből is megcsodálhatják a több tízezer LEGO-kockából összeálló székházat.
Egészen különleges látvány fogadja azokat, akik betérnek a Magyar Tudományos Akadémia megújult székházába: az ikonikus épület ezúttal nemcsak eredeti formájában, hanem egy aprólékosan kidolgozott LEGO-makettként is „életre kel”. A több mint 60 ezer kockából készült alkotás az MTA200 jubileumi programsorozat egyik legizgalmasabb vállalása, amely egyszerre játékos, látványos és meglepően elgondolkodtató módon idézi meg az intézmény múltját.
Mi is ott jártunk, közelről megnéztük a különleges makettet, és bejártuk az „MTA 200 év kincsei” című kiállítást is, amely még gazdagabb kontextusba helyezi ezt a rendhagyó alkotást.
A projekt a Fiatal Kutatók Akadémiájának kezdeményezésére valósult meg, a megtervezésében pedig Dóczy Balázs LEGO-építőmester működött közre. Az ő tervei alapján készült el az 1:75 méretarányú modell, amely nemcsak méreteiben, hanem részleteiben is lenyűgöző: a klasszicista homlokzat elemei, a korinthoszi oszlopok, az íves ablakok és a díszítőmotívumok mind visszaköszönnek a kockákból felépített változaton. Ha közelebb hajolunk, még a szobrok és a szfinxek is felismerhetők, sőt felülről a belső udvar is láthatóvá válik, ami külön izgalmas perspektívát ad az épületnek.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
