Trump virágcsokrát inkább nem tartotta meg – ilyen volt Diana hercegné utolsó születésnapja

Rendőrök, tűzoltók és mentők lepték el szerda délelőtt Galla Miklós dunaharaszti otthonát, ahonnan a humoristát végül kórházba szállították, ám a Blikk információi szerint szerencsére nincs komoly baja, és már otthonában pihen.

A helyi Rendészeti Iroda munkatársai szűkszavúan megerősítették, hogy tudnak a művész hazatéréséről, de további részleteket csak a rendőrség árulhat el. A helyi rendőrőrsön nem adtak információt, a Szigetszentmiklósi Rendőrkapitányság pedig nem reagált a lap megkeresésre.

Egy közeli szomszéd szerint azonban Galla már szerda este hazatért.

– mondta a hölgy. „Az előző nap eseményei minden bizonnyal megviselték és szerintem egész nap alszik, mert nem volt mozgás a ház körül.”

Geszti Péter a Facebookon fejtette ki véleményét a világban zajló háborúkról, a nagyhatalmi politikáról és a magyarországi félelemkeltésről. Bejegyzését egy gondolatkísérlettel indítja, amely szerint ha a hazugságokból hidat lehetne építeni, az emberiség már a Holdon sétálna, és a nemzetek már nemcsak a földi, hanem a holdi területekért is harcolnának.

Geszti felidéz egy Stanley Kubricknak tulajdonított mondást, miszerint a nagy nemzetek gengszterként, a kicsik pedig prostituáltként viselkednek. Ezt csúf és sértő megállapításnak nevezi, de hozzáteszi, hogy van benne némi igazság. Szerinte „simlis gazemberek, népszerű idióták, megszállott fundamentalisták verik szét (újra) a világ rendjét, ami sosem volt ugyan teljesen igazságos, de a hidegháborút követő globalizálódó kor kölcsönös előnyökre törekvő diplomáciájának igenis volt jelentősége. Visszafogta valamennyire a nagyhatalmakat, és esélyt adott a kisebb államoknak, hogy ne csak önérzetük legyen, hanem mozgásterük is”.

Úgy véli, ennek a korszaknak vége, „game over”, a rakéták elszabadultak. Azt írja, a „nagy gangek főnökei” a háborúkat saját bűneik eltakarására használják, míg a „kis bandafőnökök” úgy viselkednek, hogy a nagyoknak megérje felbérelni őket.

Hangsúlyozza, hogy bár Ukrajna a szomszédban küzd a létéért, a többi konfliktusgóc, mint Venezuela, Tajvan vagy Irán, távol van. Itthon szerinte a józan eszünkért küzdünk, amit a választások közeledtével beindult „kommunikációs szőnyegbombázás” és félelemkeltés nehezít.

Geszti Péter szerint minél nagyobb a zaj és a háborús hisztéria, annál nyugodtabbnak kell maradni és annál inkább kell józanul gondolkodni. Úgy fogalmaz: „Minél buflákabb hazugságokkal jönnek, annál inkább emlékezni kell rá, hogy az Európai Unióhoz tartozunk, a NATO tagjai vagyunk, minket nem fognak megtámadni, mert egy erős szövetség véd minket.” Azt tanácsolja, hogy maradjunk higgadtak és gyanakvóak, mert aki lihegve akar segíteni tüzet oltani, jó eséllyel maga gyújtotta ránk a házat.

A posztban kitér a kritikus infrastruktúra védelmére is. Álláspontja szerint valóban szükség lenne rá, de nem a katonai értelemben.

Zárásként a belső béke, a „Nyugalom Tengere” megóvására szólít fel, és Mahatma Gandhitól idéz.

A budapesti Rózsadombon álló, egykor hírhedt Tasnádi-villának februárban önkényes lakója akadt: Fülöp cica a szomszédból költözött be az üresen álló épületbe. Gazdája két hétig kétségbeesetten kereste, miután az állat eltűnt. „Február 5-én délután vettem észre, hogy Füli nem jött haza” – mesélte a környéket teleplakátoló tulajdonos. A fordulatot az hozta el, amikor a villa jelenlegi, idős tulajdonosa egy véletlen bejárás során megtalálta a macskát az épületben - írta a Blikk.

– mondta a gazdája.

Az állat túlélését a temperáló fűtés és a talált víz segítette, de a kényszerű diéta megviselte. „Viszont nagyon lefogyott, most figyelnem kell az etetésére, nehogy a kéthetes koplalás után pont a nagy adag étel viselje meg a gyomrát.”

– tette hozzá a szomszéd.

Az egykori luxusnak mára nyoma sincs: a kertet eluralta a gaz, az egykor fekete márvánnyal borított medence faláról lepotyogott a burkolat, az előtér pedig teljesen üres. A villát 1999-ben Tasnádi Péter cége, a Hotex Kft. építtette, majd ellenszolgáltatás nélkül a vállalkozónak ajándékozta. Az ügylet miatt a hatóság 248 millió forintos adóhiányt állapított meg, bár Tasnádit később az adócsalás vádja alól jogerősen felmentették. A vállalkozó összesen közel 16 évet töltött börtönben különböző ügyek miatt, 2016-os szabadulásakor már nyoma sem volt a fényűzésnek.

Korábban 850, majd 600 millió forintért is kínálták, most épp 1,2 milliárd forintért keresi új gazdáját. A hirdetés szerint a 887 négyzetméteres, négyszintes, 11 hálószobás, liftes épület „esztétikai felújítást igényel”.

A magyar televíziózás legendája, Vitray Tamás a Blikknek adott interjúban beszélt pályájáról, a mai televíziózásról alkotott véleményéről, és évtizedes, hullámzó kapcsolatáról Friderikusz Sándorral.

A 93 éves műsorvezető elmondása szerint a Csak ülök és mesélek című műsorába bárki küldhetett riportötletet, és ha jónak találta, lehetőséget is adott a beküldőnek, hogy maga készítse el az anyagot. Visszaemlékezése szerint Friderikusz Sándor is így kezdte, aki Nyíregyházáról küldött két ötletet. Vitray elmondta, hogy mindkettő tetszett neki, ezért stábot küldött, hogy segítsenek a kezdő fiúnak. A végeredmény azonban csalódás volt számára. „Amikor visszahozták, megnéztem a vágatlan, teljes felvételt, amin mindvégig a rendező hangját hallottam – ő volt a riporter is” – idézte fel Vitray, aki szerint a rendező azzal magyarázta a történteket, hogy „Ez a fiú alkalmatlan.”

A kapcsolatuk ettől függetlenül folytatódott, sőt, Vitray szerint Friderikusz később Rangos Katival együtt a műsor szerkesztője is volt. „A kapcsolatunkról egyébként könyvet lehetne írni: sokszor voltunk jóban, aztán rosszban, és most sem teljesen felhőtlen a viszonyunk” – fogalmazott Vitray, aki szerint a konfliktusok abból adódnak, hogy mindketten érzékenyek. „Ez persze nem azt jelenti, hogy az öklünket rázzuk, egyszerűen csak történik valami, amit éppen a másik önmagára nézve sértőnek tart” – tette hozzá.

Vitray Tamás arról is beszélt, hogy igyekszik utánkövetni egykori riportalanyai sorsát. Példaként Takács Zoltánt említette, aki gimnazistaként a kígyók szakértője volt, és akinek életcélja a kígyóméreg gyógyászati célú kutatása lett. Vitray elmondása szerint a fiú később elvégezte a Harvardot, és ma egy nagy, kígyómérgekkel foglalkozó kutatócég vezetője. „Nemrég vettem fel vele a kapcsolatot és remélem, hamarosan vendégem lesz műsoromban” – árulta el. A műsorvezető ma már a saját YouTube-csatornájára készít tartalmakat, aminek megvan az előnye és a hátránya is. Egyrészt élvezi a szabadságot, másrészt komoly anyagi terhet jelent egy-egy új adás elkészítése. „Nyugdíjas lévén, képes tartalom akkor tud megszületni, amikor az ehhez szükséges forrás is ebből rendelkezésre áll” – magyarázta. Problémát jelent az is, hogy bár a Magyar Televízió archívumából felhasználhat részleteket a régi műsoraiból, ezekkel az anyagokkal nem szerezhet bevételt.

Felidézte az Ötszemközt című műsorának egyik emlékezetes esetét is, amikor Örkény Istvánt szerette volna megnyerni riportalanynak. Az író először tachycardiára, azaz szapora szívverésre hivatkozva udvariasan elutasította a felkérést. Vitray szerint azonban a műsor népszerűsége miatt Örkény később meggondolta magát. A felvétel előtt az író otthonában találkoztak, ahol Vitray egy különleges ajánlatot tett. „Kérlek, ha megnyugtat, írd meg a kérdéseimet, és becsületszavamat adom, hogy azokat, azokat a kérdéseket teszem fel, amelyeket nekem előre megírsz!” – mondta az írónak, aki döbbenet után elővett egy papírlapot, amin már ott sorakoztak a kérdések. Vitray állítása szerint a felvételen Örkény papírját tette maga elé, hogy bizonyítsa, tartja a szavát.

„A kezdetekkor ez így is volt: a bemondónők „Esztikék” és „Marikák” voltak, családias, közvetlen hangulat lengte be a képernyőt” – emlékezett vissza. A mai műsorokat bevallása szerint keveset nézi, sportot is gyakran hang nélkül. Mint mondta, nem akar okoskodni, hiszen sok tanítványa dolgozik a képernyőn, és ha őket kritizálná, saját magáról is ítélkezne. Saját stílusáról elárulta, tudatosan törekedett a közvetlenségre, arra, hogy a néző ne egy kulcslyukon át figyelőnek, hanem a beszélgetés résztvevőjének érezze magát. „Többször figyelmeztettek, hogy „kiszólok” a képernyőről, márpedig ilyesmi a filmművészet szabályai szerint nem illendő. Mégis működött” – jelentette ki.

Magánéletéről szólva elmondta, negyedik feleségével, aki 36 évvel fiatalabb nála, nyolcvan felett kötötte össze az életét, de szerinte az életkornak semmi jelentősége nem volt a kapcsolatukban. „Soha korábban nem pendültem még senkivel ennyire egy húron” – állítja. Úgy érzi, ha nem ismeri meg őt, talán még tovább „házasodgatott” volna. A történelmi traumákkal teli gyerekkora kapcsán elmondta, a háború, a Szálasi- és a Rákosi-rendszer miatt hamar „koravénné” vált. A cserkészetben tanultakat később a munkájában és a magánéletében is kamatoztatta. Megtanulta, mit jelent korrekt „játékvezetőnek” lenni, és azt is, hogy az akaratát nem erőszakkal kell érvényesítenie.

– fejtette ki nevelési elveit. Elmondása szerint soha nem akarta, hogy a fiai kövessék a pályán, és büszke rá, hogy mindketten a maguk útját járták. Öt unokája van, és már egy dédunokája is, Noé, akinek a fejlődését nagy érdeklődéssel figyeli. „Nagyon érdekes látni, hogy egy emberke, az első néhány évében fejlődik a legtöbbet” – mondta.