„A szülésem lutri lett, kutyaszorítóban érzem magam” – így hatott a kismamákra a hálapénz betiltása
De aztán rámtör a félelem, hogy mi van, ha kifogok valakit, aki bánt, vagy ne adj Isten elront valamit. Két másik gyerekem is van, nem akarok az asztalon maradni."
Én úgy vagyok ezzel a hálapénz dologgal, hogy amíg nincsenek egységes protokollok meg feltételek a kórházakban, addig hagyni kéne ezt a rendszert, hogy az ember választhasson. Csak legális útra kell terelni."
attól lesz jó a szülészeti ellátás, ha a sorsom nem azon múlik, hogy mi az irányítószámom."
Kismamák és anyukák, akik az elmúlt hónapokban szültek, vagy a következő néhányban fognak.
A 2021. január 1. óta hatályos törvénymódosítás értelmében azonban rájuk már egészen más szabályok vonatkoznak mint azokra, akik még tavaly, vagy korábban adtak életet.
A magyar egészségügy hálapénzzel legjobban „fertőzött” része a szülészeti ellátás volt. Az Ígyszültem.hu 2020 nyarán-őszén 11 ezer magyar nő beszámolóját rögzítette önkéntes alapon, a hálapénzzel kapcsolatban.
A válaszokból sok más mellett kiderült az is, hogy a szülések 68 százalékánál fizetnek, ennek átlagos összege pedig 111 ezer forint.
Ennek ellenére a korábban a KSH Népességtudományi Kutatóintézet által indított reprezentatív kutatás szerint Magyarországon a várandós nők több mint kétharmada tervezett fogadott orvossal szülni.
A hálapénzmentes magyar egészségügy nemcsak a fogadott orvosos rendszert vezeti ki, de életbe lépett a magánpáciensek közkórházi ellátásának tilalma is, vagyis – papíron – a szülés helyszínénél nem az orvos, hanem a lakcímkártya dönt.
Rita néhány hete szült egy budapesti kórházban. Ő is, ahogy a cikkben szereplő többi kismama és édesanya azt kérte, hogy ne írjuk le a valódi nevét, mert fél, hogy bajba kerülhetnek azok, akik segítettek neki.
Rita tudta, hogy az új szabály szerint nem szülhet a fogadott orvosával, aki egyébként végigkísérte a terhességét és az előző szülésénél is ott volt. De úgy döntött a szülésznőhöz ragaszkodik.
Ők semmit nem is adtak a szülésznőnek, ennek ellenére a második gyereket is elvállalta."
Rita azt mondja, a kórházban nagyon sok pozitív élménye volt. Már a szülést megelőzően is.
A szülést végül a negyvenedik héten meg kellett indítani, mert már kevés volt a magzatvíz.
"Szóltam a szülésznőnek, aki bejött a kórházba. Amíg a férjem nem ért be, addig végig ő volt velem, beszélgettünk. Miután megérkezett a férjem, már nem járt a nyakunkra, néha benézett, hogy minden rendben van-e, ez így nekem teljesen megnyugtató volt. Az ügyeletes orvost csak a finishben hívta be. Szerencsém volt, az egyik fiatal doktornőnél szülhettem, nyugodtan, komplikáció nélkül" - meséli az asszony.
"Még nem történt meg, de szeretnék neki pénzt adni. Próbálom úgy megoldani, hogy ne legyen belőle baja. Én úgy vagyok ezzel a hálapénz dologgal, hogy amíg nincsenek egységes protokollok meg feltételek a kórházakban, addig hagyni kéne ezt a rendszert, hogy az ember választhasson. Csak legális útra kell terelni – mondja a fiatal anyuka, aki hozzáteszi:
Csilla is valami hasonlóban bízik. Ő majd csak júliusban fog szülni, és reménykedik, hogy addig még valami változni fog.
"Az új helyzetnek köszönhetően még nem jutottam dűlőre a helyszínt illetően. Van orvosom, de ő már nem dolgozik a helyi kórházban, ezért egy másik városban tudnék nála szülni, programozott császárral. Viszont én ezzel nem vagyok kibékülve, úgyhogy a B verzió, hogy amikor vajúdni kezdek bemegyek a kórházba és lesz, ami lesz. A szülésem konkrétan lutri lett."
Csilla azt mondja: kutyaszorítóban érzi magát.
"Úgy gondolom, ha van egy problémamentes terhesség - 29 éves vagyok - akkor nem tartom indokoltnak a programozott császárt. Viszont ragaszkodnék az orvosomhoz, akinél előzőleg is szültem és most is hozzá járok gondozásra."
Azt meséli: sokat beszélget környékbeli kismamákkal a terveikről, és próbál információt szerezni néhány más közeli kórházról is.
Sok a rémtörténet is, de ami a legfeltűnőbb, hogy rengeteg dolog a kórháztól és az orvostól függ" - magyarázza Csilla.
Ezt megerősíti Roszik Linda a Másállapotot a szülészetben csoport aktivistája is, aki klinikai szakpszichológusként sok várandós nővel találkozik.
A nemzetközi irányelvekből tudjuk hány százalékban lenne reális a császár, hány százalékos lehet a gátmetszés. Megtanulható lenne a vízbenszülés kísérése, de fontos a tiszteletteljes kommunikációt is a nőkkel" - mondja Linda, és hozzáteszi:
"Vannak csodálatos szakemberek, de ez rendszerszinten nem elvárás, nincs hozzá képzés."
A pszichológus szerint az irány alapvetően jó, és ma már van amiben jobb a szülő nők helyzete mint 10 éve volt, de ez főként az alulról szerveződő kezdeményezéseknek köszönhető.
Roszik Linda azt mondja, a kismamáknak ijesztő, hogy nem lehet saját orvosuk. De nem feltétlenül lenne az, ha egységes lenne az ellátás és biztosított lenne a méltóságteljes bánásmód.
Csilla úgy fogalmaz: a szülése egy lutri lett.
"Néha elhatározom magam ősanyai erővel, hogy márpedig én bemegyek szülni, aztán lesz, ami lesz, de aztán rámtör a félelem. Mi van, ha kifogok valakit, aki bánt, vagy ne adj Isten elront valamit. Két másik gyerekem is van, nem akarok az asztalon maradni"- mondja az aggódó kismama.
Korábban ikerterhessége volt és császározták, most viszont szeretne természetes úton életet adni gyermekének, és úgy érzi, nagyban megbonyolítja a dolgát, ha egy ügyeletes orvossal kell szülnie.
"Nekem biztonságérzetet ad, ha van egy fogadott orvos, aki ismeri a terhességet, és VBAC-re készülök, ami ugye azt jelenti, hogy most természetes úton szeretnék szülni, annak ellenére, hogy korábban császárral szültem. Ezt azonban nem minden kórház és orvos támogatja. Attól is tartok, hogy pont kifogok valakit, aki szerint ez nem jó és már visznek is a műtőbe."
A törvény, ami bünteti az egészségügyi dolgozókat, ha pénzt vagy bármi mást fogadnak el a szolgáltatásért, ami értékesebb mint 8000 forint, január 1-től hatályos. Március 1-ig azonban egy átmeneti állapot van, és az ilyen ügyeket felderítő Nemzeti Védelmi Szolgálat korrupció ellenes csoportja is csak ekkor kezdi meg élesben a munkát.
Az már látszik, hogy az új szabályozás miatt a szülészeteken dolgozókra sokkal több munka hárul, eddig ugyanis sok olyan fogadott orvos is vezetett szülést a kórházakban, akik egyébként nem dolgoztak ott.
Korábban a Magyar Orvosi Kamara részéről felmerült egy áthidaló megoldás. Ez egy szerződés lenne, amely az orvos, a kismama és a kórház között köttetne a többletszolgálatásról.
Pénz ugyan nem szerepel benne, de az orvos önként vállalhatná, hogy fogadott orvosként részt vesz a szülésen. Ezzel a javaslattal kapcsolatban azonban az EMMI egyelőre nem válaszolt sem a MOK-nak, sem nekünk.