KÖZÖSSÉG
A Rovatból

Sztárok kampányolnak egy tudatos társadalomért

Weisz Fanni is vendége lesz a jótékonysági Nagy Civil Futásnak a Skanzenben, ahol a sétálva, sőt nézelődve is teljesítheted a távot.


D. Tóth Kriszta bele sem szeretne gondolni abba, hogy mi lenne, ha nem lennének Magyarországon civil szervezetek. Hajós András még önkéntes munkát is vállal, hogy felhívja a figyelmet a civilek munkájának fontosságára. Till Attila úgy véli, nem szabad, hogy tízmilliárd forint bent maradjon az államkasszában, hanem ezeket a szervezeteket kell segíteni. A sztárok is kampányolnak amellett, hogy az emberek adójuk 1%-át ajánlják fel civil szervezeteknek.

Nagy Civil Futas KV

Április 26-án rendezik meg az emberi jogi civil szervezetek által életre hívott Nagy Civil Futás jótékonysági futóversenyt a szentendrei Skanzenben. Az ingyenes esemény arra kívánja felhívni a figyelmet, hogy az adó 1% felajánlásával bárki támogathatja a civil szervezetek munkáját és az általuk képviselt ügyeket.

Az eseményen Weisz Fanni sztárvendégként lesz jelen, a siket szépségkirálynő ugyanis saját tapasztalatból tudja, mennyire fontos a civil szervezetek munkája.

Bővebb infókért, regisztrációért: KATT ide és az esemény Facebook-oldalára.

futasterkep

sze201504 (141)

Az 5K futás útvonala a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum területén, mesés tájakon halad végig: szőlőskertek, pincék, malmok, kovácsműhelyek között, pajtákon keresztül. A futókat utcazenészek lelkesítik a pálya mentén. A futás minden korosztály számára teljesíthető, nincs szintidő. A szervezők szívesen látják azokat is, akik akár sétálva vagy pusztán jelenlétükkel szeretnék felhívni az adó 1 százalékára a figyelmet.

Az esemény közös bemelegítéssel indul, majd 11 órakor rajtol a futóverseny. Délután további izgalmas családi programokkal várnak benneteket, lesz Gerilla Jóga, 13 órakor fellép a Rutkai Bori Banda, valamint számos érdekességgel szolgálnak a Skanzen helyszínei is (játékudvar, perecsütő, gyöngyfűzés, gyertyamártás, ostorkészítés, boszorkánykonyha, falusi iskola stb.).

sze201504 (188)

sze201504 (192)

Egész napos programok a civil szervezetekkel:

Amnesty International Magyarország, Burattino Iskola Alapítvány, Habitat for Humanity Hungary, Háttér Társaság a Melegekért, CFCF Alapítvány, NANE Egyesület, Menhely Alapitvany, TASZ, Transparency International Magyarország, Demokratikus Ifjúságért Alapítvány, szemléletformáló programok a Suhanj! Alapítvánnyal.

A Nagy Civil Futás a “Tudtad-e?” civil kommunikációs kampány záróeseménye, mely a Norvég Civil Támogatási Alap támogatásával valósul meg.

sze201504 (161)

A Nagy Civil Futás a szervezők szándéka szerint hagyományteremtő rendezvény lesz. Évről évre fel akarják hívni a figyelmet arra, hogy a legkisebb, pár száz vagy pár ezer forintos felajánlások is számítanak, az adó 1 százalékáról rendelkezni egyszerű, és nem kerül semmibe. Ennek ellenére sokan elmulasztják, a civil szervezetek pedig minden évben milliárdoktól esnek el emiatt.

sze201504 (169)

Támogatók így nyilatkoznak a civilekről

(A megkérdezettek nem lesznek ott rendezvényen)

D. Tóth Kriszta bele sem szeretne gondolni abba, hogy mi lenne, ha nem lennének Magyarországon civil szervezetek.

- UNICEF nagykövetként van némi rálátásom a világ azon pontjaira, ahol igazi humanitárius katasztrófát okoz, ha nincs civil háló, ha az emberek magukra vannak hagyva akár a mindennapokban, akár egy-egy katasztrófahelyzetben. Vannak bizonyos ügyek, amelyeket csak a civil szervezetek képviselnek, vagy képviselnek hatékonyan, adott esetben akár olyan feladatokat ellátva, amelyeket az államnak kellene elvégeznie. Ezért tartom veszélyes iránynak, hogy ha politikai szempontoknak rendelik alá, és hiteltelenítik a "civil" kifejezést.

- Minden rendezvényre szükség van, amely azért jön létre, hogy az emberek tudatosabban töltsék ki az adóbevallásukat, és éljenek az 1%-os felajánlással. Ki tudja, kinek milyen típusú kampány éri el az ingerküszöbét? Ez az a helyzet, amikor tényleg minden forint számít. A D. Tóth Kriszta szerint az egy százalékról rendelkezni egy tudatos állampolgár egyik legalapvetőbb felelőssége - ráadásul nagyon egyszerű az egész, és nem kerül semmibe. Úgy gondolja, hogy a civil szervezeteknek csak akkor van esélyük a valódi függetlenségre, ha azok, akikért dolgoznak, kiveszik a részüket a támogatásukból.

Hajós András a civil szervezetekről: „Nagy elkötelezettséggel egy normális társadalomért” –

Az ismert televíziós régóta segíti a civil szervezeteket önkéntes munkával, konferálással, fellépésekkel. Legtöbbször az arcát adja egy-egy kampányhoz, de gyűjtött már ruhákat, cipőket is.

Szerinted mi a szerepük Magyarországon a civil szervezeteknek? Miért jó, hogy vannak, miben tudnak segíteni az embereknek?

Már a civil szervezet megnevezés is jelzi, hogy ezek az egyesületek a civilekért állnak ki, őket segítik, támogatják. Szükség is van rájuk, hiszen az alkotmányban rögzített jogok és az azokhoz kapcsolódó törvényi keretek között nem mindenki képes eligazodni. Sok társadalmi csoport – helyzeténél fogva – nem vagy csak korlátozottan képes érdekei érvényesítésére. Számos esetben a jogi szabályozás sem egyértelmű, vagy nem segíti megfelelően azokat, akik támogatásra szorulnának.

Te is kapcsolatba kerülsz civil szervezetekkel? Milyen módon segíted munkájukat? Fel szoktad ajánlani az adód 1%-át?

Persze, én is mindig rendelkezem az adóm 1%-áról, emellett 1%-os kampányokban és más civil kezdeményezésekben is részt veszek. Leginkább az arcomat adom a rendezvényekhez, akár videóüzenet formájában, akár személyes részvétellel. Elmegyek az eseményekre, beszélgetek az emberekkel. Legutóbb egy roma fiataloknak szóló táborban voltam, ahol az érdeklődők különböző képzéseken vehettek részt, pl. a sport, a média vagy a zene területén. Én is tartottam egy-két foglalkozást. Persze van, hogy egészen más jellegű munkát végzek, az is előfordult már, hogy ruhákat vagy cipőket gyűjtöttem.

Van a civil szférának olyan speciális területe, amit igazán közel érzel magadhoz?

Van néhány civil szervezet, akikhez jobban kötődöm, és igyekszem az ő munkájukban intenzívebben részt venni, de próbálok mindenbe belekóstolni, és a rendelkezésemre álló forrásokat – például az ismertségemet – minél többfelé elosztani. Szívesen segítek induló szervezeteket. Nemrégiben például egy ilyen frissen alakult egyesület első rendezvényén vettem részt, a transzneműek vagy nemet váltók filmfesztiválján. Az eseményen egy kicsit én is beleláthattam ezeknek az embereknek az életébe. Megtudtam, hogy mennyire nehéz, szinte kezelhetetlen az a jogi helyzet, amibe egy nemet váltó kerül. Ugyan a műtétek révén végre olyan teste lehet, amire mindig is vágyott, de ennek ellenére a személyi igazolványában ellenkező nemű marad. Ebből persze rengeteg bonyodalom származhat. A családomat és engem ugyan nem érint közvetlenül ez a téma, de ettől függetlenül nekem és mindenki másnak is érdemes beleképzelnie magát ezeknek az embereknek a helyzetébe.

A Nagy Civil Futás emberi jogi civil szervezetek kezdeményezésére az adó 1%-ának a felajánlását népszerűsíti a sport, a mozgás segítségével. Mit gondolsz, miért van szükség ilyen rendezvényekre?

Nagyon fontosnak tartom, hogy a civil szervezetek ne csak állami pénzből gazdálkodjanak, hanem saját és lakossági forrásokból is működjenek. Így csökken az állammal szembeni kiszolgáltatottságuk, növekszik a függetlenségük. Mivel non-profit egyesületekről van szó, leginkább adományokból, céges vagy állampolgári támogatásokból tudják magukat fenntartani.

Szerinted Magyarországon az emberek mennyire ismerik a civil szervezeteket? Tudják, mivel foglalkoznak, mi a szerepük?

Sajnos manapság itthon a civil szervezetekről legtöbbször a botrányok kapcsán hallani. Mivel ez az egész egyesületi forma Magyarországon egy viszonylag új dolog, az emberek még egyelőre nem nagyon tudják hova tenni őket. Sokan ezt az egész szektort ingyenélők gyülekezetének, a pályázati pénzek felmarkolójának tekintik, és ebben sajnos nagy szerepe van a politikának és a sajtónak is. Hiszen a botrányok kapnak nagy publicitást, és az igazi, hétköznapi munka a betegekkel, szegényekkel, bevándorlókkal, menekültekkel, romákkal vagy megalázott, megvert nőkkel kapcsolatban – mivel kevésbé látványos –, nem jut el az emberekhez. Pedig erről kéne igazán informálni a társadalmat.

Az ismeretterjesztés és figyelemfelhívás ugyanis csak hasznos lehet. Fontos, hogy az emberek tudják, hogy van egy ilyen közösség, amelyik szépen csendben igyekszik végezni a dolgát, és számtalan társadalmi csoportnak segít. Nem magukért, hanem másokért tesznek, sőt, bizonyos értelemben az egész civil szféra mások helyett dolgozik, hiszen az emberi jogi feladatok többsége azért keletkezik, mert valaki valahol nem tart be egy törvényt, vagy akár egy egyszerű erkölcsi parancsot, vagy a jogszabály nem megfelelően szabályozza egy adott társadalmi csoport lehetőségeit.

Mások felelőtlensége, nemtörődömsége vagy aljassága miatt van tehát szükség az emberi jogi civil szervezetek munkájára. Az ott dolgozók ráadásul nem sok pénzért, sokszor önkéntesen, nagy elkötelezettséggel végzik a munkájukat egy normális társadalomért. Épp ezért megérdemlik, hogy a reflektorfényből és a megbecsülésből néha ők is kapjanak egy keveset.

Till Attila, műsorvezetője úgy véli, nem szabad, hogy tíz milliárd forint bent maradjon az államkasszában, hanem ezeket a szervezeteket kell segíteni.

- Egy olyan alapítványnak vagyok az arca és nagykövete, amely különböző fogyatékossággal élő embereket segítő szervezeteket fog össze. Mentem már műsorba elmagyarázni az embereknek, hogy ezt a pénzt kár bent hagyni az államnak, mert ha a törvény megengedi, akkor oda kellene adni, és évente tíz milliárd forint marad bent, amelyből nagyon sok alapítvány, szervezet tökéletesen jól működne. Nem értem, miért nem ajánlják fel az emberek, hiszen nem egy nagy dolog. Szerintem az már nem működik, hogy kiírják a bankszámlaszámukat egy plakátra, ezért marad ez az 1%. Beszélni kell ezekről! Mindig azt érzem, hogy kicsit pusztába kiáltott szó ez az egész, de ütni kell a vasat, és akkor általában abból valami lesz.

Király Viktor pozitív kezdeményezésnek tartja a Nagy Civil Futást.

- Ha bármilyen módon nem figyelnek az emberek az alapvető emberi jogokra, akkor ezek a szervezetek megteszik, ezért szükség van rájuk. A rákos gyermekeket támogatom, illetve bármit, ami gyerekekkel kapcsolatos, de az emberi jogi munka is olyan értelemben szimpatikus, hogy tud segíteni embereken. Nagyon pozitív dolognak tartom a Nagy Civil Futást és bármilyen rendezvényt, ami felhívja a figyelmet fontos ügyekre, ezek a megmozdulások sok nézőt hoznak, és nagyon hasznosak.

Hajas László is szervez önkéntes munkát, segít azokon az édesanyákon, akik nem tudnak elmozdulni gyermekük mellől.

- Fel kell hívni az emberek figyelmét arra, hogy ezt az 1%-ot ne hagyják bent az állam zsebében, hanem adják oda célirányosan azoknak, akiket kedvelnek. Önző ember vagyok, mivel a fiam sportol, ezért én a sportot még támogatom, és nagyon szeretek a rászoruló alapítványokon és embereken segíteni, hogy a támogatást megkapják. A Tűzoltó Utcai Klinikára már ötödik éve elmegyünk anyák napja alkalmából, és azoknak az anyukáknak levágjuk a hajukat, akik nem tudnak gyermekük mellől elmozdulni. Én azt mondom, hogy aki teheti, annak kötelessége segíteni a rászorulókon.

Berki Krisztián olimpiai bajnok az Elsőként Lakhatást! program nagykövete az 1%-ról:

- Sokan azt gondolják, hogy adójuk 1%-a olyan kicsi összeg, ami nem változtathat semmin. Pedig minden kicsi összeg számít, ezekből a kis összegekből jön össze évi több milliárd forint, ami a rendelkezés hiányában a költségvetésben ragad. Döntsd el Te, mire használják az adód 1%-át, és rendelkezz a bevallásodban egy jó ügy javára!

Kiss Tibor, a Quimby énekese szerint a civil szervezetek olyan területekre tudnak odafigyelni, amire az államnak nincs reális rálátása, és így hitelesebben és behatóbban tudják képviselni az érintettek érdekeit.

- Régóta egy függő betegeket kezelő alapítványnak utalok. Ez tulajdonképpen egy rehab, de 50%-ot jól el tudnék osztani, és több köze lenne a demokráciához. Az emberek bíznak abban, hogy oly sok pénz értelmetlen elszórása mellett legalább egy pici jó helyre kerül, ami számukra személyesen is fontos. Azért fontos a Nagy Civil Futás, mert még mindig rengetegen nem élnek ezzel a törvény adta lehetőségükkel. Muszáj felhívni valahogy arra figyelmet, hogy ez fontos, és sokat segíthet.

Skanzen fotók: Söptei Zsuzsanna

Ha te is egyetértesz a kezdeményezéssel, nyomj egy lájkot!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KÖZÖSSÉG
A Rovatból
„Képtelen vagyok ezt kifizetni” – 370 ezres villanyszámlát kapott a bohócdoktor
A számla egy új szabályozás miatt érkezett, pedig Ádi bohóc csak nemrég költözött be a rossz állapotú házába, amit nemrég vásárolt. Még a részletfizetést sem engedélyeztek.


Kovács István Ádám, az Egy tábla szeretet alapítvány bohócdoktora 371 333 forintos áramszámlát kapott, írja a Blikk. A számla teljesen lesújtotta, mivel átalányban fizet havi 70 ezer forintot, és úgy érezte, ez az összeg teljesen váratlanul érte.

„Képtelen vagyok ezt kifizetni”

– mondta Ádi bohóc.

Miután megkapta a csekket, felkereste az áramszolgáltató ügyfélszolgálatát, bízva abban, hogy valamilyen félreértés történt, vagy legalább részletfizetést kérhet. Ott azonban elmagyarázták neki, hogy a követelés jogszerű. Egy januári kormányrendelet értelmében, ha egy háztartás bármely évben túllépi az 5 ezer kWh éves áramfogyasztást, kötelező új mérőórát felszerelni, amelyet távolról is le lehet olvasni. Ennek ára 251 ezer forint, a fennmaradó összeg pedig az áramszámla különbözete.

A szolgáltató azt is közölte, hogy

részletfizetést azért nem tudnak biztosítani, mert az ingatlan kevesebb mint egy éve van Ádám nevére írva.
Kovács Ádám István/Facebook

A bohócdoktor szerint a magas fogyasztás még azelőtt keletkezett, hogy ténylegesen beköltözhetett volna, mivel a házvásárlás hónapokig elhúzódott egy hagyatéki eljárás miatt. A mérőóra viszont már az ő nevén szerepelt.

Ádám két munkahelyen dolgozik, hogy biztosítani tudja a megélhetését és az alapítvány munkáját. Az Egy tábla szeretet alapítvány nevében rendszeresen látogatja a kórházakat, ahol beteg gyermekeknek segít mosolyt csalni az arcára

– és egy tábla csokit is ad nekik. Bár arra törekszik, hogy a gyerekek ebből semmit se vegyenek észre, sokszor nehéz elrejtenie a mögöttes feszültséget.

Egy korábbi orvosi műhiba miatt fél tüdejét el kellett távolítani. Ennek ellenére nemrégiben sikerült saját házat vásárolnia a Mátrában. Az ingatlan rossz állapotban volt, de munka mellett fokozatosan rendbe hozta.

Ha segíteni szeretnél a bohócdoktoron, az alábbi számlaszámon megteheted:

Megyesi Krisztián

OTP BANK

11773449-02829621-00000000


Link másolása
KÖVESS MINKET:

KÖZÖSSÉG
A Rovatból
Eldőlt, hogy melyik az ország legjobb iskolája - egy kisvárosi suli vitte haza a díjat
Összesen 44 jelölés érkezett az ország különféle pontjairól, amelyek közül ötöt választott ki a szakértői zsűri. Egy újszászi suli lett végül a győztes.


Idén először hirdették meg Az ország legjobb iskolája díjat, amelynek győztese közönségszavazással dőlt el. Az elismerést az Újszászi Vörösmarty Mihály Általános Iskola nyerte el a Telexen lebonyolított szavazáson.

A pályázatot még márciusban indította az Együttnevelés Szövetség, amely szülőkből, pedagógusokból és oktatási szakértőkből áll. Összesen 44 jelölés érkezett különböző intézményektől, ezek közül választotta ki a szakértői zsűri azt az öt iskolát, amelyek bejutottak a döntőbe.

A zsűri tagjai között volt Berényi Eszter, Derdák Tibor, Ercse Krisztina, Németh Szilvia és Radó Péter is. A döntőbe jutott intézmények a következők:

  • Szent Pál Marista Általános Iskola, Karcag
  • Kondor Béla Általános Iskola, Budapest
  • Sári Gusztáv Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola, Kaba
  • Újszászi Vörösmarty Mihály Általános Iskola, Újszász
  • Nézsai Mikszáth Kálmán Szlovák Nemzetiségi Általános Iskola, Nézsa

A zsűri olyan iskolákat választott ki, amelyek bár nem a kompetenciamérések élmezőnyében szerepelnek, mégis kiemelkedő munkát végeznek. A tanárok odafigyelnek a diákokra, támogatják őket, ha nehézségeik vannak, és bátorítják őket, ha valamiben tehetségesek. Fontos szempont volt az is, hogy ezekben az intézményekben otthonos, elfogadó környezet várja a gyerekeket, ahol biztonságban érezhetik magukat. Emellett a szülőkkel való kapcsolat is közvetlen, a közösségek pedig összetartók.

Az ilyen iskolák nem válogatnak, hanem lehetőséget adnak minden gyereknek.

Az Újszászi Vörösmarty Mihály Általános Iskoláról készült kisfilm elérhető a YouTube-on.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KÖZÖSSÉG
A Rovatból
Berohant a tűzbe, és kivezette a csikókat – a 16 éves Blanka mentette meg a lovakat a biztos haláltól Szarvason
A díjugrató versenyről hazatérő tinédzser nem habozott, amikor meglátta a füstöt. A tanya gazdája szerint 20 év munkája égett le, de az állatok túlélték.


Hazafelé tartott egy díjugrató versenyről a 16 éves Blanka és édesanyja, Lestyán Réka, amikor szokatlan látvány fogadta őket a szarvasi tanyavilágban. Sűrű, fekete füst gomolygott az égen – egy tanya lángokban állt. Blanka épp aludt az autóban, de amikor anyukája felébresztette, azonnal tudta, hogy baj van, írja a Blikk.

„Egyértelmű volt, hogy valakinek ég a birtoka. Félrehúzódtam, felébresztettem a lányom, aki nem kérdezett semmit, látta, mi a helyzet. Rohantunk a kertek alatt, bokrokon, árkokon, trágyadombokon át segíteni”

– idézte fel az édesanya.

A helyszínre érve látták, hogy lángol egy szénatároló. A forróság szinte elviselhetetlen volt, a lángok akár négy méter magasra is felcsaptak. A káosz közepette Blanka észrevette, hogy az egyik istállóban lovak rekedtek bent, és senki nem mert bemenni hozzájuk.

A tinilány nem habozott: félrelökte az embereket, és elindult az épület felé. Egyesével nyitotta ki a boxokat, majd kivezette a rémült állatokat. Mire a tűzoltók megérkeztek, mindegyik ló biztonságban volt.

„Mire észrevettem, mire készül Blanka, már nem tudtam visszatartani. Féltettem, de éreztem, hogy nem lesz baja, nem lehet baja, pontosan tudja, mit csinál” – mesélte meghatottan Réka.

„Ott állt a lányom, kormosan, izzadtan, de büszkén, és már nemcsak egy kislány volt, hanem egy igaz ember. Ott volt benne az édesapja öröksége, tartása, csendes ereje. Amit tett, nem puszta bátorság volt, hanem egy hatalmas, mély, emberi teljesítmény, ösztönös, valódi hősiesség.”

A tanya porig égett, de a gazda, Zsolt nem a veszteséget emelte ki, hanem azt, amit Blanka tett.

„A tanya a miénk, és a család nevében is szeretném megköszönni Blankának az önzetlen segítséget. Az életét kockáztatva segített a lovakon, ennél bátrabb dolgot még soha sem láttam. A lovaknak nem lett bajuk, de a pajta sajnos leégett. Ám ez, amit itt láttunk, tartást ad ahhoz, hogy ne keseregjünk, hanem takarítsuk el a romokat és építsünk új istállót a lovainknak, hiszen ők megmaradtak.”

Blanka gyerekkora óta lovagol, otthon is ő felel a hátasokért, és már olyan makacs lovat is megszelídített, akivel a tapasztaltabb idomárok is kudarcot vallottak. A hétvégén az országos bajnokságra készül a Kincsem Parkban.

A helyiek is tisztelettel beszélnek róla. Egy szarvasi lovas, Gábor így fogalmazott: „Nagyon jó látni, hogy ilyen gyerekek is vannak a telefonjukat nyomkodó korosztályban. Itt a tűzoltók is tisztelegtek tegnapelőtt egy csepp lánynak, aki viszont szerényen elhárított minden dicséretet, nyilatkozatot, csak annyit mondott, ki kellett hoznia a lovakat. Egy gyerek öntött belénk erőt, hitet, ez maga a csoda.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÖZÖSSÉG
A Rovatból
Életmentő kettős szervátültetésen esett át Franciaországban a 11 éves Olivér – két év után térhetett haza
A kolozsvári kisfiút két évig kezelték Franciaországban, miután itthon lemondtak róla. Egy fertőzés is megtámadta a szervezetét, ő azonban most örül, hogy iskolába járhatott, és hogy nemsokára ötödikes lesz.


Olivér mindössze néhány éves volt, amikor kiderült, hogy súlyos betegséggel kell megküzdenie. Először Miskolcon vizsgálták, majd Budapestre került, ahol a család a lehető legtöbb szakemberrel konzultált. A vizsgálatok eredménye azonban lesújtó volt: kiderült, hogy a kisfiú vesetágulata rosszabbodott, ráadásul a mája is súlyosan károsodott. Az orvosok kimondták: csak egy vese- és májátültetés adhat esélyt – írja a Blikk.

Romániában, ahol a család él, egyik orvos sem vállalta el a beavatkozást. Azt mondták, túl nagy a kockázat, és azt sem hallgatták el, hogy szerintük a kisfiúnak már csak egy éve van hátra. A szülők azonban nem adták fel a reményt: végül sikerült kijutniuk Franciaországba, Lyonba, ahol 2023. június 18-án elvégezték az életmentő műtétet.

A műtét után hosszú felépülési időszak következett.

Olivért két éven keresztül kezelték a lyoni kórházban. Több komplikáció is nehezítette a gyógyulást, többek között fertőzések és betegségek. A fiúnak a mai napig rendszeres kezelésekre van szüksége.

Május végén azonban végre hazatérhetett az édesanyjával együtt. „Május 21-én engedtek haza minket” – mesélte Boros Lídia, Olivér édesanyja a portálnak. „Egy hónapot kaptunk, és már utazunk is vissza Lyonba, hiszen a kezeléseket folytatni kell.”

Olivért közben egy kórokozó is megtámadta, ami miatt mintát kell venni a veséjéből. Egy olyan vírusról van szó, amely normál esetben minden ember szervezetében jelen van, de nála – a kilökődésgátló szerek miatt – felerősödött. A gyógyszereket emiatt le kellett állítani, ami azzal jár, hogy a szervezete elkezdett antitesteket termelni a beültetett vesével szemben.

Az elmúlt hónap azonban különleges volt Olivér számára. Végre nem csak a kórház és a kezelések határozták meg a napjait – iskolába járhatott, és olyan dolgokkal foglalkozhatott, mint a többi gyerek. „Talán ő az egyetlen, aki az osztályából tényleg szereti a sulit” – mesélte az édesanyja. Bár Lídia így sem tud teljesen elszakadni a betegségtől: kétóránként be kell mennie az iskolába, hogy katéterezze a kisfiát.


Link másolása
KÖVESS MINKET: