KÖZÖSSÉG
A Rovatból

SzívességBank: a Facebook-csoport, ami megtanít bennünket kérni

„Segítséget tudni kell kérni. Semmilyen probléma nem olyan apró, hogy ne legyen említésre méltó. És együtt könnyebb. Azért vagyunk ennyien, hogy segítsünk egymásnak, nem azért, hogy ártsunk” – meséli az egyik alapító.


Több mint egy éve fordult ki a négy sarkából a világ. Távolságot tartunk, minimalizáljuk a találkozásainkat és ezzel párhuzamosan egyre inkább rászorulunk az online térre. Sokunk élete gyökeresen megváltozott és sokan maradtak egyedül, kétségbeesetten, támogatás nélkül. Nemcsak nekik, de mindannyiunk számára elsődleges "közösségi térré" vált az internet. A számos létrejött támogató kezdeményezés közül most egy kivételes Facebook-csoportot szeretnék bemutatni, mely párját ritkítja.

A Szívességbank missziója megtanít minket kérni, és adni egyaránt, de nem is akárhogy.

2020 márciusa óta munkahelyek szűntek meg, teljes iparágak álltak le, szeretteinket vesztettük el, sokan pedig az otthonukat is el kellett hagyják. Akárhogy tekintünk is a helyzetre, az életünk, a mindennapjaink megváltoztak és ez mindenkit megmozgatott. Megszaporodott az önismereti kezdeményezések száma, az életmódváltók támogató csoportjai, illetve különböző baráti társaságok is létrejöttek egy-egy social media platformon verbuválódott csapatból.

Ezekben a viharvert időkben jómagam egyedülállóként jócskán rászorultam a támogatásra, sok ügyes-bajos dolgomban segítségre szorultam. Érdekes volt felismerni magamon, hogy mégis nehezen kérek. De miért? Mitől tartok? Mi feszélyez?

Ahogy körbenéztem a környezetemben rá kellett ébredjek, nem csak én vagyok így ezzel. Sokan nem merünk kérni. Inkább feszengünk, tanácstalanul állunk, rágjuk a körmünket és toporgunk egyhelyben. Akár egy egyszerű dologról legyen szó, mint egy komód összeszerelése, vagy egy súlyos problémáról, mint a gyásszal való megküzdés – nem bátorkodunk kérni. Talán félünk attól, hogy gyengének vagy kiszolgáltatottnak látnak minket mások? Szégyen bevallani, hogy egyedül nem tudunk megoldani valamit? Érdemes ezen eltöprengeni egy percre.

Egy szürke, négy fal között töltött napon egy kedves ismerősöm behívott egy Facebook-csoportba. SzívességBank. Na hát ez meg mi? Gyorsan be is léptem és elkezdtem görgetni a bejegyzéseket.

Hihetetlen! Itt emberek csak úgy felajánlják azt, amijük van. És MERNEK kérni! Jézusom, kérni. Átfutott az agyamon: akkor most ÉN IS KÉRHETEK?

Amit csodálatos volt látni, hogy emberek bedobják a közösbe, amivel szolgálni tudnak. Találtam vegán életmódban jártas embertől felajánlott tanácsokat, volt aki feleslegessé vált biciklit ajándékozott el vagy bevásárlásban segédkezett szívesen, esetleg pszichológusként ingyen konzultációt ajánlott. Tolmács vagy fordítói feladatokban, de még állattenyésztéssel kapcsolatos kérdésekre is kaphatunk itt választ. Hihetetlen!

A csoport leírása így hangzik:

A SzívességBank egy online szívesség-piactér.

Általános problémánk, hogy nem merünk segítséget kérni. Na ez egy olyan hely, ahol lehet! Itt senki sem fog kritizálni, ne aggódj.

Mindenkinek van, amiből több van, s van, amiből kevesebb. Általában az élet nem igazságos. Ha neked több van valamiből, mint amennyire szükséged van, ajánld fel másnak! Hidd el, nagyon jó érzés lesz!

Célunk, hogy a kereslet és kínálat megtalálja egymást!

Elképesztő. A legfantasztikusabb, hogy tényleg működik! Kértem már segítséget bútorszállításban, szerelésben, kaptam tanácsokat étrendre vonatkozóan, de volt, hogy egy kedves lány csak nekem adott egy zsák ruhát és cipőt, amit már nem hord.

A csoport dinamikája csodálatos. Az adminok nagyon szépen moderálják a csoportot, fontos, hogy a bejegyzésekben mindig pontosan szerepeljenek a kérések és a felajánlások is, és minden egyes bejegyzés monitorozás alá kerül. Ezzel a szeretetteljes figyelemmel a csoport már több mint 1700 taggal is képes jól és hatékonyan működni.

Kíváncsi voltam a csoport indulására, és az alapító, Szikra Bori motivációira így feltettem neki néhány kérdést:

- Hogy indult a kezdeményezés? Mi motivált arra, hogy létrehozzátok a csoportot?

- A SzívessegBank úgy indult, hogy a férjem, Nagy Dávid írt egy posztot a Facebookon.

Ebben a posztban felajánlja a segítségét, idejét annak, akinek szüksége van rá. Amikor elolvastam, azonnal az jutott eszembe, hogy kéne legyen ennek egy platformja. Egy hely, ahol az emberek fel tudják ajánlani az idejüket, tudásukat, energiájukat, és ahol ezzel egy időben segítséget is tudnak kérni. Mire ezt kigondoltam, egy nagyon jó barátnőm odakommentelte a poszt alá ugyanezt, és még a nevét is. És akkor kattant. És másnap megcsináltam ebéd után. Olyan könnyedén szakadt ki belőlem, mintha mindig is létezett volna. És 2 hét alatt 1600 tagja lett.

- Hogyan látod a csoport működését?

- A csoport működése meseszerű. Van két csodálatos Adminom, akik az első naptól segítenek. A legnagyobb feladatuk az, hogy éreztessék az emberekkel, milyen jól csinálják, ha segítséget mernek kérni. Fontos dolog nagyon. Segítséget TUDNI kell kérni. Semmilyen probléma nem olyan apró, hogy ne legyen említésre méltó. És együtt könnyebb. Azért vagyunk ennyien, hogy segítsünk egymásnak, nem azért, hogy ártsunk.

- Mi volt számodra, ami a legnagyobb örömet okozta a csoport életében?

- Számomra a legnagyobb öröm az, amikor látom, hogy emberek mernek kérni, és látom mennyire csodásak a többiek, mikor időt, energiát, pénzt nem sajnálva ugranak és csak adnak önzetlenül.

Számos csodás felajánlást és segítségnyújtást találhatunk a SzívességBankban. Bori nem titkolt vágya, hogy egyszer megkérje a tagokat, mindenki írja le, milyen története lett a kéréseiknek vagy adományaiknak. Szeretettel várjuk!

A csoport ITT található.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KÖZÖSSÉG
A Rovatból
Az egyik legkegyetlenebb vadászati módszert akarja eltöröltetni 25 ezer magyar
A kotorékozás ellen indított civil kezdeményezés kevesebb mint két hét alatt vált országos üggyé, miután átlépte a 25 ezer aláírást. Az aláírók azt követelik a jogalkotóktól, hogy törvényben tiltsák meg az állatok föld alatti megtámadását.


Több mint 25 ezren írták alá tíz nap alatt azt a petíciót, amely a kotorékvadászat teljes törvényi betiltását követeli Magyarországon. A kezdeményezés villámgyorsan vált országos üggyé, miután a Rókales Alapítvány útjára indította a kampányt.

Kedd délutáni adatok szerint az aláírások száma már a 25 700-at is meghaladta, derül ki a petíció oldalán. Az alapítvány május 30-án indította el a petíciót, amelyben a kotorékozásként ismert vadászati módszer megszüntetését sürgetik.

Ennek során kutyákat küldenek föld alatti üregekbe, hogy ott sarokba szorítsák, megtámadják, megöljék vagy kiűzzék a kotorékban élő állatokat.

„A kotorék nem „vadászati terep”, hanem az állatok lakóhelye, búvóhelye és a kölykök felnevelésének helyszíne.”

A szervezet szerint a föld alatti összecsapások súlyos, gyakran végzetes sérülésekkel és elhúzódó stresszel járnak mind a vadon élő állatok, mind az erre használt kutyák számára.

A vita jogi hátterét az adja, hogy míg az 1998. évi XXVIII. törvény általánosságban védi az állatokat a szükségtelen szenvedéstől, a vadászatról szóló törvény végrehajtási rendelete (79/2004. (V. 4.) FVM rendelet) kifejezetten említi a kotorékmunkát a vadászkutyák feladatai között.

A petíció pontosan ezt a jogi ellentmondást kívánja feloldani egyértelmű törvényi tiltással, mivel az aláírók szerint az állatok zárt, menekülésre alkalmatlan térben való szembekerülése önmagában felveti az állatkínzás tilalmának sérelmét.

A kezdeményezés címzettjei között szerepel az Élő Környezetért Felelős Minisztérium és az Agrár- és Élelmiszergazdasági Minisztérium is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KÖZÖSSÉG
A Rovatból
Saját aranyérmet kapott és a sztárokkal fogott kezet a 9 éves Zsombi a BL-döntőn
Az UEFA elnökének társaságában léphetett a pályára a 9 éves Zsombi a Bajnokok Ligája-döntő díjátadóján Budapesten. A kisfiút az Amigos a gyerekekért szervezet választotta ki egy kórházi műtétje után.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. május 31.



„Szerintem a legnagyobb vágyam teljesült” – mondta az a 9 éves kisfiú, aki tegnap este az egész világ szeme láttára sétálhatott fel a Puskás Aréna gyepén felállított színpadra a Bajnokok Ligája-döntő után. Zsombi az UEFA elnökének társaságában foghatott kezet a PSG és az Arsenal sztárjaival, saját aranyérmet kapott, sőt, még a BL-serleget is megérinthette – számolt be róla az RTL Híradó.

A fiú, aki az Arsenalnak szurkolt, a svéd-magyar csatárnak, Gyökeres Viktornak magyarul gratulált. Arra a kérdésre, hogy mondott-e neki valami személyeset, Zsombi csak ennyit felelt: „Nem, csak annyit mondtam neki, hogy gratulálok, amikor elhaladt előttem.”

„Yamalnak és Mbappénak még nincs Bajnokok Ligája-érme, mint nekem” – jelentette ki magabiztosan.

Zsombi az RTL Híradónak azt is elárulta, eleinte fel sem fogta, mekkora dologban van része. „Nem tudtam, hogy ez ilyen óriási dolog, de aztán rájöttem, hogy kezet fogtam nagy sztárokkal.” A szülei végigizgulták a nagy pillanatot. „Nagyon drukkoltam, mert tudtam, hogy ő is úgy indult el otthonról, hogy nagyon izgult: jaj, mi lesz, nehogy elrontson valamit” – mondta az egyik szülő.

A fiúnak akkor esett le igazán, mi is történt vele, „amikor a tévében viszontlátta saját magát.”

A kisfiú is bevallotta, hogy mennyire lámpalázas volt. Az élmény feldolgozása még tart, olyannyira, hogy Zsombi holnap az iskolában előadást is tart majd a kalandjairól. Addig is őrzi emlékeit: egy aláírt mezt, egy tornazsákot és egy új labdát, amit azóta le sem tesz. A lehetőség egyébként nem a véletlen műve volt. Az Európai Labdarúgó-szövetség alapítványa vette fel a kapcsolatot az Amigos a gyerekekért civil szervezettel, akik már 12 éve foglalkoznak kórházban kezelt gyerekekkel. Zsombival egy műtétje után, a Bethesda Gyermekkórházban találkoztak, és nem volt kérdés, hogy őt választják a különleges feladatra.

Rajta kívül más gyerekeknek is felejthetetlen élményt nyújtott a budapesti döntő. Az UEFA hallássérült gyerekeknek is biztosított lehetőséget egy különleges jelzőrendszer segítségével, az Ezüst Cipő Foci Suliból pedig 11 fiú és egy lány labdaszedőként vehetett részt a meccsen. Mindez egybecseng az UEFA üzenetével, miszerint a labdarúgás mindenkié.

Az RTL beszámolóját Zsombi nagy kalandjáról itt lehet megnézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÖZÖSSÉG
A Rovatból
Egyetlen év miatt szakíthatják el nevelőszüleitől a beteg magyar kisfiút
Egy cserháthalápi házaspár egy éve neveli a korábban intézetben élő fiút, akit betegsége miatt eddig senki sem akart befogadni. Most egy jogszabályi korlát miatt elvehetik tőlük a gyereket, ügyükben már a Mi Hazánk egyik képviselője is lépett.


Egyetlen év miatt szakíthatnak el nevelőszüleitől egy beteg kisfiút, akinek a hatóságok már amerikai örökbefogadó családot is találtak. Zsuzsa és Tamás egy éve gondoskodnak Tibiről, aki náluk talált először otthonra, miután születésétől fogva intézetben élt. Az örökbefogadását egy jogszabályi korlát akadályozza – számolt be róla a Blikk.

A cserháthalápi házaspár és a kisfiú kapcsolata akkor kezdődött, amikor a férj, Tamás abban az intézetben kezdett dolgozni, ahol Tibi élt. A férfi és a betegeskedő, magára hagyott fiú között hamar kötődés alakult ki. A pár először 2024 karácsonyán vitte haza egy napra a gyereket.

Zsuzsa szerint a találkozás annyira jól sikerült, hogy utána keresték az alkalmakat a közös időtöltésre.

„Hihetetlen, de olyan volt, mintha mindig is velünk lett volna” – emlékezett vissza.

Az intézet szakemberei is támogatták a kapcsolatot, Zsuzsa pedig elvégezte a nevelőszülői tanfolyamot. A pár átalakította a lakást, hogy a fiú otthon érezze magát. Tibi végül 2025 májusában költözhetett hozzájuk nevelőszülőként, és azóta is velük él.

A házaspár szerette volna hivatalosan is örökbe fogadni, ám ekkor szembesültek egy jogi akadállyal:

a törvény szerint az örökbefogadó és a gyermek között legfeljebb 50 év lehet a korkülönbség, ami náluk 51 év.

Az ügyet felkarolta a szintén ezen a településen élő Dócs Dávid, a Mi Hazánk országgyűlési képviselője, aki a minisztériumhoz és a szakhatósághoz fordult.

„A jelenlegi szabályozás szerint nincs kivétel a jogszabály alól, ezért írásban fordultam a minisztériumhoz és a szakhatósághoz, hogy tegyünk valamit az érdekükben” – mondta a politikus.

A képviselő szerint egyedi elbírálásra vagy törvénymódosításra lenne szükség, mert szorít az idő.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÖZÖSSÉG
A Rovatból
Kétszer kellett újraélesztenie egy idős férfit egy 17 éves kadétnak egy csepeli buszmegállóban
Olajos Álmos a 148-as busz megállójában mentette meg egy idős férfi életét. A honvéd kadét a képzésen tanultakat alkalmazta éles helyzetben.


Perceken múlt egy idős férfi élete Csepelen, a 148-as busz Orgonás utcai megállójában, miután rosszul lett és összeesett.

Egy 17 éves honvéd kadét, Olajos Álmos a barátnőjével sietett a segítségére, és kétszer is újra kellett élesztenie a férfit.

A fiatalember éppen az évfordulójukat ünnepelte a barátnőjével, Fannival, amikor észrevették, hogy egy buszra felszállni készülő idős férfi megszédül, majd hanyatt esik. Míg egy járókelő azonnal hívta a mentőket, Álmos a férfihez lépett, és ellenőrizte a légzését – számolt be róla a Blikk. Amikor látta, hogy a férfi már nem lélegzik és a feje lilulni kezd, megkezdte a mellkaskompressziót.

„Egy idő után azt láttam, hogy a bácsi már egyáltalán nem lélegzik, majd elkezdett lilulni a feje. Ekkor tudtam, hogy nincs mire várni, azonnal megkezdtem a mellkaskompressziót. Kétszer kellett újraélesztenem, mert az első próbálkozás után egyszer már elkezdett magától lélegezni, de aztán újra leállt a keringése”

– idézte fel a történteket a lapnak.

Eközben barátnője, Fanni a férfi táskájában gyógyszereket és orvosi leleteket keresett, hogy az érkező mentősöknek azonnal átadhassa a legfontosabb információkat a beteg állapotáról.

Álmos a drámai pillanatokról elmondta, éles helyzetben teljesen más volt végrehajtani a tanult mozdulatokat, mint a tanteremben. A hirtelen jött ismertségtől zavarba jött, de hangsúlyozta, számára természetes volt a segítségnyújtás.

„Amikor odafutottam, egyáltalán nem gondolkodtam a következményeken, hiszen egy ilyen helyzetben nem is lehet mérlegelni, tenni kell a dolgunkat”

– tette hozzá.

A fiú a Bocskai Református Oktatási Központ informatikai technikus képzése mellett honvéd kadét programban is részt vesz, ahol rendszeresen gyakorolják az újraélesztést egy speciális babán.

Kiképző tanára, Molnár Gábor elárulta, a helyes ritmus tartására egy különleges módszert is alkalmaznak: az „Érik a szőlő” című népdal ütemére tanítják a harminc mellkaskompresszió és két befúvás ciklusát.

Álmos helytállását a Honvédelmi Minisztérium a közösségi oldalán ismerte el, iskolájában pedig főigazgatói dicséretet kapott. A fiatalember a jövőjét a Magyar Honvédségnél képzeli el, ahol a katonai informatikai és kibervédelmi területen szeretne tiszti pályára lépni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk