Rémisztő a humanitárius helyzet Ukrajnában – mondja az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága

Hadházy Ákos a BKV-vezérigazgató Bolla Tibor menesztése kapcsán írt arról, hogy Karácsony Gergely főpolgármester hétfői közleményében volt egy mondat, miszerint „senki nem tett olyan állítást, amely szerint a BKV részére külső szolgáltató által végzett informatikai tevékenységgel kapcsolatban az előző ciklusban történt tulajdonosváltást követően túlszámlázás történt volna."

„Én viszont jelzem, hogy sajnos de” – jelentette ki a posztjában Hadházy.

„Ahogyan korábban is elmondtam, a kérdéses, most éppen Pintér embere (Tasnádi) által tulajdonolt céggel kötött és a számlagyár által szétlopott BKV szerződésben nagyon jelentős túlárazások lehetnek. A mellékelt táblázat jól mutatja, hogy

(a pontosság kedvéért még egyszer: MOST ÉPPEN FIDESZES CÉGBE) a pénzt olyan munkákra, amit tized áron lehetne elvégeztetni. Ahogyan tegnap fogalmaztam, a BKV korábbi belső vizsgálatának végkövetkeztetése ugyan valóban az volt, hogy minden rendben van, de az anyag részleteiben elmerülve azért az látszik, hogy valójában ez egyáltalán nem valószínű” – írta a politikus.

Hadházy mellékelt egy ártáblázatot, ami a BKV számítógépes hálózat üzemeltetéséről szól. Véleménye szerint kis odafigyeléssel is látható, milyen pénzek folytak, folynak ki.

Ez havi 15 millió forint, azaz ha egy informatikus csinálja, ennyit számolnak el neki munkadíjnak 276 NYOMTATÓ üzemeltetésére. De ha meg mondjuk hét "szakembert" számolnak el rá 2 milliós fizetéssel, az is gáz... Az extrém összeg abszurditását számolhatjuk úgyis, hogy MINDEN NYOMTATÓ MŰKÖDTETÉSE UTÁN HAVI 50 EZER FORINTOT FIZETTEK KI” – emelte ki Hadházy.

„Bolla menesztésén túl azt javasolnám, hogy Karácsony Gergely vizsgáltassa felül újra a szerződést (vagy csak vegyék elő az előző vizsgálatot és dobják ki az első, végkövetkeztetést tartalmazó lapot). Ha pedig eddig még nem mondták fel, tegyék meg (a szerződést 2019-ben 5+5 évre kötötték. Csak remélni tudom, hogy nem hosszabbították azt meg 2024-ben. Szentkirályi Alexandra és Vitézy Dávid kedvéért hangsúlyozzuk ki még egyszer: a szerződést Tarlós idejében kötötték még)” – zárul a bejegyzés.

Megdöbbentő jelenetsor játszódott le május 6-án a budapesti Kerepesi úton található Készenléti Rendőrség területén. Szabó Bálint volt szegedi önkormányzati képviselő gond nélkül hajtott be autójával a kiemelten védett objektumba, ahol szabadon mozgott, sőt demonstrációja részeként trombitált is.

Szabó az akcióról videót is készített, amelyen többek között azt mondja:

A felvételen az is látható, amint beszélget egy szolgálatot teljesítő rendőrrel, és elmondja, miért ment be az objektumba. Szavai szerint: „Azért jöttünk be a laktanyába, mert szeretnénk minél több rendőrt rávenni arra, hogy lépjenek be a Duna Pártba. Így lehetőségük nyílna arra, hogy legálisan leszereljenek, és ne kelljen hétről hétre azzal foglalkozniuk, hogy magyar embereket akadályozzanak a szabad mozgásukban. Nem a rendőrökkel van bajunk, hanem azokkal, akik erre a parancsot adják.”

Hozzátette: „Ezen túlmenően azért jöttünk be, mint bárki más: nyitva volt a kapu, fel volt húzva a sorompó, intettünk a kollégának, ő pedig jelezte, hogy mehetünk.”

Szabó a Blikknek azt mondta, hogy

Állítása szerint az őrsparancsnokot, egy állományeligazítót, egy osztályvezetőt, valamint egy negyedik személyt, aki nem tartózkodott a helyén. Elmondása szerint korábban több rendőr is jelezte neki, hogy szeretnének kilépni a testületből, de nem engedik őket felmondani. Úgy fogalmazott: „Párttagként viszont nem szolgálhatnak tovább. Ezért arra gondoltam, csinálok egy kis toborzást a Készenléti Rendőrség területén.”

Azt is elmondta, hogy nem először járt az objektumban, ugyanis 2022-ben is bejutott, amikor a határvadászok esketését tartották ugyanott. Úgy vélte, ezúttal olyan határozottan hajtottak be, hogy azt hihették, állami autóval érkeztek.

Azt is elmondta, hogy a legutóbbi tüntetésen a Készenléti Rendőrség egyik parancsnoka őt okolta a történtekért, megrángatta, és azt kiabálta: „Maga kirúgatja az embereimet.”

Az eset azért is keltett komoly figyelmet, mert Szabó egy olyan objektumba jutott be mindenféle ellenőrzés nélkül, amelyet általában szigorúan őriznek, és ahová a civil belépés szigorú feltételekhez kötött.

Gulyás Gergely az RTL kérdésére a május 8-i kormányinfón reagált a történtekre. A miniszter így fogalmazott: „Úgy, hogy hibáztak, és ha jól tudom, ennek a következménye is megvan. (...) Egy olyan autóval közelítette meg az objektumot, amit állami vezetők használnak, és ott nem volt megfelelő a vizsgálat, vagy talán meg sem várták. Egy dolog tény, hogy nem fordulhat elő, hogy illetéktelen oda bejusson. Ezért a belügyminiszter az ezzel kapcsolatos következményeket levonta, és erről – ha még nem számolt be a Belügyminisztérium a sajtónak – akkor nagyon hamar be fog számolni, személyi konzekvenciái voltak a történteknek.”

Szabó Bálint az elmúlt időszakban több figyelemfelkeltő akcióban is szerepelt. Megjelent például a Fővárosi Közgyűlés ülésein, ahol megzavarta a tanácskozást, valamint több ellenzéki tüntetésen is feltűnt. Egy alkalommal teljes ruházatban ugrott a Dunába, ahonnan a vízi rendőrség emelte ki.

„A teljes kormánypropaganda, élén a miniszterelnökkel, kampányszerűen tele hazudja a honi sajtót azzal, hogy amennyiben nem lesz orosz gáz, akkor duplájára, sőt három és félszeresére emelkednek a lakossági energiaárak. Ez természetesen nem igaz, ordas nagy hazugság!” – jelentette ki Facebook-posztjában Holoda Attila.

Az energetikai szakértő szerint napjainkban mindenki pontosan tudja már, hogy

„Sem a kedvezményes árnak, sem a "versenypiaci költségeket tükröző" ún. piaci árnak nincs köze a tényleges beszerzési árhoz! A kedvezményes gázár (99-102 Ft/m3, a fűtőértéktől függően), mely jóval, 26%-kal alacsonyabb, minta jelenlegi spot-piaci ár (134,0 – 138,4 Ft/m3), miközben a „versenypiaci költségeket tükröző” ár (759 – 781 Ft/m3), amely viszont közel hatszorosa(!) a tényleges piaci árnak” – írta Holoda, majd hozzátette:

„Tehát még csak nem is a "jóságos kormány" egyenlíti ki a számlát a saját zsebéből, hanem másokkal fizetteti meg! Ennek a sok pénznek meg pont helye lenne sok mindenhol máshol, például a nyugdíjasoknál, a szociális szférában, az egészségügyben vagy az oktatásban, de akár a vasútnál, vagy a postánál is elkelne némi pénzügyi segítség, hogy normális, modern szolgáltatást kapjon a legkisebb falvakban élő ember is” – fogalmazott.

Holoda emlékeztetett arra is, hogy

„A rezsicsökkentés pedig egy politikai termék, azaz teljes lényegtelen, hogy mi mennyibe kerül, ha döntés van a lakossági árról. (Azt már csak zárójelben teszem hozzá, hogy maga a rezsicsökkentés igazságtalan, méltánytalan és az energiatudatosság ellen hat! Az egyenlő ár azoknak ad sok-sok támogatást, akik sokat fogyasztanak, nem pedig azoknak, akik valóban rászorulnak a támogatásra.)” – zárult a bejegyzés.

Gyerekek és felnőttek kivégzéséről, alvó emberek megöléséről és különleges alakulatok belső működéséről beszéltek egykori brit katonák a BBC Panorama című műsorában. A csatorna több éves oknyomozás során több mint harminc olyan embert szólaltatott meg, akik a brit különleges erőknél vagy azok közelében szolgáltak Afganisztánban és Irakban.

Egy SAS-veterán azt mondta, hogy az egység tagjai megbilincseltek egy fiatal fiút, majd lelőtték. A fiú még gyerek volt, nem érte el a katonakorhatárt. A katona szerint

Úgy fogalmazott: „Megmotoztak valakit, megbilincselték, majd lelőtték.” A testhez ezután egy fegyvert helyeztek, a jelentések pedig azt tartalmazták, hogy az áldozat rátámadt a katonákra.

A vádak először érintették a vízi bevetésekre specializálódott SBS (Special Boat Service) nevű alakulatot is. Egy itt szolgáló veterán szerint egyes katonák „csőcselékmentalitásúak” voltak, és a műveletek közben barbár módon viselkedtek. Elmondása szerint: „Láttam, hogy a legcsendesebb srácok is átváltoztak, komoly pszichopata vonásokat mutattak.”

A szabályzat szerint halálos erőt csak akkor használhattak, ha az adott személy közvetlen veszélyt jelentett. Több szemtanú szerint azonban az alakulatok tagjai önkényesen alakították a szabályokat. Egyikük arról számolt be, hogy ha egy célpont neve többször is felbukkant egy listán, akkor úgy indultak útnak, hogy meg fogják ölni, nem pedig elfogni. Azt is elmondta, hogy „gyakran az osztag csak ment és megölte az összes embert, akit ott talált”.

Egy SBS-es katona elmondta, hogy miután egy területet ellenőrzésük alá vontak, mindenkit lelőttek, majd átvizsgálták a testeket. Ha valaki még élt, azt is kivégezték. Egy alkalommal egy orvos egy meglőtt embert látott el, aki még lélegzett. Ezután – a beszámoló szerint – „az egyik emberünk odament hozzá. Volt egy durranás, és közvetlen közelről fejbe lőtte.”

A vallomások szerint az idősebb SAS-katonák utasították a fiatalabbakat a fogvatartottak megölésére. Egy szemtanú úgy fogalmazott, hogy a gyilkolás egyeseknél függőséget okozhatott, és voltak, akik megrészegültek ettől az érzéstől Afganisztánban.

A BBC szerint belső levelezések arra utalnak, hogy az alakulat tisztjei tudtak a történtekről, de meghamisították a jelentéseket, hogy azok ne keltsenek gyanút a katonai rendőrségnél. A csatorna szerint David Cameron korábbi brit miniszterelnököt 2010 és 2016 között többször is figyelmeztették arra, hogy a brit különleges erők civileket gyilkolhatnak.

A tárca azt is közölte, hogy teljes mértékben támogatja a feltételezett háborús bűnökkel kapcsolatos nyilvános vizsgálatot, és arra kér minden veteránt, hogy ha információval rendelkezik, jelentkezzen. A minisztérium nem kommentálta azokat az állításokat, amelyek a vizsgálat tárgyát képezik.

A BBC oknyomozása szerint brit katonák civileket végezhettek ki Afganisztánban. Több veterán is megszólalt: volt, aki szerint a gyilkolás egyeseknél függőséget okozott.

(via Telex)