KÖZÖSSÉG
A Rovatból

Ne dobd a szemétbe: egy megmaradt fél adag főtt étel valakinek a túlélést jelentheti

Egy szikkadt zsömle valakinek már szemét, másnak pedig a reggelit jelenti. Karácsonykor különösen nagy az élelmiszerpazarlás, de kis odafigyeléssel ez megelőzhető, sőt, rengeteg rászoruló asztalára varázsolhatunk reggelit, ebédet és vacsorát.
K. U. D. - szmo.hu
2019. december 23.



A karácsony részben a finom ételekről szól. Sokan legalább ilyenkor megvásárolnak maguknak olyasmit a boltokban, amikre az év többi részében nem áldoznának, mert nem tudnának. Megajándékozzák magukat. Csak épp rendszerint a valós igényeikhez képest túl sok élelmiszert vesznek, túl sokat főznek, ami aztán rendszerint meg is romlik. A rengeteg finom étek pedig sok esetben a kukában landol. Pedig nem kéne ennek így lennie.

A Nébih októberi közleménye szerint világviszonylatban évente nagyjából 1,3 milliárd tonna élelmiszerhulladék keletkezik. Magyarországon becslések szerint 1,8 tonna étel végzi a szemetesben, és ennek a mennyiségnek a nagyobbik részét a háztartások termelik ki. Legnagyobb arányban készételeket pazarolunk, ezt követik a pékáruk, majd a zöldségek és gyümölcsök.

Karácsonykor adakoznak a magyarok

Egy friss felmérés szerint az ünnepi időszakokban a legjellemzőbb az adományozás. Ezt Smudláné Fazekas Margit, a Re-Formáló Egyesület elnöke is megerősíti.

"A karácsonyhoz közeledve sokkal több olyan élelmiszerrel találkozunk, amit a lakosság vitt az Enni adok - enni kapok ételdobozokba, de három héttel ezelőtt rengeteg munkánkba került, hogy feltöltsük őket" - mondta lapunknak. Jelenleg az országban 62 olyan doboz működik, ahová bárki kiteheti a feleslegessé vált élelmiszereket, ezáltal biztosítva a rászorulók napi élelmezését.

Az élelmiszer tárolására alkalmas dobozok ötlete egyébként nem Margittól származik, hanem Pécsről, Morvay Imre, Pio atyától. Aztán az alapötletet gondolta újra az Egyesület elnöke, aki jelenleg közel 2000 önkéntessel dolgozik azon, hogy naponta kétszer tudják tölteni a köztéren elhelyezett dobozokat. Minden dobozhoz tartozik egy önkéntes csapat, ők takarítják azokat és ellenőrzik a bennük talált élelmiszereket, ételeket.

"Nem buzdítanék arra senkit, hogy tartós élelmiszereket vásároljon, és azt helyezze ki. Inkább nézzenek szét otthon, a hűtőben, a kamrában. Ha látjuk, hogy egy joghurt vagy vaj szavatossági ideje hamarosan lejár, vagy találunk otthon egy fél csomag rizst, de vettünk már másikat, vagy megtaláljuk a tavalyi befőttet, esetleg lecsót vagy lekvárt, akkor azokat vigyük ki a dobozokba. Ami nekünk már nem kell, az másnak a napi betevőt jelenti"

– magyarázta Margit, hozzátéve, zöldség-gyümölcs is jól jön mindig, ahogy a megmaradt pékárunak is hasznát veszik mások.

Az egyesület elnöke elmondta, ahhoz, hogy egy-egy dobozt valóban naponta kétszer meg tudjanak tölteni, legalább napi 20 adakozóra lenne szükség. Ez viszont hatalmas szám. Épp ezért a Re-Formáló Egyesület kifejezetten a kis vállalkozásokat, sarki közérteket próbálja meg elérni (ennek oka leginkább az, hogy a nagy áruházláncok már szerződtek az Élelmiszerbankkal), hogy az ott megmaradt pár kiló pékárut a dobozba tegyék a szemetes helyett, így az élelmiszer-pazarlásnak is próbálják elejét venni.

"Meglepődnél, mekkora mennyiség marad a kisebb üzletekben a nap végén! 1-2 zsák pékáru könnyen összejön" –jegyezte meg, hozzátéve,

napi szinten 2000-2500 embernek biztosítanak élelmet a dobozok, és 1-1 dobozhoz átlagosan 35-40 ember megy el nap, mint nap, hogy élelmiszerhez jusson.

Nehéz helyzetben vannak a magyar családok

"A legtöbb ember rosszul ítéli meg, ki az, aki rászoruló. A dobozokból étkezők 80 százaléka nem hajléktalan. Van egy pedagógus házaspár például, akik a gyerekeikkel albérletben élnek. Mire kifizetik a lakbért, a rezsit, befizetik a gyerekeknek az iskolai ebédet, megveszik a bérleteket, alig marad pénzük. A külvilág szemében úgy tűnhet, nincs semmi gond, rendezett életet élnek. Csak épp a hónap második felében a dobozok nélkül nem telne élelmiszerre, nem tudnának mit csomagolni tízóraira és uzsonnára a gyerekeknek" – magyarázta Margit.

Elmesélte, hogy egyszer az egyik doboz feltöltésekor találkozott egy idősebb nővel.

"Könnybe lábadt szemmel mondta, hogy így, hogy nem kellett kenyérre költenie, maradt annyi pénze, hogy a hentesnél akciósan vegyen pár csirkeszárnyat és a héten húshoz juthasson"

– elevenítette fel Margit, hozzátéve, azok az emberek, akik a dobozokat használják, önhibájukon kívül kerültek nehéz helyzetbe, többségük rendesen dolgozik, csak épp nem jön ki a fizetéséből. A rászorulók naponta 3 adagot vehetnek ki a dobozból. Egy adagnak felel meg egy kiló kenyér vagy 5 darab zsömle, egy üveg lekvár vagy egy adag főtt étel.



Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KÖZÖSSÉG
A Rovatból
Az egyik legkegyetlenebb vadászati módszert akarja eltöröltetni 25 ezer magyar
A kotorékozás ellen indított civil kezdeményezés kevesebb mint két hét alatt vált országos üggyé, miután átlépte a 25 ezer aláírást. Az aláírók azt követelik a jogalkotóktól, hogy törvényben tiltsák meg az állatok föld alatti megtámadását.


Több mint 25 ezren írták alá tíz nap alatt azt a petíciót, amely a kotorékvadászat teljes törvényi betiltását követeli Magyarországon. A kezdeményezés villámgyorsan vált országos üggyé, miután a Rókales Alapítvány útjára indította a kampányt.

Kedd délutáni adatok szerint az aláírások száma már a 25 700-at is meghaladta, derül ki a petíció oldalán. Az alapítvány május 30-án indította el a petíciót, amelyben a kotorékozásként ismert vadászati módszer megszüntetését sürgetik.

Ennek során kutyákat küldenek föld alatti üregekbe, hogy ott sarokba szorítsák, megtámadják, megöljék vagy kiűzzék a kotorékban élő állatokat.

„A kotorék nem „vadászati terep”, hanem az állatok lakóhelye, búvóhelye és a kölykök felnevelésének helyszíne.”

A szervezet szerint a föld alatti összecsapások súlyos, gyakran végzetes sérülésekkel és elhúzódó stresszel járnak mind a vadon élő állatok, mind az erre használt kutyák számára.

A vita jogi hátterét az adja, hogy míg az 1998. évi XXVIII. törvény általánosságban védi az állatokat a szükségtelen szenvedéstől, a vadászatról szóló törvény végrehajtási rendelete (79/2004. (V. 4.) FVM rendelet) kifejezetten említi a kotorékmunkát a vadászkutyák feladatai között.

A petíció pontosan ezt a jogi ellentmondást kívánja feloldani egyértelmű törvényi tiltással, mivel az aláírók szerint az állatok zárt, menekülésre alkalmatlan térben való szembekerülése önmagában felveti az állatkínzás tilalmának sérelmét.

A kezdeményezés címzettjei között szerepel az Élő Környezetért Felelős Minisztérium és az Agrár- és Élelmiszergazdasági Minisztérium is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KÖZÖSSÉG
A Rovatból
Saját aranyérmet kapott és a sztárokkal fogott kezet a 9 éves Zsombi a BL-döntőn
Az UEFA elnökének társaságában léphetett a pályára a 9 éves Zsombi a Bajnokok Ligája-döntő díjátadóján Budapesten. A kisfiút az Amigos a gyerekekért szervezet választotta ki egy kórházi műtétje után.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. május 31.



„Szerintem a legnagyobb vágyam teljesült” – mondta az a 9 éves kisfiú, aki tegnap este az egész világ szeme láttára sétálhatott fel a Puskás Aréna gyepén felállított színpadra a Bajnokok Ligája-döntő után. Zsombi az UEFA elnökének társaságában foghatott kezet a PSG és az Arsenal sztárjaival, saját aranyérmet kapott, sőt, még a BL-serleget is megérinthette – számolt be róla az RTL Híradó.

A fiú, aki az Arsenalnak szurkolt, a svéd-magyar csatárnak, Gyökeres Viktornak magyarul gratulált. Arra a kérdésre, hogy mondott-e neki valami személyeset, Zsombi csak ennyit felelt: „Nem, csak annyit mondtam neki, hogy gratulálok, amikor elhaladt előttem.”

„Yamalnak és Mbappénak még nincs Bajnokok Ligája-érme, mint nekem” – jelentette ki magabiztosan.

Zsombi az RTL Híradónak azt is elárulta, eleinte fel sem fogta, mekkora dologban van része. „Nem tudtam, hogy ez ilyen óriási dolog, de aztán rájöttem, hogy kezet fogtam nagy sztárokkal.” A szülei végigizgulták a nagy pillanatot. „Nagyon drukkoltam, mert tudtam, hogy ő is úgy indult el otthonról, hogy nagyon izgult: jaj, mi lesz, nehogy elrontson valamit” – mondta az egyik szülő.

A fiúnak akkor esett le igazán, mi is történt vele, „amikor a tévében viszontlátta saját magát.”

A kisfiú is bevallotta, hogy mennyire lámpalázas volt. Az élmény feldolgozása még tart, olyannyira, hogy Zsombi holnap az iskolában előadást is tart majd a kalandjairól. Addig is őrzi emlékeit: egy aláírt mezt, egy tornazsákot és egy új labdát, amit azóta le sem tesz. A lehetőség egyébként nem a véletlen műve volt. Az Európai Labdarúgó-szövetség alapítványa vette fel a kapcsolatot az Amigos a gyerekekért civil szervezettel, akik már 12 éve foglalkoznak kórházban kezelt gyerekekkel. Zsombival egy műtétje után, a Bethesda Gyermekkórházban találkoztak, és nem volt kérdés, hogy őt választják a különleges feladatra.

Rajta kívül más gyerekeknek is felejthetetlen élményt nyújtott a budapesti döntő. Az UEFA hallássérült gyerekeknek is biztosított lehetőséget egy különleges jelzőrendszer segítségével, az Ezüst Cipő Foci Suliból pedig 11 fiú és egy lány labdaszedőként vehetett részt a meccsen. Mindez egybecseng az UEFA üzenetével, miszerint a labdarúgás mindenkié.

Az RTL beszámolóját Zsombi nagy kalandjáról itt lehet megnézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÖZÖSSÉG
A Rovatból
Egyetlen év miatt szakíthatják el nevelőszüleitől a beteg magyar kisfiút
Egy cserháthalápi házaspár egy éve neveli a korábban intézetben élő fiút, akit betegsége miatt eddig senki sem akart befogadni. Most egy jogszabályi korlát miatt elvehetik tőlük a gyereket, ügyükben már a Mi Hazánk egyik képviselője is lépett.


Egyetlen év miatt szakíthatnak el nevelőszüleitől egy beteg kisfiút, akinek a hatóságok már amerikai örökbefogadó családot is találtak. Zsuzsa és Tamás egy éve gondoskodnak Tibiről, aki náluk talált először otthonra, miután születésétől fogva intézetben élt. Az örökbefogadását egy jogszabályi korlát akadályozza – számolt be róla a Blikk.

A cserháthalápi házaspár és a kisfiú kapcsolata akkor kezdődött, amikor a férj, Tamás abban az intézetben kezdett dolgozni, ahol Tibi élt. A férfi és a betegeskedő, magára hagyott fiú között hamar kötődés alakult ki. A pár először 2024 karácsonyán vitte haza egy napra a gyereket.

Zsuzsa szerint a találkozás annyira jól sikerült, hogy utána keresték az alkalmakat a közös időtöltésre.

„Hihetetlen, de olyan volt, mintha mindig is velünk lett volna” – emlékezett vissza.

Az intézet szakemberei is támogatták a kapcsolatot, Zsuzsa pedig elvégezte a nevelőszülői tanfolyamot. A pár átalakította a lakást, hogy a fiú otthon érezze magát. Tibi végül 2025 májusában költözhetett hozzájuk nevelőszülőként, és azóta is velük él.

A házaspár szerette volna hivatalosan is örökbe fogadni, ám ekkor szembesültek egy jogi akadállyal:

a törvény szerint az örökbefogadó és a gyermek között legfeljebb 50 év lehet a korkülönbség, ami náluk 51 év.

Az ügyet felkarolta a szintén ezen a településen élő Dócs Dávid, a Mi Hazánk országgyűlési képviselője, aki a minisztériumhoz és a szakhatósághoz fordult.

„A jelenlegi szabályozás szerint nincs kivétel a jogszabály alól, ezért írásban fordultam a minisztériumhoz és a szakhatósághoz, hogy tegyünk valamit az érdekükben” – mondta a politikus.

A képviselő szerint egyedi elbírálásra vagy törvénymódosításra lenne szükség, mert szorít az idő.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÖZÖSSÉG
A Rovatból
Kétszer kellett újraélesztenie egy idős férfit egy 17 éves kadétnak egy csepeli buszmegállóban
Olajos Álmos a 148-as busz megállójában mentette meg egy idős férfi életét. A honvéd kadét a képzésen tanultakat alkalmazta éles helyzetben.


Perceken múlt egy idős férfi élete Csepelen, a 148-as busz Orgonás utcai megállójában, miután rosszul lett és összeesett.

Egy 17 éves honvéd kadét, Olajos Álmos a barátnőjével sietett a segítségére, és kétszer is újra kellett élesztenie a férfit.

A fiatalember éppen az évfordulójukat ünnepelte a barátnőjével, Fannival, amikor észrevették, hogy egy buszra felszállni készülő idős férfi megszédül, majd hanyatt esik. Míg egy járókelő azonnal hívta a mentőket, Álmos a férfihez lépett, és ellenőrizte a légzését – számolt be róla a Blikk. Amikor látta, hogy a férfi már nem lélegzik és a feje lilulni kezd, megkezdte a mellkaskompressziót.

„Egy idő után azt láttam, hogy a bácsi már egyáltalán nem lélegzik, majd elkezdett lilulni a feje. Ekkor tudtam, hogy nincs mire várni, azonnal megkezdtem a mellkaskompressziót. Kétszer kellett újraélesztenem, mert az első próbálkozás után egyszer már elkezdett magától lélegezni, de aztán újra leállt a keringése”

– idézte fel a történteket a lapnak.

Eközben barátnője, Fanni a férfi táskájában gyógyszereket és orvosi leleteket keresett, hogy az érkező mentősöknek azonnal átadhassa a legfontosabb információkat a beteg állapotáról.

Álmos a drámai pillanatokról elmondta, éles helyzetben teljesen más volt végrehajtani a tanult mozdulatokat, mint a tanteremben. A hirtelen jött ismertségtől zavarba jött, de hangsúlyozta, számára természetes volt a segítségnyújtás.

„Amikor odafutottam, egyáltalán nem gondolkodtam a következményeken, hiszen egy ilyen helyzetben nem is lehet mérlegelni, tenni kell a dolgunkat”

– tette hozzá.

A fiú a Bocskai Református Oktatási Központ informatikai technikus képzése mellett honvéd kadét programban is részt vesz, ahol rendszeresen gyakorolják az újraélesztést egy speciális babán.

Kiképző tanára, Molnár Gábor elárulta, a helyes ritmus tartására egy különleges módszert is alkalmaznak: az „Érik a szőlő” című népdal ütemére tanítják a harminc mellkaskompresszió és két befúvás ciklusát.

Álmos helytállását a Honvédelmi Minisztérium a közösségi oldalán ismerte el, iskolájában pedig főigazgatói dicséretet kapott. A fiatalember a jövőjét a Magyar Honvédségnél képzeli el, ahol a katonai informatikai és kibervédelmi területen szeretne tiszti pályára lépni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk