KÖZÖSSÉG
A Rovatból

Napelemmel működő égőkkel segítik a szegény családokat

Vajon mennyit segíthet egy LED-égőkkel körbetekert műanyagflakon?


Károlyéknak a gatyájuk is rámegy a villanyszámlára, Anna szobájában nappal is koromsötét van, Gyuláéknak pedig az utcalámpa adja éjszaka a világosságot. Rengeteg szegény családnak jelent problémát a világítás, egy alapítvány azonban kitalálta, hogy napelemmel működő világítótesteket szerel a házukba. Mennyit segíthet egy LED-égőkkel körbetekert műanyagflakon?

“Feltöltős óránk van, de gyakran elfogy róla a pénz. Ilyenkor gyertyázunk”.

Németh Károly feleségével és három gyerekével él Bicske szegényebbik részén, egy háromszobás kis házban. Telente van, hogy tizenötezer forintot is ráköltenek az villanyszámlára, hiszen arról üzemel a bojler, a világítás és a tévé is. Sokszor azonban ez sem elég, a hónap végére elfogynak a wattok a feltöltős villanyórából, a házuk pedig sötétségbe borul.

led01

Károlyék házuk előtt, Bicskén

Háromszáz kilométerrel arrébb, az ország másik felén lévő Bódvalenkén Józsefék még rosszabb helyzetben vannak: két éve tartozás miatt kikötötték a házukból az áramot. A régi tévéjük azóta csupán dísznek áll a szoba sarkában, és sokáig gyertyával világítottak esténként. Pár utcával arrébb, Gyuláknál semmilyen világítás nincs, hozzájuk az utcalámpa fénye szűrődik be esténkét.

Egy alapítvány azonban mindegyiküknek napelemet szerelt a házára, és LED-lámpákból álló világítótestet a szobáikba.

led02

József bódvalenkei házukban

Több százezer embernél napi probléma a rezsifizetés

Aranyvasárnap előtti csütörtökön teljesen felbolydult Németh Károlyék bicskei háza. Ketten barkácsoltak az előszobában, ketten a tetőn, mások pakoltak, létrát állítottak. A dobozokból LED-fénysorral körbetekert rudak kerültek elő, amelyeket horgász damillal rögzítettek a mennyezethez, a falra kapcsolót szereltek, a hűtő tetejére 12 voltos akkumulátor, a ház tetejére pedig egy napelem került.

led03led04led05

A Romaversitas Alapítvány munkatársai napelemet erősítenek a ház tetejére

A munkások a Romaversitas Alapítvány munkatársai, akik a Fényhozók nevű programjuk keretében szálltak ki Némethékhez, hogy napelemes világítást szereljenek fel a hátrányos helyzetű család házában. “Több százezer olyan roma van ma Magyarországon, akinek a háztartásában napi problémát jelent a világítás, meg úgy általában a rezsi” – mondta az Abcúgnak az alapítvány vezetője, Daróczi Gábor. Vannak olyan háztartások, ahol egyáltalán nincsen bekötve áram, máshol van, de lopják, ez pedig egyrészt veszélyes, másrészt a törvény bünteti.

led06led07led08

A beszerelés, az alkatrészek és az első bekapcsolás Károlyéknál

Az energiaszegénységben élő roma családoknál pedig előfordulhat, hogy a család összbevételének a hatvan százalékát is elviszi a rezsifizetés. Daróczi például ismer egy Dél-Magyarországon élő asszonyt, akinek hat éve kikötötték az áramot a házából, havi 22 800 forintból él, de minden hónapban ötezer forintot költ gyertyára, hogy világítani tudjon este, és elemre, hogy egyetlen szórakozásként egy ósdi Szokol-rádiót hallgathasson.

Egy 25 éves fizikus fejéből pattant ki az ötlet

Mindezek miatt született meg a Fényhozók projekt, amelynek célja, hogy megkönnyítse a hátrányos helyzetű családok mindennapjait. “Hozunk egy olyan rendszert, ami megoldja, hogy minden szobában legyen világítás, plusz autó-töltő, amivel telefont vagy bármi mást lehet tölteni” – mondta Daróczi Gábor.

led09

Károly Daróczi Gáborral a LED-sort ellenőrzi közvetlenül a napelemre kötve az akku és a töltésvezérlő beszerelése során

A rendszer lényege, hogy az alapítvány munkatársai felszerelnek egy napelemet a ház tetejére, amely feltölt egy akkumulátort, amely aztán ellátja árammal a ház helyiségeibe felszerelt LED-es világítótesteket. “A megújuló energiát szerettük volna hasznosítani” – mondta az Abcúgnak Orsós Mihály, az alapítvány egykori ösztöndíjasa. A 25 éves, fizikus végzettségű fiú ötlete volt, hogy napelemmel oldják meg a hátrányos helyzetű családok áramellátási problémáit.

“Drávaszentesen nőttem fel, ismerős volt nekem ez a helyzet, mi sem bővelkedtünk soha semmiben” – mondta Orsós, mielőtt a munkatársaival felszerelte volna a rudakra erősített fényfüzéreket Németh Károlyék mennyezetére. Kettő került a nappaliba, kettő az ebédlőbe, egy pedig a fürdőszobába. Károly leginkább a mosdó bevilágításának örült, ott ugyanis korábban volt, hogy egész este égették az energiatakarékos égőt, mert mindig volt valakinek dolga a fürdőszobában, így nem érte meg lekapcsolni.

led10

Orsós Mihály beindítja a LED-égősort

A sötét szobába és a pajtába is került

A Romaversitas Alapítvány eddig 40 házat szerelt fel napelemmel hat különböző településen. A legtöbbet a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Bódvalenkén. A csereháti kis faluban szükség is van a segítségre: jórészt mélyszegénységben élő családok lakják, és van, akinek egyáltalán nincs áram a házában. Ráadásul a házak többsége olyan sötét, hogy még nappal is alig látni bennük. Ottjártunkkor még a nap sem bújt elő, a borsodi tájat sűrű, sötét köd takarta be.

József a falu szélén lakik a családjával, és kosárfonásból, illetve szociális segélyből próbál megélni. Két éve 130 ezer forintos villanyszámla-tartozást halmoztak fel, ezért kikapcsolták náluk az áramot. “Szeretném visszakapcsoltatni, de ebből a csöpp pénzből nem megy” – mondta. Inkább ételre vagy a gyereke iskoláztatására költ, lámpa helyett pedig egy ideig gyertyával világítottak. Egészen addig, amíg meg nem jelentek a faluban az alapítvány munkatársai, és fel nem szereltek Józsefeknél három fényfüzért a hozzátartozó napelemmel és aksival együtt.

led11

József a háza előtt, háttérben a napelemmel

A fényük ugyancsak pislákolt ottjártunkkor, a háromból egyet pedig le is kellett szerelni, mert a napelem nem bírta mindhármat ellátni energiával, a család azonban még két évvel a felszerelés után is örömmel használta őket. “Ha jobban süt a nap, jobban világít” – mondta Henriett, József lánya, majd hozzátette, hogy főzni és fürdetni is lehet a fényénél.

led12

Henriett és a LED-világítás

A két éve felszerelt napelemeket és fényfüzéreket a legtöbb házban még ma is használják. Igaz, olyannal is találkoztunk, aki már rég leszerelte, mondván, hogy amikor visszakötötték a házába az áramot, okafogyottá vált. De volt olyan is, aki a pajtáját világította be a fényfüzérekkel, hogy legyen fény, amikor a szamarat és a nyulait eteti.

Mások viszont még azután is ragaszkodtak a napelemes megoldáshoz, miután újra lett áram a házukban. Anna az unokáival lakik egy sötét szobában. Az ő házukban ugyan van áram, de inkább a fényfüzért használják, az olcsóbb. Délután ötig hagyják töltődni az akkut, ami aztán reggelig táplálja energiával a műanyagflakonra tekert világítótestet. “Lefürdenek a gyerekek, beszélgetünk” – mondta Anna, mit csinálnak lefekvés előtt a fényében.

led13led14led15

Anna lánya rajzol az ablakból beszűrődő utolsó délutáni fénynél. A palackra rögzített LED-sort az akkumulátorra kötve tudják bekapcsolni.

A szembeszomszédaiknál, Gyuláéknál azonban éppen a múlt hónapban romlott el az alapítványtól kapott akkumulátor. Mivel az áramot már évekkel ezelőtt kikapcsolták náluk, így vissza kellett térniük a gyertya-világításhoz. Az akkut kicserélni ugyanis nincsen pénzük, pedig szívesen világítanának újra a fényfüzérrel. Egyedül az a szerencséjük, hogy pont a szobájuk előtt áll egy lámpapózna, amelynek a fénye éjszaka hozzájuk is bevilágít.

Nem kifejezetten értik, mi történik velük

“Megrendítő, hogy emberek milyen körülmények között tudnak élni. Mikor hazamentem, egészen átértékeltem, hogy van egy kényelmes ágyam ás meleg vizem. Egészen másképp néztem ezekre” – mondta az Abcúgnak Orsós Mihály, miközben Némethék bicskei házában szerelt.

A bicskei házra már nagyobb hatásfokú napelem kerül, mint két éve a bódvalenkei házakra. A teljes rendszer kiépítése közel 35 ezer forintba kerül, a napelem működésére 20 év garancia van, a LED-égősorra öt év. Orsós szerint egyedül az akkumulátor a gyenge pont, annak ugyanis a folyamatos használat miatt csak két év a várható üzemelési ideje. Viszont 15 ezer forintért már ki lehet cserélni.

led16

Másnap Károlyéknál a LED-sorok fényében már vendégeket is fogadtak

Délutánra Némethék házában világítottak a LED-izzók, másnap estére pedig már vendégeket is hívtak. Daróczi Gábor szerint legközelebb a Csongrád megyei Bakson akarnak napelemeket szerelni tíz hátrányos helyzetű család házára. Az ehhez szükséges pénzt internetes adománygyűjtésből szedték össze, de kaptak már ígéretet vállalkozóktól is, hogy pénzzel segítik, hogy a szegény családoknak felszerelést vásárolhassanak, és megtanítsák őket a rendszer kiépítésére.

led17led18led19

A nappaliban, ahová telefontöltőt is szereltek a rendszerre Károly fodrász-tanonc fia borotválja egy barátjukat, a hátsó szobában pedig másik fia mutatja a LED-sor fényét

“Szerintem ők nem kifejezetten értik, mi történik velük” – mondta Orsós Mihály arra a kérdésre, milyen visszajelzéseket kapott azoktól, akiknek a házába felszerelték a napelemet. “Beállít 5-6 idegen ember, fúrnak-faragnak, szerelnek, ez egy kicsit meglepő lehet számukra. De amint elmegyünk, este bekapcsolják a világítást, és látják, hogy szép meleg fénye van, annak igazán örülnek” – tette hozzá.

Fotók: Magócsi Márton (Abcúg)

Oszd meg másokkal is a cikket!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KÖZÖSSÉG
A Rovatból
Éber kómába került a családapa egy injekció után – a család Svájcban reménykedik a gyógyulásban
A 36 éves László augusztus 20. óta van éber kómában. Családja és barátai összefogtak, hogy esélyt kapjon a gyógyulásra egy drága svájci klinikán, amihez segítséget is kérnek.


Egy budapesti család élete egyik pillanatról a másikra teljesen megváltozott. A 36 éves László, aki hangtechnikusként dolgozott, augusztus 20. óta éber kómában van, miután szervezete rosszul reagált egy izomlazító injekcióra. A férfi nyaka egy hosszabb autóút után beállt, ezért orvoshoz fordult, ám a kezelés során allergiás sokkot kapott.

Légzése és keringése leállt, és csak hosszú újraélesztéssel sikerült stabilizálni az állapotát

– számolt be a Blikk.

Jelenleg Magyarországon csak egyetlen kómaosztály működik, ahol azonban Lászlót a jelenlegi állapotában nem tudják fogadni. A család ezért Svájcba utazott, ahol egy különleges klinikán kezdődhet meg a férfi rehabilitációja.

„A svájci orvosok azt mondták, egyértelműen van tudata a férjemnek, ezért nagyon jó eséllyel vághatunk bele a rehabilitációba. Nyilván megígérni nem tudnak semmit azzal kapcsolatban, hogy milyen szintig tudják rehabilitálni, ez a következő hetek, hónapok során dől majd el”

– mondta Zsófia, László felesége.

A három hónapos terápiás kezelés naponta 2200 svájci frankba, vagyis körülbelül 927 ezer forintba kerül. A család számára ez hatalmas kiadás lett volna, ezért Zsófia gyűjtést indított, és rövid idő alatt sikerült összegyűjteni a szükséges összeget.

„Hatalmas összefogást értünk el, szerencsére négy nap alatt összegyűlt a háromhavi kezeléshez szükséges összeg. Hihetetlenül sok ember mozdult meg. Rengetegen ismerik a férjemet, a munkahelyén is sokra tartják, több együttesnek hangosít, nagyra becsülik, úgyhogy sokan segítenek” – mesélte az óvónőként dolgozó édesanya.

Zsófiáék korábban már szembenéztek hasonlóan nehéz helyzettel, és akkor is sikerült csodát tenniük.

„Nyolc évvel ezelőtt a kisfiunk rácáfolt az orvosi jóslatokra, és bebizonyította, hogy az emberi agy milyen csodákra képes” – idézte fel az édesanya. „Boti az agyat érintő rendellenességgel született, ma mégis teljes életet élhet a modern technikának köszönhetően. Rendkívül okos kisfiú, vívni jár, imád focizni, és nagyon jól viseli mindazt, ami az apukájával történt.”

A nyolcéves Boti is örökölte édesapja Fradi iránti szeretetét. Az FTC is jelezte, hogy támogatni szeretné a családot: egy dedikált mezt ajánlottak fel árverésre.

Amennyiben te is támogatnád Lászlót és családját, itt teheted meg:

A Don Bosco Barátai Alapítvány adószáma: 19335238-1-41

A szervezet címe: 1032 Budapest, Bécsi út 173.

Bankszámlaszám: 11734004-20476535

Közlemény: DL gyógykezelésére


Link másolása
KÖVESS MINKET:

KÖZÖSSÉG
A Rovatból
Több száz tonna svéd halászháló védi az ukránokat az orosz drónoktól
„Sok halász számára megnyugtató érzés, hogy az ukrán frontvonalra küldik a halászhálóikat. Úgy érzik, hogy ők is tehettek valamit azért, hogy az ukránok megvédhessék hazájukat.”


Svéd halászok leselejtezett hálói mentenek életeket Ukrajnában: ezekkel korábban heringet és tőkehalat fogtak a Balti-tengeren, most viszont a drónok ellen védik meg az ukránokat – olvasható a Szabad Európa cikkében.

Az Operation Change nonprofit szervezet partnerei eddig mintegy 400 tonna halászhálót vittek az országba. Ludvig Ramestam, a szervezet társalapítója közvetlenül azután küldte el az első adagot, hogy Oroszország megtámadta Kijevet. Nem sokkal később újabb csomagot kértek tőlük. „Nem értettük” – meséli Ramestam a Szabad Európának – „mert 16 köbméternyi hálót küldtünk, és egy jó időbe beletelik, amíg abból álcákat csinálnak. Ehhez képest máris többet kértek”.

Kiderült, hogy a hálók az állások vagy a fegyverek álcázására, hanem az FPV drónok elleni védekezésre kellenek. Ramestam egy konkrét esetről is beszélt.

„Volt egy autó, ami köré felszereltük az adományozott hálókat. Néhány nappal később az autót megtámadta egy orosz FPV drón. Az volt a szerencse, hogy a kocsitól körülbelül egy méterre lévő fémrudakra kerültek körben a hálók, amelyek így jelentősen csökkentették a robbanást, és az autóban lévő emberek túlélték. A köszönőlevélben kifejezetten azt írták, hogy ezek a hálók mentették meg az életüket”.

Irina Ribakova, az ukrán 93. gépesített dandár sajtósa szerint a drónok elleni hálókat „mostanában mindenhol felszerelik a donyecki régió útjain”. Mint mondta, „a hálók nem csodaszerek, csak a védelem egy eleme, ami nem biztos, hogy működik. Számos példa van arra, hogy egy drón berepült a háló lyukába, és megvárt egy autót. A mi drónpilótáink ugyanezt teszik”.

Azonban nem minden háló felel meg a feladatra: a nejlonból készült és a mezőgazdasági hálók tűzveszélyesek. A legideálisabb anyag a drótkerítés lenne, de „ez nyilvánvalóan drága és nehéz telepíteni”.

A svéd adományok hátterében változó szabályok állnak. Szigorodtak az uniós környezetvédelmi előírások, 2021-ben a Balti-tengeren teljesen betiltották a tőkehalhalászatot. Sok halász korábban értékes hálója így eredeti céljára használhatatlanná vált, ezért többen elővették a raktárból, és felajánlották az ukrán csapatoknak.

„Svédországban sokan támogatják Ukrajnát az oroszok ellen vívott harcukban” – mondja Ramestam. „Tehát sok halász számára megnyugtató érzés, hogy az ukrán frontvonalra küldik a halászhálóikat. Úgy érzik, hogy ők is tehettek valamit azért, hogy az ukránok megvédhessék hazájukat”.

Finnország svéd nyelvűek által lakott területén, Aland-szigeteken különösen erős ez a hozzáállás. Egy ottani önkéntes, Minnie Regland felidézte, egy 70-es éveiben járó nő elmesélte neki, milyen félelmek kísértették Finnországot évekkel az 1939-es szovjet invázió után.

„Elmondta, hogy amikor hét–nyolc éves volt, a tanára bejött az iskolába, és bejelentette, hogy »jönnek az oroszok!«. Mindenki pánikba esett. Az apja akkoriban éppen kint volt a tengeren”. Meg is tanította a nőt arra, hogyan kell kezelni a halászhálókat, ám ő végül nem ezt a munkát választotta.

„Bár nem folytatta a halászatot, soha nem tudott megválni apja hálóitól. De most azt mondta, szerinte apja is örülne, ha tudná, milyen célt fog a hálójuk szolgálni”

– mondta az önkéntes a Szabad Európának.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KÖZÖSSÉG
A Rovatból
Nemrég halt meg az édesapja, most saját életéért küzd a 16 éves vízilabdázó – gyűjtést indítottak a család megsegítésére
A Budapesti Honvéd játékosát, Bihari Gábort leukémiával diagnosztizálták. Édesapja temetését követően felerősödtek a tünetei.


Élete legnagyobb harcát vívja egy fiatal vízilabdázó: csak néhány hete veszítette el az édesapját, most pedig kiderült, hogy leukémiával küzd.

A Honvéd U16-os vízilabdacsapatában játszó Bihari Gábort jelenleg a Tűzoltó utcai Gyermekklinikán kezelik. Édesanyja immár egyedül neveli, és minden erejével azon van, hogy ebben a harcban is segítse őt. Tünde a Blikknek nyilatkozva elmondta, hogy fia tünetei az apa temetését követően erősödtek fel. Kezdetben vírusfertőzésre gyanakodtak, ám a további vizsgálatok megerősítették, hogy nagyobb a baj.

„ Ezután a gyász mellett szorongás, belső feszültség és aggodalom kísérte a napjait, hiszen a tragédiát követően szinte nem maradt idő a feldolgozásra, a diagnózis pedig tovább növelte a lelki terheket. A leukémia fizikailag és lelkileg is rendkívül megterhelő, különösen egy fiatal sportoló számára.

A fáradékonyság csak az egyik tünet a sok közül, a kezelések mellékhatásai pedig komoly próbatételt jelentenek. Mindemellett hiányzik számára szeretett sportja és a közössége is. Mindezek ellenére Gábor igyekszik megőrizni azt a kedves, mosolygós személyiséget, amelyet mindenki szeret benne” – mondta el az édesanya.

Nagyon nehéz időszak ez a család számára, hiszen egyszerre küzdenek a gyásszal, a betegség súlyos terheivel, és a hirtelen megnövekedett anyagi kiadásokkal. A speciális étrend, valamint a mellékhatások enyhítéséhez szükséges vitaminok és immunerősítők beszerzése elengedhetetlen. Az édesanya önerőből már nem tudja fedezni ezeket, ezért Nemzeti Oktatási,  Sportpedagógiai És Tehetséggondozó Alapítvány – Gábor egyik sporttársának kezdeményezésére – adománygyűjtést indított. A vízilabda-közösség pedig összefogott: a Budapesti Honvéd Sportegyesület az elsők között ajánlotta fel a támogatását, majd több klub is csatlakozott. A sportolók, szurkolók és más jó szándékú emberek támogatása anyagi és erkölcsi erőt is ad a családnak.

„Ezúton is szeretnénk mindenkinek köszönetet mondani: hálával gondolunk mindazokra, akik bátorítják, támogatják vagy adományaikkal segítik Gábort. Hosszú út áll előttünk, de biztató a tudat, hogy ezt az utat nem egyedül kell végigjárnunk”

– üzente Gábor édesanyja.

Így tudsz segíteni:

A támogatásodat az alábbi alapítványon keresztül juttathatod el a családnak:

NOST Alapítvány (Nemzeti Oktatási Sportpedagógiai és Tehetséggondozó Alapítvány)

Bankszámlaszám: 11718000-22391812

Közlemény: „Bihari Gábor - gyógyulásáért”


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KÖZÖSSÉG
A Rovatból
Videó: elsírta magát Zacher Gábor a meglepetéstől – így ünnepelték kollégái a nyugdíjas kort elérő mentőorvost
Az ország toxikológusa még nem akar gondolni a visszavonulásra.


Váratlan meglepetésben volt része Zacher Gábornak: azt hitte, egy esethez riasztják, de szerencsére nem egy beteg, hanem munkatársai várták őt a helyszínen.

Az Országos Mentőszolgálat Facebook-bejegyzése szerint az ország toxikológusa elérte a nyugdíjkorhatárt, de ő még gondolni sem akar a visszavonulásra. Mivel a betöltötte a hivatalos "nyugdíjas kort", kollégái szerették volna megünnepelni őt – nem is akárhogyan:

„Tegnapi szolgálata végén a doki egyik kedvenc kávézójába kapott riasztást a rohamkocsi, ahol a bejelentéssel ellentétben nem egy rossz állapotú beteg, hanem szeretett bajtársai és Dr. Csató Gábor, az Országos Mentőszolgálat főigazgatója várták. A meglepetés remekül sült el, a megható pillanatokról pedig videó is készült”

- olvasható a beszámolóban.

Az Országos Mentőszolgálat egyik meghatározó alakját már orvostanhallgatóként is vonzotta a mentőautó, kezdetben ápolóként, majd mentőtisztként teljesített szolgálatot, 1986-tól pedig mentőorvosként folytatta áldozatos munkáját.

„Zacher doktor fanyar humora, megkérdőjelezhetetlen szaktudása és végtelen embersége hatására mindig a közösség középpontjába került. Bajtársai szeretnek vele dolgozni, pontosan tudja, hogy mivel tud mosolyt csalni az arcukra, még a legnehezebb napokon is. Szakmai tanácsért, segítségért bárki fordulhatott hozzá, mindig szeretett mesélni, tanítani és minden szituációhoz van egy jó sztorija”

– írják róla a Facebook-posztban.

Azt is közölték, hogy miután Zacher további szolgálatteljesítésének egészségügyi akadálya nincs, a mentőszolgálat engedélyével továbbra is gyakorolhatja hivatását a Központi Mentőállomás rohamkocsiján.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk