Megvizsgáltak egy kutyát, közben gajra vágták a 700 milliós MR-készüléket a Semmelweisen
Az egyetem szerint a hiba elhárítása már folyamatban van, a betegellátást pedig a többi készülékkel, illetve a vizsgálatok átcsoportosításával meg tudják oldani. A blökinek nem esett baja.
Az ELTE TTK kutatási projektjének keretében forgattak filmet egy kutya vizsgálatáról a Semmelweis Egyetem Orvosi Képalkotó Klinikáján hétvégén, ennek során pedig súlyos károk keletkeztek az egyik MR berendezésben.
A hvg.hu úgy tudja, hogy a meghibásodáshoz az vezetett, hogy nehezéknek egy zsákot helyeztek a gépbe, de abban valamilyen fémtárgy is volt, amitől a készülék azonnal tönkrement. A vizsgálóból szálló füst az utcáról is jól látható volt.
A lap szerint
a klinika egyik legkorszerűbb, mintegy 700 millió forintot érő 3T MR gépe hibásodott meg.
Az ügy részleteit a Semmelweis Egyetem nem kommentálta. Mint írták, a hiba elhárítása folyamatban van, a betegellátás pedig a klinika többi MR-készülékével és a vizsgálatok átcsoportosításával folyamatos.
Az ELTE TTK kutatási projektjének keretében forgattak filmet egy kutya vizsgálatáról a Semmelweis Egyetem Orvosi Képalkotó Klinikáján hétvégén, ennek során pedig súlyos károk keletkeztek az egyik MR berendezésben.
A hvg.hu úgy tudja, hogy a meghibásodáshoz az vezetett, hogy nehezéknek egy zsákot helyeztek a gépbe, de abban valamilyen fémtárgy is volt, amitől a készülék azonnal tönkrement. A vizsgálóból szálló füst az utcáról is jól látható volt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A miniszterelnök szerint a TISZA mindig hazudik, és „csak egy digitális blöff, ami előbb-utóbb kipukkan, és a valós számok felszínre kerülnek, most is ez történt”.
Arra a kérdésre, hogy a TISZA Párt "hazugság-cunamiba" keveredett, azt válaszolta: Ő nem innen nézi a történteket. Szerinte egy fantasztikus napon vannak túl, az első igazi választási megmérettetésen, mivel megkezdődött az aláírások gyűjtése.
Közlése szerint a Fidesz aktivisták nagyszerű munkát végeztek, mert pár óra alatt mintegy 190 ezer aláírást gyűjtöttek össze.
„Ez nagyon kemény munka, úgyhogy minden fideszesnek küldöm a jókívánságaimat” – közölte.
A TISZA Pártról pedig úgy nyilatkozott:
„az, hogy a Tisza meg lebukik, az természetes, mert hát mindig hazudnak, ez egészen egy digitális blöff, ami előbb-utóbb kipukkan, és a valós számok felszínre kerülnek, most is ez történt”.
Még hozzátette, hogy emiatt nincs meglepve, és szerinte a választásokig ezzel kell majd együtt élni. „Ők nagyokat mondanak, mi meg a végén nagyot nyerünk” – vélte Orbán.
Ajánlásgyűjtési háború: Orbánék egy olyan adattal ünnepelnek, ami a választási iroda szerint nem is létezik
Kocsis Máté és a kormánymédia 196 ezer fideszes és 110 ezer Tiszás ajánlásról beszélt szombat után. A számháború elfedi, hogy a pártok a hivatalos mellett saját támogatói íveket is gyűjtenek.
Számháború robbant ki a választási ajánlásgyűjtés első napja után, miután a Fidesz fölényes győzelmet hirdetett, a Tisza Párt pedig rekordmennyiségű aláírásról beszélt. A kormánypárti politikusok és a propaganda azt harsogták, hogy a Fidesz 196 ezer ajánlást gyűjtött, míg a Tisza Párt csak 110 ezret. Ilyen adat azonban a Nemzeti Választási Iroda szerint valójában nem létezik.
A Fidesz-közeli Alapjogokért Központ kérte ki a választási irodától, hogy szombat délután 16 óráig melyik párt hány ajánlóívet adott le. Az adatok szerint a Tisza Párt 13 806 darab ívet, a Fidesz–KDNP pedig 24 523 ívet juttatott vissza. Mivel egy íven legfeljebb 8 ajánlás szerepelhet, ebből számolták ki a 110 és 196 ezres számot. A Nemzeti Választási Iroda azonban a Telexnek küldött válaszában egyértelművé tette a helyzetet.
„Arra vonatkozóan nincs és nem is lesz adat, hogy az egyes jelöltek, jelölő szervezetek pontosan hány darab ajánlást gyűjtöttek vagy adtak le”
– írták.
A választási törvény szerint az irodák nem számolják össze az összes leadott ajánlást. „Az ajánlások tételes ellenőrzését nem kell tovább folytatni, ha bizonyossá válik, hogy az érvényes ajánlások száma eléri a jelöltséghez szükséges számot” – áll a törvényben, ami egyéni választókerületi jelöltenként 500 érvényes ajánlást jelent. A jelöltek bármennyi ajánlóívet igényelhetnek, és azokat akár üresen vagy félig kitöltve is visszavihetik. A leadott ívek száma tehát nem árulja el, hogy valójában hány aláírás szerepel rajtuk.
A kormányoldal kommunikációját ez nem befolyásolta. Orbán Viktor Facebook-oldalán egy videó jelent meg ezzel a szöveggel: „Tiszás lebukás, fölényes fideszes győzelem. 1:0 ide”. Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője pedig videóüzenetben jelentette ki: „Ezzel szemben a Nemzeti Választási Iroda hivatalos számai alapján a Tisza nem 250 ezer, hanem 110 ezer ajánlást adott ma le, a Fidesz pedig 196-ezret. Ez fölényes Fidesz-győzelem. Gondold át!”
Magyar Péter szombati sajtótájékoztatóján reagált a vádakra. Elmondta, hogy a jelöltséghez szükséges hivatalos ajánlásokat gyorsan összegyűjtötték és le is adták. A Facebook-posztjában említett 250 ezer – ami délutánra már 300 ezerre nőtt – nem ezeken, hanem a Tisza Párt saját, támogatói ívein gyűlt össze. Ezekkel a párt a későbbi kapcsolattartást szeretné megkönnyíteni, és a valóságtartalmukat ugyanúgy nem lehet ellenőrizni, mint a Fidesz által közölt számokat. „Teljesen mindegy, hogy az Alapjogokért Központ mit számol, mit hazudik, mit hamisít” – fogalmazott Magyar Péter. Ígérete szerint a támogatói aláírásgyűjtést március 6-ig folytatják.
Számháború robbant ki a választási ajánlásgyűjtés első napja után, miután a Fidesz fölényes győzelmet hirdetett, a Tisza Párt pedig rekordmennyiségű aláírásról beszélt. A kormánypárti politikusok és a propaganda azt harsogták, hogy a Fidesz 196 ezer ajánlást gyűjtött, míg a Tisza Párt csak 110 ezret. Ilyen adat azonban a Nemzeti Választási Iroda szerint valójában nem létezik.
A Fidesz-közeli Alapjogokért Központ kérte ki a választási irodától, hogy szombat délután 16 óráig melyik párt hány ajánlóívet adott le. Az adatok szerint a Tisza Párt 13 806 darab ívet, a Fidesz–KDNP pedig 24 523 ívet juttatott vissza. Mivel egy íven legfeljebb 8 ajánlás szerepelhet, ebből számolták ki a 110 és 196 ezres számot. A Nemzeti Választási Iroda azonban a Telexnek küldött válaszában egyértelművé tette a helyzetet.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Templom is megsérült, utórengések is jöttek a 4,35-ös földrengés után a szlovák–magyar határnál
Szombat délután a szlovák–magyar határnál pattant ki a 4,35-ös rengés, melyet egy 2,5-ös utórengés követett. Míg itthon nem jelentettek kárt, a csallóközi Balonyban egy kegytemplom is megrongálódott.
Komolyabb erejű, 4,35-ös magnitúdójú földrengés rázta meg a szlovák–magyar határ térségét szombat délután. A rengést Magyarországon is sok helyütt érezték, a határ túloldalán pedig egy templom is megrongálódott. Nem sokkal hét óra előtt a műszerek egy újabb, 2,5-ös erősségű utórengést is mértek Szlovákiában, Keszölcés (Kyselica) közelében.
A lakosság számos településről jelentette a rengést, a Kövesligethy Radó Obszervatóriumhoz többek között Kónyból, Halásziból, Mosonmagyaróvárról, Dunakilitiből, Győrből, Dunaszigetről, Rajkáról, Hegyeshalomból, Hédervárról és Vámosszabadiból is érkezett bejelentés. A hozzászólások között akadt olyan is, aki Tatabányán, sőt Újpesten is érezte, hogy megrendült a föld. Egy helyi lakos így számolt be az eseményről: „Félelmetes volt, azt hittük felrobbant a kazán a pincében.” A szlovák oldalon már károkról is érkezett jelentés: a délutáni földrengésben megrongálódott a balonyi (Baloň) kegytemplom – írta a Blikk.
A katasztrófavédelem közlése szerint a 18:44-kor észlelt utórengés epicentruma Mosonmagyaróvártól mintegy 17 kilométerre, északkelet irányban volt. Károkról eddig itthon nem érkezett bejelentés a hatósághoz. A Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium közölte, „dolgoznak az adatok manuális értékelésén, hogy pontos információkat adhassanak a földrengés helyéről, mélységéről és magnitúdójáról.”
Azt is közölték: "Az utórengések egy nagyobb földrengést követő természetes folyamat részét képezik, és általában egyre ritkábbá és gyengébbé válnak az idő múlásával."
A Kárpát-medence térségében a kőzetlemezekben folyamatosan tektonikai feszültségek halmozódnak fel. Ennek egyik fő oka, hogy az Adriai-kőzetlemez lassan észak felé mozog, miközben az óramutató járásával ellentétes irányban forog. Ez a mozgás mintegy „harapófogóba” szorítja a Kárpát-medence alatti kőzettesteket, amelyek az Adriai- és az Európai-kőzetlemez közé ékelődnek. A mostani földrengés az úgynevezett ALCAPA-lemezen belül pattant ki, amely a Kárpát–Pannon régió északnyugati részének aljzatát alkotja. A rengés egy, az ausztroalpi takarós szerkezeteken belüli lenyíródási zóna közelében történt. Bár a pontos fészekmechanizmus még nem ismert, a jelenlegi adatok alapján valószínű, hogy a rengés ezeknek a szerkezeteknek mentén felhalmozódott feszültség kioldódásához kapcsolódik. A térség nem tekinthető teljesen földrengésmentesnek: 1996 és 2018 között két kisebb rengést is észleltek ezen a területen.
Komolyabb erejű, 4,35-ös magnitúdójú földrengés rázta meg a szlovák–magyar határ térségét szombat délután. A rengést Magyarországon is sok helyütt érezték, a határ túloldalán pedig egy templom is megrongálódott. Nem sokkal hét óra előtt a műszerek egy újabb, 2,5-ös erősségű utórengést is mértek Szlovákiában, Keszölcés (Kyselica) közelében.
A lakosság számos településről jelentette a rengést, a Kövesligethy Radó Obszervatóriumhoz többek között Kónyból, Halásziból, Mosonmagyaróvárról, Dunakilitiből, Győrből, Dunaszigetről, Rajkáról, Hegyeshalomból, Hédervárról és Vámosszabadiból is érkezett bejelentés. A hozzászólások között akadt olyan is, aki Tatabányán, sőt Újpesten is érezte, hogy megrendült a föld. Egy helyi lakos így számolt be az eseményről: „Félelmetes volt, azt hittük felrobbant a kazán a pincében.” A szlovák oldalon már károkról is érkezett jelentés: a délutáni földrengésben megrongálódott a balonyi (Baloň) kegytemplom – írta a Blikk.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
