HÍREK
A Rovatból

Megvan az új brit miniszterelnök: Rishi Sunak váltja Liz Trusst

A másik versenyben lévő jelölt az utolsó pillanatokban bejelentette, hogy visszalép, így egyértelművé vált, hogy a volt pénzügyminiszter lesz az új pártvezető és kormányfő.


Rishi Sunak lett a brit Konzervatív Párt vezetője, ezzel együtt pedig az Egyesült Királyság következő miniszterelnöke. A 42 éves politikus azután került ebbe a pozícióba, hogy múlt héten a szeptemberben beiktatott kormányfő, Liz Truss lemondott.

Ugyan Truss lemondása után elődje, a júliusban lemondott Boris Johnson is bejelentette, hogy pályázik a pozícióra, végül vasárnap visszalépett. A másik esélyes jelölt, Penny Mordaunt, a Konzervatív Párt alsóházi frakciójának vezetője pedig nem tudott elég támogatást szerezni az induláshoz (a jelölteknek az alsóházi konzervatív frakció legalább száz tagjának támogatása kell ahhoz, hogy hivatalosan is jelöltek lehessenek).

A jelölteknek brit idő szerint délután 2-ig kellett megszerezniük elégséges támogatást. Azt már korábban tudni lehetett, hogy Sunaknak ez már sikerült, Mordaunt esetében viszont ez az utolsó pillanatokig kérdéses volt. Bár a politikus csapata az utolsó órában azt közölte, hogy igyekeznek mindent megtenni azért, hogy az alsóházi frakcióvezetőnek meglegyen a kellő támogatottsága,

Mordaunt végül a határidő lejárta előtti percekben bejelentette, hogy kiszáll a versenyből és teljes mértékben támogatja Sunakot. Így egyértelművé vált ellenfele győzelme.

Rishi Sunak 2015 óta a Képviselőház tagja, 2019–2020 között Őfelsége Kincstára főtitkára volt, 2020 és 2022 között pedig kincstári kancellárként annak vezetője, Boris Johnson kormányának harmadik legmagasabb rangú tagja volt. Johnson lemondása után ő is versenyben volt a miniszterelnöki pozícióért, ám akkor alulmaradt Liz Truss-szal szemben. A volt pénzügyminisztert egyébként már korábban is Johnson lehetséges utódaként tartották számon, meglehetősen népszerű a britek körében.

Az indiai származású Sunak több szempontból is történelmet írt: ő lesz az első színes bőrű, nem keresztény brit miniszterelnök, és mivel csak 42 éves, a 18. század óta ő a legfiatalabb kormányfő is.

Az Egyesült Királyságot így már egy éven belül a harmadik miniszterelnök vezeti.

Boris Johnson júliusban azért mondott le, mert szinte példátlan belpolitikai botránysorozatba keveredett. Az év elején egy vizsgálat állapította meg hivatalosan, hogy a londoni miniszterelnöki hivatalban és más kormányintézményekben a koronavírus-járvány megfékezésére korábban elrendelt szigorú korlátozások idején több kerti partit, ivászatokkal kísért társasági összejöveteleket tartottak, nem egyszer Johnson részvételével. Aztán kiderült az is, hogy Johnson úgy nevezte ki februárban a konzervatív frakció szavazási és pártfegyelmének biztosításáért felelős kabinetiroda helyettes vezetőjévé Chris Pincher képviselőt, hogy korábban tájékoztatták a Pincher ellen szexuális molesztálás gyanújával tett bejelentésekről. A botránysorozat miatt a kormány több minisztere is távozott, és miután több vezető konzervatív politikus is lemondásra szólította fel Johnsont, végül nem volt más választása.

Utódja Liz Truss lett, aki több mint 81 ezer szavazatot kapott a párton belüli szavazáson, míg vetélytársa, Rishi Sunak csak 60 ezret. Ezzel ő lett a harmadik női miniszterelnöke a szigetországnak Margaret Thatcher és Theresa May után, kormányzása azonban csupán 45 napig tartott. Bukását a gazdasági mentőcsomagja okozta, amely nagyon negatív hatást eredményezett a brit gazdaságban. Miután szeptember végén kiderültek az adócsökkentési csomagterv részletei, a font olyannyira zuhanni kezdett, hogy a jegybanknak be kellett avatkozni. A tervezett adóreformmal az volt a legnagyobb gond, hogy az elemzők és a piaci szereplők is túl drágának tartották 45 milliárd font értékű programot, és nem látták biztosítottak a finanszírozását. Truss menesztette Kwasi Kwarteng pénzügyminisztert, akinek utódja, Jeremy Hunt aztán szinte az összes bejelentett gazdasági intézkedést visszavonta. Mivel az adócsökkentési csomagtervre épült Truss politikája, ennek bukásával várható volt, hogy ő sem marad a kormány élén. Pláne azután, hogy a Konzervatív Párt frakciójának számos tagja ellene fordult. A miniszterelnök végül a lemondás mellett döntött, mivel elismerte, hogy nem tudta teljesíteni azt a feladatát, amelynek elvégzésére a pártja megválasztotta.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Ottfelejtette az AI-vízjelet egy krumpliosztós kamuképen a volt fideszes képviselő, aztán levágta, majd fekete háttérre cserélte az egészet
Boldog István egy mesterséges intelligenciával megszerkesztett képpel üzent Magyar Péternek, de a kommentelők lebuktatták. Többször is módosított a posztján, a képet végül törölte is.


Kamu, mesterséges intelligenciával megszerkesztett képpel írt egy volt fideszes országgyűlési képviselő arról, hogy a TISZA Párt egyik aláírásgyűjtő pultjánál "krumplit osztottak". Boldog István a Facebookon osztott meg egy fotót, ami a nagy feliratok alapján a TISZA egyik pultjáról készült, mely előtt több zsák burgonya és alma hever egy halomban. „Aki aláír, kap egy zsákkal? Peti, ez nagyon gáz!” – írta a képhez az expolitikus, egyértelműen Magyar Péternek üzenve.

Csakhogy a kommentelők felhívták a figyelmet egy bakira: a fotó jobb sarkában ottmaradt a Gemini, a Google által kifejlesztett generatív mesterséges intelligencia alapú chatbot logója.

Boldog István órákkal később módosította a posztját, és már úgy tette ki a képet, hogy levágta a kép jobb szélét, így a vízjel is eltűnt róla. A szemfüles facebookozóknak viszont ez is szemet szúrt, így

újabb módosítás következett: Boldog a bejegyzésből törölte a képet, a szövegből csak az első, kérdő mondatot hagyta meg, a hátteret pedig feketére változtatta.

A posztra közel hétezer nevetős reakció és 3400 komment érkezett. Többen jelezték, hogy az embereket nem lehet ilyen könnyen megvezetni.

„Bádog István tudod, hogy AI-kamu. Ketyeg az óra, csomagolj” – írta egy hozzászóló.

„Rakja nyugodtan a hamis AI-képeket!!! Úgyis a Tisza nyer. Egyébként meg a Fidesz szokta így megvenni az emberek szavazatát” – véli egy másik.

„Számomra ezekben a képekben az a legvisszataszítóbb, hogy pontosan azokat akarjátok megvezetni, akik még hisznek nektek/bennetek. Főleg az idősebb korosztályt, mert ők nem feltétlenül tudnak különbséget tenni egy valós és generált kép között. A saját szavazóitokat veszitek hülyére. De legalább csinálnátok jól... (...)” – jegyezte meg egy újabb kommentelő.

Boldog István 2010 és 2022 között volt országgyűlési képviselő, korábban pedig Kétpó polgármestere. 2020 decemberében vádat emeltek ellene és nyolc társa ellen hivatali vesztegetés elfogadása miatt, mert a vád szerint jogellenesen befolyásolták Jász-Nagykun-Szolnok megyei pályázatok eredményét, amiért 2019 májusában 20 millió forint jutott vissza a vállalkozóktól. A perben az egyik vádlott már az előkészítő ülésen beismerő vallomást tett, őt nem jogerősen felfüggesztett börtönre és pénzbírságra ítélték. Boldog tagadja bűnösségét, a koronatanút pedig egy korábbi nyilatkozatában „elítélt bűnözőnek” nevezte, akinek állításai hazugságok. A volt képviselő a per alatt is feltűnik közéleti eseményeken, tavaly október 23-án például a helyszínen hallgatta Orbán Viktor ünnepi beszédét.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Riasztást adtak ki több megyére: délután lecsap a hidegfront, zivatar és viharos szél jön
Délelőtt még süthet a nap, délután viszont eső áztatja majd el az ország nagy részét. Az intenzív zivatarokat akár 60-70 km/h-s széllökések is kísérhetik.


Napsütéssel indul a hét, de csak délelőtt élvezhetjük, a nap második felében ugyanis egy hidegfront csap le az országra, ami záporokat, zivatarokat és viharos széllökéseket is hozhat.

Bár északnyugat felől átmenetileg felszakadozik a felhőzet, délutántól újra beborul az ég. A HungaroMet előrejelzése szerint átmeneti csapadékszünet után ismét jöhet eső, zápor, amire a legkisebb esély délnyugaton van. A nyugati, északnyugati szél sokfelé megélénkül, északon meg is erősödik, délután pedig 11 és 16 fokot mérhetünk, bár északkeleten ennél hidegebb is lehet.

A délutántól az éjszakába nyúlóan érkező hidegfront több hullámban hozhat záporokat, de zivatar is kialakulhat. Erre nagyobb esély az ország középső részén egy északnyugati-délkeleti sávban, valamint az északkeleti tájakon mutatkozik. Az intenzívebb cellákat átmeneti, 60-70 kilométer/órás viharos széllökések kísérhetik.

A zivatarveszély miatt a HungaroMet elsőfokú figyelmeztetést adott ki Pest, Győr-Moson-Sopron, Jász-Nagykun-Szolnok és Komárom-Esztergom vármegyékre.

Hétfőről keddre virradó éjszaka többnyire erősen felhős vagy borult marad az ég, és szórványosan továbbra is lehet eső, zápor, sőt zivatar is. A szél átmenetileg mérséklődik, majd az éjszaka második felében ismét feltámad. Éjszaka -1 és +6 fok közé hűl le a levegő.

Kedden napközben észak felől egyre nagyobb területen szakadozik a felhőtakaró,

estére a legtöbb helyen kiderül az ég. Szórványosan még lehetnek záporok, a hegyekben pedig havas eső és hózápor is kialakulhat.

Északkeleten, keleten akár az ég is megdörrenhet. A többnyire északnyugati, nyugati szelet sokfelé kísérik élénk, olykor erős lökések. A legmelegebb órákban 7-14 fok várható.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Négyszeresére gyorsult a tengerszint-emelkedés – Falakkal védekezne a süllyedő Dubrovnik
A horvát város kockázatkezelési terve szerint az évi 3,62 mm-es vízszintemelkedés már a csatornarendszert is terheli. Az ENSZ 2100-ig akár 1,08 méteres növekedést jósol, ami elkerülhetetlenné teheti a beavatkozást.


A korábbi 0,83 milliméterről mostanra 3,62-re ugrott az éves tengerszint-emelkedés üteme Dubrovnik óvárosában, ami több mint négyszeres gyorsulást jelent. Mindez a világörökségi városrész megóvására készült felkészülési és kockázatkezelési tervből derül ki, amelyről az MTI is beszámolt. A dokumentumot hamarosan a városi közgyűlés is tárgyalja, és már komoly partvédelmi beavatkozásokat vázol fel.

Az ENSZ klímaszakértőinek előrejelzése szerint Horvátország partvidékén 2100-ig akár 49 centiméter és 1,08 méter közötti vízszintemelkedés is várható, attól függően, hogyan alakul a globális kibocsátás.

Amikor a sós víz elönti, majd visszahúzódik a történelmi épületekről, a száradás során sókristályok képződnek, amelyek szétfeszítik, és hosszú távon tönkreteszik a követ.

A növekvő vízszint már most egyre nagyobb terhet ró az óváros történelmi csatornarendszerére, és rendszeres elöntéseket okoz az alacsonyabban fekvő területeken, például a híres sétálóutcán, a Stradunon.

A terv szerint ha a tengerszint elér egy kritikus pontot, elkerülhetetlen lesz a partvédelem megerősítése. Ez tengeri falak, hullámtörők és árvízvédelmi gátak építését jelentené, hogy megakadályozzák a víz betörését.

A helyzetet tovább rontja, hogy a térségben egyre gyakoribbak a heves esőzések, amelyek a magas tengervízzel együtt növelik a városi árvizek kockázatát.

Dubrovnik egyébként is az Adria egyik legviharosabb részének számít: évente átlagosan 88 napon fúj erős szél, és több mint ötven zivataros napot jegyeznek fel.

A probléma messze nem csak Dubrovnikot érinti. Szakértők szerint 2100-ra a mediterrán térség UNESCO világörökségi helyszíneinek döntő többsége ki lesz téve az árvíz vagy az erózió veszélyének. A Nature Communications tudományos folyóiratban közölt kutatás szerint a 49 vizsgált parti mediterrán kulturális világörökségből 37-et már ma is fenyeget az árvíz, 42-t pedig a part pusztulása.

Via MTI


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
800 év után először látható Szent Ferenc csontváza, már 400 ezren regisztráltak
Assisi Szent Ferenc maradványait egy hónapra, március 22-ig állították ki a róla elnevezett umbriai bazilikában. A szervezők a hónap végére akár félmillió látogatóra is számítanak a hatalmas érdeklődés miatt.


Először láthatja a nagyközönség Assisi Szent Ferenc maradványait, miután a szent csontvázát egy nitrogénnel töltött vitrinben kiállították a róla elnevezett umbriai bazilikában. A maradványokat február 22-től egy hónapon át, március 22-ig lehet megtekinteni, a szervezők több százezer látogatóra számítanak.

Az eseményre eddig közel 400 ezren regisztráltak, a hónap végére pedig a látogatók száma elérheti a félmilliót.

Az 1182-ben született Assisi Ferenc életét a szegényeknek szentelte, és ő alapította meg a nevét viselő ferences rendet. 1226-ban halt meg, maradványait az 1230-ban a tiszteletére épült bazilikában helyezték végső nyugalomra, a sírját azonban csak egy 1818-as ásatás során fedezték fel.

A csontvázat 1978-ban egyetlen napra már bemutatták, de akkor csak egy szűk kör láthatta. A mostani, a szent halálának 800. évfordulójára szervezett kiállítás az első alkalom, hogy a maradványokat tömegek is megtekinthetik.

Szakértők szerint a kiállítás nem károsítja a maradványokat, a vitrin ugyanis teljesen el van zárva a levegőtől.

A csontvázat a bazilika alsó templomában helyezték el egy golyóálló üvegfallal védett, lezárt plexi tárolóban, amelyet 24 órás kamerarendszer is felügyel.

„A csontok látható elhasználtsága Szent Ferenc önátadó, a szegényeknek szentelt életének a tükörképe” – mondta egy sajtóbejáráson Giulio Cesareo, a rend kommunikációs igazgatója.

A hatalmas érdeklődés miatt a belépés ingyenes, de regisztrációhoz kötött, a látogatókat előre meghatározott idősávokban engedik be. A szervezők hétköznapokon napi 15 ezer, hétvégéken pedig akár 19 ezer zarándokra és turistára számítanak. A nyitó szentmisét az olasz állami televízió, a RAI1 is élőben közvetítette.

Via sanfrancescovive.org


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk