Közzétette a most induló nemzeti konzultáció kérdéseit a kormány

Magyarország Kormánya a Facebook-oldalán arról írt csütörtök este, hogy okkal védik az energetikai rendszereket. A poszttal üzennek „azoknak, akik túlzásnak érzik az energetikai infrastruktúra megerősített védelmét”. A kormány egy négy évvel ezelőtti esetre hivatkozva azt állítja:

A magyar kormány szerdán megerősített védelmet rendelt el a kritikus energetikai létesítményeknél, és drónrepülési tilalmat vezetett be Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében.

A kormányzati állítás hátterében a 2022. március 10-én Zágrábban lezuhant szovjet gyártmányú Tu–141 drón esete állhat. A gép Románia és Magyarország légterén repült át, mielőtt Horvátországban becsapódott. Horvát és magyar források szerint a drón mintegy 40 percet töltött a magyar légtérben, de az útvonaláról csak részleges információk váltak nyilvánossá. A Telex elemzése szerint, ha a drón a Csenger–Zágráb vonalhoz közel repült, a Paksi Atomerőmű közelében elhaladhatott.

Jámbor András országgyűlési képviselő egy Facebook-posztban fejtette ki véleményét arról a vitáról, ami Deák Dániel és a Medián közvélemény-kutató között alakult ki. A képviselő szerint a Fidesz „elképesztő erőlködésben” van a szerdai Medián-kutatás után, de ironikusan megjegyezte, hogy az az „edukációs munka”, amit a közvélemény-kutatások kapcsán most végeznek, hasznos lesz a társadalomnak.

Jámbor állítása szerint a kormánypárti propaganda egész nap azt kommunikálta, hogy Deák Dániel le fog buktatni egy „nagy politikai ikont”, de szerinte „a nagy erőlködésnek mondjuk úgy nem túl szilárd végeredmény lett a vége.”

– írta posztjában, majd a közvélemény-kutatások módszertanát kezdte magyarázni.

Szerinte amikor egy kutató kutatást csinál, a megkérdezettek nem képezik le statisztikailag a teljes magyar társadalmat, mert egy ezerfős mintában nem lesz arányosan ugyanannyi nő, fiatal vagy érettségizett. A képviselő úgy fogalmazott, egy kutatás akkor reprezentatív, ha demográfiailag leképezi a magyar társadalom arányait, ezért alkalmaznak súlyozást. „Ha kevesebb fiatalt érnek el, akkor nagyobb súllyal veszik figyelembe a fiatalokat, és így tovább a reprezentativitás szempontjából számító minden demográfiában” – tette hozzá, megjegyezve, hogy ezt minden közvélemény-kutató így csinálja.

Jámbor András szerint a Deák Dániel által közzétett lapokon is látszik, hogy kevesebb fiatalt értek el, akik között nagyobb a Tisza Párt támogatottsága, „így a valódi — súlyozott — adatokban nagyobb Tisza-támogatottság jön ki.” A politikus azt feltételezi, hogy a súlyozott adatok is Deák rendelkezésére álltak, csak azokat nem tette közzé.

– zárta bejegyzését.

A HVG megbízásából készült legfrissebb, február 18–23. között felvett Medián-felmérés szerint a Tisza Párt előnye a teljes népességben 42–31, a választani tudóknál 51–38, a biztos szavazóknál pedig 55–35 százalék. A számokra reagálva Orbán Viktor Hann Endrét a „legjobb humoristának” nevezte.

Egy napot kapott a horvát Janaf a Moltól: vagy átengedi a tengeri úton érkező orosz kőolajszállítmányokat, vagy a magyar olajcég az Európai Bizottsághoz fordul, és minden kárt a horvátokkal fizettet meg. A Mol-csoport azt követeli a horvát vezeték-üzemeltetőtől, hogy legkésőbb február 27-ig adjon egyértelmű választ arra, átveszi-e a tengeri úton érkező, szankciók alá nem eső orosz kőolajat – írta a Vg.hu.

A vita azután éleződött ki, hogy leállt a Barátság kőolajvezetéken Magyarországra és Szlovákiába tartó szállítás. „A Janafnak régóta tudomása van arról, hogy a Barátság-vezetéken keresztül Magyarországra és Szlovákiába irányuló kőolajszállítás megszakadt. A Mol az erről szóló hivatalos iratokat már megküldte a horvát vállalatnak” – közölte a Mol. A magyar olajvállalat szerint a horvátok húzzák az időt, a Janaf ugyanis egy korábbi megkeresésre nem adott egyértelmű választ, hanem időt kért a szankciós szabályozás értelmezésére, és egyedi uniós, valamint amerikai engedélyeket kért az egyes szállítmányokra. A Mol ezt életszerűtlennek és indokolatlan bürokratikus akadálynak tartja.

A Mol arra hivatkozik, hogy az uniós szabályozás vészhelyzetre egyértelmű iránymutatást ad.

Ezt az álláspontot a magyar kormány szankciós szakhatósága is megerősítette. A Mol hangsúlyozza, hogy a tervezett beszerzés megfelel az amerikai szankcióknak is, a szerződtetett szállító és értékesítő vállalatok nem szerepelnek semmilyen tiltólistán.

Az Energiaügyi Minisztérium államtitkára, Czepek Gábor a Kossuth rádiónak nyilatkozva korábban szintén a vonatkozó EU-s rendeletre hivatkozott. „A 2022/879-es EU rendelet, amelybe magyar nyomásra bekerült az a passzus, hogy ha megszűnik az ellátás a Barátság kőolajvezetéken, akkor délről a Janaf- (...) vezetéken az orosz kőolajat át kell engedni” – emlékeztetett az államtitkár. Horvátország azonban már korábban elutasította, hogy az Adria-vezetéken keresztül orosz kőolajat szállítson Magyarországra és Szlovákiába, Zágráb kizárólag nem orosz eredetű olajjal hajlandó segíteni az ellátásbiztonság fenntartásában.

A Mol szerint a Janaf erőfölénnyel rendelkezik a finomítóihoz vezető szállítási útvonalon, ezért a szolgáltatás megtagadása az uniós versenyjog szerint erőfölénnyel való visszaélésnek minősülhet. Ha a Janaf továbbra sem adja meg a szükséges visszaigazolást, a Mol az Európai Bizottság versenyjogi részlegéhez fordul, és a késedelemből fakadó pénzügyi károkat is a horvát vállalaton fogja behajtani.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter egy Facebook-videóban arról beszélt, hogy az ukránok továbbra is blokkolják a kőolajszállítást Magyarország irányába, annak ellenére, hogy a Barátság kőolajvezeték teljes mértékben alkalmas lenne a szállítás újraindítására. A miniszter szerint az ukránok zsarolják Magyarországot, és a magyar álláspont megváltoztatását próbálják elérni.

– idézte az állítólag elhangzottakat.

Szijjártó Péter szerint:

A miniszter úgy fogalmazott, a helyzet „pont fordítva van”, és szerinte az ukránok nem fenyegethetik Magyarországot és nem veszélyeztethetik az ország energiaellátását, mert ehhez „semmifajta joguk nincsen”. Hozzátette, ezért továbbra is azt követelik, hogy Ukrajna azonnal indítsa újra a kőolajszállítást.

– mondta Szijjártó Péter.

A Barátság kőolajvezeték magyar és szlovák ellátása január 27-én állt le.

Budapest és Pozsony szerint Kijev politikai okból húzza a helyreállítást, ezért Magyarország a 90 milliárd eurós uniós ukrán hitel és egy új orosz szankciós csomag vétóját is kilátásba helyezte, miközben Szlovákiával együtt felfüggesztette a dízelkivitelt Ukrajnába. A szlovák kormány emellett a rendkívüli áramexport leállításával is fenyegetett.

Az ukrán fél visszautasítja a zsarolás vádját, és arra hivatkozik, hogy az ismétlődő orosz csapások miatt a javítás nem végezhető el gyorsan. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök úgy fogalmazott, a javítás „nem megy olyan gyorsan”, az Ukrtransznafta pedig közölte, hogy azonosítás, stabilizálás és vészhelyzeti javítás zajlik. Az Európai Bizottság szerint a tagállamok nem látnak azonnali ellátásbiztonsági kockázatot, mivel vészhelyzeti készleteket nyitottak meg, és nőtt a nem orosz kőolaj felhasználása az Adria-vezetéken keresztül.

Orbán Viktor javasolta egy tényfeltáró misszió küldését, hogy kiderüljön a vezeték valóban sérült-e, vagy Kijev hazudik.