KÖZÖSSÉG
A Rovatból

Közösségi munka a javából – új közösségi teret adott át a KTT csapata Kisapátiban

A Közösség-Tér-Település program 2019 óta dolgozik fiatalokkal hazai kistelepülések fejlesztésén. Idén a veszprémi térségben zajlott építőtábor közösségi tervezések mentén.


Egy nyolc hónapos munkát koronázott meg a Közösség-Tér-Település (röviden KTT) csapata egy közösségi tér kialakításával, ami ezúttal Kisapátiban kapott helyet, a helyi közösséggel folytatott közösségi tervezés alapján. A 2022-ben útnak indult tervezési folyamat végül július 15-én, szombaton ért célba, amikor a helyiek végre felavathatták a saját elképzeléseik mentén kialakított, Stég névre keresztelt közösségi teret, ami többek között egy szabadtéri mozit is magába foglal.

Mi is az a KTT?

A Közösség-Tér-Település (röviden KTT) csapata minden évben más régióban rendezkedik be és hazai kistelepüléseken végez több hónapos (a felsőoktatási tanév rendjéhez igazodó) közösségi tervezéseket, illetve ezekre épülő közösségi építést. A program célja kettős, hiszen egyik fontos célja a település- és vidékfejlesztés, emellett viszont szakmai gyakorlatot is biztosíts fiatal pályakezdők és egyetemi, főiskolai hallgatók számára, akik élesben is kipróbálhatják magukat a területükön (legyen az építészet, közösségszervezés, szociológia vagy humánökológia).

A KTT programja három pilléren alapszik. A hallgatók mindenekelőtt egy egyhetes alapozó képzésen vesznek részt minden ősszel. A felkészítő hét célja, hogy a résztvevők megismerkedjenek egymással, mentoraikkal, valamint képzőikkel és természetesen a közösségi tervezés módszertani alapjaival. A hét során a hallgatók interaktív műhelymunkákon és tréninggyakorlatokon keresztül ismerkednek a közösségi tervezés és azon belül is a közösségi tér tervezésének gyakorlatával. Ezt követi az a nyolchónapos terepmunka, közösségi tervezési folyamat, mely során a hallgatók felmérik a helyi igényeket és szükségleteket, támogatják a döntési helyzeteket és építészeti, térbeli megoldásokat javasolnak rájuk. Így egy sokrétű egyeztetésnek köszönhetően jutunk el egy helyben elfogadott és támogatott, helyi igényekre szabott szabadtéri közösségi tér tervéhez, melyet a nyár folyamán a hallgatók, mentoraik és a helyi lakosokkal együtt megépítenek.

Fotó: Kelemen Gergő Photography

KTT Kisapátiban

A program 2023-ban a veszprémi térségre fókuszált. A Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa program támogatásának is köszönhetően a KTT harmadik évfolyama a Szent György-hegy egyik településén, Kisapátiban tervezett hónapokon át: július 15-én itt adták át a nyári építőtábor keretében született többfunkciós közösségi teret, aminek még a nevét is a helyiek választották meg közös erővel.

„A KTT nyári építőtáborai tulajdonképpen közösségi építések, amelyekben nagy hangsúlyt helyezünk a helyi lakosok bevonására. A célunk minden esetben az, hogy a hosszú, csaknem nyolchónapos előkészítő munkánk eredményeként valóban olyan közösségi építmények és terek jöjjenek létre minden településen, amik szolgálják az adott kistelepülés valós igényeit.” – árulta el Kovács Vanda, a KTT egyik alapítója, s egyben szakmai vezetője.

A tavaly ősszel indult közösségi tervezés során a közösségszervező, építész és humánökológus egyetemisták előbb háttér kutatásokat végeztek, egészen a buszmenetrendektől kezdve a Szent György-hegyi legendákig, majd interjúkat készítettek, kérdőívezést végeztek. Annak érdekében, hogy a lehető legközelebb kerüljenek Kisapáti hétköznapjaihoz, megértsék a helyiek történeteit, emlékeit és a mindennapok kihívásait. A térkeresés során számos lehetőség szóba került. A KTT harmadik évfolyamának résztvevői keresték azokat a tereket, amiken a helyiek változtatni szeretnének és azokat a funkciókat, melyeknek hiányoznak a terei a faluban.

Fotó: Kelemen Gergő Photography

A nyolc hónapos tervezési folyamatban több helyszín is fókuszba került, de a helyi focipálya és a Kultúrház mögötti “háromszög” volt a legnépszerűbb. Ezekre készítettek a programban jelenleg résztvevő építész hallgatók – Göbölös Fanni, Kovács Brigitta és Vizi Borbála - hat különböző koncepciót, melyek közül közös gondolkodást követően a helyiek végül a Kultúrház mögötti teret és a stég szerű, lineáris formát választották ki. A fiatalokat a folyamatban végig mentorok segítik a KTT-ben töltött gyakorlati idejük alatt. Nem volt ez másként ebben az évben sem. A tervezés során Cseh András, a CAN Architects építésziroda alapítója és vezető tervezője folyamatos szakmai segítséget és támogató hátteret biztosított a hallgatók számára miközben a csapat a helyi közösség által kiválasztott alapkoncepciót finomítva végül készre csiszolta a terveket a helyiek által hiányolt funkciók mentén.

“Az egyik első funkció, ami a történetek mentén kirajzolódott, a kertmozi volt, aminek régen nagy hagyománya volt Kisapátiban. Nosztalgikus történeteket hallgattunk arról, hogyan vetített a mozigépész annak idején a Kultúr falára. Ez a funkció határozta meg a közösségi tér tájolását.” – mondta Kovács Vanda.

Fotó: Kelemen Gergő Photography

A közösségi tervezés során többször is felmerült az igény, hogy a helyi fiataloknak szükségük lenne egy saját, kuckósabb térre. Így megfigyelhető, hogy a kialakult közösségi térben a mozi lépcsői a túloldalon játékosan a szintvonalnál egy lépcsőfokkal lejjebb ereszkednek és érzetre jobban bezárnak. A csapat szerette volna valamilyen módon bekapcsolni a területen alapvetően rendelkezésre álló sportályát is a közösségi térbe. Ennek köszönhető a sima padozat, ami akár három-négy embernek ad egyszerre lehetőséget jógázásra. De ez a tér a fiatalok lépcsőjéről nézve akár mini színpadként is tud funkcionálni, vagy ahogy az az átadón is történt, pár paddal önálló beszélgetős térré is alakulhat.

A tér negyedik funkciója a közösségi lét motorjáról, a közös étkezésről szól. Fontos volt a helyiek számára, hogy legyen egy hely, ahol sokan le tudnak ülni, együtt lenni és együtt enni. Ezzel a nagy asztalos térrel zárul be a tér. A hatalmas asztalt egy csodálatos régi tölgyfa asztallapból építette újjá a KTT csapata, amit a falu régebben egy turistaházból örökölt. Az árnyékolás szintén fontos aspektus volt, ennek a szükségességét már az építés hetében is mindenki a saját bőrén tapasztalhatta, hiszen nem túlzás azt mondani, hogy minden nap reggeltől estig, a tűző napon serénykedtek egyetemisták, mentorok és helyiek, annak érdekében, hogy a tér a tervezett időben elkészüljön. Hogy ez a jövőben ne jelentsen gondot, a szerkezet egy fehér Raschel-háló árnyékolót kapot, amit huzalozással egyúttal egy őszi szőlő telepítésre is előkészítettek a fiatalok. A tervek szerint idővel ez ad majd természetes árnyékot az egész szerkezetnek.

Fotó: Kelemen Gergő Photography

“A Stég névre keresztelt szabadtéri közösségi tér minden ízében közösségi: a tervezésétől az építéséig a helyi közösségről szólt, sőt nélkülük el se készülhetett volna! Az előkészületektől, a fa megmunkálásáig minden munkában volt kire számítani, mindig jött segítség.” – mondta Kovács Vanda

Július 15-én délután öt órára készült el és hat órakor már átadásra is került a KTT legújabb, számszerűen hatodik szabadtéri közösségi tere Kisapátiban.

A KTT az elmúlt évek során Baranya megye több településén – Magyaregregyen, Martonfán és Szászváron – valamint Diósjenő és Nógrád falvaiban is végzett közösségi tervezések mentén lezajló építéseket, amelyek eredményeként szabadtéri közösségi terek, ifjúsági tanulási terek jöttek létre az ország különböző pontjain. A program harmadik évfolyama által készített építményegyüttes számszerűen a hatodik olyan közösségi tér, ami a KTT keretében valósult meg az országban.

Bővebben a programról ezen a linken!

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KÖZÖSSÉG
A Rovatból
Véget ért a német partoknál megrekedt púposbálna, Timmy kálváriája
Szabadon engedték a német partoknál eltévedt hosszúszárnyú bálnát. A cet március óta bolyongott a sekély vizekben, a mentők remélik, hogy visszatalál az Atlanti-óceánba.


Szabadon engedték szombaton az Északi-tengerben a Balti-tenger partjainál megrekedt hosszúszárnyú bálnát, Timmy-tírja a 444.hu.

A német sajtó által csak Timmyként emlegetett púposbálnát reggel 9 órakor engedték útjára, közölte Jens Schwark, a mentőcsapat egyik tagja.

A konvoj ekkor a Skagerrak-szorosban, Skagentől, Dánia legészakibb városától mintegy 70 kilométerre tartózkodott.

A tizenkét méter hosszú, tizenkét tonnás cetet a Poel-szigeti öbölből szállították egy vízzel megtöltött uszályhajón. A bálna heteken át többször is megrekedt a német partok mentén a sekély vizekben, mielőtt önkénteseknek sikerült a szállítóeszközre segíteniük.

A hosszúszárnyú bálna, amelynek kora 4 és 6 év közötti lehet, először március 3-án Wismar kikötőjében tűnt fel. Később onnan nyugatabbra, az észak-németországi Schleswig-Holstein tartománybeli Timmendorfer Strandon látták.

A mentők remélik, hogy a bálna képes lesz úszni a mély vizekben, és visszatér természetes élőhelyére, az Atlanti-óceánba.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KÖZÖSSÉG
A Rovatból
Elutasították a Duchenne-kóros Ádám havi 15 millió forintos gyógyszerkérelmét
A hatóság elutasította a Duchenne-kóros Ádám egyedi méltányossági kérelmét a Duvyzat nevű gyógyszerre. A család petíciót indított, miközben az országban 11 másik gyerek állami finanszírozással kapja a szert.


Egy 10 éves, Duchenne-szindrómás kisfiú, Ádám szülei hiába reménykedtek állami segítségben fiuk kezeléséhez: a hatóság elutasította az egyedi méltányossági kérelmüket. A döntés értelmében a családnak önerőből kellene előteremtenie a Duvyzat nevű gyógyszer havi 15 millió forintos költségét, amire képtelenek – írta a Blikk. A család nem adja fel, petíciót indítottak a döntés felülvizsgálatáért. Ádámnál hároméves korában jelentkeztek a betegség első jelei, amikor a szülei arra lettek figyelmesek, hogy egyre nehezebben megy fel a lépcsőn.

„Aztán jött a következő tünet, a vádlija elkezdett megvastagodni, ami a Duchenne-szindróma tipikus jele” – mondta az édesanya, Viktória.

Az anyuka a saját családjában már átélt egy hasonló tragédiát: a bátyja 17 évesen halt meg ugyanebben a betegségben. A Duchenne-szindróma egy genetikai betegség, ami egy fehérje hiánya miatt az izomzat fokozatos leépülésével jár. A leépülő izmok helyét zsírszövet veszi át, a betegek mozgása egyre nehezebbé válik, a betegség utolsó stádiumában pedig a szív- és légzőizmok is leállnak.

A kórt jelenleg nem lehet gyógyítani, de létezik egy gyógyszer, a Duvyzat, ami az Európai Gyógyszerügynökség adatai szerint a betegség romlásának lassítására engedélyezett, ambuláns, hat év feletti, szteroid mellett kezelt betegeknek.

Viktória egy ismerős családról is tud, ahol a szer hatására még kismértékű javulásról is beszámoltak. Magyarországon az ilyen, még nem általánosan támogatott gyógyszerekre egyedi méltányosság alapján lehet állami finanszírozást kérni. Jelenleg 11 Duchenne-szindrómás gyermek jut hozzá így a Duvyzat-kezeléshez. Ádám családját néhány napja a kisfiú neurológusa értesítette a negatív döntésről.

„Egyelőre a neurológusunk értesített, hogy Ádi nem kapta meg a méltányosságot, ám indoklást ő sem kapott, csak a hírt” – közölte az édesanya.

Hozzátette, várják a hivatalos értesítést, amiből reményeik szerint kiderül az elutasítás oka. A család értetlenül áll a döntés előtt, mivel a kisfiú elvileg minden feltételnek megfelel: elmúlt hatéves és még járóképes. Bár Ádám már csak a lakásban tud önállóan közlekedni, orvosa szerint is alkalmas a kezelésre.

„Most várjuk, hogy a hivatalos papír is megérkezzen, hátha abból megtudjuk, mivel magyarázzák a kérelem elutasítását” – mondta Viktória. A család nem akar beletörődni a helyzetbe, ezért indítottak petíciót, abban bízva, hogy a nyilvánosság segítségével sikerül elérniük a döntés felülvizsgálatát.

Ha segítene Ádámnak, itt teheti meg:

“Összefogunk Ádiért” Alapítvány

10300002-13877454-00014909

IBAN HU46 10300002-13877454-00014909


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÖZÖSSÉG
A Rovatból
Amerikából jön haza egy örökbe adott magyar férfi, hogy megkeresse az édesanyját
Alexander Rimkunas – születési nevén Balogh Sándor – 1985-ben jött világra Siófokon, de nyolcévesen egy amerikai pár fogadta örökbe. A férfi a 41. születésnapjára tervezi az utazást, a keresésben gyerekkori barátja segíti.


Magyarországra jön az Amerikában élő Alexander Rimkunas, hogy megkeresse vér szerinti családját.

A férfi Balogh Sándorként született Siófokon 1985. június 12-én, édesanyja a magyar anyakönyvi iratok szerint Bogdán Ibolya. Az anya már a kórházban lemondott a babáról, ezért a kisfiú Kincsesbányára került nevelőszülőkhöz, majd nyolcévesen egy amerikai pár fogadta örökbe – írja a Blikk.

A keresésben Alexander gyermekkori barátja, Nóra segít, aki egyben a nevelőtestvére is volt.

„Sanyi a nevelőtestvérem volt, azaz három évig mindkettőnket ugyanaz a nevelőszülő terelgetett, óvott, ami legalább olyan erős kapocs, mintha a legjobb édestestvérek lennénk, ezért segítek neki abban, hogy felkutathassa a gyökereit, a rokonait, a vér szerinti szüleit”

– mondta a lapnak.

A nő magyar közösségi oldalakon osztja meg Alexander gyerekkori és mai fotóit, mert mint mondja, a hivatalos eljárást csak a barátja kezdeményezheti.

Berényi Gábor családjogász szerint Alexandernek a hivatalos úton is van esélye.

„Az örökbefogadást igazoló iratok mellett Alexandernek a jelenlegi, érvényes amerikai irataival kell jelentkezni a siófoki önkormányzat gyámügyi osztályán, ahol a születési adatai kerültek nyilvántartásba, illetve a Fejér vármegyei gyámhivatalnál, ahol az örökbe adását intézhették” – magyarázta az ügyvéd.

Hozzátette, ha ennyi adat ismert, akkor valószínűleg nyílt örökbefogadás történt, így Alexander kaphat információkat arról, él-e az édesanyja, hol él, és hogyan keresheti meg.

A törvény szerint az örökbe fogadott gyermek 14 éves korától a törvényes képviselője beleegyezésével, 18 év felett pedig önállóan is belekezdhet a vér szerinti szülők felkutatásába. „Akkor először arra kap választ, hogy egyáltalán érdemes-e tovább mennie, vagyis hogy a vér szerinti szülő életben van-e, illetve van-e testvére a keresést elindítónak” – folytatta Berényi Gábor.

Fontos, hogy a vér szerinti szülő az örökbe adás után nem kezdeményezheti a gyermek felkutatását, ha pedig mégis megteszi és zaklatja, az büntetőjogi következményekkel járhat.

A gyámhivatal a lakcímnyilvántartóból szerzi be az örökbe adó címét, majd a vér szerinti szülő lakóhelye szerinti gyámhivatalon keresztül személyesen hívja be az illetőt. Itt mondják el neki, hogy ki és miért keresi, és ő dönthet a kapcsolatfelvételről. Ha nemet mond, a kereső csak annyit tudhat meg, hogy nem találták a vérrokont.

Alexander a 41. születésnapja körül tervezi az utazást Magyarországra, hogy személyesen indítsa el a hivatalos eljárást.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÖZÖSSÉG
A Rovatból
Drámai órák a Balti-tengeren: megkezdődött a hetek óta haldokló bálna mentése, minden perc számít
A Timmy nevű púpos bálnát egy vízzel teli bárkán szállítják a német partoktól az Északi-tenger felé. Az állat hetekig vesztegelt a sekély vízben, a mentés sikere pedig a szakértők szerint is rendkívül kétséges.


Saját erejéből úszott be a vízzel teli uszályba Timmy, a hetek óta a német Balti-tenger partjainál rekedt púpos bálna. A mentőakció kedden érkezett fordulópontjához, a bálnát szállító konvoj pedig szerda reggel már a németországi Fehmarn-sziget térségében haladt az Északi-tenger felé, ahol a tervek szerint szabadon engedik.

A merész, magánfinanszírozású mentést heves szakmai vita és komoly társadalmi nyomás kíséri.

A bálnát szállító szerelvény a Kirchsee sekély vizéből indult, majd a Wismari-öbölből kihajózva vette az irányt a nyílt tenger felé. Az útvonal a dán partok mentén, Skagen, azaz Jütland északi csúcsa felé vezet, ahonnan a Skagerrakon át érheti el az Északi-tengert. A lassú, óvatos haladást állatorvosok és szakértők felügyelik kísérőhajókról, folyamatosan figyelve az állat légzését és viselkedését.

Timmy története március elején kezdődött, amikor feltűnt a német partvidéken, ahol a púpos bálnák nem őshonosak. Az állat többször is megfeneklett, és bár egy korábbi kísérlet során kotrógépekkel ásott csatornán át sikerült mélyebb vízbe juttatni, a legyengült bálna a Poel-sziget melletti sekély öbölben rekedt. Az állapota hetekig folyamatosan romlott, ami komoly vitát váltott ki arról, hogy egyáltalán érdemes-e beavatkozni.

A Német Óceánográfiai Múzeum szakértői szerint az akció „hatalmas stresszel és sérülésveszéllyel” járhat, és a siker esélyét is alacsonyra tették.

A helyi hatóságok sokáig a minimális beavatkozás mellett érveltek. Dr. Till Backhaus, Mecklenburg-Elő-Pomeránia környezetvédelmi minisztere korábban azzal indokolta a hatóságok óvatos álláspontját, hogy a beavatkozás célja az állat szenvedésének csökkentése, nem pedig a szenvedés meghosszabbítása vagy a kockázatok felesleges növelése.

Végül egy magánkezdeményezés keretében, két vagyonos támogató finanszírozásával indult meg a mentés, amit a hatóságok jogilag „eltűrtek”.

A bálna sorsa egész Németországot megmozgatta: aktivisták táboroztak a helyszínen, a hatóságok pedig több ezer üzenetet kaptak, köztük fenyegetéseket is. A mentéshez egy vízzel teli szállítóuszályt, egyfajta úszó kádat használnak, amit vontatóhajó húz.

A művelet kulcsfontosságú pillanata volt, amikor Timmy kedd délután a végső szakaszban saját erejéből úszott be a szállítóeszközbe.

A szakértők szerint a Balti-tenger alacsony sótartalma és sekély vizei eleve megterhelőek egy púpos bálna számára, ezért a megmentése nemcsak egyetlen állat életéről szól, hanem természetvédelmi szempontból is jelentős. A „bálnapumpa” jelenség révén a mélyebb vizekből tápanyagokat, például nitrogént és vasat juttatnak a felszínre, ezzel serkentik a fitoplankton növekedését, amely a légköri szén-dioxid jelentős részét elnyeli.

A mentés óráról órára versenyfutás az idővel. Ha Timmy eljut az Északi-tengerig és biztonságban szabadul, az nemcsak technikai bravúr, hanem ritka természetvédelmi siker is lesz.

Via Blikk


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk