KÖZÖSSÉG
A Rovatból

Közösségszervező és építész hallgatók fogtak össze a kistelepülések fejlesztéséért

A Közösség-Tér-Település program célja, hogy a helyi lakosok úgy érezzék, igen is van beleszólásuk közvetlen környezetük életébe.


A Közösség-Tér-Település (röviden KTT) csapata 2019-ben vágott bele abba a gyakorlati programba, amely elsősorban közösségszervező és építész hallgatókkal dolgozik hazai kistelepülések fejlesztésén. A program célja kettős, hiszen amellett, hogy a KTT lehetőséget teremt a hallgatók számára, hogy kézzel fogható szakmai tapasztalatokra tegyenek szert, a képzési programnak település- és vidékfejlesztési missziója is van.

Ebből adódóan a képzés főleg építész és közösségszervező hallgatóknak szól, de a szervezők – a szabad helyek függvényében – közösségi és civil szakértő szakos hallgatókat, a kulturális mediáció és humánökológia területén, az urbanisztika és a tájépítészet, illetve további rokonterületeken tanuló hallgatókat is várnak a csapatokba.

A program céljai közé tartozik, hogy a különféle intézményekről és szakokról érkező hallgatók saját szakmájuk területén kipróbálhassák magukat, emellett ismerjék meg egymás szakterületeit, a szakmák egymáshoz való viszonyát és kapcsolódásaikat.

A Közösség-Tér-Település képzési program Makovecz Imre, Beke Pál és Varga A. Tamás, továbbá az egykori „nyitott ház kollégium” munkásságán alapszik. A program megvalósításának célja a szakmai közösség eredményeinek továbbörökítése is.

A program felépítése

A KTT programja három pilléren alapszik. A hallgatók mindenekelőtt egy egyhetes alapozó képzésen vesznek részt. Ennek célja, hogy a résztvevők megismerkedjenek egymással, mentoraikkal, valamint képzőikkel és természetesen a közösségi tervezés módszertani alapjaival. A hét során a hallgatók interaktív műhelymunkákon és tréninggyakorlatokon keresztül ismerkednek a közösségi tervezés és azon belül is a közösségi tér tervezésének gyakorlatával. A képzés végére kialakulnak a terepmunka csapatai.

A csapatok ettől kezdve a mentorok támogatásával településeken kezdik meg a közösségi tervezést.

A közösségi tervezések általában néhány hónap munkáját ölelik fel, s elsődleges céljuk, hogy a programban résztvevő kistelepülések lakóinak igényeit ez idő alatt kellőképp fel tudják mérni a hallgatók, s velük egyetértésben olyan közösségi terek terveit tudják létrehozni és kidolgozni, amelyek aztán a közösségi építések során valósulnak meg. A KTT nyári építőtáboraiban zajló közösségi építésekbe az érintett települések lakosai is aktívan bekapcsolódnak.

A KTT-n való részvétel lehetőséget ad a hallgatóknak, hogy a gyakorlatban tapasztalják meg a különböző szakmák együttműködésében rejlő lehetőségeket, fejlesszék a sajátjuktól eltérő szempontok, megközelítések befogadásának, megvitatásának képességét, bővítsék a szakmai kapcsolatrendszerüket, gyakorlatot szerezzenek, az intézmények működésétől, a városfejlesztésen át az Európai Uniós források elosztásáig egyre hangsúlyosabbá váló közösségi alapú megközelítések alkalmazásában, az önkormányzatokkal való együttműködés során betekintsenek egy-egy település működtetésével, fejlesztésével kapcsolatos szempontokba, dilemmákba.

A fentieken túl szintén fontos aspektus, hogy a programban való részvételt egyes felsőoktatási intézmények beszámítják a kötelező gyakorlat időtartamába, vagy a hallgatók kreditelszámolást igényelhetnek a részvételért.

Baranya és az első évfolyam

A Közös Pontok Közösség- és Településfejlesztő Nonprofit Kft. által indított programhoz rögtön az első évben öt hazai felsőoktatási intézményi kar is csatlakozott 2019-ben: az egri Eszterházy Károly Egyetem Neveléstudományi Intézetének, a Nyíregyházi Egyetem Társadalom- és Kultúratudományi Intézetének hallgatói, valamint a Pécsi Tudományegyetem két karának (a Bölcsészettudományi Kar és a szekszárdi Kultúratudományi, Pedagógusképző és Vidékfejlesztési Kar) és a Sárospataki Református Teológiai Akadémia diákjai jelentkezhetnek a három lépcsős, gyakorlatorientált képzésre.

A Közösség-Tér-Település legelső évfolyamának hallgatói mostanra már sikeresen túl vannak egy-egy közösségi tervezésen és építésen, amelyek a baranyai Magyaregregyen és Martonfán valósultak meg a 2020-as évben.

A Nyíregyházi Egyetem, az egri Eszterházy Károly Egyetem, valamint a Pécsi Tudományegyetem és a Sárospataki Református Teológiai Akadémia hallgatói hónapokon keresztül tervezték, majd egy hét alatt a helyi lakosokkal közösen hozták létre a magyaregregyi Patak Party, valamint a martonfai Fölsőkúti Pihenő közösségi tereit, amelyeknek az ott élők azóta is használói. Ezekről a projektekről részletesen ITT és ITT lehet olvasni:

Baranya megyében egy harmadik településen is indult az első évfolyammal közösségi tervezés. Szászváron a közösségi tervezőműhelyek a pandémia miatt sajnos a vártnál lassabban haladtak, az ismert okok miatt a KTT szervezői több alkalommal is kénytelenek voltak felfüggeszteni a találkozókat. A helyiekkel közös tervezés azonban így is folytatódott, a diákok és mentorok részvételével folyamatosan online tervezőket tartott a csapat. Mígnem az idei nyárra végül elérkezettnek látták az időt, hogy a hallgatókkal közösen, most már biztonságos körülmények között belevágjanak az építkezésekbe.

Az eddig körvonalazódó elképzelések augusztus 23. és 29. között realizálódnak a településen. A szászvári munkálatok során többek között egy dimbes-dombos heveredő, egy sütögető, illetve egy függőszékekkel felszerelt, láblógatós közösségi tér is kialakításra kerül majd, de a gyerekek és fiatalok számára is készülnek meglepetésekkel.

“A program elengedhetetlen része az építések helyszínéül szolgáló település(rész)ek lakosaival való, számos alkalomból álló közös gondolkodás és tervezés, amelynek keretében meghatározásra kerülnek a közösségi igények és szükségletek, többek között azok, amelyekre egy-egy faépítmény (vagy más, egy hét alatt megvalósítható építési-építészeti folyamat) lehet a válasz”

– mondta Beke Márton, a KTT egyik alapítója, ötletgazdája.

Ő édesapjához (a fentebb említett Beke Pálhoz) hasonlóan népművelőként végzett, már gyerekkorában sok művelődési házban megfordult, így nem volt kérdés, hogy ugyanezt a pályát választja. Érettségi után egy szerelemnek köszönhetően a Mosonmagyaróvár melletti Bezenyére került, ahol a helyi művházban kezdett dolgozni, akkor még végzettség nélkül.

"Az idősek nyugdíjügyintézésétől és ügyes-bajos dolgaitól a néptánccsoport képzésén át a helyi szabó-varró körnek való helyszínbiztosításig mindenbe igyekeztünk besegíteni. Számomra ezt jelenti a népművelés: megoldást találni minden olyan közösségi igényre, ami az adott településen felmerül" – idézi fel.

Az egész program ötlete onnan jött, hogy ennek a szakmának sokáig nem volt saját képzése, miután népművelőnek és művelődésszervezőnek sem lehetett már tanulni (az andragógia, amit helyette bevezettek, messze nincs teljes átfedésben az eredetivel). Nemrég azonban közösségszervezés néven újraindult az eredeti szellemiségben, ami azt jelenti, hogy újra vannak olyan hallgatók, akik művházakban, illetve helyi közösségekkel szeretnének dolgozni.

"Ideális esetben a népművelő szakma nemcsak arról szól, hogy programokat szervezzenek a művházban, amire aztán vagy eljönnek az emberek, vagy nem. A cél az, hogy átfogó képük legyen a település egészéről: figyeljék, mire van szükségük az embereknek és támogassák a közösségi aktivitásokat. A KTT-vel is ezt a szellemiséget szeretnénk továbbvinni"

– magyarázza Beke Márton. A cél az, hogy a helyi lakosok úgy érezzék, igen is van beleszólásuk a településük életébe. Ezt a folyamatot szeretnék mindenhol végigvinni a program segítségével, immár második alkalommal.

Indul a második évfolyam!

A Közösség-Tér-Település programjának lényege, hogy minden induló évfolyam esetében új régiók új településeire helyezik a hangsúlyt, s ezzel párhuzamosan minden évfolyam résztvevőit új intézmények hallgatói adják a programba.

A hamarosan útnak induló második évfolyam közösségi tervezéseinek és építésinek helyszíne két Nógrád megyei falu, Diósjenő és Nógrád lesznek. A helyszínekből eredően a második évfolyamba elsősorban budapesti intézmények hallgatóit várják a szervezők a felsőoktatásból.

Ilyen például a Budapesti Gazdasági Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Kodolányi János Egyetem, a Milton Friedman Egyetem a Budapesti Metropolitan Egyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, illetve az Óbudai Egyetem Ybl Miklós Építéstudományi Kar

A KTT második évfolyama 2021 szeptemberében indul. Ha te is szívesen kipróbálnád magad egy vidékfejlesztéssel foglalkozó, közösségi projektben, akkor szeptember 5-ig még jelentkezhetsz a második évfolyam hallgatói közé ezen az oldalon.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KÖZÖSSÉG
A Rovatból
„Képtelen vagyok ezt kifizetni” – 370 ezres villanyszámlát kapott a bohócdoktor
A számla egy új szabályozás miatt érkezett, pedig Ádi bohóc csak nemrég költözött be a rossz állapotú házába, amit nemrég vásárolt. Még a részletfizetést sem engedélyeztek.


Kovács István Ádám, az Egy tábla szeretet alapítvány bohócdoktora 371 333 forintos áramszámlát kapott, írja a Blikk. A számla teljesen lesújtotta, mivel átalányban fizet havi 70 ezer forintot, és úgy érezte, ez az összeg teljesen váratlanul érte.

„Képtelen vagyok ezt kifizetni”

– mondta Ádi bohóc.

Miután megkapta a csekket, felkereste az áramszolgáltató ügyfélszolgálatát, bízva abban, hogy valamilyen félreértés történt, vagy legalább részletfizetést kérhet. Ott azonban elmagyarázták neki, hogy a követelés jogszerű. Egy januári kormányrendelet értelmében, ha egy háztartás bármely évben túllépi az 5 ezer kWh éves áramfogyasztást, kötelező új mérőórát felszerelni, amelyet távolról is le lehet olvasni. Ennek ára 251 ezer forint, a fennmaradó összeg pedig az áramszámla különbözete.

A szolgáltató azt is közölte, hogy

részletfizetést azért nem tudnak biztosítani, mert az ingatlan kevesebb mint egy éve van Ádám nevére írva.
Kovács Ádám István/Facebook

A bohócdoktor szerint a magas fogyasztás még azelőtt keletkezett, hogy ténylegesen beköltözhetett volna, mivel a házvásárlás hónapokig elhúzódott egy hagyatéki eljárás miatt. A mérőóra viszont már az ő nevén szerepelt.

Ádám két munkahelyen dolgozik, hogy biztosítani tudja a megélhetését és az alapítvány munkáját. Az Egy tábla szeretet alapítvány nevében rendszeresen látogatja a kórházakat, ahol beteg gyermekeknek segít mosolyt csalni az arcára

– és egy tábla csokit is ad nekik. Bár arra törekszik, hogy a gyerekek ebből semmit se vegyenek észre, sokszor nehéz elrejtenie a mögöttes feszültséget.

Egy korábbi orvosi műhiba miatt fél tüdejét el kellett távolítani. Ennek ellenére nemrégiben sikerült saját házat vásárolnia a Mátrában. Az ingatlan rossz állapotban volt, de munka mellett fokozatosan rendbe hozta.

Ha segíteni szeretnél a bohócdoktoron, az alábbi számlaszámon megteheted:

Megyesi Krisztián

OTP BANK

11773449-02829621-00000000


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KÖZÖSSÉG
A Rovatból
„Ez életünk eddigi legrosszabb napja” – Négy nappal az indulás előtt utasították el az amerikai kezelést, ami reményt jelentett volna a leukémiás kisfiúnak
A kis Ágoston családja mindent megtett, hogy esélyt adjon fiuknak a gyógyulásra. Most azonban újabb akadály gördült eléjük, ami mindent megváltoztathat.


Ahogy arról korábban írtunk, egy ország fogott össze azért, hogy a 10 hónapos kisfiú, Ágoston megkaphasson egy amerikai kezelést ritka és agresszív leukémiájára. A noszvaji kisgyerek érdekében még Szoboszlai Dominik és felesége is megmozdult.

Most azonban szomorú hírt kapott a család, mindössze négy nappal a tervezett amerikai indulás előtt. Ágoston nem kaphatja meg a Car-T kezelést, amire hónapok óta készültek, és amihez már az anyagi támogatás is összegyűlt. A szülők a Facebook-oldalukon írták meg, hogy mi történt.

„Ez életünk eddigi legrosszabb napja. Felfogni sem tudjuk mi történt, mi történik velünk. Ma reggel az amerikai orvos csapat úgy döntött, hogy Ágoston mégsem kaphatja meg a Car-T kezelést. Egy olyan dologra hivatkoznak, amiről végig tudtak, és szó sem esett róla, hogy gondot okozhat. Most, 4 nappal az indulás előtt mégis orvosi kockázatot látnak benne.”

A szülők szerint az amerikai orvosok a BCG oltásra hivatkoztak. „Ez az oltás a legtöbb fejlett országban már nem kötelező, itthon is próbálják elérni néhányan, hogy kivezetésre kerüljön. [...] A kemoterápiák hatására legyengült immunrendszer mellett ez az oltással bejuttatott TBC kórokozó elterjedt és 3 hetes lázat okozott Ágostonnál januárban, emiatt hiúsult meg a transzplant amire már meg volt az időpontunk” – írták a kisfiút támogató Facebook-oldalon. Hozzátették: „ Az eredeti terv az volt, hogy a transzplant alatt és után is fogja még kapni a TBC gyógyszereket hónapokig, mire igazoltan kigyógyul belőle. Csak sajnos mire a TBC gyógyszerek hatottak, és mehettünk volna transzplantra, a leukémia visszajött, és ezért le lett fújva. A TBC nemcsak 3 hetes lázat okozott, hanem egy diónyi nyirokcsomó duzzanatot, ami gennyel volt tele, ez az oltás helyéhez legközelebb eső hónalj nyirokcsomóban alakult ki, ezt a nyirokcsomót kivették.”

A szülők azt is leírták, hogy szerintük az amerikai döntés nem indokolt.

„A fent leírtak alapján nem értjük, hogy ez miért ok arra, hogy a kezelésből kizárják, hiszen ez a kórokozó mint mondtuk, elvileg az egészséges emberekben is kimutatható ezen a helyen. Ez egy kontrollált fertőzés, nincs láza, nincs tünete, a transzplantot is megcsinálták volna mellette, pedig ott sokkal nagyobb immunrendszer elnyomás van. A magyar orvos csapat egyhangúan amellett érvelt és küzdött, hogy ez nem egy valódi indok arra, hogy Ágoston ne kaphassa meg a kezelést. Mindent megtettek azért, hogy átvigyék az igazunkat, az igazukat orvosi szempontból alátámasztva.”

A család szerint most nagyon kevés lehetőség maradt.

Az egyik egy kísérleti kezelés, ami nem kifejezetten Ágoston géneltérésére van, és támadja az egészséges sejteket is. A másik egy gyógyszer, de ha ezt alkalmazzák, utána már nem kaphatná meg a Car-T kezelést. A harmadik egy olyan terápia, amit eddig az orvosok nem támogattak.

Azt írták, hogy amíg nem beszéltek az orvosokkal, nem tudják, melyik irány lesz járható.

„Jelenleg arra kell minden energiánkat koncentrálni, hogy ebből a helyzetből kihozzuk a legjobbat, hogy a rendelkezésre álló kevés idő alatt legjobb irányt és lehetőséget megtaláljuk Ágoston számára. Mindezek mellett sok nevetést és jó kedvet, élményt és szeretetet kell csempészni a mindennapjaiba, ez a legfontosabb feladatunk, Ő továbbra sem vehet észre semmit ebből.”

Április elején még arról számoltak be, hogy a 3,5 éves Ágoston egy nagyon ritka és agresszív leukémiával küzd, ami évente csak 30–40 gyereket érint világszerte. A túlélési esély immunterápia nélkül csupán 15–20 százalék. A szülők ezért kezdtek gyűjtésbe, hogy a kisfiú megkaphassa az amerikai kezelést, ami reményt jelentett számukra. Az összeg összejött, de az indulás előtt négy nappal mégis elutasították a kezelést.

„Az egyetlen pozitívum az egészben, hogy NEKTEK köszönhetően a pénz nem akadály, ez nem fogja korlátozni, hogy melyik irány legyen kijelölve” – írták posztjukban a szülők.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÖZÖSSÉG
A Rovatból
Eldőlt, hogy melyik az ország legjobb iskolája - egy kisvárosi suli vitte haza a díjat
Összesen 44 jelölés érkezett az ország különféle pontjairól, amelyek közül ötöt választott ki a szakértői zsűri. Egy újszászi suli lett végül a győztes.


Idén először hirdették meg Az ország legjobb iskolája díjat, amelynek győztese közönségszavazással dőlt el. Az elismerést az Újszászi Vörösmarty Mihály Általános Iskola nyerte el a Telexen lebonyolított szavazáson.

A pályázatot még márciusban indította az Együttnevelés Szövetség, amely szülőkből, pedagógusokból és oktatási szakértőkből áll. Összesen 44 jelölés érkezett különböző intézményektől, ezek közül választotta ki a szakértői zsűri azt az öt iskolát, amelyek bejutottak a döntőbe.

A zsűri tagjai között volt Berényi Eszter, Derdák Tibor, Ercse Krisztina, Németh Szilvia és Radó Péter is. A döntőbe jutott intézmények a következők:

  • Szent Pál Marista Általános Iskola, Karcag
  • Kondor Béla Általános Iskola, Budapest
  • Sári Gusztáv Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola, Kaba
  • Újszászi Vörösmarty Mihály Általános Iskola, Újszász
  • Nézsai Mikszáth Kálmán Szlovák Nemzetiségi Általános Iskola, Nézsa

A zsűri olyan iskolákat választott ki, amelyek bár nem a kompetenciamérések élmezőnyében szerepelnek, mégis kiemelkedő munkát végeznek. A tanárok odafigyelnek a diákokra, támogatják őket, ha nehézségeik vannak, és bátorítják őket, ha valamiben tehetségesek. Fontos szempont volt az is, hogy ezekben az intézményekben otthonos, elfogadó környezet várja a gyerekeket, ahol biztonságban érezhetik magukat. Emellett a szülőkkel való kapcsolat is közvetlen, a közösségek pedig összetartók.

Az ilyen iskolák nem válogatnak, hanem lehetőséget adnak minden gyereknek.

Az Újszászi Vörösmarty Mihály Általános Iskoláról készült kisfilm elérhető a YouTube-on.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KÖZÖSSÉG
A Rovatból
Berohant a tűzbe, és kivezette a csikókat – a 16 éves Blanka mentette meg a lovakat a biztos haláltól Szarvason
A díjugrató versenyről hazatérő tinédzser nem habozott, amikor meglátta a füstöt. A tanya gazdája szerint 20 év munkája égett le, de az állatok túlélték.


Hazafelé tartott egy díjugrató versenyről a 16 éves Blanka és édesanyja, Lestyán Réka, amikor szokatlan látvány fogadta őket a szarvasi tanyavilágban. Sűrű, fekete füst gomolygott az égen – egy tanya lángokban állt. Blanka épp aludt az autóban, de amikor anyukája felébresztette, azonnal tudta, hogy baj van, írja a Blikk.

„Egyértelmű volt, hogy valakinek ég a birtoka. Félrehúzódtam, felébresztettem a lányom, aki nem kérdezett semmit, látta, mi a helyzet. Rohantunk a kertek alatt, bokrokon, árkokon, trágyadombokon át segíteni”

– idézte fel az édesanya.

A helyszínre érve látták, hogy lángol egy szénatároló. A forróság szinte elviselhetetlen volt, a lángok akár négy méter magasra is felcsaptak. A káosz közepette Blanka észrevette, hogy az egyik istállóban lovak rekedtek bent, és senki nem mert bemenni hozzájuk.

A tinilány nem habozott: félrelökte az embereket, és elindult az épület felé. Egyesével nyitotta ki a boxokat, majd kivezette a rémült állatokat. Mire a tűzoltók megérkeztek, mindegyik ló biztonságban volt.

„Mire észrevettem, mire készül Blanka, már nem tudtam visszatartani. Féltettem, de éreztem, hogy nem lesz baja, nem lehet baja, pontosan tudja, mit csinál” – mesélte meghatottan Réka.

„Ott állt a lányom, kormosan, izzadtan, de büszkén, és már nemcsak egy kislány volt, hanem egy igaz ember. Ott volt benne az édesapja öröksége, tartása, csendes ereje. Amit tett, nem puszta bátorság volt, hanem egy hatalmas, mély, emberi teljesítmény, ösztönös, valódi hősiesség.”

A tanya porig égett, de a gazda, Zsolt nem a veszteséget emelte ki, hanem azt, amit Blanka tett.

„A tanya a miénk, és a család nevében is szeretném megköszönni Blankának az önzetlen segítséget. Az életét kockáztatva segített a lovakon, ennél bátrabb dolgot még soha sem láttam. A lovaknak nem lett bajuk, de a pajta sajnos leégett. Ám ez, amit itt láttunk, tartást ad ahhoz, hogy ne keseregjünk, hanem takarítsuk el a romokat és építsünk új istállót a lovainknak, hiszen ők megmaradtak.”

Blanka gyerekkora óta lovagol, otthon is ő felel a hátasokért, és már olyan makacs lovat is megszelídített, akivel a tapasztaltabb idomárok is kudarcot vallottak. A hétvégén az országos bajnokságra készül a Kincsem Parkban.

A helyiek is tisztelettel beszélnek róla. Egy szarvasi lovas, Gábor így fogalmazott: „Nagyon jó látni, hogy ilyen gyerekek is vannak a telefonjukat nyomkodó korosztályban. Itt a tűzoltók is tisztelegtek tegnapelőtt egy csepp lánynak, aki viszont szerényen elhárított minden dicséretet, nyilatkozatot, csak annyit mondott, ki kellett hoznia a lovakat. Egy gyerek öntött belénk erőt, hitet, ez maga a csoda.”


Link másolása
KÖVESS MINKET: