KÖZÖSSÉG
A Rovatból

Közösségszervező és építész hallgatók fogtak össze a kistelepülések fejlesztéséért

A Közösség-Tér-Település program célja, hogy a helyi lakosok úgy érezzék, igen is van beleszólásuk közvetlen környezetük életébe.


A Közösség-Tér-Település (röviden KTT) csapata 2019-ben vágott bele abba a gyakorlati programba, amely elsősorban közösségszervező és építész hallgatókkal dolgozik hazai kistelepülések fejlesztésén. A program célja kettős, hiszen amellett, hogy a KTT lehetőséget teremt a hallgatók számára, hogy kézzel fogható szakmai tapasztalatokra tegyenek szert, a képzési programnak település- és vidékfejlesztési missziója is van.

Ebből adódóan a képzés főleg építész és közösségszervező hallgatóknak szól, de a szervezők – a szabad helyek függvényében – közösségi és civil szakértő szakos hallgatókat, a kulturális mediáció és humánökológia területén, az urbanisztika és a tájépítészet, illetve további rokonterületeken tanuló hallgatókat is várnak a csapatokba.

A program céljai közé tartozik, hogy a különféle intézményekről és szakokról érkező hallgatók saját szakmájuk területén kipróbálhassák magukat, emellett ismerjék meg egymás szakterületeit, a szakmák egymáshoz való viszonyát és kapcsolódásaikat.

A Közösség-Tér-Település képzési program Makovecz Imre, Beke Pál és Varga A. Tamás, továbbá az egykori „nyitott ház kollégium” munkásságán alapszik. A program megvalósításának célja a szakmai közösség eredményeinek továbbörökítése is.

A program felépítése

A KTT programja három pilléren alapszik. A hallgatók mindenekelőtt egy egyhetes alapozó képzésen vesznek részt. Ennek célja, hogy a résztvevők megismerkedjenek egymással, mentoraikkal, valamint képzőikkel és természetesen a közösségi tervezés módszertani alapjaival. A hét során a hallgatók interaktív műhelymunkákon és tréninggyakorlatokon keresztül ismerkednek a közösségi tervezés és azon belül is a közösségi tér tervezésének gyakorlatával. A képzés végére kialakulnak a terepmunka csapatai.

A csapatok ettől kezdve a mentorok támogatásával településeken kezdik meg a közösségi tervezést.

A közösségi tervezések általában néhány hónap munkáját ölelik fel, s elsődleges céljuk, hogy a programban résztvevő kistelepülések lakóinak igényeit ez idő alatt kellőképp fel tudják mérni a hallgatók, s velük egyetértésben olyan közösségi terek terveit tudják létrehozni és kidolgozni, amelyek aztán a közösségi építések során valósulnak meg. A KTT nyári építőtáboraiban zajló közösségi építésekbe az érintett települések lakosai is aktívan bekapcsolódnak.

A KTT-n való részvétel lehetőséget ad a hallgatóknak, hogy a gyakorlatban tapasztalják meg a különböző szakmák együttműködésében rejlő lehetőségeket, fejlesszék a sajátjuktól eltérő szempontok, megközelítések befogadásának, megvitatásának képességét, bővítsék a szakmai kapcsolatrendszerüket, gyakorlatot szerezzenek, az intézmények működésétől, a városfejlesztésen át az Európai Uniós források elosztásáig egyre hangsúlyosabbá váló közösségi alapú megközelítések alkalmazásában, az önkormányzatokkal való együttműködés során betekintsenek egy-egy település működtetésével, fejlesztésével kapcsolatos szempontokba, dilemmákba.

A fentieken túl szintén fontos aspektus, hogy a programban való részvételt egyes felsőoktatási intézmények beszámítják a kötelező gyakorlat időtartamába, vagy a hallgatók kreditelszámolást igényelhetnek a részvételért.

Baranya és az első évfolyam

A Közös Pontok Közösség- és Településfejlesztő Nonprofit Kft. által indított programhoz rögtön az első évben öt hazai felsőoktatási intézményi kar is csatlakozott 2019-ben: az egri Eszterházy Károly Egyetem Neveléstudományi Intézetének, a Nyíregyházi Egyetem Társadalom- és Kultúratudományi Intézetének hallgatói, valamint a Pécsi Tudományegyetem két karának (a Bölcsészettudományi Kar és a szekszárdi Kultúratudományi, Pedagógusképző és Vidékfejlesztési Kar) és a Sárospataki Református Teológiai Akadémia diákjai jelentkezhetnek a három lépcsős, gyakorlatorientált képzésre.

A Közösség-Tér-Település legelső évfolyamának hallgatói mostanra már sikeresen túl vannak egy-egy közösségi tervezésen és építésen, amelyek a baranyai Magyaregregyen és Martonfán valósultak meg a 2020-as évben.

A Nyíregyházi Egyetem, az egri Eszterházy Károly Egyetem, valamint a Pécsi Tudományegyetem és a Sárospataki Református Teológiai Akadémia hallgatói hónapokon keresztül tervezték, majd egy hét alatt a helyi lakosokkal közösen hozták létre a magyaregregyi Patak Party, valamint a martonfai Fölsőkúti Pihenő közösségi tereit, amelyeknek az ott élők azóta is használói. Ezekről a projektekről részletesen ITT és ITT lehet olvasni:

Baranya megyében egy harmadik településen is indult az első évfolyammal közösségi tervezés. Szászváron a közösségi tervezőműhelyek a pandémia miatt sajnos a vártnál lassabban haladtak, az ismert okok miatt a KTT szervezői több alkalommal is kénytelenek voltak felfüggeszteni a találkozókat. A helyiekkel közös tervezés azonban így is folytatódott, a diákok és mentorok részvételével folyamatosan online tervezőket tartott a csapat. Mígnem az idei nyárra végül elérkezettnek látták az időt, hogy a hallgatókkal közösen, most már biztonságos körülmények között belevágjanak az építkezésekbe.

Az eddig körvonalazódó elképzelések augusztus 23. és 29. között realizálódnak a településen. A szászvári munkálatok során többek között egy dimbes-dombos heveredő, egy sütögető, illetve egy függőszékekkel felszerelt, láblógatós közösségi tér is kialakításra kerül majd, de a gyerekek és fiatalok számára is készülnek meglepetésekkel.

“A program elengedhetetlen része az építések helyszínéül szolgáló település(rész)ek lakosaival való, számos alkalomból álló közös gondolkodás és tervezés, amelynek keretében meghatározásra kerülnek a közösségi igények és szükségletek, többek között azok, amelyekre egy-egy faépítmény (vagy más, egy hét alatt megvalósítható építési-építészeti folyamat) lehet a válasz”

– mondta Beke Márton, a KTT egyik alapítója, ötletgazdája.

Ő édesapjához (a fentebb említett Beke Pálhoz) hasonlóan népművelőként végzett, már gyerekkorában sok művelődési házban megfordult, így nem volt kérdés, hogy ugyanezt a pályát választja. Érettségi után egy szerelemnek köszönhetően a Mosonmagyaróvár melletti Bezenyére került, ahol a helyi művházban kezdett dolgozni, akkor még végzettség nélkül.

"Az idősek nyugdíjügyintézésétől és ügyes-bajos dolgaitól a néptánccsoport képzésén át a helyi szabó-varró körnek való helyszínbiztosításig mindenbe igyekeztünk besegíteni. Számomra ezt jelenti a népművelés: megoldást találni minden olyan közösségi igényre, ami az adott településen felmerül" – idézi fel.

Az egész program ötlete onnan jött, hogy ennek a szakmának sokáig nem volt saját képzése, miután népművelőnek és művelődésszervezőnek sem lehetett már tanulni (az andragógia, amit helyette bevezettek, messze nincs teljes átfedésben az eredetivel). Nemrég azonban közösségszervezés néven újraindult az eredeti szellemiségben, ami azt jelenti, hogy újra vannak olyan hallgatók, akik művházakban, illetve helyi közösségekkel szeretnének dolgozni.

"Ideális esetben a népművelő szakma nemcsak arról szól, hogy programokat szervezzenek a művházban, amire aztán vagy eljönnek az emberek, vagy nem. A cél az, hogy átfogó képük legyen a település egészéről: figyeljék, mire van szükségük az embereknek és támogassák a közösségi aktivitásokat. A KTT-vel is ezt a szellemiséget szeretnénk továbbvinni"

– magyarázza Beke Márton. A cél az, hogy a helyi lakosok úgy érezzék, igen is van beleszólásuk a településük életébe. Ezt a folyamatot szeretnék mindenhol végigvinni a program segítségével, immár második alkalommal.

Indul a második évfolyam!

A Közösség-Tér-Település programjának lényege, hogy minden induló évfolyam esetében új régiók új településeire helyezik a hangsúlyt, s ezzel párhuzamosan minden évfolyam résztvevőit új intézmények hallgatói adják a programba.

A hamarosan útnak induló második évfolyam közösségi tervezéseinek és építésinek helyszíne két Nógrád megyei falu, Diósjenő és Nógrád lesznek. A helyszínekből eredően a második évfolyamba elsősorban budapesti intézmények hallgatóit várják a szervezők a felsőoktatásból.

Ilyen például a Budapesti Gazdasági Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Kodolányi János Egyetem, a Milton Friedman Egyetem a Budapesti Metropolitan Egyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, illetve az Óbudai Egyetem Ybl Miklós Építéstudományi Kar

A KTT második évfolyama 2021 szeptemberében indul. Ha te is szívesen kipróbálnád magad egy vidékfejlesztéssel foglalkozó, közösségi projektben, akkor szeptember 5-ig még jelentkezhetsz a második évfolyam hallgatói közé ezen az oldalon.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KÖZÖSSÉG
A Rovatból
„Ágostont nem tudják meggyógyítani” – A szülők bejelentették, hogy egyéves kisfiuknak nem maradt esélye
A leukémiás kisfiú szülei megtört szívvel jelentették be, hogy Ágostont hazaviszik a kórházból, és minden közös pillanatot kihasználnak. Az orvosok szerint nincs már esély a gyógyulásra.


Az akut mieloid leukémiával küzdő Tóth-Helli Ágoston szülei a Facebookon jelentették be, hogy a kisfiuk többé nem kap kezelést, mert az orvosok nem látnak esélyt a gyógyulására.

„Az orvosok behívtak egy szobába mindkettőnket, és elmondták, hogy ők teljesen biztosak abban, hogy Ágostont nem tudják meggyógyítani” – írták a szülők.

A legutóbbi vizsgálat szerint Ágoston csontvelőeredménye 81 százalékos, ami azt mutatja, hogy az utolsó gyógyszer, a Stro nem hatott. Egy újabb kemoterápia ugyan meghosszabbíthatná az életét, de jelentősen rontaná az életminőségét, ráadásul továbbra is az elkülönítőben kellene tartózkodnia.

Mivel „a nyugati orvoslás semmi olyat nem tud adni, amivel minimális esély lenne a gyógyulásra”, a szülők úgy döntöttek, inkább hazaviszik a fiukat, és minden idejüket vele töltik.

Mint írták, tudják, hogy az orvosok „jót akarnak, teszik és mondják a tőlük telhető legjobbakat, mégis ez az, amit az ember az életében a legkevésbé akar hallani. Ez egyszerűen felfoghatatlan, és esélyét sem látjuk annak, hogy le tudjuk írni, mit érzünk most. Ágostont tegnap hazavittük. Mostantól 2–3 naponta fogunk kontrollra jönni, ha kell, akkor kap vérkészítményt és fájdalomcsillapítást, ha szükséges lenne. Viszont leukémia elleni kezelést, kemoterápiát már nem fog kapni. A kórház nyitva áll, az elkülönítőt fenntartják nekünk, bármikor visszaköltözhetünk, ha úgy érezzük, nem bírunk el a helyzettel otthon.”

Ágoston története tavasszal vált országszerte ismertté, amikor a szülei az akkor tíz hónapos kisfiú amerikai immunterápiás kezelésére indítottak gyűjtést.

A gyógyszert a gyártó biztosította volna, de a kiutazás, a kint tartózkodás és a kórházi költségek a családra hárultak. A 500 millió forintos cél rövid idő alatt összejött, de négy nappal az indulás előtt kiderült, hogy Ágoston mégsem kaphatja meg az amerikai kezelést.

A szülők azóta más lehetőségeket is kerestek, de egyik sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Most minden idejüket és energiájukat Ágostonra fordítják, és hálásak a sok támogatásért. Úgy fogalmaztak, talán egyszer valami olyan kezdeményezést hívhatnak életre, ami eddig nem volt Magyarországon, de erről majd később számolnak be.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

KÖZÖSSÉG
A Rovatból
Felfoghatatlan tragédia: egy hónap alatt halt meg mindkét szülő – öt gyerek maradt árván Orosházán
A fiatal anya tüdőembólia miatt hunyt el, párja egy hónappal később agyvérzésben. A négy kicsi nevelőszülőkhöz került, a legnagyobb lányt a nagypapa vette magához.


Döbbenetes tragédia rázta meg Orosházát és Nagyszénást. Egy fiatal pár egy hónapon belül halt meg, öt gyermekük pedig árván maradt. A hároméves ikerpár, egy 5 éves kisfiú, egy 9 éves és egy 13 éves kislány veszítette el szüleit. A családból senki nem tudta magához venni mind az öt gyermeket. Egyetlen élő nagyszülőjük, az apai nagyapa a legidősebb lányt vállalta, a négy kisebb testvér pedig nevelőszülőkhöz került – számolt be a Blikk.

Egy hónapja Mónika lett rosszul az orosházi albérletükben. Párja, Szabolcs vonattal tartott haza, amikor a nő felhívta, hogy nincs jól. Később már összefüggéstelenül beszélt, mire a férfi hazaért, a mentők próbálták ellátni, de a 36 éves édesanya életét már nem lehetett megmenteni.

„Tüdőembólia, ezt állapította meg a boncolás” – mesélte az elhunyt nő unokatestvére, Hajnalka. „Szabolcsot nagyon megviselték a történtek, de igyekezett tartani magát, méltó módon eltemette a szerelmét, és minden erejét a gyerekekre fordította. Annyiban tudtunk neki segíteni, hogy gyűjtést szerveztünk, legyen miből élniük, míg a hivatalok rendezik a dolgokat. Nem is gondolkozott azon, mi lesz az öt gyerekkel, tudtuk, Szabolcs remek apa.”

Egy hónapig bírta tartani magát, aztán agyvérzést kapott. A család őt is elvesztette. Az öt gyermek teljesen árván maradt. Az apai nagyapa már 73 éves, egyedül él, a többi rokon saját családja miatt nem tudta vállalni a gyerekeket.

„Nem is a pénz lett volna a gond, mert rengetegen segítettek nekünk, milliók gyűltek össze a gyerekek számláján, amit egy rokon nyitott, mert a hagyatéki eljárás miatt Móni és Szabolcs bankszámláját is zárolták. Szabolcs sokat dolgozott az építőiparban, minden fillért hazavitt. A gyerekekkel az a helyzet, hogy – főleg a négy kisebbet – nem lehet szétszakítani őket, annyira szeretik egymást” – mondta a rokon.

A legidősebb gyermek, a 13 éves lány, Mónika előző kapcsolatából született. Ő egy gyulai speciális iskolába jár, hét közben kollégiumban lakik. Egy hét múlva visszatér az iskolába, az ellátását a nagyszénási nagyapa vállalta.

A négy kisebb testvért a gyermekvédelem vette gondozásba. Augusztus 25-én vitték el őket az orosházi albérletből, és nevelőszülőknél helyezték el.

A hivatal nem árulta el, sikerült-e a testvéreket együtt tartani. „Alapállás, hogy a gyámügyi eljárásoknál a testvéreket nem szakítják el egymástól, ám négy, 3-9 év közötti gyermek esetében ez nem egyszerű” – mondta el a Blikknek egy gyermekvédelmi szakjogász. „Nehéz olyan nevelőszülőt találni, ahol éppen van négy szabad hely, ráadásul ezek a gyerekek friss traumán mentek keresztül, így extra figyelmet és pszichológusi segítséget igényelnek” – tette hozzá a szakember.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KÖZÖSSÉG
A Rovatból
Önzetlenül felajánlotta a veséjét a főnökének, hogy megmentse az életét, később mégis kirúgták
Debbie Stevens felajánlotta egyik veséjét, hogy főnöke esélyt kapjon az életre. A műtét után komplikációk jelentkeztek, mégis visszatért dolgozni, de alig telt el idő, és lefokozták, végül elbocsátották.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. augusztus 23.



Előbb aa veséjét adta egy nő, hogy megmentse a főnöke életét, később azonban mégis elveszítette az állását, írja a Unilad. A 47 éves Debbie Stevens az évekkel ezelőtt történtek után azt mondta, elárulva érezte magát, amikor végül 2012-ben elbocsátották.

„Úgy döntöttem, hogy vesedonor leszek a főnökömnek, ő pedig a szívemet vette el” – mondta a Long Island-i nő. „Nagyon elárulva érzem magam. Számomra ez egy rendkívül fájdalmas és borzasztó élmény volt. Úgy kezelte ezt a felajánlást, mintha a földre dobta és belerúgott volna.”

Debbie még 2009 januárjában kezdett dolgozni az Atlantic Automotive Groupnál, ahol megismerkedett Jackie Bruciával. Bár 2010-ben elköltözött és otthagyta a céget, később visszatért Long Islandre, és egy irodai látogatás során tudta meg, hogy Bruciának vesetranszplantációra van szüksége.

Stevens szerint Brucia akkor elmondta neki, hogy van egy lehetséges donor, de ha szükség lesz rá, elfogadná a felajánlását. A jogi iratok szerint így fogalmazott:

„Soha nem tudhatod, lehet, hogy egyszer élnem kell majd ezzel az ajánlattal.”

Nem sokkal később Stevens újra Long Islandre költözött, és visszatért a régi munkahelyére. Röviddel ezután Brucia behívta az irodájába. Stevens állítása szerint ezt kérdezte tőle: „A donoromat elutasították. Komolyan gondoltad, amit mondtál?” Stevens igennel felelt, mert tisztelte a főnökét, és nem akarta, hogy meghaljon.

Ugyan Debbie nem volt megfelelő donor Bruciának, az orvosok lehetővé tették, hogy másnak adja a veséjét. Ezáltal Brucia feljebb került a várólistán.

„Úgy éreztem, visszaadom neki az életét. Az én vesém végül St. Louisba került, az övét pedig San Franciscóból hozták”

– mondta Stevens.

A műtét után a nő komplikációkkal küzdött, mégis visszatért dolgozni. Egy alkalommal rosszul lett és hazament, majd azt állította, hogy Brucia felhívta otthonról. „Azt mondta: »Mit csinálsz? Miért nem vagy a munkahelyeden?« Mondtam neki, hogy rosszul érzem magam. Erre ő: »Nem jöhetsz-mehetsz, ahogy kedved tartja. Az emberek azt fogják hinni, hogy különleges bánásmódot kapsz.«”

Stevens elmondta, hogy ezután előbb elvették az irodáját, a túlórázási lehetőségeit, majd egy 80 kilométerre lévő telephelyre helyezték át, majd pszichés problémái lettek.

„A műtét után borzasztóan, kegyetlenül, embertelenül kezdett bánni velem. Olyan volt, mintha csak azért vett volna vissza, hogy megkapja a vesémet”

– mondta az ABC Newsnak.

Ügyvédei levelet küldtek a cégnek, ezt követően kirúgták.

Az Atlantic Automotive Group és Jackie Brucia akkor nem reagált az ABC News és a The Post megkereséseire. Brucia férje, James viszont azt mondta egy újságírónak, hogy az állítások „messze állnak az igazságtól”, és hozzátette: „Ő senkit sem rúgott ki.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KÖZÖSSÉG
A Rovatból
„Mikor felhívtam a 112-t, sírtam, zokogtam” - elmesélte a 8 éves Hanna, hogyan mentette meg anyukája életét
Az édesanya korábban megtanította lányának, mit kell tenni vészhelyzetben. Hanna most nagymamájánál él, a rendőrök ajándékokkal köszönték meg a bátorságát.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. augusztus 13.



Hanna, a nyolcéves békéscsabai kislány különleges okból érkezett rendőrautóval a helyi kapitányságra. A rendőrök kézen fogva kísérték be az épületbe, hogy megköszönjék: életet mentett – mégpedig az édesanyjáét, számolt be róla az RTL Híradó.

Az édesanya július közepén lett rosszul, jelenleg is kórházban kezelik. Hanna most a nagymamájánál lakik.

„Tüdőembóliám volt a hajnali órákban. Az utolsó pillanatban tudtam szólni a nyolcéves kislányomnak, hogy hívja a mentőket, és ez így is történt” – mesélte az édesanya. Néhány perc múlva elvesztette az eszméletét, így Hanna maradt mellette, és követte a segélyhívó utasításait.

A kislány bevallotta, hogy nagyon megijedt.

„Mikor felhívtam a 112-t, sírtam, zokogtam, nagyon nem értettek szerintem semmit”

– mondta. A kislány végig kitartott az anyukája mellett, amíg a segítség megérkezett.

„Mondták, hogy mit kell csinálni, hogy rázzam meg anyának a vállát, meg hogy a fejét fordítsam úgy, mert ugye előre volt esve, hogy úgy oldalra. Nem bírtam, mert olyan, mintha úgy feszítette volna” – idézte fel Hanna.

Az édesanya már óvodás korában megtanította neki, mit kell tenni, ha baj van.

„Egy pár évvel ezelőtt átvettük, hogyha bármi történik velem vagy bárki mással, esetleg az utcán is lehetősége van rá, akkor mit kell, hogy tegyen, hívni kell a segélyhívót, be kell mutatkozni, el kell mondani, hogy mi a probléma, vagy ő mit lát, és nagyon ügyesen helytállt ebben a rendkívüli helyzetben” – mondta.

Szemenyei Kamilla őrmester ért elsőként a helyszínre.

„Igazából megmentette az édesanyja életét a telefonhívásával, ehhez nagyon nagy lélekjelenlét kellett. Ezt szerintem ott ő akkor nem fogta fel, emiatt is gondoltam, hogy óriási nagy trauma lehet ez számára...” – mondta a rendőr.

Az RTL teljes riportját a békéscsabai életmentésről itt lehet megnézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET: