Alapítványt hoz létre Áder János köztársasági elnök és felesége, Herczegh Anita a koronavírus miatt árván maradt gyermekek megsegítésére. Ezt maga a köztársasági elnök jelentette be a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában.
Áder elmondta, a koronavírus-járvány első és második hulláma alatt nem nagyon lehetett olyan híreket hallani, mint most, a harmadik hullám idején: fiatalok, kisgyermeket nevelő szülők halnak meg és gyermekek maradnak árván.
Hetek óta azon gondolkodtunk a feleségemmel, hogy hogyan lehetne ezen a helyzeten segíteni. Kíváncsi voltam, hogy hány családot és hány gyermeket érinthetett ez a járvány: több mint hatszáz gyermekről van szó, és több mint négyszáz családról
- hívta fel a figyelmet a köztársasági elnök. Hozzátette, az érintett gyerekeket segíteni kell anyagilag, legalább a nagykorúvá válásukig, vagy addig, amíg szakmát, esetleg diplomát szereznek.
Az alapítványról azt közölte, a jogi előkészítő munkálatok befejeződtek, elkészült már az alapító okirat: jogi értelemben az alapító Áder János, a felesége pedig a kuratórium tagja, valamint felkérte még Bagdi Emőke klinikai szakpszichológust és Ürge-Vorsatz Diána fizikust is, akik igent mondtak.
Az alapítványt még nem jegyezték be - jövő héten indul a bírósági eljárás -, így egyelőre adományt nem fogadhatnak. Az alapítvány ötmillió forintból indul, ami a köztársasági elnök szerint a saját megtakarításuk. Ugyanakkor Áder János abban bízik, hogy ismerősei köréből, akár még szélesebb körből is érkeznek majd támogatások.
Hangsúlyozta,
az önkormányzatok, a polgármesterek és a jegyzők segítsége nélkül ezt a programot nem lehet sikerre vinni, hiszen ők ismerik az érintett családokat, és azt is, hogy pontosan milyen anyagi támogatásra van szükség.
Elmondta azt is, sokat gondolkodtak az alapítvány nevén, végül Regőczi István neve mellett döntöttek, mert a katolikus pap egész életében - már a második világháborút megelőzően is -, árva gyerekekről gondoskodott.
Alapítványt hoz létre Áder János köztársasági elnök és felesége, Herczegh Anita a koronavírus miatt árván maradt gyermekek megsegítésére. Ezt maga a köztársasági elnök jelentette be a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában.
Áder elmondta, a koronavírus-járvány első és második hulláma alatt nem nagyon lehetett olyan híreket hallani, mint most, a harmadik hullám idején: fiatalok, kisgyermeket nevelő szülők halnak meg és gyermekek maradnak árván.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Bige László keményen üzent a Tiszához átálló „mezcserélő” milliárdosoknak
Bige László az ATV Egyenes Beszédben bírálta azokat az üzletembereket, akik a Fidesz-kormány után a Tisza Párthoz próbálnak közeledni. Az üzletember erkölcstelennek nevezte a váltást, és részletesen beszélt a cégét ért hatósági zaklatásokról, valamint a vagyonadóról is.
Bige László, a Nitrogénművek Zrt. tulajdonosa élesen bírálta azokat a milliárdosokat, akik szerinte a Tisza Párt választási győzelme után hirtelen oldalt váltanak. Az üzletember az ATV Egyenes Beszéd című műsorában péntek este arról beszélt, hogy bár boldog a Tisza győzelme miatt, már most látja a politikai köpönyegforgatókat.
„Vannak azok a partizánok, akik mostanáig ott álltak Orbán mögött, és érezhette a meleg leheletüket. Most pedig úgy gondolják, hogy már tiszásnak születtek” – fogalmazott Bige.
Szerinte ezek az emberek 15 évig hasznot húztak a Fidesz-kormányból.
„Én nem árulónak tartom őket, hanem erkölcstelennek. Ha 15 évig kiálltál valaki mellett, kaptál érte egy csomó pénzt, legalább annyit mondj, ez jó volt nekem itt, és aztán köszönöm szépen.”
A Tisza Párt programjában szereplő, 1 milliárd forint feletti vagyonra kivetendő 1 százalékos adóval kapcsolatban Bige László azt mondta, elvi alapon nem zárkózik el tőle, de a részleteket látnia kellene.
„Felelősséget kell vállalni, hiszen ebben az országban kerestük meg ezt a vagyonunkat” – jelentette ki.
A leendő gazdasági és energetikai miniszter, Kapitány István személyét jó választásnak tartja. Bár személyesen nem ismeri, a Shellnél betöltött korábbi globális alelnöki pozíciója garancia a felkészültségére. „Ezeknél a cégeknél az ilyen szintű vezetőket 40 éves koruk után folyamatosan lecserélik. Ha ő megmaradt nyugdíjazásig, az tehetséget bizonyít.”
Bige egyúttal arról is beszélt, hogy ha tanácsot adhatna, a jövőben nem adna állami támogatást külföldi befektetőknek, kizárólag magyar vállalkozásokat fejlesztene. „Az Audink és a Mercedesünk nagyon szép, de nem a mienk” – mondta.
Az üzletember részletesen beszámolt arról is, milyen hatósági eljárásokkal kellett szembenéznie cégének. Elmondása szerint tavaly egy ammónia-lefejtő beruházásuk után a hatóság mindent rendben talált, az engedélyt mégsem adták ki. Azt állítja, belső csatornákon azt az üzenetet kapták, hogy „Nem lehet kiadni, mert megtiltották.”
Amikor emiatt egy ügyintézőt a gyárban szembesített azzal, hogy bírósághoz fordul, Bige elmondása szerint az ügyintéző feljelentette őt.
Bige egy másik esetet is említett, amikor egy karbantartás után a hatóság szerinte nem jött ki időben ellenőrizni, ami miatt Bige állítása szerint a szükségesnél 66 nappal tovább állt az üzem (ami miatt a szükségesnél 66 nappal tovább állt az üzem.). Ez napi 750 millió forintos kárt okozott a cégnek.
A legsúlyosabb sérelemként egy friss rendeletet nevezett meg, amely Bige szerint lehetővé teszi magánvadaskertjének és a benne lévő, szintén az ő állítása szerint 7,5 milliárd forint értékű vadállománynak az állami kisajátítását anélkül, hogy a vad értékét kifizetnék.
„Megértem, ha 1953-ban Rákosi elvette a nagyszüleim vagyonát. De ma? Remélem, a következő kormány ezt nagyon gyorsan visszateszi a helyére” – tette hozzá Bige László.
Bige László, a Nitrogénművek Zrt. tulajdonosa élesen bírálta azokat a milliárdosokat, akik szerinte a Tisza Párt választási győzelme után hirtelen oldalt váltanak. Az üzletember az ATV Egyenes Beszéd című műsorában péntek este arról beszélt, hogy bár boldog a Tisza győzelme miatt, már most látja a politikai köpönyegforgatókat.
„Vannak azok a partizánok, akik mostanáig ott álltak Orbán mögött, és érezhette a meleg leheletüket. Most pedig úgy gondolják, hogy már tiszásnak születtek” – fogalmazott Bige.
Szerinte ezek az emberek 15 évig hasznot húztak a Fidesz-kormányból.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter a VMSZ-nek: Nem fogjuk elfogadni, hogy a vajdasági magyar média egy az egyben Fidesz-propagandát közvetítsen
Magyar Péter Budapesten fogadta Pásztor Bálintot, a Vajdasági Magyar Szövetség elnökét, ahol új feltételeket szabott. A Tisza Párt elnöke bejelentette a határon túli támogatások és a levélszavazás tíz évre visszamenőleges vizsgálatát.
Magyar Péter szombaton az irodájában fogadta Pásztor Bálintot, a Vajdasági Magyar Szövetség elnökét, ahol közölte, a vajdasági magyarok továbbra is számíthatnak az anyaországra, de a támogatások feltételei alapvetően megváltoznak.
A Tisza Párt elnöke a találkozóról saját közösségi oldalán számolt be, hangsúlyozva, hogy őszinte megbeszélést folytattak.
Magyar Péter a posztjában leszögezte, egy TISZA-kormány alatt a szerzett jogok megmaradnak, és a magyar-szerb kapcsolatok erősítésekor a Szerbiában élő magyarok helyzetének könnyítése lesz a fő szempont. Ugyanakkor komoly elvárásokat is támasztott.
„...nem fogjuk elfogadni, hogy az anyaországi támogatásból működő, a VMSZ által kontrollált vajdasági magyar média egy az egyben Fidesz-propagandát közvetítsen.”
Konkrét példát is hozott: elfogadhatatlannak tartja, hogy a Pannon RTV a választás éjszakáján tartott beszédéből „politikai utasításra kivágták” a külhoni magyarokhoz szóló részt. Emellett szóvá tette, hogy a csatornán két év alatt mindössze kétszer hangzott el a TISZA neve.
A leendő kormányfő bejelentette, hogy tíz évre visszamenőleg meg fogják vizsgálni az anyaországi támogatások felhasználását, és ki fogják vizsgálni a levélszavazás kapcsán tapasztalt választási visszaéléseket is.
A Tisza Párt elnöke bejelentette, tíz évre visszamenőleg meg fogják vizsgálni az anyaországi támogatások felhasználását, és ki fogják vizsgálni a levélszavazás kapcsán tapasztalt választási visszaéléseket is.
A találkozó tétjét növeli, hogy a választások előtti hetekben, február 19. és március 26. között a Bethlen Gábor Alapkezelő mintegy 4,6 milliárd forintot utalt vajdasági szervezeteknek. Ebből a Magyar Péter által is kritizált médiát működtető Pannónia Alapítvány 854 millió forintot kapott.
A helyzetet a magyarországi politikai földindulás alakította ki, miután a Tisza Párt kétharmados győzelmet aratott az áprilisi választáson. A Vajdasági Magyar Szövetség, amelyet Pásztor István halála óta fia, Pásztor Bálint vezet, éveken át a Fidesz-kormány legszorosabb határon túli szövetségese volt.
A választás után Pásztor Bálint egyszerre gratulált Magyar Péternek és mondott köszönetet Orbán Viktornak az elmúlt 16 év nemzetpolitikájáért.
A megbeszélés végén Magyar Péter elfogadta Pásztor Bálint meghívását.
„Reményeim szerint még a nyár folyamán ellátogatok a vajdasági magyar testvéreinkhez.”
Magyar Péter szombaton az irodájában fogadta Pásztor Bálintot, a Vajdasági Magyar Szövetség elnökét, ahol közölte, a vajdasági magyarok továbbra is számíthatnak az anyaországra, de a támogatások feltételei alapvetően megváltoznak.
A Tisza Párt elnöke a találkozóról saját közösségi oldalán számolt be, hangsúlyozva, hogy őszinte megbeszélést folytattak.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter megnevezte a helyettesét, aki máris Brüsszelben tárgyal az uniós pénzekről
Magyar Péter bejelentette, hogy Orbán Anita lesz a külügyminisztere és egyben a miniszterelnök-helyettese is. A politikus egy delegációval már az Európai Bizottság vezetőivel egyeztet a Magyarországnak járó forrásokról.
„Orbán Anita külügyminiszteri feladatai mellett a miniszterelnök-helyettesem is lesz a TISZA-kormányban.”
A posztjában kitért a pozícióval járó felelősségre is, szavai szerint:
„A miniszterelnök akadályoztatása esetén a miniszterelnök-helyettes teljes körűen képviseli őt a kormányüléseken és más hivatalos eseményeken.”
Magyar Péter bejegyzéséből az is kiderül, hogy a leendő minisztere és miniszterelnök-helyettese már ma Brüsszelben tárgyal. A politikus állítása szerint Orbán Anita egy delegáció tagjaként, Kármán András, Kapitány István és Melléthei-Barna Márton társaságában egyeztet az Európai Bizottság vezetőivel a Magyarországnak járó uniós forrásokról.
Friss lista a magyar nyugdíjakról: egészen durva különbségek vannak az országban
A KSH friss, területi bontású statisztikái szerint a budapesti XII. kerületben a legmagasabb, 358 ezer forint az átlagnyugdíj. Ezzel szemben az ország legszegényebb járásaiban a 200 ezer forintot sem éri el az időseknek jutó átlagos ellátás.
Akár 160 ezer forintos szakadék is lehet az átlagnyugdíjak között az ország leggazdagabb és legszegényebb részei között. Friss KSH-területi adatok alapján, a HVG Buksza által kikért kerületi bontással kiegészítve rajzolódik ki, hogy pontosan hol kapják a legtöbbet és a legkevesebbet az idősek Magyarországon.
A legrészletesebb, kerületi és járási bontású adatokat a hvg.hu kérte ki és dolgozta fel. Ebből kiderül, hogy a legmagasabb átlagnyugdíj a budapesti XII. kerületben van, ahol 358 ezer forint jut egy időskorúnak.
A második helyen a II. kerület áll közel 357 ezer forinttal, a harmadik pedig az I. kerület 345 ezer forinttal.
Az országos járási rangsort a Budakeszi járás vezeti 312 ezer forintos átlaggal, a második a Tiszaújvárosi 307 ezerrel, a harmadik pedig a Dunakeszi 298 ezer forinttal.
Ezzel szemben a lista végén a Csengeri, a Mórahalmi, a Kiskőrösi és a Kisteleki járás áll, utóbbi kettőben az átlagnyugdíj a 200 ezer forintot sem éri el.
A 261 ezer forintos országos átlagot a járások többsége, közel 140 járás nem éri el.
A témát különösen érzékennyé teszi, hogy idén a 13. havi nyugdíj mellett elindult a 14. havi fokozatos bevezetése is, amelynek első, 25%-os részét februárban folyósították.
A számok mögött pedig a mindennapi megélhetés áll, amire a Human Rights Watch nemzetközi jogvédő szervezet korábbi jelentése is rávilágított.
Eszerint 2018 és 2023 között Magyarországon 6,3 százalékról 16,1 százalékra nőtt az idősek szegénységi kockázata.
Az érintettek számára a következő hónapokban is fontosak lesznek a pontos kifizetési dátumok és a jogosultsági szabályok. A Magyar Államkincstár közzétette a teljes 2026-os utalási naptárat, és a plusz juttatások esetében érdemes tisztában lenni a pontos jogosultsági feltételekkel is.
Akár 160 ezer forintos szakadék is lehet az átlagnyugdíjak között az ország leggazdagabb és legszegényebb részei között. Friss KSH-területi adatok alapján, a HVG Buksza által kikért kerületi bontással kiegészítve rajzolódik ki, hogy pontosan hol kapják a legtöbbet és a legkevesebbet az idősek Magyarországon.
A legrészletesebb, kerületi és járási bontású adatokat a hvg.hu kérte ki és dolgozta fel. Ebből kiderül, hogy a legmagasabb átlagnyugdíj a budapesti XII. kerületben van, ahol 358 ezer forint jut egy időskorúnak.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
