KÖZÖSSÉG
A Rovatból

Kidobásra szánt zöldségekből főznek ebédet 100 rászorulónak hétvégente

A Food Not Bombs Budapest önkéntesei minden héten összegyűlnek az Élesztőben, hogy az előző nap piacokról összegyűjtött gyümölcsökből és zöldségekből ebédeltessék meg a rászorulókat.


Vasárnap délelőtt van, az Élesztőház egyik termében pedig körülbelül 20 fő – köztük kislányok, szüleik, fiatalok és idősebbek is – pucolnak és aprítanak. A kések ütemesen kopognak a vágódeszkán, a konyhai zajokon pedig jókedvű beszélgetés szűrődik át. Egy lépcsősorral arrébb, a szomszéd épületben eközben két tűzhely roskadozik a rajtuk kotyogó hatalmas üst alatt, a szakács méteres fakanállal kevergeti a készülő ételt. A kis konyhában/raktárszobában a polcokon halomban állnak a kartondobozok, bennük műanyag ételhordókkal. A két terem között pedig időnként egy-egy nagy vödör almával, retekkel, egyéb zöldséggel megpakolt srác cikázik a konyha és az előkészítő között.

A Food Not Bombs Budapest önkéntesei minden vasárnap összegyűlnek, hogy meleg ételeket főzzenek a rászorulóknak.

A szervezet teljesen önkéntes alapon működik, nincsen állami vagy önkormányzati támogatás, kizárólag adományokból tartják fenn magukat. Hétvégi akcióikat a Facebookon szervezik meg, ezekhez bárki csatlakozhat. Állandó helyszínüket is egy felajánlásnak köszönhetik, az Élesztő már ötödik éve támogatja őket azzal, hogy biztosítja a helyszínt a főzéshez.

IMG_0776kIMG_0782k

A kezdeményezés eredetileg Amerikából indult, ma már a világ számos pontján – köztük például Mianmarban is – születtek szervezetek. Budapesten a Food Not Bombs „zászlaja alatt” már a 2000-es évektől voltak ételosztások, de ezek még csak időszakos fellángolások, havi, kéthavi alkalmak voltak, míg 2013-tól már kéthetente, 2014-től pedig már a mai, szervezett formájában hetente számíthatnak meleg ebédre vasárnaponként a Boráros térre érkezők.

Ottjártamkor épp almaleves és rizses, zöldség ragu főtt indiai fűszerezéssel. Készült mellé retek-almasaláta, és osztottak péksüteményt (ezt egy pékség felajánlásának köszönhetik) és mandarint is. Az, hogy éppen mi lesz a vasárnapi menü, attól függ, milyen zöldségeket és gyümölcsöket kaptak előző nap a piacozáskor.

IMG_0813kIMG_0805kIMG_0871k

A hétvégi – Food is A Right névre keresztelt – akciók ugyanis szombat délelőtt kezdődnek. Ilyenkor az önként vállalkozók a Fővám téri és a Fehérvári úti vásárcsarnokot járják körbe és hozzák el onnan azokat a kicsit szépséghibás, nyomott zöldségeket és gyümölcsöket, amiket az árusok már nem tudnak eladni. Szombatonként már összekészített rekeszek várják az önkénteseket, akik a Cargonomia által felajánlott teherbiciklivel viszik át azokat az Élesztőbe. Persze, ez sem volt mindig ilyen egyszerű: egy időben gyalogosan, több körben cipelték át a rekeszeket és az árusoknak is kellett egy kis idő, mire megszerették a kezdeményezést és kialakult a mai jó kapcsolat.

Ma már annyi alapanyagot mentenek meg hétről hétre, amennyit nem tudnak a vasárnapi akció során megfőzni, így a kimaradt alapanyagokat lefagyasztják. Ez hívta életre a More Than Meal elnevezésű akciójukat, aminek keretében a felhalmozott alapanyagokból csinálnak ételt. Azt azonban nem egy helyen osztják ki, hanem bedobozolva, Budapest utcáit és aluljáróit járva adják oda hajléktalanoknak.

A Food Not Bombs missziója nem csak az, hogy segítsen az éhezőkön, hanem az is, hogy felhívja az emberek figyelmét az élelmiszer-pazarlásra. Vagyis arra, hogy mennyi olyan étel kerül a kukába háztartásoknál és boltoknál, amiből mások még jól tudnának lakni.

Ők ezt hétről hétre bebizonyítják a piacokon összegyűjtött alapanyagokkal, amikből több mint 100 embernek tudnak élelmet adni.

IMG_0821k

A közösség működésébe Márta Judit avat be, aki három éve önkénteskedik itt. Korábban segített a Bátor Táborban, a Down Alapítványnál és a Vörösmarty utcai nappali melegedőben is. „Úgy bukkantam a Food Not Bombsra, hogy volt egy lakótársam, aki benne volt a hardcore punk szcénában és az ő barátai meséltek a Food Not Bombsról. Lementem egy akcióra, és itt ragadtam.”

Judit két éven keresztül szinte minden vasárnap beszállt a közös főzésbe, később koordinátorként is segítette a munkát. Mivel kevesebb az ideje, most már ritkábban találkozhatunk vele vasárnaponként, a háttérben viszont továbbra is aktív. Ő szervezi a támogató bulit is, aminek bevételéből az éves működésüket fedezni tudják. Az itt befolyó összegből vesznek például köretnek valót, fűszereket, műanyag evőeszközöket és konyhai eszközöket.

Zenével a közös üstbe

A Food Not Bombs Budapest minden évben a Louder Than Bombs című támogató buliból befolyt pénzből fedezi éves működését. Az idei támogató buli március 10-én és 11-én lesz, mindkét napján a hazai hardcore, punk, post rock szcéna zenekarai játszanak a YUK BP és DÜRER KERT klubokban, hogy zenéjükkel ők is beleadjanak a „közös üstbe”.

Pénteki program:

03.10. PÉNTEK ★ YUK BP

LINE UP

Tango Underground

Oaken

Wasted struggle

Liberal Youth

Anchorless Bodies

Blackmail

Fashion Week

Kezdés: 20:00

Belépő: ajánlott adomány 1000 Ft

03.11. SZOMBAT ★ DÜRER KERT

LINE UP

Rosa Parks

Derkovbois

Hanøi

Központi Hatalom

Camp Koala

Warren - punk

Кальк

Kezdés: 20:00

Belépő: ajánlott adomány 1000 Ft

A koncertek mellett idén hagyományteremtő céllal hétköznapi programok is lesznek, melynek témája ebben az évben a "Civilek" lesznek. A civil csoportokkal és programjaikkal március 11-én, az Élesztőben találkozhatsz.

IMG_0716k

Önkénteseket szinte minden korosztályból látni. Mindenki a napi nyolcórás munkája mellett dönt úgy, hogy vasárnap szabadidejében inkább másokon segít. Vannak, akik már három éve járnak le segíteni kisebb megszakításokkal, mások egy-két hónapja csöppentek bele, vagy éppen másodjára tértek vissza, mert jó érzés segíteni. Van köztük banki dolgozó, autószerelő műhelyben raktáros, diák vagy éppen ügynökségnél dolgozó, gyakran fordul meg náluk Erasmus hallgató. De olyan is volt, hogy egy kisfiú rángatta el az apukáját, mert az interneten olvasott a kezdeményezésről.

IMG_0821k

Emellett rászorulókat is várnak, mert, mint a beszélgetés során többször előkerül, ők nem a jótékonyságra, hanem a szolidaritásra helyezik a hangsúlyt.

Éppen ezért, ha elkészült az ebéd, kitakarították a helyiséget és kiválogatták a héten hozzájuk beérkezett ételes dobozokat, maguk az önkéntesek is mernek egy-egy kanállal belőle, és közösen megebédelnek. Fél négykor pedig felpakolva bevásárlókocsikkal és a hatalmas kondérokkal elindulnak a Boráros tér felé, ahol már kisebb tömeg várja őket.

IMG_0852kIMG_0882kIMG_0984kIMG_1004kIMG_1027kIMG_1035kIMG_1043k

A helyszínen fél négytől van sorszámosztás – ez azért fontos, mert aki saját ételes dobozt hoz, edényes sorszámot kap, ami azt jelenti, hogy hamarabb sorra kerül. Aki pedig edény nélkül érkezik, azoknak a csoport biztosít műanyag dobozt, amit a következő alkalommal magukkal tudnak hozni, ezzel is szeretnék csökkenteni az ökológiai lábnyomukat. Február végén körülbelül 80-100 ember állt sorba a meleg ebédért - nyáron azonban többen szoktak lenni. Ha mindenki kapott ételt, jöhet a repetasor. Ötre általában minden kondér kiürül, a kis csapat egy része még visszatér mosogatni, egy hét múlva pedig ismét kotyog a tűz a „közös üst” alatt.

Így tudsz segíteni

Ha szívesen segítenél, téged is várnak a hétvégi akciókon. A Food Not Bombs Budapest Facebook-oldalán minden hétvégén az esemény alatt jelezheted, hogy ott leszel és hogy miben szeretnél segíteni.

Ha máshogy szeretnél segíteni, sütiadományokat is várnak, de a már nem használt, tiszta, nagy méretű, tetővel rendelkező műanyag edényeidnek is nagy hasznát veszik, amiket vasárnaponként az Élesztőben adhatsz le 10:00 és 15:00 óra között.

Ha nem tudod személyesen eljuttatni a dobozokat,a foodnotbombsbp@gmail.com-ra írva egy Edényfutáros önkéntes felveszi veled a kapcsolatot.

fnb

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KÖZÖSSÉG
A Rovatból
900 ezres kórházi számlát kapott a Miskolcon szült nigériai anyuka, napok alatt egymilliót dobtak neki össze az adakozók
A geológusnak készülő Mary ösztöndíjjal érkezett, de egy veszélyeztetett terhesség mindent felborított. A császármetszés utáni komplikációk miatt most a hazajutásuk is a magyarok jó szívén múlik.


Pillanatok alatt összedobtak egymillió forintot az adakozók annak a nigériai egyetemista lánynak, akinek egy miskolci kórházban kellett világra hoznia a kisfiát. A szülés utáni komplikációk miatt az anyának 900 ezer forintos számlát kellene kifizetnie, a gyűjtésből azonban már nemcsak erre, de a hazaútra is futhatja – számolt be róla hétfő esti adásában az RTL Híradó.

Arukwe Chinazaekpere Mary tavaly érkezett ösztöndíjjal a Miskolci Egyetemre. A geológus végzettségű nő már várandós volt, de úgy tervezte, időben hazautazik Nigériába a szülésre. A drámai fordulat akkor következett be, amikor kiderült, hogy veszélyeztetett terhes, így nem szállhatott repülőre.

„Szeptember közepén megvettem a jegyet a hazaútra, de kiderült, hogy veszélyeztetett terhes vagyok, így nem utazhattam” – mesélte a kismama, akit ezt követően egy egyházi szervezet, a Miskolc–Selyemrét Római Katolikus Plébánia fogadott be.

Kisfia, Jason végül január 28-án, császármetszéssel született meg a miskolci megyei kórházban. A beavatkozás után azonban komplikációk léptek fel, Mary többször is vérátömlesztést kapott. A baba jól van, de az anya még gyenge. A kórházi ellátásért – a kórház méltányossága mellett is – közel 900 ezer forintot kellene fizetnie, mivel nem volt magyar társadalombiztosítása. A helyi sajtó szerint a császármetszés díja önmagában 482 500 forint, a baba ellátása pedig további 150 ezer forintba került, ehhez jönnek még a gyógyszerek és a kezelések költségei.

A horribilis összeg miatt a miskolci Supersum Alapítvány gyűjtést indított. Az alapítvány elnöke szerint egy külföldi diáknak szinte lehetetlen küldetés a magyar TB-rendszerbe való bekerülés.

„A nemzetközi hallgatóknak a TAJ-kártya igényléséhez visszamenőleg 25 hónap társadalombiztosítást kellene megfizetniük. Ez egyszeri 3 millió 750 ezer forintos összeg, és havonta is 150 ezer forint lenne a TB-költségük. Ez olyan tetemes teher, amit egy nigériai hallgató, akinek nincs gazdag családi háttere, nem tud kifizetni”

– magyarázta Bernasconi-Bús Katalin, a Supersum Alapítvány elnöke.

A civil összefogás azonban rendkívül sikeresnek bizonyult: a gyűjtés néhány nap alatt elérte az egymillió forintot.

„Csodálatos ez a támogatás. Nem számítottam rá, hogy ennyien segítenek, ezért különösen hálás vagyok” – mondta meghatottan a kismama.

Az alapítvány most abban bízik, hogy a kórházi számla kifizetése után az adományokból Mary és a kis Jason hazautazására is jut majd pénz.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KÖZÖSSÉG
A Rovatból
Húsz éve találkoztak a Szigeten, most felforgatja az internetet a szőke lány után a francia férfi
Ludo a Redditen vallotta be, mekkora hibát vétett, amikor nem kérte el a Szigeten megismert lány elérhetőségét. Most egyetlen városnév, Pozsony maradt a reménye.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. január 20.



Húsz évvel egy romantikus Sziget-éjszaka után az interneten keresi egy francia férfi azt a titokzatos szőke lányt, akivel egyetlen koncert erejéig hozta össze a sors. A Ludo nevű férfi történetét a Blikk szúrta ki, aki egy online felhívásban kéri a közösség segítségét, de hangsúlyozza: nem a múltat akarja újraéleszteni, csupán szeretné tudni, hogy a lány jól van-e.

„2005 augusztusában, a budapesti Sziget fesztivál első napján, pont a Ska-P koncert elején találkoztunk”

– idézte fel Ludo a húsz évvel ezelőtti pillanatot.

A férfi leírása szerint a lány különleges jelenség volt a tömegben. „Egy gyönyörű szőke lány voltál, akkoriban 16-18 év közötti, világos (valószínűleg kék) szemekkel. Azon kevés lány egyike voltál, akik elég őrültek voltak ahhoz, hogy tömegben maradjanak, és hirtelen a karjaimba borultál... Tali volt a neved, vagy valami nagyon hasonló, talán a Natália beceneve?” – írta. Az együtt töltött este alatt nevettek, táncoltak, még egy tányér tésztán is megosztoztak. Ludo azt is felidézte, hogy a lány nem tudta rendesen kiejteni a nevét, és Youdónak szólította, amit ő kifejezetten elbűvölőnek talált.

Azonban a reggel elhozta a búcsút, és egy olyan döntést, amit a férfi azóta is bán. Amikor a lánynak indulnia kellett, megkérdezte Ludót, vele tart-e, de ő nemet mondott.

„Mire rájöttem, mekkora ostoba hibát követtem el, te már elmentél... és esélyünk sem volt megosztani egymással az elérhetőségeinket. Megbántam, hogy nem kérdeztem meg az e-mail-címedet, a címedet, vagy akár a vezetékneved”

– vallotta be.

Ludo húsz év távlatából is tisztában van vele, hogy az élet mindenkit megváltoztatott, és a célja nem egy régi románc felmelegítése. „20 év után mindannyian más emberek vagyunk, más élettel. A legtöbb esetben én is kerülöm a nosztalgiát. Ebben az esetben azonban nem arról van szó, hogy bármit is újraélesszek, vagy reménykedjek. Csak őszintén örülnék, ha azt hallanám, jól van, talán férjnél van, gyerekekkel, egyedülálló, bármi – feltéve, hogy boldog és egészséges. Szó szerint csak így tudna csalódást okozni: ha valami rossz történt volna vele.”

A keresésben egyetlen halvány nyom segíthet: a férfi úgy emlékszik, a beszélgetéseik során egyetlen városnév merült fel, mégpedig Pozsony, ezért elképzelhető, hogy a lány Szlovákiából érkezett. A 2005-ös Sziget Fesztiválon egyébként olyan nevek vonzották a tömeget, mint Natalia Imbruglia, a Tankcsapda, a Kispál és a borz, illetve a Korn, de Ludo számára az este a Ska-P koncertjén megismert lánnyal vált felejthetetlenné, akit most égen-földön keres.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÖZÖSSÉG
A Rovatból
„Lesz még Fenyő Miklós sétány a Szent István parkban! De a mi két székünk már üres marad” – egyre többeknek tetszik Rónai Egon ötlete
Rónai Egont láthatóan megrázta Fenyő Miklós halála, akivel még közös terveik voltak. A riporter egyetlen mondata lavinát indított el, amire a rajongók egy még merészebb ötlettel tromfoltak rá.


„Lesz még Fenyő Miklós sétány a Szent István parkban!” – Rónai Egon, Prima Primissima díjas riporter és műsorvezető felvetése vasárnap lavinát indított: a rajongók sorra állnak az ötlet mellé, miután Fenyő Miklós tegnap hajnalban, január 31-én, 78 évesen elhunyt.

A felvetés személyes gyászból és közös munkákból táplálkozik, a riportert láthatóan megrázta a magyar rock and roll királyának halála. Rónai Egon vasárnap délutáni bejegyzésében arról írt, még nem tért magához.

„Úgy volt, hogy folytatjuk a beszélgetéseket. Hogy folytatja a könyvet, legalább négy, de lehet, hogy öt kötetben. Meg persze úgy volt, hogy lesz még új zene, koncert, hogy még van idő. Most írják az okosok, hogy “csak” rock and roll. Az minden popzene alapja, abból bújt elő a sok jó és a sok vacak, amit az elmúlt 70 évben hallgattunk! Úgy tudta, ismerte, értette, mint itthon senki más. Ezeket az alapokat díszítette remek (helyenként zseniálisan szellemes) szövegekkel, sodró lendülettel, rengeteg romantikával.” Bejegyzését azzal zárta:

„Lesz még Fenyő Miklós sétány a Szent István parkban! De a mi két székünk már üres marad.”

A személyes sorok közösségi visszhangra találtak, valóságos hozzászólásözön indult el a poszt alatt. „A legszebb megemlékezés lenne Mikiről, ha valóban létre jönne a Fenyő Miklós-sétány a Szent István parkban!” – írta egy hölgy. Mások még tovább is mentek: „A Szent István parkban a Fenyő Miklós sétányon egy padon ülő Fenyő Miklós szobor is megilletné őt így bárki mellé ülhetne. Remélem, hogy az is meglesz!”

A helyszínválasztás nem véletlen, Fenyő kötődése a környékhez közismert. A Hungária együttes legendás frontembere ízig-vérig angyalföldi volt, és több dalában is megénekelte a XIII. kerületet, így nem csoda, hogy Rónai Egon riporter ötlete nyomán éppen a Szent István parkban neveznének el róla sétányt - írta a Blikk.

Az utolsó nyilvános beszélgetést éppen Rónai Egon készítette vele még decemberben a budapesti Akvárium Klubban, ahol Fenyő Miklós telt ház előtt, a könyvbemutatóján még tele volt tervekkel: az életrajzán dolgozott, és fürdött a szeretetben. A decemberi tervek azonban Fenyő Miklós halálával örökre tervek maradtak, a kezdeményezés viszont most közösségi és intézményi döntések elé kerülhet.

Egy közterület elnevezéséhez önkormányzati kezdeményezés és jóváhagyás szükséges, a rajongók támogatása pedig erős jelzés lehet a döntéshozók felé. A kommentelők által felvetett szoborjavaslat külön eljárást, tervezést és finanszírozást igényelne. A közösségi emlékezet formálása mindenesetre megkezdődött. Egy esetleges sétány és szobor a rajongók gyászát közös térben alakíthatná emlékezéssé, Rónai Egon mondata pedig – „Lesz még Fenyő Miklós sétány…” – a közösségi akarat mottójává válhat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÖZÖSSÉG
A Rovatból
Szívszorító posztban búcsúzott Egressy Mátyástól az egyik tanára: Együtt lehetett vele tanulni az életet
A megható sorokban a pedagógus felidézi a fiú humorát, segítőkészségét és azt is, milyen volt a kapcsolatuk. Elárulta azt is, mit mondott volna neki búcsúzóul a kitűnő érettségije után.


Megható posztban emlékezett meg a napok óta eltűntként keresett Egressy Mátyásról az irodalomtanára. Szerette volna leírni, ki volt „a mi, sokunk Matyija”, mert szerinte akik találkozhattak vele, mind mind kincseket őriznek belőle.

A bejegyzést Kosztolányi Dezső Halotti beszédének soraival kezdte:

„Látjátok feleim, egyszerre meghalt

és itt hagyott minket magunkra. Megcsalt.

Ismertük őt. Nem volt nagy és kiváló,

csak szív, a mi szívünkhöz közel álló.

De nincs már.

Akár a föld.

Jaj, összedőlt

a kincstár.”

A tanár mutatott egy fotót Mátyás utolsó, irodalomból beadott házi dolgozatáról, amit egy héttel korábban, határidő előtt hozott be, még mielőtt befejezték volna az anyagot. Hozzáteszi, innentől Kafka Átváltozása is örökre rá fogja emlékeztetni.

Bár a diák a hátsó padban ült, ami a tanár szerint látszólag passzív hely, Mátyás mégis mindig követte az órákat.

„Láttam, tudtam, éppen lelkisegélyszolgálatot tart (mikor nem azt tartott?!), de minden kérdésemre tudta a választ... gondolkodva, megértve. Szerettem a gondolkodását, hogy tudott felfedezni, elmélyülni minden kérdésben... legyen az biológia, kémia vagy történelem”

– fogalmazott a pedagógus, aki a fiú humorát is méltatta, mondván, szerényen és érdek nélkül viszonyult mindenhez, ezért sokat lehetett vele együtt nevetni.

A tanár a sors legdrámaibb fintorának nevezi, hogy Mátyás sosem volt egyedül.

„Mindig barátok, évfolyamtársak, testvérek, edzőtársak vették körül. Szerettem figyelni a kapcsolódásait, annyira látszott, hogy mindenkinek tud adni, mindenki hozzá fordul... tanulmányilag, emberileg...”

A bejegyzésből kiderül, hogy több személyes kapcsolatuk is volt: a fiú élsportolóként, a sok edzés mellett is eljárt színházba, a testvére pedig az ő lányának lett iskolatársa. Miután Mátyás megszerezte a jogosítványát, a pedagógus hozzá fordult tanácsért, hogy kinél kezdjen el felnőtt fejjel vezetni tanulni. Úgy gondolta, az a tanító, aki a fiúnál bevált, neki is jó lesz, és így is lett.

„Együtt lehetett vele tanulni... az életet. A kapcsolódást. Az odafigyelést. A szorgalmat. A becsületet. Elmondtam volna ezt a kitűnő érettségije után, zsebében az olasz egyetemi felvételivel... de már nem tudom”

– írta a pedagógus.

Búcsúzó posztját szintén Kosztolányi-idézetekkel és személyes üzenettel zárta:

„Nem kelti föl se könny, se szó, se vegyszer.

Hol volt, hol nem volt a világon, egyszer.”

„ Megtiszteltetés volt Veled! Csak remélni tudom, hogy tudod!”

A rendőrség továbbra is eltűnt személyként keresi a 18 éves Egressy Mátyást, aki január 17-én hajnalban távozott a belvárosi Ötkert szórakozóhelyről, de otthonába nem érkezett meg. A nyomozás közben felmerült egy dunai hajó kamerájának felvétele, amelyen az látszik, hogy vasárnap reggel egy ember a Lánchídról a vízbe esik. Szerdán már azt közölte a rendőrség, hogy a Dunán is kutatnak Mátyás után. Később pedig a család az MTK Park Teniszklubon keresztül kiadott közleményében azt közölte, „nagy valószínűséggel” a fiú lehetett az, aki a Dunába zuhant a Lánchídról, de a rendőrségi eljárás lezárultáig eltűntként tartják nyilván.

A Vörösmarty Mihály Gimnáziumban, ahová a fiú járt, gyertyagyújtással emlékeztek, és fekete zászlót tűztek ki az épület homlokzatára. Az intézmény és sportklub, ahová Egressy Mátyás teniszezni járt, pszichológiai támogatást szervezett az érintetteknek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk