Itt vannak a hiteltörlesztési moratórium részletei

Orbán Viktor péntek reggel a Kossuth Rádióban adott interjút, mely során az ellenzéki pártokat is kritizálta – nem is akárhogyan. A miniszterelnök egy érdekes példával magyarázta el azt, hogy miért egyértelmű, hogy a TISZA Párt és a Demokratikus Koalíció baloldali pártok.

– mondta a miniszterelnök.

Erről egy Facebook-videó is készült, amibe a kacsás hasonlat után Magyar Péterről és Dobrev Kláráról vágtak be felvételeket.

„A TISZA és a DK is baloldali pártok, baloldali gazdaságpolitikát folytatnak. Leginkább adóemelést és Brüsszeltől való függést támogatnak. Ez két nagy hiba, ettől baloldaliak. Ezt mindenki átláthatja, ehhez nem kell atomtudósnak lenni. A legegyszerűbb magyar ember is érti, hogy erről van szó. A második oldalon pedig van egy nemzeti kormány. Így állnak fel a dolgok” – vázolta fel Orbán, hozzátéve, hogy az emíltett pártok szerinte el akarják rejteni a valódi szándékait, de „egyszer úgyis lebuknak”.

A kormányfő arról is beszélt, hogy az említett két párt szerinte nem támogatja a 14. havi nyugdíjat, a legalább két gyermeket vállalt édesanyáknak járó adómentességet, és azt sem, hogy duplájára nőjön a gyerekek után járó adókedvezmény. „Mert szerintük nem fér bele. Szerintünk belefér” – jelentette ki Orbán Viktor.

Ezt a kijelenést megelőzően ugyanakkor elismerte, hogy ez egy valódi vita a két oldal között.

Mert amikor ilyen hosszútávú intézkedéseket hozol, például megadod az édesanyáknak a teljes adómentességet, vagy adómentessé teszed a CSED-et vagy a GYED-et, vagy bevezetsz egy 14. havi nyugdíjat, akkor hosszútávú pénzügyi kötelezettséget vállalsz. Ahhoz, hogy ezt meg tudd tenni, valamilyen látomásodnak, víziódnak lennie kell a jövődről. Ezért ez egy nyílt végű vita, itt senki nem mondhatja, hogy csak nekem vagy csak neked van igazad. Itt az a kérdés, hogy megalapozottak-e azok a megfontolások, amelyek alapján a döntéseket meghozod vagy nem.

– fogalmazott a miniszterelnök.

Újabb fotót tett közzé Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő Schadl Györgyről, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar volt elnökéről, aki éppen egy siófoki étteremben evett.

– fogalmazott posztjában a független országgyűlési képviselő.

Az ellenzéki politikus szerint azonban nem ez a legfontosabb.

– írta bejegyzésében a képviselő.

A siófoki luxusingatlan egyébként külön vádpont tárgya a nagyszabású perben. A vád szerint a több száz millió forintot érő házat egy kormányhivatali dolgozó megvesztegetésével építették nagyobbra. Schadl Györgyöt mintegy fél tucat bűncselekménnyel vádolják, amelyekből a gyanú szerint 960 millió forint jogtalan bevételre tett szert. Az ügyészség tíz év börtönbüntetést kért rá, a nyaralójában töltött bűnügyi felügyelettel azonban négynaponta egy nappal csökkentheti a jövőbeni büntetését.

A végrehajtók volt elnöke korábban budapesti, XI. kerületi villájában volt házi őrizetben, ahonnan rendszeresen kért kimenőt, de miután ezt számon kérték rajta, felhagyott a gyakorlattal. Korábban az is kiderült, hogy bár végrehajtói tevékenységet nem folytathat, az irodáján keresztül így is 189 millió forintot keresett.

Eközben elkészült a szakvélemény azokról az értéktárgyakról – köztük ékszerekről, autókról, egy kisrepülőről és egy kishajóról –, amelyeket Schadl kiváltana a bűnügyi zár alól. A volt elnöknek a korábban becsült összeg többszörösét kell kifizetnie, ha vissza akarja kapni a lefoglalt vagyontárgyakat.

(via Blikk)

Választási regisztrációs levelet kézbesített a magyar állam olyan erdélyi magyaroknak, akik már évek óta nem élnek. A Transtelex olvasói jelzések nyomán számolt be az esetről, amely szerint több család is olyan hivatalos értesítőt kapott, amelyet elhunyt hozzátartozójuknak címeztek, volt, akinek egy 2022-ben elhunyt rokon nevére érkezett a küldemény.

A Nemzeti Választási Iroda közlése szerint a kiküldés a törvényeknek megfelelően történt, mivel a választást megelőző évben kötelesek tájékoztatni a határon túli magyar állampolgárokat.

Mivel a külföldön történt halálesetet a magyar hatóságok felé külön be kell jelenteni, ennek hiányában a név akár egy évtizedig is a rendszerben maradhat. Ez nyitott kaput hagy a visszaéléseknek, mivel lehetőséget teremt arra, hogy valaki az elhunyt nevében adjon le levélszavazatot. A jelenlegi szabályozás szerint egy név csak tíz évnyi inaktivitás után kerül ki automatikusan a névjegyzékből,

A hivatal a visszaélésekkel szemben a büntetőjogi következményekre hivatkozik, mondván, aki más nevében szavaz, bűncselekményt követ el, amiért akár három évig terjedő szabadságvesztés is kiszabható. Rendszerfejlesztést vagy az adatbázisok összekapcsolását nem ígérték, ehelyett a hozzátartozók felelősségét hangsúlyozzák a haláleset bejelentésében.

A Miniszterelnökségi Sajtóiroda a lap konkrét kérdéseire a levélszavazás biztonságáról és a nyilvántartás naprakészségéről nem adott érdemi választ. Csupán annyit közöltek, hogy „a választás tisztaságát rendkívül fontosnak tartjuk”, a technikai részletekkel kapcsolatban pedig az NVI-hez irányították a sajtót, ezzel gyakorlatilag áthárítva a felelősséget egy olyan rendszerért, amelynek működése a nemzetpolitikáért felelős kabinet hatáskörébe tartozik.

Nem ez az első eset, hogy a levélszavazás hatékonysága és tisztasága megkérdőjeleződik. A 2022-es választások előtt nagy port kavart, amikor Marosvásárhely mellett egy zsáknyi, részben megsemmisített levélszavazatot találtak. Az ügy akkor komoly politikai vitákat váltott ki, és rávilágított a rendszer sérülékenységére, amelynek szavazatai eddig döntő arányban a kormánypártokat támogatták, és a közvélemény-kutatások szerint érdemben ma sincs ez másként.

Egy molinóval várták a magyar válogatottat az Örményország–Magyarország világbajnoki selejtezőn, amelyen angolul az

– számolt be róla az Index.hu.

A molinó egy 2004-es budapesti tragédiára utalt, amikor egy azeri katonatiszt, Ramil Szafarov baltával végzett alvó örmény tiszttársával, Gurgen Margarjannal. Mindketten a Zrínyi Miklós Egyetemen vettek részt egy NATO által szervezett tanfolyamon.

Szafarovot 2006-ban a magyar bíróság életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte. 2012-ben azonban a magyar kormány kiadta őt Azerbajdzsánnak, miután onnan azt az ígéretet kapták, hogy a büntetését hazájában folytatja. Ehelyett Szafarovot már a hazaérkezése napján elnöki kegyelemben részesítették, és nemzeti hősként ünnepelték. Az eset komoly diplomáciai botrányhoz vezetett, a közel 22 éve történt események pedig máig beárnyékolják a két ország viszonyát.

A provokatív üzenet azonban nem törte meg Marco Rossi csapatát, amely 1–0-s győzelmet aratott az F csoport ötödik fordulójában. Ezzel a győzelemmel a válogatott továbbra is a saját kezében tartja a továbbjutás sorsát. Amennyiben vasárnap legalább egy pontot szereznek az írek ellen, biztosan pótselejtezőt érő helyen végeznek, de még a csoportelsőségre is maradt esélyük.