UTAZZ
A Rovatból

Interaktív üzemlátogatásra hív a kiskörei vízerőmű

A kiskörei vízerőmű hazánk legnagyobb ilyen létesítménye: a négy turbina összteljesítménye 28 megawatt – ahogy a bemutatón elhangzott: egy közepes város éves fogyasztását tudja biztosítani.


Néhány száz forint ellenében bárkinek bemutatják Kiskörén a vízierőmű építését, múltját, jelenét, szerepét. Tízre kell érkezni a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (Kötivizig) épületéhez, és ne gondolják, hogy egyedül lesznek: a Tisza-tavon üdülők közül szinte mindig összejön egy-egy ötvenfős csoport. Megjegyzés: egy órával később az erőmű maga is bemutatót tart, de a két program két-három órás hossza miatt átfedi egymást, nem lehet egy nap mindent látni.

Az erőmű által delegált vezetőnkről az első két mondata után kiderül, hogy a természet, a Tisza-tó és maga a műtárgy szerelmese:

ha adatokról van szó, mérnöki pontossággal adja át, az évszámok korrektek, a természeti értékekről sem kamuzik, sőt saját készítésű videókat ajánl a Youtube-on!

Az építkezést 1967-ben kezdték el, az utolsó simításokat '74-ben végezték rajta, de maga az erőmű már egy évvel korábban megkezdte a termelést. A vízlépcső építése miatt egy falut sem kellett kiüríteni, elköltöztetni, a mostani Tisza-tó menti települések már korábban is a jelenlegi helyükön voltak. De mégis van egy elöntött falu a vízben, pár fejfa és házmaradvány még jelzi a helyét: 1876. március 24-én a hatalmas árvíz miatt átszakadt a taskonyi gát, elöntve a környező falvakat.

Az Árpád-kori Tiszahalásznak sem volt menekvés, a víz teljesen romba döntötte. Később sem építették újjá, így a kiskörei víztározó felduzzasztásakor gond nélkül lephette el a víz.

kiskore1

A kiskörei vízmű egyik zsilipe. Jobbra a felduzzasztott Tisza-tó, balra a Tisza maga látható.

kiskore2

Kilátás a Tisza felé a vízmű tetejéről. Balra a zsilip kijárata látható, szemben a távolban a közös vasúti-közúti híd

kiskore3

A Tisza-tó interaktív makettje, a fő funkcióknak (például öblítőcsatornák, gátrendszer, monitorozási helyek, stb.) külön kapcsolható LED-világítása van

kiskore4

Látványos naplemente a Tisza-tavon

kiskore5

Szürke gém a paradicsomban

kiskore6

A kiskörei gát a Tisza szintjéről

kiskore7

A felgyülemlett hordalékot kotorják éppen

kiskore8

Kilátás az Abádszalóki öböl irányába

kiskore9

Kisköre a maketten

A vízlépcső elsődleges feladata a Tisza felduzzasztása, szabályozása és ezzel együtt az alföldi nagy csatornák stabil vízellátása volt, de a prioritások között szerepelt a hajózhatóság biztosítása is. Az energiatermelés csak harmadik szempont volt akkoriban, mintegy mellékterméke az előző két törekvésnek.

Csakhogy

hazánk második legnagyobb egybefüggő vízfelületének létrehozásával egy elképesztően jó vízi élőhely is létrejött

(1999 óta az UNESCO világörökség része!), ráadásul, a príma kikapcsolódási lehetőségeknek hála, a turizmus is nagyot fejlődött. Ma már a vízlépcső legfontosabb szerepe a vízszint szabályozásán túl az ökológiai és turisztikai elvárások biztosítása, az erőmű áramtermelése továbbra is szinte elhanyagolható az országos fogyasztáshoz képest.

Szintén nagyon fontos szerepe van a víztározónak egy esetleges mérgezés felhígításában, semlegesítésében, ahogy erre a 2000-res ciánkatasztrófa során is nagy szükség volt: a Tisza-tó 93 százaléka érintetlen maradt, a Kisköre alatti folyószakaszon pedig negyedére sikerült csökkenteni a ciánkoncentrációt!

És a hajózás?

A hajózás jelenleg nem prioritás a Tiszán, nagyon sokadik szempont, alig van forgalom, és nem feltétlenül Kisköre a szűk keresztmetszet a folyón... A vízi járművek átjutását egyébként egy 85x12 méteres zsilip teszi lehetővé. A zsilipnek napi kétszer van kezelőszemélyzete, egy reggeli és egy délutáni időpontban lehet zsilipelni, ami egyébként a közszolgáltatás része, nem kell érte fizetni.

kiskore10

És élőben, már egy picit magasabbról

kiskore11kiskore12
kiskore13

Aki az egységnyi területre eső legnagyobb vasbeton-mennyiségre hajt, itt dobogós jelöltet talál

kiskore14

A bakdaru épp revíziós

kiskore15

Fecskefészkek végig a gát útjának felüljáróján

kiskore16

Már a duzzasztógáton

kiskore17

Kisköre alatt most pár méterrel alacsonyabb a Tisza

kiskore18

Az egyik zsilipkapu az ötből. Felénk a Tisza, mögötte a Tisza-tó, hínárostul

kiskore19

Zsilipkapu és vízszint-különbség

Az üzemlátogatás során megtekinthetik a műtárgy amúgy nyitott, és néhány zárt részét. A zsilipkapukat az itt átvezető egysávos útról is lehet persze látni, de bő információkért, akit érdekel, annak tényleg érdemes szerdán jönnie.

Olyan apróságok derülnek ki, amit egy Wikipédia-szócikk sem firtat, például hogy a zsilipkapuk mozgatórendszere még az eredeti NDK-s megoldás, ami negyvenöt éve problémamentesen látja el feladatát. Megmutatják, árvízkor hogyan és mit tesznek a víz megállítására, gyűjtésére, jó ezeket élőben látni.

Aztán a Kötivizig irodaépületének felső szintjén levő tárgyalóban a maketteket látva minden megvilágosodik. Tényleg zseniális, ahogy a turbinák, a zsilipek és maga a tó működését bemutató modellek működésbe lépnek! Merthogy maga a tó is egy hihetetlenül komplex rendszer, ne csak egy sima vízfelületet képzeljenek el!

kiskore20

A 85×12-es zsilipmedence

kiskore21

Irányítótorony, sajnos ide nem engedtek fel

kiskore22kiskore23

Az egysávos gáti utat engedéllyel és/vagy fizetség ellenében lehet használni. Egysávos, a pótos trakesz a szembejövőre vár

kiskore24

2014 óta hallépcső segíti a vándorló halak útját a Tiszán fölfelé. Érezhetően több is a hal a Tisza-tóban!

kiskore25

A halak fokozatosan, 1,3 kilométer hosszan lépcsőzhetnek fel a Tisza-tó szintjére

kiskore26

A Tisza-tó keleti felének végzáró gátja

kiskore27

Extra érdekesség: Tiszaörvényben egy pár méterrel megemelt csatorna, azaz függőcsatorna, aquadukt indult anno kelet felé. Ezt még 1937-ben, a Tisza-tó létezése előtt építették az aszályos évek miatt. Hívják még Horthy-csatornának is, hiszen az ő kenderesi területeire szállította a csatorna a vizet...

kiskore28

A szivattyútelepnél. A függőcsatorna maga 333 méter hosszú

Ezt az is mutatja, hogy Tisza-tó néven csak az elmúlt években fut, korábban a terület földrajzi elnevezése a Kiskörei víztározó volt. És valóban nem tóról van szó: a 127 négyzetkilométeres terület harmada szárazföld, de a keresztülfolyó Tisza és a tó öblítőrendszere miatt néhol erős áramlásokat lehet tapasztalni.

Maga a Tisza-tó 27 kilométer hosszú, legnagyobb szélessége 7 kilométer, átlagos vízmélysége mindössze 1,3 méter (árvízi helyzettől, évszaktól függően).

És ha még mindig nem győztük meg, hogy érdemes meglátogatni a Tisza-tavat, emlékeztetnénk, hogy Poroszló és Tiszafüred között húzódik a Füzesabony–Debrecen (108-as) vasútvonal hangulatos, ártéri szakasza három híddal (erről külön cikkünk is van); Kiskörén van országunk utolsó közös közúti-vasúti hídja, ahol a fénysorompó az autók közlekedési irányát is szabályozza; ráadásul a 103-as vonal is a tó keleti felén érkezik meg Karcagról Tiszafüredre.

Hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik, kövesd az INDÓHÁZ oldalát!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


UTAZZ
A Rovatból
Aki utazna, most tegye meg – üzente a Wizz Air vezére, aki őszre áremelést jósol
Váradi József szerint a nyári túlkínálat miatt most olcsóbbak a repülőjegyek, de a helyzet hamarosan megváltozhat. A magasabb kerozinárak és a piaci verseny átalakulása miatt ősztől a szektorban érezhető jegyáremelkedésre számít.


Több mint szerencsétlennek nevezte Turi Ferenc, a HungaroControl vezérigazgatójának a kerozinhiányról szóló nyilatkozatát Váradi József. A Wizz Air vezérigazgatója a 24.hu-nak adott interjúban hangsúlyozta, hogy az iráni háború kirobbanása óta egyetlen járatukat sem érintették üzemanyagproblémák, és garantálja, hogy a légitársaság gépei repülni fognak a nyáron. Váradi szerint a HungaroControlnak a saját feladataira kellene koncentrálnia, miközben a Wizz Air speciális szerződésekkel védekezik a magas kerozinárak ellen.

A cégvezető szerint Turi Ferencnek nem lett volna szabad véleményt formálnia a kérdésben.

„A HungaroControl nem gyárt kerozint, nem szállít kerozint, és nem éget kerozint, tehát egyáltalán nincsen benne a szállítási láncban” – jelentette ki Váradi József, hozzátéve, hogy a Wizz Air napi szinten kezeli a kerozinkérdést, és 200 repülőtérre repülve az elmúlt három hónapban semmilyen fennakadást nem tapasztaltak.

Váradi szerint kerozinválság jelenleg nem Európában, hanem Ázsiában van, és semmi nem utal arra, hogy a helyzet rosszabbodna a kontinensen. „Körülbelül két hónapra előre látunk ezzel kapcsolatban, és nincs semmilyen olyan ügy, ami miatt igazán aggódni kellene” – mondta, kiemelve, hogy a légitársaság különböző alternatívákkal készül egy esetleges fennakadásra, például alternatív szállítókkal vagy a gépek túltankolásával. Azt is garantálta, hogy a Wizz Air járatai fel fognak szállni. „A repülőgépek tudnak repülni, a Wizz Air garantáltan repülni is fog” – szögezte le.

A vezérigazgató kategorikusan cáfolta Turi Ferenc azon állítását is, hogy a diszkont légitársaságok az egyéb szolgáltatások, például a feladott poggyász árának emelésével reagálnának a helyzetre. „Ezt kategorikusan cáfolom. Jelen pillanatban az árak csökkennek a tavalyihoz képest” – mondta. Állítása szerint a makrogazdasági inflációs nyomás miatt a fogyasztók visszafogják a vásárlásaikat, ami a légi közlekedésben is érezteti hatását. Úgy látja, a piacon jelenleg túlkínálat van a kapacitások terén a kereslethez képest, ami lenyomja az árakat.

A kerozinellátásról szóló hírek szerinte kelthetnek bizonytalanságot, de a Wizz Air foglalási számai júliusra és augusztusra két százalékkal magasabbak, mint a tavalyi év azonos időszakában. Éppen ezért gondolja úgy, hogy a spekulációk helyett a realitásokkal kell foglalkozni. Ezzel kapcsolatban ismét kritikát fogalmazott meg a HungaroControllal szemben. „A HungaroControlnak is inkább arra kellene fókuszálnia, hogy a légiforgalmi irányítást minél hatékonyabban megoldja, mert az elmúlt három-négy évben az európai léginavigációs szolgáltatók kapacitáshiánya volt az európai járatkésések legfőbb oka” – jelentette ki.

Váradi József szerint az elmúlt években a késések fő oka a légiforgalmi irányítás kapacitáshiánya volt a csúcsidőszakokban. A Covid-járvány után sok irányítót nyugdíjba küldtek, és az újrainduláskor már nem tudták lefedni az igényeket, egy új szakember kiképzése pedig körülbelül három évig tart. „Az elmúlt három-négy éves időszakban Európában a HungaroControl volt az egyik legrosszabbul teljesítő légiirányító szervezet” – mondta. Hozzátette, bár a cég teljesítménye azóta javult, a feladatuk az utasok zökkenőmentes eljuttatása A-ból B-be. „Én majd mondom a híreket a légitársaság vonatkozásában, mindenki más pedig mondja a saját háza tájáról, ne a másikat próbáljuk kioktatni” – fogalmazott.

A kerozinválság rémképét Váradi a Hormuzi-szoros lezárásával magyarázta, ami a pánikkeltés forrása volt. A kerozin árának megemelkedése után azonban új logisztikai láncok és alternatívák jelentek meg.

„Ez nem úgy működik, hogy a Wizz Air kerozinja ott dekkol a szorosban, és csak arra várunk, hogy végre jöhessen. Ezen az áron, amin most mozog a kerozin, gyalog vagy lóháton is eljön Amerikából” – érzékeltette a helyzetet.

Arra a kérdésre, hogy a drágább kerozin árát miért nem kell áthárítani az utasokra, a vezérigazgató a Wizz Air kockázatkezelési módszerét hozta fel példaként. A légitársaság úgynevezett üzemanyag-fedezeti ügyletekkel vásárolja a kerozin egy részét, ami lehetővé teszi, hogy védekezzenek az áringadozások ellen. „Mi 18 hónapra előre fedezzük az üzemanyag-szállításainkat úgy, hogy a közeljövő erősen lefedett, 80-85 százalékosan” – részletezte. Ennek köszönhetően mélyen a piaci ár alatt vásárolnak.

„720 dollár per metrikus tonna áron vagyunk fedezve, szemben a mostani 1500 dolláros piaci árral. Tehát kevesebb, mint a felét fizetjük az üzemanyagáraknak a jelenlegi piaci viszonyokhoz képest” – magyarázta.

Elmondása szerint ez egy hosszú távú rendszer, és van, amikor ők fizetnek többet, ha az üzemanyag ára beesik, de strukturálisan a partnerek sem veszítenek ezzel.

A jövőbeli jegyárakkal kapcsolatban Váradi József elmondta, ősztől már érzékelhető áremelkedés jöhet a piacon. A nyári verseny után szerinte „a király sokkal meztelenebbé válik majd”, vagyis jelentősen csökkenhet azoknak a légitársaságoknak a kapacitása, amelyek költségszinten nem bírják a versenyt. Ez megváltoztathatja a kereslet-kínálat dinamikáját. „Én pont azt javasolnám az utazni vágyóknak, hogy inkább most utazzanak, mert az elkövetkező három-négy hónapban a szezonhoz képest olcsóbban lehet utazni, mint esetleg utána” – tanácsolta. A Wizz Air a költségnövekményeket a folyamatos növekedésből és a modernebb, kevesebbet fogyasztó flottából fedezi, így szerinte jobb helyzetben vannak, mint az iparág többi szereplője.

Az interjú végén a budapesti BL-döntő is szóba került. Váradi elmondta, hogy a Wizz Air hetvenhét plusz járatot indít a hétvégén, a ferihegyi menetrenden felüli üzemelés kétharmadát ők adják. Kiemelte az esemény súlyát és a hibázás lehetetlenségét. „Bízom benne, hogy mindenki a helyén van, mert olyan nincs, hogy valaki megveszi az ezereurós meccsjegyet, kifizet újabb ezer eurót a szállásra, és nem tud megérkezni. Ilyen nem fordulhat elő” – mondta. Hozzátette, hogy a Wizz Air tartalékokkal készül a hétvégére, ami szerinte nagyszerű lehetőség az országnak, de komoly szakmai kihívás. „Nem lehet hibázni, mert az megmagyarázhatatlan lenne” – zárta gondolatait.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
UTAZZ
A Rovatból
A Wizz Air hatalmasat újít: egy eddigi luxusszolgáltatás érkezik a fapados gépekre
A Wizz Air bejelentette, hogy 2027-től a teljes flottáján elérhetővé teszi a Starlink műholdas internetet. A lépés azt jelenti, hogy a diszkont áron utazók is a legkorszerűbb szolgáltatást kaphatják majd a levegőben.


A Wizz Air 2027-től fokozatosan bevezeti a Starlink műholdas internetet a flottáján, ezzel a diszkont légitársaságok között elsőként teszi elérhetővé a korábban luxusnak számító szolgáltatást – közölte hétfőn a Reuters. A cég közleménye szerint a szolgáltatáshoz szükséges átalakításokat 2027-től kezdik el. Az üzlet pénzügyi feltételeit a felek nem hozták nyilvánosságra.

A Wizz Air kereskedelmi igazgatója, Ian Malin a döntés hátteréről azt mondta, véget vetnek annak a korszaknak, amikor a jó minőségű fedélzeti kapcsolat csak a drága jegyekkel utazók kiváltsága volt. „Utasainknak nem kell választaniuk a megfizethető jegyárak és a megbízható fedélzeti internet között, hogy kapcsolatban maradhassanak a számukra fontos emberekkel, vagy épp a munkájukkal. Büszkék vagyunk arra, hogy a Starlinkkel együttműködve vezető szerepet vállalunk ebben a változásban” – közölte.

A SpaceX képviseletében Jason Fritch, a Starlink vállalati értékesítési alelnöke arról beszélt, hogy a technológiát kifejezetten a repülés közbeni használatra tervezték. „Nagyon boldogok vagyunk, hogy elhozhatjuk a Starlink szolgáltatást a Wizz Air fedélzetére és ezzel több millió ember utazási élményét tehetjük még jobbá” – tette hozzá.

A cég ezzel az első európai ultra-low-cost légitársaság, amely a Starlinket választja.

A bejelentésből ugyanakkor több fontos részlet nem derült ki: egyelőre nem tudni, hogy a szolgáltatás ingyenes vagy fizetős lesz-e, és a cég a „fokozatos bevezetésen” túl nem közölt részletes ütemtervet sem a flotta átalakításáról.

A Wizz Air döntése azért is figyelemre méltó, mert legfőbb versenytársa, a Ryanair korábban a magas költségekre hivatkozva vetette el a hasonló fejlesztést.

A nagy európai légitársaságok közül a Lufthansa-csoport már idén, 2026 második felétől megkezdi a Starlink telepítését, és 2029-re tervezi a teljes flotta lefedését. Az úttörők közé tartozik az airBaltic is, amely már 2025-ben elindította a Starlink-integrációt az A220-300 flottáján.

Via Telex


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

UTAZZ
A Rovatból
Egyetlen ruhadarab, amit egy világutazó szerint soha ne vegyünk fel a reptérre
Mitch Glass utazási szakértő a sokzsebes cargo nadrágot nevezte meg a leginkább kerülendő ruhadarabnak repülés előtt. Tapasztalatai szerint a flitteres ruhák és a merevítős melltartók mellett ez a nadrágtípus okozza a legtöbb felesleges fennakadást.


Sokan esküsznek rá, hogy a sokzsebes cargo nadrág a tökéletes utazós viselet, hiszen minden fontos irat és a telefon is kéznél van benne. Egy szakértő szerint azonban épp ez a praktikusnak hitt ruhadarab okozhat felesleges perceket és kellemetlen motozást a repülőtéri biztonsági ellenőrzésen. Mitch Glass, aki Project Untethered néven vezet YouTube-csatornát és eddig több mint negyven országot járt be, pénteken a UNILAD-nek beszélt arról, miért hagyja inkább a szekrényben ezt a nadrágtípust.

A világutazó szerint a vastag anyagú, több rétegben elhelyezett zsebekkel ellátott cargo nadrágok gyakran keltenek gyanút a szkennereknél.

„Sok utazó azt állítja, hogy semmi gondjuk nincs a cargo nadrágokkal, de olyan történeteket is hallottam, hogy aki felveszi az extrán zsebes cargo nadrágját, azt minden alkalommal megállítják” – magyarázta Glass.

A fő probléma szerinte a feledékenység. „Én akkor is inkább kerülöm őket, mert könnyű elfelejteni, hogy mélyen valamelyik zsebben maradt valami, amit ki kellene venni.”

A nőknek azt tanácsolja, legyenek felkészülve arra, hogy a merevítős melltartó is bejelezhet.

Magyarországon is volt már példa abszurd helyzetre, amikor egy veszprémi káplánt arra kényszerítettek a ferihegyi reptéren, hogy igya meg a nála lévő szenteltvizet, mert az üvegen nem volt űrtartalom-jelölés.

Egy másik esetben egy férfi egy csomag jávorszarvas-ürülékkel bukott le, amit állítása szerint politikusoknak szánt ajándékba. A szigorú biztonsági ellenőrzés során tehát a legegyszerűbb, legkevésbé feltűnő öltözékkel és a zsebek teljes kiürítésével spórolhatunk időt és idegeskedést a biztonsági kapuknál.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

UTAZZ
A Rovatból
Új szabályok az olasz strandokon: erre figyeljen, aki idén nyáron odautazik
A magyarok által is kedvelt Bibionéban és Jesolóban a zsúfoltság csökkentése a cél, ezért megnövelték a napernyők közötti távolságot. A változásokkal párhuzamosan az árak is emelkedtek: egy heti bérlet egy napernyővel és két nyugággyal átlagosan 225 euróba kerül.


Több tenger, kevesebb napernyő: Olaszország északkeleti tengerpartjain a minőségi szolgáltatás erősítése érdekében csökkentették a napernyők számát, ezzel több teret biztosítva a strandolóknak. Veneto tartományban a korábbi háromszor két méteres helyett már négyszer négy méteres területet biztosítanak napernyőnként – jelentette a La Repubblica című napilap kedden, az MTI híre alapján.

A változás Jesolóban a leglátványosabb, ahol a helyi sajtó szerint jelenleg nagyjából 45 ezer napernyő van a parton, de a cél a 30 ezres szám elérése, amint a 4×4 méteres helykiosztás általánossá válik.

A magyar turisták által szintén látogatott Bibionéban az idei jelszó: „kevesebb napernyő, több szolgáltatás”.

Nemcsak északon, hanem Szardínia délkeleti csücskében, a Punta Molentis strandján is korlátozásokat vezettek be. Itt kizárólag gyerekek és hatvanöt év felettiek számára lehet napernyőt kinyitni, és tilos az árnyékoló kendők kifeszítése is. A belépést fizetőssé tették, fejenként tíz eurót kell fizetni. A természetes oázisnak minősített területen – ahol 2025 júliusában tűzvész pusztított – október végéig egyszerre csak 150 személy tartózkodhat a parton.

A közeli parkolóba hetven járművet engednek be. Ha a strandolók hajóval érkeznek, közülük is csak száz főt engednek partra, fejenként legfeljebb egy órára. A jegyek beszedését és a forgalom ellenőrzését az önkormányzat külön cégre bízta.

A drágulás ellen a Genova melletti Chiavariban próbálnak tenni, ahol a városvezetés napi öt euróban szabta meg a nyugágyak, napernyők és strandszékek darabonkénti napi díját, ennél többet nem kérhetnek el értük. Erre szükség is lehet, mivel az Altroconsumo fogyasztóvédő egyesület felmérése szerint az utóbbi öt évben 24 százalékkal drágultak az olaszországi strandok. Tavaly nyárhoz képest hat százalékkal, de van, ahol a 2025-ös árakhoz képest a tizenhat százalékot is elérte az emelés.

Egy hét strandolás, egy napernyővel és két napággyal számolva, átlagosan 225 euróba, vagyis mai árfolyamon 80 ezer forintba kerül.

A fogyasztóvédők szerint Alassio a legdrágábbak között van, míg a magyarok körében is népszerű Lignano Sabbiadoro a legolcsóbbak közé tartozik.

Veneto partjain a 4×4 méteres „helypálcák” bevezetése nem a semmiből érkezett: a helyi lapok tavasz végétől írtak az átállásról. A cél a zsúfoltság mérséklése és a minőségi élmény erősítése a legkeresettebb szakaszokon. A kevesebb napernyő és a több hely egyúttal a szolgáltatások díjainak emelkedését is magával hozta több településen.

A természetvédelmi és közrendészeti megfontolások ugyancsak erősödnek. Szardínián a 2025-ös tűzvész után a Punta Molentis környékén idén nyárra belépődíjjal és szigorú létszámkorlátokkal próbálják óvni a sérülékeny partszakaszt. Liguriában ezzel párhuzamosan a chiavari ársapka a drágulás társadalmi hatásait tompítaná. Az Altroconsumo mérései pedig jelzik, hogy az elmúlt fél évtized tartós áremelkedése után is további drágulás jöhet – mindez együtt magyarázza, miért vált idén kulcskérdéssé a férőhely, az ár és a minőség egyensúlya az olasz tengerpartokon.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk