KÖZÖSSÉG
A Rovatból

Fák százezreit ültették eddig: megnéztük, hogy állnak ma a faültetési mozgalmak Magyarországon

Cikkünkben az utóbbi 2-3 évben a legaktívabb faültetési szervezeteit és azok sikereit mutatjuk be. Mindezt egy olyan időszakban, amikor a koronavírus-világjárvány miatt a faültetési akciók kikerültek a reflektorfényből.


A faültetési mozgalmak az utóbbi években gombamódra szaporodtak el Magyarországon, ami köszönhető a klímaváltozás okozta pániknak, és annak, hogy egyre többen gondolják fontosnak a környezetünk megóvását.

Fontos még a cikk elején leszögezni, hogy a bemutatott szervezetek mellett hazánkban más civil csoportok, szervezetek is foglalkoznak faültetéssel az állami szervezetek mellett.

Kezdjük is a sort az Erdőmentők Alapítvánnyal

A csapatuk 1400 önkéntessel büszkélkedik, akik az elmúlt évben közel 30 000 fát ültettek. Ebből a tavalyi évben egy bank közreműködésével 20 000 fát ültettek el. A faültetési és faápolási akciók mellett rendszeresen szerveznek erdőtakarítási eseményeket is, amivel az erdőkbe hordott töménytelen mennyiségű szemét problémájára is felhívják a figyelmet.

A koronavírus-világjárvány sajnos őket is utolérte, hiszen olyan is előfordult már, hogy egy adott faültetési akción megjelent csapatot karanténba kellett küldeni.

"Felelős szervezetként az önkénteseink biztonsága elsődleges, így az idei őszi szezon kimenetele egyelőre kétséges"

- jelentette ki Csanádi Viktor, a szervezet vezetője.

Hatvanezer fa Békéscsabán

2019 nagy hazai faültetési hullámának egyik legsikeresebb csapata a Hatvanezer fa mozgalom, akik tavaly szeptember óta egyesület formájában működnek Békéscsabán.

"Sokan nem tudják, de Békés megye a legkisebb erdős ökoszisztémával rendelkező megye az országban. Csupán 5%-a fedett erdővel, míg országosan ez 21% felett van"

- mondta, Ulbert Zoltán az egyesület elnöke.

Ennek megváltoztatása érdekében a szervezet településükön közterületekre közel 70 fát, a helyiek bevonásával ingatlanok elé 1000 fölötti fát ültettek el egy év alatt. A nagyobb területeken erdészeti módszerrel, makkvetéssel ültetik a fákat, de egy helyi gazda jóvoltából sikerült egy 12 hektáros vizes élőhelyet is gondozásba venniük. Mindezek mellett a helyi dűlők fásítását is magukra vállalták, hogy csökkentsék az agrársivatagosodás hatásait.

Fotó: hatvanezerfa.hu

Az egyesület elnökének elmondása szerint Békéscsaba az önkéntesség egyik fővárosa. Így talán nem is meglepő, hogy a településről több mint 500 fős igazán aktív önkéntesi csoporttal rendelkeznek.

Az önkéntesek mellett magasan kvalifikált szakmai háttérrel büszkélkedhetnek. A csapatukban van erdőmérnök, élőhelyspecialista, tájgeográfus is.

A lendületüket idén a koronavírus nem törte meg, hiszen még most ősszel 7 hektárnyi erdőt ültetnek be őshonos fákkal, jövőre további 10 hektár szerepel a terveik között. Számításaik szerint a magról és előnevelt faültetéseikkel jövőév végére akár az 1 milliós ültetési álomhatárt is elérhetik.

10 millió Fa

A tavalyi év legsikeresebb faültetési mozgalma a 10 millió Fa volt, akik faültetési akciókkal kezdték majd alapítvánnyá alakulással folytatták a működésüket. A cikk megjelenésének pillanatában már több mint 45 000 faültetésnél járnak, aminek java része többéves, már komoly életeséllyel bíró fákat jelent.

Mi alapvetően többéves, már komoly életeséllyel bíró fákat ültetünk közterületekre, fasorba, ligetbe, kertekbe

- nyilatkozta Bojár Iván András, a 10 millió Fa alapítója.

Az őszi szezonra nézve már korántsem tartanak a koronavírus-járványtól, miután nyilvánvalóvá vált, hogy a mostanra 140 településen működő közösségeik rendületlenül dolgoztak a tavaszi ültetési szezon során.

Fotó: 10milliofa.hu

Akkor több mint 20 ezer fát és cserjét ültettek el. Eredményesen fokozták a webes aktivitásukat, többek között elindították a 10 millió TV-t érdekes beszélgetésekkel. Most az őszi ültetések előkészítésén dolgoznak, amelyek megkezdését évről évre későbbre tolja a felmelegedés. Közösségeiktől több mint hatvanezer csemetére vonatkozó igényt kaptak.

JÖN Alapítvány

A környezetvédelmi Jövő Öko-Nemzedéke (JÖN) Alapítvány 3 éve szervez tavasszal és ősszel faültetési szezonban közösségi faültetési akciókat országosan. Eddigi tevékenységüket a beérkező lakossági adományokból, céges együttműködésekből finanszírozták, aminek köszönhetően eddig összesen 1646 faiskolákban előnevelt fát és több 100 cserjét ültettek el.

Fotó: jonalapitvany.hu

Így több alkalommal a fővárosban a Kispesti kiserdőben vagy a Határúti kiserdőben szerveztek Budapest zöldítési akciókat.

A szervezet a faültetési időszakra rendszeresen faültetési nagyköveti programot hirdet, hogy elősegítse a lakosság egyéni akcióit is. 2019 decemberében volt az egyik ilyen nagyköveti akció, melyben 5 közterületi fát ültettek el egy győri játszótéren Marko-Valentyik Anna, Junior-Prima díjas színésznő faültetési nagykövet közreműködésével.



# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KÖZÖSSÉG
A Rovatból
„Annyit vártunk erre, és most itt van” – Leírhatatlan boldogságban él új családjában a kisfiú, aki születésétől kezdve évekig egy kórházi ágyban lakott
A pár második hete viszi bölcsibe, utána minden nap a játszótéren kötnek ki, mielőtt hazamennek Komlóra. Az ügyvéd közben az örökbefogadás lezárását várja.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. november 12.



Reggel bölcsi, aztán irány a közeli játszótér Komlón: Melinda és Jani második hete ezzel kezdik a napot a kisfiúval. A hinta a kedvenc, minden ülésre fel kell ülni. A bölcsiben is hintázott, ott Zsófi lökte, derül ki a Házon kívül riportjából, amit arról a kisfiúról készítettek, aki születésétől kezdve egy kórházi ágyban élt, majd újdonsült nevelőszülei hosszú küzdelem után fogadhatták örökbe.

A játszótéren találkoznak az ügyvéddel is, aki hónapok óta mellettük áll. Azt mondja, várják az örökbefogadási ügy lezárását és az illesztést, hogy a határozat kézhezvétele után a gyermeket családként magukhoz vehessék. Arról is beszél, hogy sok ember összefogása után nyitottabb lett a gyermekvédelem: megkérdezik a szakmai civil szervezeteket, az örökbefogadókat és a nevelőszülőket, és bevonják őket a gyakorlat alakításába.

Hazafelé a kocsiban Melinda felidézi, hogy minden egy puszival kezdődött a pécsi kórház gyermekosztályán. Éjszakás volt, játszottak, a kisfiú odahajolt, puszit akart adni. Az osztályon ez nem szokás, de ő sem bírta ki, és „szétpuszilgatta”. Ahogy ránézett, megfogta az arcát, egy pillanat alatt eldőlt benne: hazaviszi.

Ma már azon kapják magukat, hogy a hátsó ülésen ott szuszog valaki. Otthon a legapróbb dolgok is új élménynek számítanak. Este Melinda tízpercenként benéz a szobába, figyeli a gyerek nyugodt alvását.

Előfordul, hogy a kocsiban alszik el, mire hazaérnek. A ház új terep. Felfedezi az emeletet, megnézi a polcokat is. Az egyik polc azóta készült el, mióta utoljára járt itt.

„Amikor szomorú vagyok, vagy rossz napom volt, belegondolok, hogy mindjárt hazamegyek, és átölelhetem végre. Azt látom anyuékon, hogy boldogok nagyon” - mondja Nóri, a kisfiú új testvére.

A kisfiú még csak egy-egy szó mond, de gyorsan tanul. Mindent mond új családtagjai után, nincs olyan szó, amit ne próbálna kimondani, és szépen meg is jegyzi. Az étvágya is megjött, azonban sírni még nem tud. A kórházban hagyott gyerekek egy idő után nem sírnak. Ő több mint három évig lakott egy kórházi szobában. Most már azonban van kiktől várni a vigasztalást.

„Ha valamit nem lehet, legörbül a szája, főleg ha Nórihoz vagy Olivérhez szeretne felmenni és nem szabad, látszik az arcán, de nem sír. Tényleg meg kell tanulnia sírni tulajdonképpen” - mondja Melinda.

„Annyit vártunk erre, és most itt van. Megvan. Itt van, igen. Ez leírhatatlan boldogság”

– teszi hozzá az anyuka.

Jani az idősebb gyerekek nevelőapja. Arra a kérdésre, hogy ez a kisfiú a közös gyerekük lesz-e, a válasz: igen, igen. Szerintük meg volt írva, hogy oda kell menni dolgozni, meg kell ismerni a kisfiút, és haza kell hozni egy kicsit hétvégére. Sorsszerűnek látják, hogy ennek így kellett lennie.

A Házon kívül teljes riportját itt lehet megnézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

KÖZÖSSÉG
A Rovatból
Egy tanyán találták meg a 7 éves kisfiút, akit több száz önkéntes keresett Lajosmizsén
Drónokkal és kutyákkal is kutattak az autista gyermek után. A helyi rendőrség a Facebookon mondott köszönetet mindazoknak, akik valamilyen módon segítették a keresést.


Épségben előkerült az a 7 éves kisfiú, aki csütörtök délután tűnt el Lajozsmizsén. A Bács-Kiskun Vármegyei Rendőr-főkapitányság korábbi tájékoztatása szerint az autista gyerek egy tanyasi házból szaladt el 15 óra körül. A szülők bejelentése után a rendőrök nagy erőkkel, önkéntesek segítségével kezdték el keresni. Kutyákkal, hőkamerás drónnal is próbáltak a nyomára bukkanni.

Az összefogásnak meg is lett az eredménye: pár órával később már azt közölte a rendőrség, hogy épen, egészségesen előkerült a kisfiú.

A Bács-Kiskun Vármegyei Rendőr-főkapitányság pénteken a Facebookon számolt be a keresés részleteiről. A posztban, amit „Egy kisfiú eltűnésének margójára” címmel tettek közzé, megköszönték „a civilek, civil szervezetek, társszervek és szolgálaton kívüli kollégák azonnali segítségnyújtását.”

A rendőrség közlése szerint „a gyermek a lajosmizsei otthonából tűnt el pillanatok alatt, annak ellenére, hogy szerető szülei minden pillanatban vigyáznak rá.” A bejelentés után azonnal megkezdték a keresést, amihez segítséget kértek „a jó szándékú emberektől”.

A felhívásukra érkezett reakciókról azt írták: „Segítségkérő Facebook-posztunkra rövid időn belül több százan reagáltak: civilek, civil szervezetek, önkéntesek, kutyás keresőcsapatok és hőkamerás drónokkal érkező segítők indultak útnak az ország különböző pontjairól.” Hozzáteszik, hogy „akik pedig nem tudtak személyesen részt venni, bátorító, támogató üzenetekkel, megosztásokkal segítették a keresést”, amely végül sikerrel zárult.

„A kisfiú szerencsére néhány órán belül épségben előkerült; egy közeli tanyán találták meg, és jól van”

– írták a posztban, amelyben köszönetet mondtak mindazoknak, akik segítették a munkájukat.

Hosszú listában sorolták fel a keresésben részt vevők segítségét, melyek között polgárőrök, tűzoltók, családsegítők, önkormányzati dolgozók, vadásztársaság tagjai és különböző mentő egyesületek képviselői is vannak.

„Számunkra, rendőrök számára felemelő és megható volt átélni ezt a példátlan összefogást, és azt gondoljuk mindenki ugyanígy érzett. Az összefogásnak valóban teremtő ereje van. Hálásan köszönjük mindenkinek – annak a legalább 300-400 önkéntesnek, szervezetnek – a segítséget”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÖZÖSSÉG
A Rovatból
100 nap után hazamehetett egy 690 grammal született baba a Honvédkórházból
Alexa 23 hét 4 napra született, több mint három hónapot töltött a koraszülött intenzív osztályon. Most végre eljött a nagy nap, amikor édesanyjával együtt hazatérhetett a családjához.


Örömteli hírről számoltak be a Honvédkórház Facebook-oldalán: több mint három hónap után hazaengedtek egy koraszülött csecsemőt.

A kis Alexa 23 hét 4 napos várandósság után 690 grammal született meg a kórházban. Édesanyjával kereken 100 napot töltött a Perinatális Intenzív Centrum (PIC) osztályon, ahonnan 2975 grammal mehetett haza.

A bejegyzés szerint szülei mellett két nővére is várta otthon a babát. A kórház jó egészséget és sok boldogságot kívánt a családnak.

A kislányról születéskori és mostani fotókat is megosztottak, így jól látható a fejlődése.

Az Észak-pesti Centrumkórház – Honvédkórház Perinatális Intenzív Centruma (PIC) a legmagasabb, 3-as progresszivitási szinten látja el a legkisebb, az életképesség határán született újszülötteket is. A kórház struktúrájához szervezetten kapcsolódik a koraszülött-utógondozás és a fejlődésneurológiai követés is, amely a hazaadást követően támogatja a családot.

Via 24.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÖZÖSSÉG
A Rovatból
Új szerepet vállalt a „nyugdíjas” Zacher Gábor
Az ország toxikológusa ugyan már elérte a nyugdíjkorhatárt, de továbbra is dolgozik, sőt, most újabb feladatot vállalt el. Jószolgálati nagykövetként fogja segíteni az Országos Mentőszolgálat Alapítvány munkáját.


Nemrég írtunk arról, hogy Zacher Gábor, az ismert toxikológus elérte a nyugdíjkorhatárt, ebből az alkalomból pedig a mentős kollégák megható meglepetéssel köszöntötték. Egy álriasztással csalták a kedvenc kávézójába, ahol bajtársai és Csató Gábor, az Országos Mentőszolgálat főigazgatója várták.

Zacher Gábor azonban még hallani sem akar a visszavonulásról. Mivel további szolgálatteljesítésének egészségügyi akadálya nincs, a mentőszolgálat engedélyével továbbra is gyakorolhatja hivatását a Központi Mentőállomás rohamkocsiján. A mentőorvos korábban már tisztázta a félreértéseket, és jelezte, hogy csupán papíron lett nyugdíjas, de a munkát nem hagyja abba.

„Abszolút minden megy tovább, csak nyugdíjasként. El nem tudnám képzelni, hogy otthon legyek heti hét napot. Egyelőre szellemileg és fizikálisan is bírom a történetet”

– mondta a Blikknek.

Ezt a szándékát a tettei is igazolták: egy október végi interjúban elmondta, hogy a hatvani kórház sürgősségi osztályán továbbra is vállal havi négy műszakot, és mentőorvosként is dolgozik. „Én nem ismerem a 8-tól fél 5-ig tartó munkaidőt, fiatal orvos koromban volt, hogy bementem péntek reggel és hétfőn jöttem csak haza” – jellemezte a munkabírását.

Most az is kiderült, hogy az orvos újabb feladatot is vállalt: ő lett az Országos Mentőszolgálat Alapítvány jószolgálati nagykövete.

Dr. Czakler Éva, az OMSZA alelnöke szerint Zacher Gábor hitelesen képviseli az egészségügyi témákat. Nagykövetként a jövőben az egészségtudatosság népszerűsítését, a lakosság tájékoztatását és a támogatók bevonását segíti. Az első közös akciójuk egy adventi jótékonysági kampány lesz, amellyel a mentők áldozatos munkájára hívják fel a figyelmet.

„Számomra nem is volt kérdés, hogy elfogadom-e a felkérést”

– mondta az új megbízatásáról.

Zacher Gábor emellett hamarosan új könyvvel is jelentkezik: november végén jelenik meg a Kálmán Norberttel közösen írt, Zacher 3.0 – Az én mentőszolgálatom című kötete, amely a mentőmunka hétköznapjait mutatja be az 1980-as évektől napjainkig.


Link másolása
KÖVESS MINKET: