KÖZÖSSÉG
A Rovatból

Hozzáment ahhoz, aki megmentette az életét

Melissát a régi barátja 30-szor megszúrta, de nem hagyta, hogy az a nap határozza meg az életét, és most újra megtalálta a szerelmet.
Forrás: BBC - szmo.hu
2017. január 17.



A floridai Melissa Dohme mindössze 20 éves volt, amikor több mint 30-szor szúrta meg volt barátja, majd magára hagyta. Akármilyen hihetetlen is, de a lány túlélte a támadást, igaz azt gondolta, soha többet nem lesz párkapcsolata.

Rengeteg műtéten esett át, és hatalmas trauma is érte,

váratlanul mégis rátalált a szerelem:

most ahhoz a férfihoz megy hozzá, aki megmentette az életét.

Melissa a támadás előtt főiskolára járt, emellett pedig a helyi kórházban dolgozott teljes állásban, hiszen az álma az volt, hogy egy nap nővér lesz belőle. A főiskolán találkozott Robert Burtonnel, akivel járni kezdtek, rengeteg időt töltöttek együtt, és

a lányt teljesen levette a lábáról a jóképű és vicces „szelíd óriás”.

A dolgok akkor változtak meg, amikor Melissa jelentkezett az egyetemre. Robert viselkedése hirtelen megváltozott, féltékennyé vált, mintha nem akarta volna, hogy a lány sikeres legyen. Emellett több dologról hazudott is Melissának, amikor pedig a lány szembesítette őt a tényekkel, rögtön agresszívvá vált.

"
Próbáltam szakítani vele, de azt mondta, hogy a barátnőjeként nem otthagynom kellene őt, hanem segítenem neki. Azt mondta, öngyilkos lesz, ha elhagyom

- nyilatkozta Melissa az angol BBC-nek.

A lány végül nem szakított a fiúval, azonban hamarosan már testi erőszakról volt szó. 2011 októberében Melissa vezetette haza a fiút, aki éppen leitta magát, és egy félreértés miatt hamar erőszak követte a vitát. Robert többször megütötte a lányt, akinek azonban sikerült elfutnia, majd rendőrt hívnia. Robertet letartóztatták, és 10 órát börtönben kellett töltenie. Melissa azt hitte, hogy végre megszabadult tőle.

A következő hónapokban Melissa úgy érezte, minden rendben, a fiú nem zaklatta, ráadásul új barátnője lett, amit a lány a közösségi oldalakról tudott meg. 2012 januárjában azonban hajnali kettőkor csörgött a telefonja: Robert volt az, akinek aznap volt a tárgyalása a korábbi eset miatt.

"

Azt mondta, le kell zárnia ezt a szörnyű kapcsolatot és csak egy ölelésre van szüksége. Azt ígérte, ha még egyszer találkozom vele utoljára, végleg békén fog hagyni. Nem hallgattam a belső ösztöneimre, pedig tudtam, hogy nem kellene találkoznom vele. Ez volt életem legrosszabb döntése. Paprika spray-t és telefont is vittem magammal, gondoltam meg tudom majd védeni magam, ha kell

– mesélte Melissa a végzetes estéről.

Amikor Melissa odaért a megbeszélt helyre, a fiú öleléshez nyújtotta a karjait, azonban rugós kés volt nála, és azonnal elkezdte szúrni a lányt, újra és újra. Melissa csak az első pár szúrásig érzett fájdalmat, utána már semmit.

Próbált küzdeni, azonban esélye sem volt, és egyre gyengébb lett a nagy vérveszteségtől.

Egy fiatal pár meglátta őket, és azonnal hívták a rendőröket, azonban Robert ahelyett, hogy elmenekült volna, egy még nagyobb kést hozott az autójából. Az volt a szándéka, hogy mindenképpen megöli a lányt, mielőtt odaér a segítség.

„Arra emlékszem, hogy egy rendőrtiszt a szemembe világított a zseblámpájával. Egy pillanatra úgy éreztem, visszatér belém az élet, képes voltam megmondani a nevem és a támadómét is. Nehezen lehetett érteni, amit mondok, hiszen a nagy vérveszteségtől agyvérzést kaptam. Az utolsó emlékképem a mentőből van, mindenki kiabált, és azt hitték, hogy meg fogok halni” – emlékszik vissza Melissa.

A lány állapota annyira súlyos volt, hogy mentőhelikoptert kellett hívni hozzá, azt pedig csak később tudta meg, hogy a műtőasztalon többször is a klinikai halál állapotába került. Nem csoda, hiszen nagyon súlyos sérülései voltak. Eltört a koponyája és az állkapcsa, megsérültek az arcidegei, és 12 egység vérre volt szüksége. Valódi csoda, hogy túlélte a támadást. Sokáig az intenzív osztályon ápolták. Amikor pedig magához tért, csak azt akarta tudni, mi történt Roberttel. Szerencsére a családja megnyugtatta, hogy a férfit elfogták, többé nem bánthatja.

Melissa hosszú utat járt be a felépülésig. A 32 szúrásból 19 a fejét, a nyakát és az arcát érte, külseje eltorzult, több foga hiányzott, a haját a műtétek miatt leborotválták, a fél arca pedig le volt bénulva. Ő így látta magát akkor:

„Amikor megláttam magam a tükörben, csak sírtam. 20 éves voltam, szörnyű volt. Azonban erős maradtam, hittem, és tudtam, nem azért éltem túl, hogy amiatt mérgelődjek, hogyan nézek ki. Örültem, hogy egyáltalán élek”.

Melissa külseje sokat javult a műtéteknek köszönhetően, azonban biztosra vélte, hogy soha többé nem lesz senkije. Úgy gondolta azonban, hogy segíthet másoknak, olyanoknak, akik erőszakos kapcsolatban élnek, ezért előadássorozatba kezdett.

Az egyik előadásán ott volt az a mentőcsapat is, akiknek az életét köszönhette. Melissa nagyon örült nekik, főleg amikor az egyikük, Cameron, elhívta vacsorázni.

„Folyton Cameronra gondoltam utána, de nem tudtam, hogy magáért tetszik-e, vagy azért, mert segített nekem.” Melissa attól félt, hogy Cameron csak kedves akart vele lenni, megszánta őt, azonban nagyon hamar kiderült, hogy kölcsönös a vonzalom.

A férfi mellette volt akkor is, amikor 2013-ban Melissa a bíróságon tanúskodott Robert ellen. Robertet tényleges életfogytiglanra ítélték, így a lány végleg megnyugodhatott. Továbbra is sok helyen tart azonban előadást a családon és kapcsolatokon belüli erőszakról, és az egyik ilyen előadás végén olyan dolog történt vele, ami végleg bebizonyította, hogy érdemes volt túlélnie.

Cameron ugyanis megkérte a kezét.

„Nagyon hálás vagyok azért, hogy életben maradtam. Tudom, hogy a támadás csak egy nap volt az életemből, és nem ez fog meghatározni engem” – mondta Melissa.

Címkép: Support Melissa Facebook

Ha téged is megérintett a történet, kattints a megosztásra!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KÖZÖSSÉG
A Rovatból
Véget ért a német partoknál megrekedt púposbálna, Timmy kálváriája
Szabadon engedték a német partoknál eltévedt hosszúszárnyú bálnát. A cet március óta bolyongott a sekély vizekben, a mentők remélik, hogy visszatalál az Atlanti-óceánba.


Szabadon engedték szombaton az Északi-tengerben a Balti-tenger partjainál megrekedt hosszúszárnyú bálnát, Timmy-tírja a 444.hu.

A német sajtó által csak Timmyként emlegetett púposbálnát reggel 9 órakor engedték útjára, közölte Jens Schwark, a mentőcsapat egyik tagja.

A konvoj ekkor a Skagerrak-szorosban, Skagentől, Dánia legészakibb városától mintegy 70 kilométerre tartózkodott.

A tizenkét méter hosszú, tizenkét tonnás cetet a Poel-szigeti öbölből szállították egy vízzel megtöltött uszályhajón. A bálna heteken át többször is megrekedt a német partok mentén a sekély vizekben, mielőtt önkénteseknek sikerült a szállítóeszközre segíteniük.

A hosszúszárnyú bálna, amelynek kora 4 és 6 év közötti lehet, először március 3-án Wismar kikötőjében tűnt fel. Később onnan nyugatabbra, az észak-németországi Schleswig-Holstein tartománybeli Timmendorfer Strandon látták.

A mentők remélik, hogy a bálna képes lesz úszni a mély vizekben, és visszatér természetes élőhelyére, az Atlanti-óceánba.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KÖZÖSSÉG
A Rovatból
Elutasították a Duchenne-kóros Ádám havi 15 millió forintos gyógyszerkérelmét
A hatóság elutasította a Duchenne-kóros Ádám egyedi méltányossági kérelmét a Duvyzat nevű gyógyszerre. A család petíciót indított, miközben az országban 11 másik gyerek állami finanszírozással kapja a szert.


Egy 10 éves, Duchenne-szindrómás kisfiú, Ádám szülei hiába reménykedtek állami segítségben fiuk kezeléséhez: a hatóság elutasította az egyedi méltányossági kérelmüket. A döntés értelmében a családnak önerőből kellene előteremtenie a Duvyzat nevű gyógyszer havi 15 millió forintos költségét, amire képtelenek – írta a Blikk. A család nem adja fel, petíciót indítottak a döntés felülvizsgálatáért. Ádámnál hároméves korában jelentkeztek a betegség első jelei, amikor a szülei arra lettek figyelmesek, hogy egyre nehezebben megy fel a lépcsőn.

„Aztán jött a következő tünet, a vádlija elkezdett megvastagodni, ami a Duchenne-szindróma tipikus jele” – mondta az édesanya, Viktória.

Az anyuka a saját családjában már átélt egy hasonló tragédiát: a bátyja 17 évesen halt meg ugyanebben a betegségben. A Duchenne-szindróma egy genetikai betegség, ami egy fehérje hiánya miatt az izomzat fokozatos leépülésével jár. A leépülő izmok helyét zsírszövet veszi át, a betegek mozgása egyre nehezebbé válik, a betegség utolsó stádiumában pedig a szív- és légzőizmok is leállnak.

A kórt jelenleg nem lehet gyógyítani, de létezik egy gyógyszer, a Duvyzat, ami az Európai Gyógyszerügynökség adatai szerint a betegség romlásának lassítására engedélyezett, ambuláns, hat év feletti, szteroid mellett kezelt betegeknek.

Viktória egy ismerős családról is tud, ahol a szer hatására még kismértékű javulásról is beszámoltak. Magyarországon az ilyen, még nem általánosan támogatott gyógyszerekre egyedi méltányosság alapján lehet állami finanszírozást kérni. Jelenleg 11 Duchenne-szindrómás gyermek jut hozzá így a Duvyzat-kezeléshez. Ádám családját néhány napja a kisfiú neurológusa értesítette a negatív döntésről.

„Egyelőre a neurológusunk értesített, hogy Ádi nem kapta meg a méltányosságot, ám indoklást ő sem kapott, csak a hírt” – közölte az édesanya.

Hozzátette, várják a hivatalos értesítést, amiből reményeik szerint kiderül az elutasítás oka. A család értetlenül áll a döntés előtt, mivel a kisfiú elvileg minden feltételnek megfelel: elmúlt hatéves és még járóképes. Bár Ádám már csak a lakásban tud önállóan közlekedni, orvosa szerint is alkalmas a kezelésre.

„Most várjuk, hogy a hivatalos papír is megérkezzen, hátha abból megtudjuk, mivel magyarázzák a kérelem elutasítását” – mondta Viktória. A család nem akar beletörődni a helyzetbe, ezért indítottak petíciót, abban bízva, hogy a nyilvánosság segítségével sikerül elérniük a döntés felülvizsgálatát.

Ha segítene Ádámnak, itt teheti meg:

“Összefogunk Ádiért” Alapítvány

10300002-13877454-00014909

IBAN HU46 10300002-13877454-00014909


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÖZÖSSÉG
A Rovatból
Amerikából jön haza egy örökbe adott magyar férfi, hogy megkeresse az édesanyját
Alexander Rimkunas – születési nevén Balogh Sándor – 1985-ben jött világra Siófokon, de nyolcévesen egy amerikai pár fogadta örökbe. A férfi a 41. születésnapjára tervezi az utazást, a keresésben gyerekkori barátja segíti.


Magyarországra jön az Amerikában élő Alexander Rimkunas, hogy megkeresse vér szerinti családját.

A férfi Balogh Sándorként született Siófokon 1985. június 12-én, édesanyja a magyar anyakönyvi iratok szerint Bogdán Ibolya. Az anya már a kórházban lemondott a babáról, ezért a kisfiú Kincsesbányára került nevelőszülőkhöz, majd nyolcévesen egy amerikai pár fogadta örökbe – írja a Blikk.

A keresésben Alexander gyermekkori barátja, Nóra segít, aki egyben a nevelőtestvére is volt.

„Sanyi a nevelőtestvérem volt, azaz három évig mindkettőnket ugyanaz a nevelőszülő terelgetett, óvott, ami legalább olyan erős kapocs, mintha a legjobb édestestvérek lennénk, ezért segítek neki abban, hogy felkutathassa a gyökereit, a rokonait, a vér szerinti szüleit”

– mondta a lapnak.

A nő magyar közösségi oldalakon osztja meg Alexander gyerekkori és mai fotóit, mert mint mondja, a hivatalos eljárást csak a barátja kezdeményezheti.

Berényi Gábor családjogász szerint Alexandernek a hivatalos úton is van esélye.

„Az örökbefogadást igazoló iratok mellett Alexandernek a jelenlegi, érvényes amerikai irataival kell jelentkezni a siófoki önkormányzat gyámügyi osztályán, ahol a születési adatai kerültek nyilvántartásba, illetve a Fejér vármegyei gyámhivatalnál, ahol az örökbe adását intézhették” – magyarázta az ügyvéd.

Hozzátette, ha ennyi adat ismert, akkor valószínűleg nyílt örökbefogadás történt, így Alexander kaphat információkat arról, él-e az édesanyja, hol él, és hogyan keresheti meg.

A törvény szerint az örökbe fogadott gyermek 14 éves korától a törvényes képviselője beleegyezésével, 18 év felett pedig önállóan is belekezdhet a vér szerinti szülők felkutatásába. „Akkor először arra kap választ, hogy egyáltalán érdemes-e tovább mennie, vagyis hogy a vér szerinti szülő életben van-e, illetve van-e testvére a keresést elindítónak” – folytatta Berényi Gábor.

Fontos, hogy a vér szerinti szülő az örökbe adás után nem kezdeményezheti a gyermek felkutatását, ha pedig mégis megteszi és zaklatja, az büntetőjogi következményekkel járhat.

A gyámhivatal a lakcímnyilvántartóból szerzi be az örökbe adó címét, majd a vér szerinti szülő lakóhelye szerinti gyámhivatalon keresztül személyesen hívja be az illetőt. Itt mondják el neki, hogy ki és miért keresi, és ő dönthet a kapcsolatfelvételről. Ha nemet mond, a kereső csak annyit tudhat meg, hogy nem találták a vérrokont.

Alexander a 41. születésnapja körül tervezi az utazást Magyarországra, hogy személyesen indítsa el a hivatalos eljárást.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÖZÖSSÉG
A Rovatból
Drámai órák a Balti-tengeren: megkezdődött a hetek óta haldokló bálna mentése, minden perc számít
A Timmy nevű púpos bálnát egy vízzel teli bárkán szállítják a német partoktól az Északi-tenger felé. Az állat hetekig vesztegelt a sekély vízben, a mentés sikere pedig a szakértők szerint is rendkívül kétséges.


Saját erejéből úszott be a vízzel teli uszályba Timmy, a hetek óta a német Balti-tenger partjainál rekedt púpos bálna. A mentőakció kedden érkezett fordulópontjához, a bálnát szállító konvoj pedig szerda reggel már a németországi Fehmarn-sziget térségében haladt az Északi-tenger felé, ahol a tervek szerint szabadon engedik.

A merész, magánfinanszírozású mentést heves szakmai vita és komoly társadalmi nyomás kíséri.

A bálnát szállító szerelvény a Kirchsee sekély vizéből indult, majd a Wismari-öbölből kihajózva vette az irányt a nyílt tenger felé. Az útvonal a dán partok mentén, Skagen, azaz Jütland északi csúcsa felé vezet, ahonnan a Skagerrakon át érheti el az Északi-tengert. A lassú, óvatos haladást állatorvosok és szakértők felügyelik kísérőhajókról, folyamatosan figyelve az állat légzését és viselkedését.

Timmy története március elején kezdődött, amikor feltűnt a német partvidéken, ahol a púpos bálnák nem őshonosak. Az állat többször is megfeneklett, és bár egy korábbi kísérlet során kotrógépekkel ásott csatornán át sikerült mélyebb vízbe juttatni, a legyengült bálna a Poel-sziget melletti sekély öbölben rekedt. Az állapota hetekig folyamatosan romlott, ami komoly vitát váltott ki arról, hogy egyáltalán érdemes-e beavatkozni.

A Német Óceánográfiai Múzeum szakértői szerint az akció „hatalmas stresszel és sérülésveszéllyel” járhat, és a siker esélyét is alacsonyra tették.

A helyi hatóságok sokáig a minimális beavatkozás mellett érveltek. Dr. Till Backhaus, Mecklenburg-Elő-Pomeránia környezetvédelmi minisztere korábban azzal indokolta a hatóságok óvatos álláspontját, hogy a beavatkozás célja az állat szenvedésének csökkentése, nem pedig a szenvedés meghosszabbítása vagy a kockázatok felesleges növelése.

Végül egy magánkezdeményezés keretében, két vagyonos támogató finanszírozásával indult meg a mentés, amit a hatóságok jogilag „eltűrtek”.

A bálna sorsa egész Németországot megmozgatta: aktivisták táboroztak a helyszínen, a hatóságok pedig több ezer üzenetet kaptak, köztük fenyegetéseket is. A mentéshez egy vízzel teli szállítóuszályt, egyfajta úszó kádat használnak, amit vontatóhajó húz.

A művelet kulcsfontosságú pillanata volt, amikor Timmy kedd délután a végső szakaszban saját erejéből úszott be a szállítóeszközbe.

A szakértők szerint a Balti-tenger alacsony sótartalma és sekély vizei eleve megterhelőek egy púpos bálna számára, ezért a megmentése nemcsak egyetlen állat életéről szól, hanem természetvédelmi szempontból is jelentős. A „bálnapumpa” jelenség révén a mélyebb vizekből tápanyagokat, például nitrogént és vasat juttatnak a felszínre, ezzel serkentik a fitoplankton növekedését, amely a légköri szén-dioxid jelentős részét elnyeli.

A mentés óráról órára versenyfutás az idővel. Ha Timmy eljut az Északi-tengerig és biztonságban szabadul, az nemcsak technikai bravúr, hanem ritka természetvédelmi siker is lesz.

Via Blikk


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk