hirdetés

KÖZÖSSÉG
A Rovatból
hirdetés

Hajléktalanság Budapesten – a koronavírus-járvány tovább nehezíti a helyzetet

Miért nincsen fedél mindenki feje felett - ha csak egy éjszakára is? Hogyan lehetne megoldani a hajléktalanság problémáját? A Város Mindenkié csoport hajléktalan aktivistájával beszélgettünk.
Szegedi Éva; a nyitókép a 2019-es Lakásmeneten készült - szmo.hu
2021. január 17.

hirdetés

Még mindig kijárási tilalom van érvényben Magyarországon, este 8 és hajnali 5 között nem tartózkodhat a kutyasétáltatókon és a munkájukat végzőkön kívül senki az utcán. Hajléktalanokkal készült korábbi riportunkban elhangzott, hogy nem tudják, mi lesz, ha jönnek a rendőrök, és felszólítják őket, hogy hagyják el a közterületet. És azt magunk is megtapasztaltuk, hogy hiába működnek Budapesten éjjeli menedékhelyek, így is vannak, akik a hideg, a fagy ellenére kint alszanak kapualjakban, épületek oldalában, vagy ahol helyet találnak.

Kiss Józseffel, A Város Mindenkié csoport aktivistájával beszélgettünk arról, hogyan élték meg az elmúlt hónapokat, miért nincsen mindenki feje felett fedél – ha csak egy napra vagy éjszakára is –, és miként lehetne segíteni a hajléktalanság problémáján.

– A 2020. november 11-től elrendelt kijárási korlátozás mennyiben nehezítette a hajléktalanok helyzetét?

– Sokkal nehezebbé tette egy újabb szabály, amit be kell tartani. Ráadásul nagyon ellentmondásos. Miközben arra köteleznének bennünket, hogy este 8 óra után már ne legyünk az utcán, menjünk be valahová – ráadásul eleve közterületen nem lehet tartózkodnunk a 2018. október 15-én életbe lépett törvény értelmében –, azt kommunikálják, azt halljuk, hogy kerülni kell a tömeget a járvány miatt, és erre intézkedéseket is hoztak.

Csakhogy a hajléktalanszállók esetében tömegszállásokról beszélünk.

A szobák többágyasak, nagyon kevés helyen találni egy- vagy kétágyas szobákat. Ha kiköltöztették a kollégiumokból a diákokat, azért, hogy elkerülhető legyen a tömeges érintkezés, akkor nálunk, hajléktalanok esetében miért nem érdekes, hogy sokan vagyunk egy helyen?

hirdetés

– Rendszeresen felteszik az olvasóink a kérdést, hogy a hajléktalanok miért nem mennek szállóra.

– A Baptista Szeretetszolgálat egyik hajléktalan szállóján lakom a Bánya utcában, előtte egy évet folyamatosan az utcán voltam. Holmijaim voltak bizonyos helyen, és ha nem volt olyan hideg, ott maradtam, előtte pedig rendszeresen mentem be fapados téli menedékhelyre. Ám ez zűrös volt.

Azért nem mennek be az emberek, mert ott minden előfordul, amit el tud képzelni. A lopás az egy dolog. De az alkoholistáktól a kábítószer-használókig mindenféle ember megtalálható ott, és sok helyen bogarak is vannak, amik összevissza csipkedik az embert.

A kormány egy korábbi nyilatkozata szerint a hajléktalanszállók 70 százalékos kihasználtsággal működnek. De ez a 70 százalék is túlzás lenne ahhoz képest, amilyen körülményekkel szembesülünk egyik-másik helyen.

– Az előfordul, hogy valakinek nem jut hely, és kint marad hideg téli éjszakákon?

– Inkább az fordulhat elő, hogy bizonyos helyekről ki van tiltva – gyakran alkoholistákról van szó. Hogy pontosabban lássa a helyzetet: alapvetően kétféle hajléktalanszálló működik. Az egyik az úgynevezett átmeneti szálló, ahol egész nap bent lehet tartózkodni. Ez olyan, mint egy munkásszálló, sőt, talán valamivel jobb is, mert ide nem nagyon engedik be azokat, akik ittas állapotban vannak. A másik típus az éjjeli menedékhely, ahova akár már korán be lehet menni.

A fő kérdés az, hogy hova mehet az ember? Napközben minden zárva van, alig akad olyan hely, ahol bent lehet lenni. Nagy probléma az, hogy napközben hol lehetnek azok, akik az éjszakát a menedékhelyen töltik. Van egy réteg, amelyik be nem menne az éjjeli menedékhelyre, inkább kint marad. Aztán sajnos meg is halhat. Tavaly kikértük a hivatalos adatokat: 42-en fagytak meg. Aztán ott vannak a nappali melegedők, ahol meg éjszakára nem maradhatnak.

– A szállók valóban ingyenesek, mint azt a laikusok gondolják? És bármikor, bárhova be lehet menni?

– A munkásszállókhoz hasonló átmeneti szállókon 3 hónapig lehet tartózkodni. Ezek arra szolgálnak, azért átmenetiek, hogy a munka világába visszakapcsolják az embereket. Itt is kell fizetni.

Rengeteg a hajléktalanszálló, ezzel nincs is gond. Mindenféle alapítványok, állami cégek, egyházi szervezetek tartanak fenn szállókat. Csakhogy ezek átmeneti lehetőségek, nem nyújtanak hosszú távú megoldást, nem lehet évekig vagy életre szólóan ott maradni, egy idő után távozni kell. Várólisták vannak, várni kell arra, hogy az ember oda bekerüljön. Többnyire itt is fizetni kell, rendszerint havonta 10-15 ezer forintot, előfordul, hogy fél hónap vagy az első hónap ingyenes.

Hiába kerül be oda egy hajléktalan, hiába vészelte át a telet, ha néhány hónap múlva el kell hagynia. Ráadásul ha valaki nem tudja fizetni a havidíjat, és tartozást halmoz fel, akkor évekre kitiltják ezekből a szállókból.

Az átmeneti szállókon jók a körülmények, mert tisztaság van, nagyon odafigyelnek a szociális munkások. Az a gond, hogy van egy nagyobb leszakadó réteg, több ezren is lehetnek, akik úgy öltöznek, olyan szintre jutottak mentálisan, és lelkileg annyira szétestek, hogy be se nagyon engedik már őket az átmeneti szállóra. Ők jobb esetben az éjjeli menedékhelyet választják, rosszabb esetben kint maradnak az utcán. Ha be is megy egy hajléktalan éjszaka valahova, nappal akkor is kint van, látható, így a laikusok megkérdezik, hogy miért nem megy a hajléktalanszállóra, miért nem megy be egy menedékhelyre?

Voltam nemrég az egyik bevásárlóközpontban. Láttam, hogy sehol nincsenek leülős helyek, padok. Arra gondoltam, mi történik, ha valaki elfárad vagy ne adj’ Isten rosszul lesz. Megkérdeztem, azt mondták, hogy a kormányrendelet értelmében távolították el a padokat, meg hogy ide ne jöjjenek be hajléktalanok.

– A rendőrök mennyire foglalkoznak a hajléktalanokkal?

– Ez változó. De inkább mintha nem foglalkoznának velünk. Egyszer történt velem kellemetlen eset, de az ilyesmi ritka, nem ez a jellemző. Szerintem teljesen normálisan voltam felöltözve, csak egy IKEÁ-s szatyor volt nálam, amikor az újpesti aluljáróban odajött hozzám három rendőr. Olyan helyen álltam, ahol régebben hajléktalanok feküdtek. Flakonból ittam üdítőt, éppen kávét akartam venni. A rendőrök megkérdezték, honnan jöttem oda? Visszakérdeztem, hogy értik? Megint megkérdezték, honnan kerültem oda. Mondtam, hogy villamossal jöttem. Na, de honnan jöttem - arra akartak kilyukadni, hogy egy másik aluljáróból jöttem át. De én nem szoktam állandóan ilyen helyeken tartózkodni. Felszólítottak, hogy menjek el az aluljáróból. Mondtam, hogy de én nem akarok lefeküdni az aluljáróban. Azt válaszolták, hogy az őket nem érdekli, akkor is menjek el. Én meg azt mondtam nekik, lehet, hogy úgy nézek ki, mint egy hajléktalan, de emberi jogi szervezetekkel állok kapcsolatban. Erre elmentek.

– Jogi segítséget kitől kaphatnak, ha szükségük lenne rá?

– A Város Mindenkié Csoport az Utcajogász egyesülettel áll kapcsolatban. Az Utcajogász önkéntesei minden pénteken délután a Blaha Lujza téren tartanak ingyenes tanácsadást, illetve tartottak 2020. november 13-ig, amikor is az általános gyülekezési tilalom miatt felfüggesztették a szolgáltatást. (Jelenleg telefonon és e-mailben várják a megkereséseket – a szerk.)

Nem csak őket ismerik a hajléktalanok; a TASZ-hoz és a Helsinki Bizottsághoz is szoktak rendőrségi intézkedésekkel kapcsolatban fordulni. Visszaélésekkel kapcsolatban elsősorban az utóbbi az illetékes.

Nincsen olyan nagyon negatív tapasztalatunk a rendőrséggel kapcsolatban. Van néhány rossz jogszabály, ami miatt ők kénytelenek odamenni az aluljáróban fekvő hajléktalanokhoz, és megkérni őket, hogy legyenek olyan kedvesek elhagyni a helyet. Inkább megértést tanúsító a hozzáállásuk. Többször jártam úgy a kijárási tilalom alatt, hogy valamelyik aluljáróban maradtam, és nem vegzáltak.

– Ha önkormányzatoknál tömegesen szabadítanának fel olcsó, hozzáférhető bérlakásokat fedél nélkül élőknek, az segítene az Önök helyzetén?

– Természetesen igen, de én nemrég más megoldást javasoltam. Több olyan alkalom is volt az elmúlt évben, amikor nyilatkoztam erről. Az önkormányzatoknak szólt a tanácsom, mivel ők működtetik a hajléktalanszállókat, hozzájuk fut be a költségvetésből a pénz, ők osztják ki a hajléktalanszállóknak.

Azt javasoltam, az önkormányzati lakásokat ne nekünk, hajléktalanoknak adják, hanem a családosoknak. Számunkra más lehetőséget biztosítsanak: adjanak földterületeket, ahol olcsó faanyagokból építhetnénk házakat.

Így lehetne saját hajlékunk, lehetne saját magánszféránk. Van, akinek nem tetszenek az illegálisan felhúzott bódék, amiket a hajléktalanok építenek maguknak. Miért ne lehetne legálisan, hivatalosan építeni faházakat? Jártam egyébként olyan bódéban, ahol akkora tisztaság és rend volt, hogy élére voltak állítva az ágyneműk is. Tavaly például az Aurórában szerveztek beszélgetést a kunyhólakók helyzetéről.

Egy ilyen telep a kempingekhez hasonlóan működne. Lennének közművek, sátrat, konténert és lakókocsit is be lehetne vinni, kijárnának szociális munkások. Sajnos nem sikerült belevágni tavaly nyáron, pedig segíthetett volna ebben a koronavírusos helyzetben, sok embert ki lehetett volna vinni a hajléktalan szállókról. 2021-ben újra megpróbálkozom vele, gyakorló hajléktalanként mondom, hogy ilyen helyre szívesen költöznének az emberek, mert a jelenlegi életlehetőségek gyakran inkább visszahúzzák őket.

A hajléktalanság egyik problémája az a depresszív helyzet, amibe kerülünk, és ezen nem segít az, ha olyan tömegszálláson kell lennünk, ahol nem lehet magánszféránk.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
KÖZÖSSÉG

„A coviddal vívott csatát elvesztettük” – elhunyt Őze Áron édesanyja

A színész azt kéri, mindenki vigyázzon magára és egymásra.
Címkép: MTI/Mónus Márton - szmo.hu
2021. február 21.

hirdetés

Őze Áron, Jászai Mari-díjas színész, a Bartók Kamaraszínház és Művészetek Háza igazgatója a Facebook-oldalán tudatta a szomorú hírt, miszerint szombaton édesanyja belehalt a koronavírusba.

„Anyu ismét Apuval van. 2021. február 20 délutánján a COVIDDAL vívott csatát elvesztettük. Mindenki vigyázzon magára és egymásra!”

- olvasható a művész posztjában.

 


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
KÖZÖSSÉG
A Rovatból
hirdetés

„Ez nem is lehet kérdés!” – Gulácsi Péter kiállt a szivárványcsaládok mellett

A magyar válogatott kapus is támogatja „A család az család” kampányt.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2021. február 23.

hirdetés

Még novemberben indult A család az család kampány, amelyben szivárványcsaládok tagjai, érintett szülők mondták el saját tapasztalataikat, valamint szakértők is beszéltek a témáról.

A kampány következő lépéseként több mint 40 márka vállalta fel, hogy egyetért az üzenettel, és tett közzé támogató tartalmakat. Köztük volt számos tévécsatorna (pl. RTL Klub, HBO, Comedy Central) mellett az IKEA, a Sziget vagy a Cinema City is.

Most a magyar válogatott kapus, Gulácsi Péter is arról posztolt Facebook oldalán, nem is kérdés, hogy támogatja a kampányt.

"Több mint 14 éve külföldön élek, mind a magánéletben, mind a profi sportban rengeteg különböző emberrel találkoztam, legyen szó akár nemzetiségről, kultúráról, vallásról, életfilozófiáról vagy bármi másról. Minél több időt tölt az ember külföldön vagy különböző emberek között, annál inkább rájön, attól, hogy nem mindenki egyforma, csak színesebb lesz a világ, és hogy a legfontosabb a szeretet, az elfogadás és a tolerencia mások iránt"

– írta Gulácsi, aki szerint minden embernek joga van az egyenlőséghez, ugyanúgy, ahogy minden gyereknek joga van boldog családban felnőni, alkossa azt a családot bármennyi, bármilyen nemű, bármilyen színű, bármilyen vallású ember.

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
KÖZÖSSÉG
A Rovatból
hirdetés

„Túl késő lesz, hogy megmentsenek minket” – sok vendéglátós csődbe mehet az újranyitásig az Egyesült Királyságban

Június 21-től vezethetik ki a világjárvány miatti a korlátozásokat az Egyesült Királyságban. Sok vendéglátós számára addigra már túl késő lesz.
Fotó: Unsplash/Dovi - szmo.hu
2021. február 23.

hirdetés

Nagyjából 200 napja lesznek zárva a koronavírus-járvány miatt az Egyesült Királyság éttermei, kávézói, bárjai és kocsmái, amikor a tervek szerint június közepén újranyithatnak. Az ágazatban dolgozók szerint ez olyan hosszú idő, mely a vállalkozások jelentős része számára végzetes lehet, írja a Mirror.

A brit vendéglátósokat tömörítő szervezet, a UKHospitality vezetője szerint a szektor túlélése érdekében elengedhetetlenné vált egy jelentős pénzügyi csomag. Kate Nicholls hozzátette: az ágazatban dolgozó vállalkozások még úgy is összesen havi 500 millió fontot (208 milliárd forint) emésztenek fel, hogy sokan közülük egy percre sem nyithatnak ki.

A Brit Sör és Pub Szövetség ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy az országban működő összesen 29 ezer kocsma közül tízből négy valószínűleg nem fog kinyitni április közepén, amikor már a teraszok működhetnek majd.

Az egyesület vezetője szerint mindez 1,5 milliárd fontba (625 milliárd forint) kerül az ágazatnak.

hirdetés

A lapnak nyilatkozó 12 olasz éttermet működtető lánc tulajdonosa szerint a éttermek nyitásának további halasztása lehet az utolsó csepp a piaci szereplők számára. Matt Snell még úgy is havi 100 ezer fontot (41,6 millió forint) veszít a korlátozások miatt, melynek felét a különböző járulékok teszik ki, hogy 2020 végén teljesen átlakította a vállalkozás működését.



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
KÖZÖSSÉG

Saját pénzéből reklámozta a rivális vendéglátóhelyeket egy amerikai étteremtulajdonos, hogy segítse őket

A férfi ajándékutalványokat vett más éttermektől, amiket aztán kisorsolt a saját vendégei között. A gesztus nagyon meghatotta a helyi vendéglátóhelyek tulajdonosait.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2021. február 22.

hirdetés

Elképesztően kedves gesztussal bizonyította önzetlenségét egy amerikai étteremtulajdonos: saját riválisait segítetette azzal, hogy ajándékutalványt vásárolt tőlük - írta meg a CNN.

Adolfo Melendez a Wisconsin állameli Stevens Point városában vezeti El Mezcal nevű tex-mex éttermét. A koronavírus-járványt ő és versenytársai is megsínylik, ezért úgy gondolta, hogy versengés helyett most segíteni kellene egymást.

A férfi a saját étterme reklámozására szánt pénzből vásárolt ajándékutalványokat más helyi vendéglátóhelyektől, hogy azokat a saját vendégeinek adhassa.

Az ötletet erre az adta, hogy a járvány kezdetén nem várt helyről, egy helyi ingatlanközvetítő cégtől kapott segítséget. A vállalat megszavaztatta az emberekkel a kedvenc éttermeiket, amelyeket aztán bizonyos összeggel támogatott úgy, hogy ajándékutalványokat vásárolt tőlük. Melendez étterme második lett a szavazáson, az adományozás mikéntje pedig annyira megtetszett neki, hogy úgy gondolta, ő is csinál valami hasonlót.



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: