KÖZÖSSÉG
A Rovatból

„Ha megtehetjük, segítsünk azoknak, akik most nem érezhetik magukat szerencsésnek, nem tudnak mosolyogni”

Hevesi Nórával, a Tesco kommunikációs vezetőjével arról is beszélgettünk, milyen módon támogathatjuk a rászorulókat Tesco-vásárlóként.


Az adventi időszakban rendszerint nemcsak az ünnepre készülődés kerül fókuszba, hanem a jótékonykodás is. Ilyenkor érzik át a legtöbben, hogy milyen jól jön a támogatás a nehéz körülmények között élőknek, akik gyakran leginkább csak álmodhatnak karácsonyfáról, ünnepi menüről, ajándékokról.

Több szervezet és nagyvállalat életében pedig már hagyomány, hogy karácsony közeledtével adománygyűjtést szerveznek, jótékonysági akciókat indítanak. A Tesco régóta élen jár a közösségi kezdeményezések felkarolásában – igaz, a cég számára kiemelten fontos, hogy ne csak az adventi időszakra korlátozódjon a segítségnyújtás.

- Azt gondoljuk, hogy akkor cselekszünk jól, ha nemcsak egy nagyobb ünnep kapcsán figyelünk oda az üzleteink környékén lévő közösségekre, vagy akkor támogatunk rászorulókat, ha valamilyen tragédia történik – úgy tudunk hatékonyan segíteni, ha ez folyamatosságon alapul. Napról napra többet teszünk a vásárlókért, a közösségekért, a bolygónkért. Ez küldetésünk három fontos pillére, amelyek közé nem véletlenül kerültek be a „közösségek”. Közel 200 áruházunk van, két nagy logisztikai központunk, amelyek szerves részét képezik azoknak a településeknek, ahol elhelyezkednek.

De jár hozzánk hetente több mint kétmillió vásárló, már csak ezért is nagyon szoros a kapcsolatunk a körülöttünk lévő világgal, részei vagyunk a helyi közösségeknek. Fontos tehát számunkra, hogy a helyi közösségeinknek folyamatosan támogatást tudjunk nyújtani

– mondja Hevesi Nóra, a Tesco Magyarország kommunikációs vezetője.

Tartós partnerség és transzparencia – ilyen egy hatékony stratégiai együttműködés

Hozzáteszi, hogy akkor lehet igazán hatékonyan segíteni, ha a cég hosszútávon elköteleződik néhány fontos ügy mellett, vagy kialakít stratégiai partnerségeket. Akkor lehet jobban felmérni, hogy pontosan milyen segítségre van szükség, és akkor lesz mérhető a változás, ha a vállalat nem módosítja évről-évre a támogatási stratégiáját. Így például a Tesco vásárlói már tudhatják, hogy karácsony előtt a Magyar Ökumenikus Segélyszervezettel közös adománygyűjtő akcióval találkozhatnak.

-Velük már több mint egy évtizede szervezünk közös adománygyűjtő kampányokat. Ilyenkor a vásárlóink a pénztárakban és online elérhető adománykuponok megvásárlásával segíthetik a Segélyszervezet munkáját. Legutóbb az ország legnagyobb adománygyűjtő csapataként az adománykuponok értékesítésével az Ökumenikus Segélyszervezet szeretet.éhség. kampányát 85 millió forinttal, Kapaszkodó programját 21 millió forinttal, a Határtalan segítség kezdeményezést pedig 103 millió forinttal támogattuk - ez utóbbi összeg felét a Tesco ajánlotta fel.

Idén ismét arra kérjük vásárlóinkat, hogy adakozzanak jótékony célra az ünnepi időszakban a Tescónál: november 14. és december 24. között az áruházak pénztárainál kapható 250 forint értékű adománykuponok, online pedig december 1. és 24. között a Tesco Otthonról felületén elérhető 250, 500, valamint 1000 forintos kuponok megvásárlásával.

Ilyenkor a pénztárosok a program főszereplői, hiszen rajtuk is múlik, mennyi jótékonysági kupon talál gazdára. De már jól ismerik a feladatot, tudnak vele azonosulni, és azt is tudják, hogy évekre visszamenőleg lekövethető, mire fordította a Segélyszervezet a felajánlott összeget. Így ha egy vásárló szkeptikusan úgy reagálna, hogy „de hát nem is tudni, mi lesz a pénzzel”, a pénztárosok még akár erre is tudnak megnyugtató választ adni.

Így menti meg az áruházlánc az élelmiszereket a kidobástól

Egy másik jellegzetes akció, ami a Tescóban rendszeresen vásárlóknak már ismerős lehet: az áruházlánc 2014 óta folyamatosan szervez gyűjtéseket az Élelmiszerbank számára.

- Élelmiszer-kereskedőként olyan lehetőséget kerestünk, amellyel élelmiszereken keresztül tudunk segíteni másoknak. A Magyar Élelmiszerbank Egyesülettel és partnerszervezeteivel szoros kapcsolatban állunk, akik napi szinten vesznek át több mint 160 áruházunkból megmaradt, fogyasztásra még alkalmas zöldséget, gyümölcsöt vagy épp pékárut. Így nem dobjuk ki a megmaradt termékeket, hanem rajtuk keresztül jótékony célra adjuk át azokat. Az áruházi kollégáknak ez napi rutinná vált tevékenység – árulja el Hevesi Nóra.

Az Élelmiszerbank segítségével több mint 200 szervezet visz el adományt naponta a Tescóból, amelyet éves szinten több mint 100 000 rászorulóhoz juttatnak el. A Tesco öt év alatt több mint 31 000 tonna élelmiszert adományozott jótékony célra, ami közel 75 millió adag ételt jelent a nehéz helyzetben lévőkben.

- De vannak olyan akcióink is, amikor a vásárlókat is bevonjuk. Ilyen példul a most következő Élelmiszergyűjtő Hétvége, november 18-20. között, amelyben az összes hipermarketünk részt vesz. Ilyenkor arra kérjük a hozzánk betérőket, hogy egy-egy pluszban megvásárolt tartós élelmiszerrel segítsék a rászorulókat, és adják le azt a kasszák melletti gyűjtőpontokon az Élelmiszerbank önkénteseinek.

Rendszerint készítünk egy bevásárlólistát, hogy milyen termékek jönnek különösen jól az adományozó pontokon: tészta, rizs, konzervek, lekvár, vagy akár csokoládé is kerülhet a kosárba. A Tesco az összegyűlt élelmiszerek értékének 20%-val járul hozzá az Élelmiszerbank napi működéséhez.

Nem csak tudhatjuk, hova megy a támogatás – dönthetünk is róla, ki kapja

Amikor kutatásokban azt vizsgálják, hogy az emberek egy részét mi tartja vissza az adományozástól, akkor gyakori indok, hogy nem tudják biztosan, hova kerül a felajánlás, a pénz. Nos, a Tesco egy olyan jótékonysági programot is létrehozott, amelynél mi választhatjuk ki, hogy ki nyerje el a támogatást – ráadásul az a helyi közösségen belül maradhat.

- Az „Ön választ, mi segítünk” programunk lényege, hogy helyi közösségek pályázhatnak, és a vásárlók szavazatai döntik el, hogy melyik projekt részesüljön támogatásban – mintegy 180 kezdeményezésnek juttatunk összesen 42.000.000 forintot minden pályázati fordulóban.

Ezek legtöbb esetben lokális, pici programok, sokak számára a megvalósítás múlik azon, hogy megkapják-e a mi támogatásunkat. Legyen szó madárodú építéséről, óvodai fejlesztőprogramról, vagy közösségi lekvárfőzésről.

De ennek a 180, a pályázatban kiválasztott szervezetnek, projektnek az is egy óriási lehetőség, hogy rajtunk keresztül kiléphetnek a fényre: bemutatkozhatnak olyanoknak is, akik addig nem ismerték őket. Büszke vagyok arra, hogy már 12. alkalommal nyújthatunk ebben segítséget a helyi közösségeknek – mondja a Tesco kommunikációs vezetője.

A Tesco munkatársai is épp azért szeretik ezt a programot, mert helyi szinten jó eséllyel ismerik is azokat a közösségeket, akikhez a támogatás kerül, fel tudják őket keresni, saját maguk megtapasztalják, hogy jó helyre került a támogatás.

Önkéntes munkával is lehet segítséget nyújtani

A tescós kollégáknak más lehetőségük is van arra, hogy személyes élményeket szerezzenek a jótékonykodás területén: mindegyikük évente két fizetett munkanapot önkéntes tevékenységgel tölthet el. Mivel a Tescónak körülbelül 10.000 munkatársa van, ez éves szinten akár 160.000 önkéntes órát is jelenthet vállalati szinten – amit valóban sokan ki is használnak.

- Amikor az ukrán háború kitört, több tucat kollégám végzett önkéntes munkát a Keleti pályaudvaron, majd a BOK csarnokban, hogy segítsenek a menekültek fogadásában. Az ilyen alkalmak pedig, amikor közösen segíthetünk másoknak, a mi közösségünkre is építően hatnak.

Nóra kommunikációs vezetőként személyesen is részt vesz az idei jótékonysági akciókban:

- A csapatommal közösen szoktunk bevásárolni, amikor a tartós élelmiszergyűjtés folyik. Egy nagy, központi irodánk van Budaörsön, 800 asztallal. Ennek a végében helyezünk ki bevásárlókocsikat, amelyekbe a kollégák adományait várjuk – a kommunikációs osztállyal mi is meg fogunk tölteni egy ilyen kocsit. A program megnyitóján pedig az egyik áruházunkban fogunk önkénteskedni, ott gyűjtjük majd az élelmiszeradományokat. De természetesen az Ökumenikus Segélyszervezet akciójából sem maradhatunk ki, vásároljuk a kuponokat, és egyúttal kommunikáljuk kifelé és befelé egyaránt, hogy miért fontos ez a Tesco számára.

Az adventi időszak kiegészül a Tescónál azzal a hagyománnyal, hogy a központi irodában dolgozók ilyenkor elmennek az áruházi munkatársaknak segíteni, hiszen ilyenkor van a legnagyobb forgalom a boltokban. „Segítő Kezek Program” néven vált ismertté az akció a vállalaton belül, és nem kötött az évvégéhez, bármikor lehet a programba jelentkezni. Nóráék csapata például augusztusban a keszthelyi áruházban szállt be a napi munkába.

Három kívánság

Ennyi jótékonysági projekt mellett van-e még kívánság, ami jó lenne, ha teljesülne – kérdezzük Nórától. Mit kérne egy jótündértől, ha az felkínálna neki három kívánságot?

„Elsőként azt szeretném, hogy legyen vége mielőbb a háborúnak, mert ez az életünk minden területére negatív hatással van.

Második kívánságom az lenne, hogy mindenki álljon meg egy pillanatra, nézzen végig a saját életén, próbáljon találni valami olyat, amitől mosolyogni tud. Ha ez megvan, akkor átérezheti, hogy ő abban a pillanatban miért szerencsés – és talán azt is, sokan vannak, akik nem mondhatják el ugyanazt magukról, és ezért ha megtehetjük, segítsünk nekik.

A harmadik kérésem pedig az lenne így az ünnepek közeledtével, hogy az áruházainkban megfeszítetten dolgozó kollégáimnak szép, nyugodt és meghitt karácsonya legyen.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KÖZÖSSÉG
A Rovatból
„Annyit vártunk erre, és most itt van” – Leírhatatlan boldogságban él új családjában a kisfiú, aki születésétől kezdve évekig egy kórházi ágyban lakott
A pár második hete viszi bölcsibe, utána minden nap a játszótéren kötnek ki, mielőtt hazamennek Komlóra. Az ügyvéd közben az örökbefogadás lezárását várja.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. november 12.



Reggel bölcsi, aztán irány a közeli játszótér Komlón: Melinda és Jani második hete ezzel kezdik a napot a kisfiúval. A hinta a kedvenc, minden ülésre fel kell ülni. A bölcsiben is hintázott, ott Zsófi lökte, derül ki a Házon kívül riportjából, amit arról a kisfiúról készítettek, aki születésétől kezdve egy kórházi ágyban élt, majd újdonsült nevelőszülei hosszú küzdelem után fogadhatták örökbe.

A játszótéren találkoznak az ügyvéddel is, aki hónapok óta mellettük áll. Azt mondja, várják az örökbefogadási ügy lezárását és az illesztést, hogy a határozat kézhezvétele után a gyermeket családként magukhoz vehessék. Arról is beszél, hogy sok ember összefogása után nyitottabb lett a gyermekvédelem: megkérdezik a szakmai civil szervezeteket, az örökbefogadókat és a nevelőszülőket, és bevonják őket a gyakorlat alakításába.

Hazafelé a kocsiban Melinda felidézi, hogy minden egy puszival kezdődött a pécsi kórház gyermekosztályán. Éjszakás volt, játszottak, a kisfiú odahajolt, puszit akart adni. Az osztályon ez nem szokás, de ő sem bírta ki, és „szétpuszilgatta”. Ahogy ránézett, megfogta az arcát, egy pillanat alatt eldőlt benne: hazaviszi.

Ma már azon kapják magukat, hogy a hátsó ülésen ott szuszog valaki. Otthon a legapróbb dolgok is új élménynek számítanak. Este Melinda tízpercenként benéz a szobába, figyeli a gyerek nyugodt alvását.

Előfordul, hogy a kocsiban alszik el, mire hazaérnek. A ház új terep. Felfedezi az emeletet, megnézi a polcokat is. Az egyik polc azóta készült el, mióta utoljára járt itt.

„Amikor szomorú vagyok, vagy rossz napom volt, belegondolok, hogy mindjárt hazamegyek, és átölelhetem végre. Azt látom anyuékon, hogy boldogok nagyon” - mondja Nóri, a kisfiú új testvére.

A kisfiú még csak egy-egy szó mond, de gyorsan tanul. Mindent mond új családtagjai után, nincs olyan szó, amit ne próbálna kimondani, és szépen meg is jegyzi. Az étvágya is megjött, azonban sírni még nem tud. A kórházban hagyott gyerekek egy idő után nem sírnak. Ő több mint három évig lakott egy kórházi szobában. Most már azonban van kiktől várni a vigasztalást.

„Ha valamit nem lehet, legörbül a szája, főleg ha Nórihoz vagy Olivérhez szeretne felmenni és nem szabad, látszik az arcán, de nem sír. Tényleg meg kell tanulnia sírni tulajdonképpen” - mondja Melinda.

„Annyit vártunk erre, és most itt van. Megvan. Itt van, igen. Ez leírhatatlan boldogság”

– teszi hozzá az anyuka.

Jani az idősebb gyerekek nevelőapja. Arra a kérdésre, hogy ez a kisfiú a közös gyerekük lesz-e, a válasz: igen, igen. Szerintük meg volt írva, hogy oda kell menni dolgozni, meg kell ismerni a kisfiút, és haza kell hozni egy kicsit hétvégére. Sorsszerűnek látják, hogy ennek így kellett lennie.

A Házon kívül teljes riportját itt lehet megnézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KÖZÖSSÉG
A Rovatból
100 nap után hazamehetett egy 690 grammal született baba a Honvédkórházból
Alexa 23 hét 4 napra született, több mint három hónapot töltött a koraszülött intenzív osztályon. Most végre eljött a nagy nap, amikor édesanyjával együtt hazatérhetett a családjához.


Örömteli hírről számoltak be a Honvédkórház Facebook-oldalán: több mint három hónap után hazaengedtek egy koraszülött csecsemőt.

A kis Alexa 23 hét 4 napos várandósság után 690 grammal született meg a kórházban. Édesanyjával kereken 100 napot töltött a Perinatális Intenzív Centrum (PIC) osztályon, ahonnan 2975 grammal mehetett haza.

A bejegyzés szerint szülei mellett két nővére is várta otthon a babát. A kórház jó egészséget és sok boldogságot kívánt a családnak.

A kislányról születéskori és mostani fotókat is megosztottak, így jól látható a fejlődése.

Az Észak-pesti Centrumkórház – Honvédkórház Perinatális Intenzív Centruma (PIC) a legmagasabb, 3-as progresszivitási szinten látja el a legkisebb, az életképesség határán született újszülötteket is. A kórház struktúrájához szervezetten kapcsolódik a koraszülött-utógondozás és a fejlődésneurológiai követés is, amely a hazaadást követően támogatja a családot.

Via 24.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÖZÖSSÉG
A Rovatból
Egy tanyán találták meg a 7 éves kisfiút, akit több száz önkéntes keresett Lajosmizsén
Drónokkal és kutyákkal is kutattak az autista gyermek után. A helyi rendőrség a Facebookon mondott köszönetet mindazoknak, akik valamilyen módon segítették a keresést.


Épségben előkerült az a 7 éves kisfiú, aki csütörtök délután tűnt el Lajozsmizsén. A Bács-Kiskun Vármegyei Rendőr-főkapitányság korábbi tájékoztatása szerint az autista gyerek egy tanyasi házból szaladt el 15 óra körül. A szülők bejelentése után a rendőrök nagy erőkkel, önkéntesek segítségével kezdték el keresni. Kutyákkal, hőkamerás drónnal is próbáltak a nyomára bukkanni.

Az összefogásnak meg is lett az eredménye: pár órával később már azt közölte a rendőrség, hogy épen, egészségesen előkerült a kisfiú.

A Bács-Kiskun Vármegyei Rendőr-főkapitányság pénteken a Facebookon számolt be a keresés részleteiről. A posztban, amit „Egy kisfiú eltűnésének margójára” címmel tettek közzé, megköszönték „a civilek, civil szervezetek, társszervek és szolgálaton kívüli kollégák azonnali segítségnyújtását.”

A rendőrség közlése szerint „a gyermek a lajosmizsei otthonából tűnt el pillanatok alatt, annak ellenére, hogy szerető szülei minden pillanatban vigyáznak rá.” A bejelentés után azonnal megkezdték a keresést, amihez segítséget kértek „a jó szándékú emberektől”.

A felhívásukra érkezett reakciókról azt írták: „Segítségkérő Facebook-posztunkra rövid időn belül több százan reagáltak: civilek, civil szervezetek, önkéntesek, kutyás keresőcsapatok és hőkamerás drónokkal érkező segítők indultak útnak az ország különböző pontjairól.” Hozzáteszik, hogy „akik pedig nem tudtak személyesen részt venni, bátorító, támogató üzenetekkel, megosztásokkal segítették a keresést”, amely végül sikerrel zárult.

„A kisfiú szerencsére néhány órán belül épségben előkerült; egy közeli tanyán találták meg, és jól van”

– írták a posztban, amelyben köszönetet mondtak mindazoknak, akik segítették a munkájukat.

Hosszú listában sorolták fel a keresésben részt vevők segítségét, melyek között polgárőrök, tűzoltók, családsegítők, önkormányzati dolgozók, vadásztársaság tagjai és különböző mentő egyesületek képviselői is vannak.

„Számunkra, rendőrök számára felemelő és megható volt átélni ezt a példátlan összefogást, és azt gondoljuk mindenki ugyanígy érzett. Az összefogásnak valóban teremtő ereje van. Hálásan köszönjük mindenkinek – annak a legalább 300-400 önkéntesnek, szervezetnek – a segítséget”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÖZÖSSÉG
A Rovatból
Új szerepet vállalt a „nyugdíjas” Zacher Gábor
Az ország toxikológusa ugyan már elérte a nyugdíjkorhatárt, de továbbra is dolgozik, sőt, most újabb feladatot vállalt el. Jószolgálati nagykövetként fogja segíteni az Országos Mentőszolgálat Alapítvány munkáját.


Nemrég írtunk arról, hogy Zacher Gábor, az ismert toxikológus elérte a nyugdíjkorhatárt, ebből az alkalomból pedig a mentős kollégák megható meglepetéssel köszöntötték. Egy álriasztással csalták a kedvenc kávézójába, ahol bajtársai és Csató Gábor, az Országos Mentőszolgálat főigazgatója várták.

Zacher Gábor azonban még hallani sem akar a visszavonulásról. Mivel további szolgálatteljesítésének egészségügyi akadálya nincs, a mentőszolgálat engedélyével továbbra is gyakorolhatja hivatását a Központi Mentőállomás rohamkocsiján. A mentőorvos korábban már tisztázta a félreértéseket, és jelezte, hogy csupán papíron lett nyugdíjas, de a munkát nem hagyja abba.

„Abszolút minden megy tovább, csak nyugdíjasként. El nem tudnám képzelni, hogy otthon legyek heti hét napot. Egyelőre szellemileg és fizikálisan is bírom a történetet”

– mondta a Blikknek.

Ezt a szándékát a tettei is igazolták: egy október végi interjúban elmondta, hogy a hatvani kórház sürgősségi osztályán továbbra is vállal havi négy műszakot, és mentőorvosként is dolgozik. „Én nem ismerem a 8-tól fél 5-ig tartó munkaidőt, fiatal orvos koromban volt, hogy bementem péntek reggel és hétfőn jöttem csak haza” – jellemezte a munkabírását.

Most az is kiderült, hogy az orvos újabb feladatot is vállalt: ő lett az Országos Mentőszolgálat Alapítvány jószolgálati nagykövete.

Dr. Czakler Éva, az OMSZA alelnöke szerint Zacher Gábor hitelesen képviseli az egészségügyi témákat. Nagykövetként a jövőben az egészségtudatosság népszerűsítését, a lakosság tájékoztatását és a támogatók bevonását segíti. Az első közös akciójuk egy adventi jótékonysági kampány lesz, amellyel a mentők áldozatos munkájára hívják fel a figyelmet.

„Számomra nem is volt kérdés, hogy elfogadom-e a felkérést”

– mondta az új megbízatásáról.

Zacher Gábor emellett hamarosan új könyvvel is jelentkezik: november végén jelenik meg a Kálmán Norberttel közösen írt, Zacher 3.0 – Az én mentőszolgálatom című kötete, amely a mentőmunka hétköznapjait mutatja be az 1980-as évektől napjainkig.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk