KÖZÖSSÉG
A Rovatból

Gyakorolja az elesést, hogy legközelebb ne fájjon

Így látja egy autista gimnazista fiú a világot. Boci szerint az élet egy filmforgatás és ő a főszereplő.
Zöldi Blanka cikke az ABCÚG-on - szmo.hu
2015. január 21.



Boci észrevétlenül tanult meg tökéletesen angolul, folyamatosan kacifántos forgatókönyv ötleteken töri a fejét. Viszont az anyukája, Gilla emlékezteti mindig, hogy köszönni kell, ha belép valahova, és csak egy rózsaszín selyemmalaccal tudja megtanulni a kémiát.

Zirctől nem messze, egy eldugott, sötétzöld völgyben fekszik Bakonybél, ahol az egyik falu széli régi parasztházban lakik Botond – ismertebb nevén Boci, egy 15 éves autista fiú. A kapun belépve a család háziállata, egy kicsi disznó fogad az udvaron. Boci anyukáját, Gabriellát nem érdekli, hogy sokan csúnyának tartják ezeket az állatokat, szerinte szépek és okosak. Az övék még pacsit adni is tud.

boci1

boci2

"
Boci nem tud igazán mit kezdeni az élő malaccal. Volt olyan, hogy percekig nézte, aztán csak annyit mondott csodálkozva: ez olyan 3D-snek tűnik.

– meséli Gabriella, miközben az iskolából hazaérkező fiának készíti az ebédet. Nyers zöldségek a tányéron, és egy pohár víz – Boci csak így eszik levest, főzve nem szereti.

Gabriella nyakában saját készítésű, malacos nyaklánc lóg, a pszichológiai szakkönyvektől és Boci kedvenc képregényeitől roskadozó polcokon malacos képek, malacos naptárak vannak, még a tanulásban is egy selyemmalac báb segít. Boci íróasztalát több tucat kerámia malacfigura foglalja el, amelyet a keramikus művész édesanyja készített neki, és minden este órákat játszanak velük.

boci3

“Három éve ugyanúgy állnak az asztalán, szép rendben. Amikor port törlök, Boci mindig rámszól, ha valamelyiket nem a megfelelő helyére teszem vissza” – meséli Gabriella. Amikor Boci betoppan az ajtón, Gabriella figyelmezteti, hogy köszönjön és mutatkozzon be, mielőtt elkezd a képregényekről és a malacairól mesélni – ezek után a fiú gyors mozdulatokkal, szinte levegővétel nélkül sorolja, melyik játékmalaccal mi történt az elmúlt pár évben.

Biztos fertőző

"
Mi azért vállaljuk fel könnyebben ezt az auti dolgot, mert nem fogyatékosságként kezeljük, hanem különlegességként. Persze, van benne egyfajta szociális fogyatékosság, de ha elfogadjuk a furcsaságát, ha segítjük, akkor valóssággal szárnyalni tud a gyerek

– mondja Gabriella, miközben a szekrényből egy kis büszkeség csomagot vesz elő. Oklevelek a minden évben megnyert iskolai olvasási versenyekről, dicséretek az osztály legjobb angolosának, és egy kivágott újságcikk a Veszprémi Színház Twist Olivér musical előadásáról. Bocit is beválogatták gyermekszereplőnek, azóta is jár ének órákra Veszprémbe.

Boci most a színházban is, az iskolában is megtalálta a helyét, de ez nem ment mindig ilyen könnyen. “Amikor általános iskolás volt, a felsőbb évesek nem voltak hajlandóak hozzáérni Boci cuccaihoz. Azt mondták rá, biztos fertőző. Volt, hogy étellel dobálták, rugdosták, a falhoz kenték” – meséli Gabriella. Az anyuka saját készítésű képregényekkel jutalmazta gyermekeit, amelyekben a mindennapok történéseit rajzolta meg vicces formában. Bocinak különösen sokat segített az iskolai nehézségek feldolgozásában, illetve tanulásra ösztönözte az egyre gyarapodó kis mesekönyv, melyben a főszereplők a családtagok: Boci egy kis boci, Gilla (így hívja Boci az anyukáját) egy malac, és szerepelnek még benne Boci testvérei, Zsófi és Csaba, Boci édesapja és nevelőapja, mindannyian állatfiguraként.

boci4

boci11

“Azok a gyerekek, akik bántottak, azok ebben a könyvben a farkasok. Ezen az oldalon az van, hogy mindenki izgul a könyvben, hogy a másik iskolában ne legyenek farkasok. Itt meg éppen beteg vagyok, itt meg apukámhoz megyünk hétvégére, Gilla mindig lerajzolta, mi történt velem” – lapozza végig Boci a könyvet. Gabriella azt is lerajzolta, amikor Boci néptáncolni járt, és sokszor elbotlott a táncórán: akkor az átlagosnál több folt került a bocira.

Költői szabadság

Újabb rajzolt oldalak mindig akkor jártak, ha Boci jó jegyeket hozott haza az iskolából. Azóta már más motiváció is van a tanulásra. Amíg Gabriella esténként a kályhával kellemes melegre fűtött kis szobában kerámia angyalkákat készít (teljes állást nem tud vállalni, a Boci után járó ápolási díjat ezeknek az eladásával egészíti ki), Boci a számítógép előtt ül, és az interneten, a DuoLingo programon tanul németül, angol nyelven. Egy óráért száz forintot kap, amit képregényekre költhet.

“Egy 15 éves gyerek már általában magától is tudja, hogy az iskolában tanulni kell, vele azért minden nap vitatkozni, alkudozni kell. Amit csinál, azt inkább miattam csinálja, őt nem érdekli igazán, hogy jó jegyeket kap-e vagy rosszakat” – mondja Gabriella, de Boci a szavába is vág: “Én hülyeségnek tartom, hogy tanulni kell, én a hasznos tudásnak vagyok a híve.” Boci példaként hozza, hogy mindig angolul nézi a South Parkot, angolul olvassa a filmkritikákat, így abból külön tanulás nélkül is ő az egyik legjobb az osztályban. A matekleckét is meg szokta csinálni – igaz, mindig valamilyen új feladatmegoldási módszert talál ki, és mindig csak reggel hatkor szán rá időt (Gabriellának 1o percenként kell jelentenie a pontos időt, hogy még mennyi van a buszindulásig).

boci6

boci8

"
De mondjuk itt van a nyelvtan, csupa fölösleges szabállyal. Mi értelme van annak, hogy megkülönböztetjük a számneveket a többi szófajtól? Akkor például miért nincsen olyan szófaj, hogy színnevek? Vagy az LY, abban sincsen semmi logika, csak a hagyomány. Ennyi erővel lehetne olyan betű is, hogy SY. Irodalom órán meg a Toldiról kellett fogalmazást írni, én nagyon jót írtam, de csak hármast kaptam rá. Azt mondták, azért, mert nem volt elég tisztelettudó az írás. Na de nem ez lenne a költői szabadság?

– dől a szó Bociból.

Gyakorol, hogy ne fájjon

Boci a zirci III. Béla Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola nyelvi előkészítő osztályába jár, ahol az igazgatónő kiemelten fontosnak tartja, hogy a közösség befogadja azt is, aki egy kicsit más, mint a többiek. “Boci már az első napokban felhívta magára a figyelmet. Mindenkinek kellett magáról egy bemutatkozást írnia. Boci egy kitalált történetet készített magáról, mitikus uralkodókról meg papiruszokról volt benne szó. A diákok meg szokták szavazni, hogy kié lett a legjobb bemutatkozás. Boci volt az egyetlen, aki még a felsőbbévesekhez is elment, hogy kampányoljon. Olyan plakátokat ragasztott ki, hogy III. Béla is rám szavaz, szavazz te is!” – meséli az igazgatónő. Máskor azt látta, hogy Boci az iskola udvarán, a betonon többször direkt elesik. Boci azt mondta, ő így gyakorol – hogyha legközelebb megbotlik, ne fájjon neki.

Az élet egy sorozat

A barátai előtt felszabadultan mesél saját magáról: “Ki volt írva az auti Facebook-csoportban, hogy készülne egy anyag erről az Asperger-szindrómáról, ami nekem van. Én amúgy is sokszor gondolom azt, hogy az egész életem egy sorozat, úgyhogy mondtam is a Gillának, hogy én ragaszkodom hozzá, hogy szerepelhessek. Gilla végül belement, szoktam is dicsekedni az osztálytársaimnak, hogy nekem milyen kedves anyukám van.”

Gabriella már megszokta, hogy Bocihoz nagyobb türelem kell, mint egy átlagos gyerekhez, de ez legalább fiatalon tartja őt. “Boci azt szokta mondani, hogy ahogy elnézi, mindenkivel van valami, csak annak még nincsen neve. Nagyon sokat foglalkozunk vele, de ez minket is fiatalon tart. Még mindig minden nap meg kell beszélniük, hogy hogyan kell használni a szappant, hogy ne ázzon el. Háromszázszor is elmondom, és előbb-utóbb menni fog” – mondja Gabriella, mire Boci a szavába vág: már szépen mos kezet, és szépen ágyaz be, egyébként ennél több önállóság egyelőre nem érdekli.

boci9

boci10

boci7

Ugyanakkor Gabriella szerint Boci sok mindenben érettebb a társainál. “Becsületes, őszinte. Jobb lenne a világ, ha több ilyen ember lenne, mint ő. 130-as IQ-ja van, így ez értelmi képességei miatt sok mindent észrevesz: mit várnak el tőle, hogyan kellene viselkednie. De egyszerűen vannak olyan dolgok, amikbe nem akar beilleszkedni, nem akar részt venni.”

Boci sikeres kampányával az osztályuk majdnem megnyerte az év eleji bemutatkozó versenyt, amelyben az lett volna a nyeremény, hogy az ő osztályuk döntheti el, hogy jövőre hogyan szívassák meg az elsősöket a szecskaavatón. Végül másodikak lettek, de már így is elkezdtek ötletelni. “Nekem az volt az ötletem, hogy mondjuk legyen mindenki kedves az elsősökkel. Olyan még úgysem volt egyik évben sem, szerintem elég eredeti lett volna. A többieknek viszont nem nagyon tetszett ez az ötlet” – mondja Boci egy kicsit csalódottan. Azt mondták az osztálytársai, még gondolkodjon, úgyis jó a fantáziája.

A videót Bociról és Gilláról IDE KATTINTVA nézhetitek meg>

Ha tetszett a cikk, oszd meg ismerőseiddel is!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KÖZÖSSÉG
A Rovatból
Szotyi, a hős tacskó mentette meg a vácegresi család életét, mezítláb menekültek ki a lángoló házból
A család már aludt, amikor felcsaptak a lángok, de a kis tacsi riasztotta őket. A házuk azonban teljesen leégett.


Egy törpetacskó mentette meg egy vácegresi család életét, amikor kigyulladt a házuk. Az apa, az anya és 13 éves lányuk már aludtak, amikor felcsaptak a lángok, de Szotyi riasztotta őket.

A tűz a kályhacsőből csapott ki, meggyújtotta a szigetelést, majd az egész ház pillanatok alatt lángba borult. A család ekkor már aludt, de Szotyi, a törpetacskó ugatni kezdett, majd rájuk is ugrott.

„Szotyi az, aki a füstöt megérezte, és ő volt az, aki felkeltett minket”

- mondta az anya a Tényeknek. Ezután az apa kitörte az ablakot, és a szomszéd segítségével mezítláb kimenekültek a lángoló épületből. A ház ezután felrobbant.

A lángokat végül a tűzoltók fékezték meg, de az épület teljesen leégett, így a család minden tulajdona odalett. Ráadásul nem is ez volt az egyetlen tragédia a család életében. Az anyuka testvérének ugyanis december közepén égett le a tiszavasvári otthona, most mindannyian apjukhoz költöztek gyerekével.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

KÖZÖSSÉG
A Rovatból
Lehet, hogy épp te tudsz segíteni? Őssejtdonort keresnek a 24 éves, vérrákkal küzdő Júliának
A Svédországban élő magyar lánynál novemberben diagnosztizáltak vérrákot. Júliának őssejtterápiára van szüksége, ráadásul három hónapon belül, de egyelőre nem találtak megfelelő donort számára.
Fotó: Facebook - szmo.hu
2025. január 06.



A 24 éves, Svédországban élő Júlia egészen novemberig egy átlagos egyetemista életét élte: egészséges volt, tanult, készült a vizsgáira. Aztán hirtelen nagyot fordult vele az élet, ugyanis vérrákot diagnosztizáltak nála - írja a Blikk.

"November elején elkezdtem úgy érezni, hogy kevesebb az energiám, az erőm már nem olyan, mint korábban. Egy nap aztán teljesen lemerültem: elájultam az egyik előadáson, mentővel kellett a sürgősségire vinni"

- mesélte a lány, akinél az orvosok akut mieloid limfómát, a vérrák egy típusát diagnosztizálták.

Betegségét csak kemoterápiával nem lehet gyógyítani, a lánynak őssejt terápiára van szüksége, lehetőleg három hónapon belül. Ez az egyetlen esélye a túlélésre.

A dolgot nehezíti, hogy a svéd őssejtbankban nem találnak számára megfelelő donort.

Júlia Magyarországon született, a család 2006-ban költözött külföldre, egészen addig Székesfehérváron éltek. Mivel a lány magyar, az orvosok szerint a legjobb eséllyel egy olyan őssejttel lehet megmenteni, ami magyar embertől származik.

"Minél közelebb áll Júliához genetikailag a donor, annál nagyobb az esélye annak, hogy segíthet a lányunkon. Elméletileg bármilyen közép-európai őssejtje megfelelő lehet, de a legnagyobb esélyt az egyezésre az adja, ha egy magyartól kapná az őssejtet"

- mesélte Júlia édesapja, Endre a Blikknek.

A család a Facebookon is közzétett egy felhívást, amelyben nemcsak a Magyarországon élő, hanem külföldön új otthonra lelt magyarokhoz is szólnak.

Júliának nincs sok ideje, hiszen kemoterápiával ideig-óráig kezelhető a betegsége, ám ez hosszú távon tönkreteszi a még egészséges szerveit is. A család azt kéri, hogy akinek lehetősége van és segíteni szeretne, keresse fel az Országos Vérellátó Szolgálatot, ahol mindössze egyetlen vérvételből megállapítható, alkalmas-e valaki őssejt adományozására. A lány édesanyjának Facebook-bejegyzésében további részletek találhatók arról, hogy lehet segíteni Júliának.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KÖZÖSSÉG
A Rovatból
Skóciában eltűnt ikrek: már több mint kétmillió forintot gyűjtöttek a folyóban megtalált ikerpár családjának
Összefogtak az aberdeeniek, hogy segítsenek a tragikus körülmények között elhunyt lányok hozzátartozóinak.


Ahogy korábban részletesen hírt adtunk, Huszti Eliza és Henrietta utol január 7-én hajnalban tűnt fel egy biztonsági kamera felvételén Aberdeen belvárosában, a Market Street és a Victoria híd közelében. A hatóságok az eltűnésük óta keresték őket. Január 31-én reggel egy nő holttestére bukkantak a folyóban, este pedig egy újabb női holttestet húztak ki a vízből. A történtek után a rendőrség felvette a kapcsolatot az áldozatok családjával.

Az aberdeeni közösség, természetesen a kint élő magyarokkal együtt, a történtek után összefogott, hogy támogassák a lányok családját. Vida Anita , az ikrek egyik barátnője, aki 2011 óta az Aberdeenben élő magyar közösség tagja, gyűjtést kezdeményezett, írja az Aberdeen Live.

A gyűjtés eredeti célja 1500 angol font volt, de már háromszor annyi pénz jött össze: eddig több mint 4500 fontot, azaz 2,2 millió forintot gyűjtöttek a család számára.

„Mély fájdalommal tölt el minket Huszti Henrietta és Eliza tragikus halála, akik január 7-én tűntek el, és sajnos 31-én őket találták meg az aberdeeni Dee folyóban. Ez a felfoghatatlan veszteség mélyen megrázta családjukat, és ebben a nehéz időszakban szeretnénk összefogni, hogy támogatást nyújtsunk nekik” – fogalmaztak a Justgiving nevű közösségi oldalon.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÖZÖSSÉG
A Rovatból
Saját májával mentette meg beteg kislánya életét a hős édesapa
A 8 hónapos Lora Milla életét csak egy májátültetés menthette meg, de Magyarországon ilyen fiatal korban nem végeznek transzplantációt. Apukája úgy döntött, saját májának egy részét adja oda kislányának.
Malinovszki András / Fotó: Thorsten Frenzel/Pixabay (illusztráció) - szmo.hu
2025. február 05.



A 8 hónapos Lora Milla egy ritka májbetegséggel született, ami miatt életmentő transzplantációra volt szüksége. Édesapja, Tamási Miklós Olivér nem habozott: saját mája egy részét ajánlotta fel kislánya megmentésére – számolt be riportjában a Blikk.

A műtétre egy hamburgi intézményben került sor, mivel Magyarországon 2 éves kor alatt nem végeznek májátültetést. Az édesapától a szervének mintegy 20 százalékát távolították el, amelyet az orvosok Lorának ültettek be.

„Az orvosok azt mondták, nem biztos, hogy pont egy ekkora darab fog visszanőni, de egy akkora biztosan, amire a szervezetének szüksége van. Az a rész pedig, amit Lora kapott, vele együtt nő majd”

– mondta Olivér.

A transzplantáció sikeres volt, de az út még nem ért véget. „A párom műtétje jó 4-5 órás volt, Loráé valamivel hosszabb, mert a májánál összenövéseket találtak. Ezeket szépen le kellett bontogatni, de ezt az apróságot leszámítva minden menetrend szerint zajlott” – mondta el a portálnak Oláh Kinga, a kislány édesanyja.

A család jelenleg még külföldön tartózkodik, ahol folyamatos ellenőrzéseken és vizsgálatokon vesznek részt. „Sokan dicsértek, hogy ügyesen vettük az akadályokat. Lorának jó a közérzete, jó kedve van, már próbálna mocorogni, de ezzel még egy picit várni kell, a műtét miatt hasra sem fordulhat. De ha minden jól megy, február vége, március eleje felé akár már otthon is lehetünk. Remélem, nem jön közbe semmi, a nagyobbik lányunk ugyanis már nagyon vár minket haza, nehezen viseli, hogy távol vagyunk" – tette hozzá Kinga.

Kiderült, hogy a kislány felnőtt korában sem fogyaszthat majd alkoholt és nagyon oda kell figyelni majd a gyógyszeres kezelésére is. Ezen kívül kerülnie kell a gépi csavaros fagyit, a jégkockát és a grépfrútot is. Utóbbit azért, mert megnöveli a gyógyszerszintet, és ez mellékhatások kialakulásához vezethet – magyarázta a Blikknek az édesanya.

A család bízik benne, hogy hamarosan hazatérhetnek, és Lora teljes értékű életet élhet majd. A megmentett kislányról és hős édesapjáról ITT lehet képet találni.


Link másolása
KÖVESS MINKET: