KÖZÖSSÉG
A Rovatból

„Én nem a fesztiválkirályt ismertem” – pénteken búcsúznak Endrédi Bálinttól Pécsen

Bálint soha nem adta fel. Ez volt az utolsó üzenete is. Még a kórházban is azon járt az esze, hogyan segíthetne másokon. Barátai próbálják megvalósítani az álmát.  


Endrédi Bálintot a legtöbben fesztiválkirályként ismerték. Ez volt a beceneve, mert imádta a bulikat, igyekezett minden zenés rendezvényen ott lenni a kis piros mopedjével.

Én nem találkoztam vele partikon. Írtam róla hat éve, amikor mozgéssérülteknek is használható albérletet keresett Budapesten, aztán tavaly nyáron, amikor kiderült, hogy leukémiás, majd amikor kiengedték hónapok múlva a kórházból, akkor próbáltam segítőket találni neki. Sokat beszéltünk az életéről, én olyannak láttam őt, mint amilyennek egy barátja írta le:

„Zabálnivaló fazon. Ő az, aki kerekesszékkel is úgy éli az életet, ahogyan sok egészséges ember csak szeretné! Nem fél, ÉL!”
Endrédi Bálint

Ő maga a kitartására volt a legbüszkébb. Arra, hogy nem adja fel, soha! Ez volt a mellére tetoválva és ezzel búcsúzott. Kedden délután kaptam tőle egy hangüzenetet, hogy

„33 a cukrom. Minden szar elér mostanában. De nem baj, nem adom fel. Soha.”

Szerdán meghalt.

Ezt az üzenetet, többen megkapták,

pedig nem szokott több embernek küldeni egy üzenetet.

Nekem ő nem a fesztiválkirály

Volt valaki, aki szinte végig vele volt. Buriánné Bíbor Mariannával Bálint halála után pár nappal beszéltünk.

„Mindennap mentem hozzá. Többször lemondtam a munkáim is, hogy ott lehessek. Amikor nála voltam, mindig aggódva küldött haza. De mellette én nem voltam fáradt, akkor sem, ha éjfélre értem haza. Munka után is könnyen indultam. Tudtam, hogy vár és beszélgetünk, sokat.”

Hat éve ismerték egymást.

„Akkor végeztem reflexológián. A fiam barátja ismerte Bálintot és kérdezte, hogy segítenék-e neki? Nem ígérhettem semmit, csak hogy megpróbálom. A talpmasszázsokkal javulgatott.”

A kezelésekért sosem kért pénzt és rengeteget beszélgettek,

így lett egy életre szóló barátság köztük. Így lett Mariann a pótanya, ahogy Bálint emlegette.

„Nekem a fogadott fiam volt Bálint. Nagyon közel állt hozzám, a veszteséget is így érzem.” – sírja el magát.

Ő nem a bulis kerekesszékes fiúra emlékszik:

"Én nem a fesztiválos Bálintot ismertem. Ő egy hihetetlenül kedves, jószándékú, segítőkész, jószívű fiú volt, egy nagyon-nagyon jó gyerek, aki akkor is segíteni akart, ha nem tudott mit csinálni.”

A bulikról Mariannnak legfeljebb annyi maradt meg, hogy németjuhász kutyája rágta le Bálint fesztiválszalagjait.

bálint

Mariann is próbált segíteni Bálintnak ápolókat, segédeszközöket szerezni, hogy könnyebb legyen a élete az imádott, pécsi albérletében.

„A férjem és a fiam is segítettek átalakítani a lakást rámpákkal, kapaszkodókkal. Az egész család szerette őt. Nagyon sok barátja volt.

Amikor mellette voltam, mindig pittyegett a telefonja. Az utolsó napon is sokan keresték. Rengetegen gyászolják.”

A búcsúztatóval azért vártak hónapokat, mert az elmúlt 8 hónapban legfeljebb kilenc ember lehetett volna ott. Mariann azt szeretné, ha minél többen ott lennének a búcsúztatóján.

Július 16-án, pénteken 14.00 órakor Pécsett, a Memento Ravatalozó és Urnacsarnokban búcsúzunk Bálinttól (Pécs, Nagyárpádi út 15/C). A Pécsi Köztemető mögötti úton, az Interspar felől indulva bal oldalon található. A helyszínen van parkolási lehetőség.

Mivel virágok elhelyezésére a búcsúztatót követően nem lesz lehetőségünk, kérjük, hogy kegyeletüket legfeljebb egy szál virággal róják le.

Emlékezzen pénteken minden barátja egy képpel, egy történettel Bálint Facebook profilján!

Marianntól is elbúcsúzott, akkor nem is akarta hinni. Kedd este azt mondta, mindent köszön és mondjam meg a férjemnek és a fiamnak is. Persze mindig mindent megköszönt, de úgy szokott elbúcsúzni, hogy nagyon szeret. Most más volt. Másnap már lélegeztetőgépen volt.

Mariann szerint pótolhatatlan űrt hagyott maga után:

„Folytatnám ma is. Nagyon jó volt kimenni hozzá.

Ő nagyon sokat adott. Mindent meghallgatott és mindenre kíváncsi volt. Elképesztően figyelmes volt.”

A lakás tulajdonosa és lánya is ápolgatták, segítették Bálintot. Kun Mirtill egyik plüssével ment a kórházba. A lány a csuklójára tetováltatott egy angyalszárnyat és mellé egy B betűt:

„Bálintom...mikor megismertelek az első gondolatom az volt, hogy egy angyal vagy. Sajnos igazi angyallá váltál, te ki a legjobb barátom volt. Most már örökre velem leszel pici B.” – írta neki a Facebookon.

Példakép volt, aki élni akart és nem kesergett

Endrédi Bálint élete első harmadában izgő-mozgó fiú volt. Táncolt, focizott, futott, ugrált a haverokkal. Kilenc éves volt, amikor kiderült beteg, mert - ahogy mondta - egyre gyakrabban esett, kelt. A Friedrich Ataxia nem gyógyítható, csak lassítható. Egyensúly problémákkal kezdődik, majd gyengülnek az izmok, nehezebb lesz a beszéd, szívgondok is kialakulhatnak és más belső szervek is leépülnek.

„Nagy fájdalmakkal jár a betegség. Olyan, mintha az egész testem tűvel szurkálnák. Agykontrollal igyekszem már elviselni. Fájdalomcsillapítókról leszoktam, mert már függő voltam. Nélkülük megőrültem, ha meg megkaptam, kiütöttek, kiürítettek. Nem voltak céljaim, csak úgy voltam” - mesélte tavaly.

Már tíz éve kerekesszékkel járt, de akkor sem hagyott ki semmi izgalmat.

Bulizott nagy koncerteken az első sorban, imádta, ha a tömeg fölé emelték mopedjével együtt. Ugrott vízbe, ejtőenyővel tandemben és a bungee jumping is megvolt. Rallyzott és motorral is ment 200-zal. Átugrottak felette egykerekű biciklivel.

Több mint egy éve romlott hirtelen az állapota, miután otthagyta Budapestet.

„Május óta kórházban vagyok, miután bekrepált a szívem és egyik tüdőm összeomlott. Kiderült leukémiám van. Most kapom a kemoterápiát, vannak jobb és rosszabb napok. Tudom, hogy a vége jó lesz, arra kell készülnöm most. Kesereghetnék, de én mindig a pozitívumot látom.” – írta korábbi levelében.

A kórházi ágyon is azon járt az esze, hogy segítenie kell másoknak,

de tudta, előbb ahhoz neki kell jobban lennie.

„Egyesületet tervezünk egy barátommal. Az alapító okirat már megvan.

Olyan támogató csapat leszünk, ahol rászorulóknak osztunk maszkot, segítünk eljutni egyik helyről a másikra, tanácsot adunk.

Van már orvos, pszichológus, sofőr, teológus és szocmunkás is a csapatban.”

Azt remélte, pozitív szemléletével, tanácsaival sok embernek segíthet. Iskolákban szeretett volna beszélni az életéről.

Siró Imre barátja nem feledte a terveket, már dolgoznak az alapítványon.

„Tovább kell vinni a szellemiségét, mert az nagy érték és segíteni, ahogy ő akart.”
- mondta.
Endrédi Bálint

Fotó: Rédl-Kuti Judit, J-Moments

Fotó: Cloud9+

Bálint magával vitt egy titkot. Halála előtt két nappal azt üzente nekem:

„Mesélnék, csak neked valamit. Hátha valami jót ki lehet sütni belőle cikk formájában. Másnak ezt nem mondtam el, nem is akarom. Mert végsősoron szégyelleném, de amúgy semmi rossz nincs benne. Na, mindegy, majd hívj fel!”

Amikor felhívtam, már szobatársa volt, és így nem akart beszélni. Nem tudom, mit akart elmondani, sajnálom, hogy nem nyugtathattam meg, nincs mit szégyellnie.

Akik ismerték, mindannyian büszkék a józan gondolkododására, a kedvességére, a figyelmére. Ő egy különleges fiú volt. Szavai, találkozásai sok ezer ember emlékezetében megmaradnak örökre.

bálint

Fotó: Cloud9+


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KÖZÖSSÉG
A Rovatból
„Ágostont nem tudják meggyógyítani” – A szülők bejelentették, hogy egyéves kisfiuknak nem maradt esélye
A leukémiás kisfiú szülei megtört szívvel jelentették be, hogy Ágostont hazaviszik a kórházból, és minden közös pillanatot kihasználnak. Az orvosok szerint nincs már esély a gyógyulásra.


Az akut mieloid leukémiával küzdő Tóth-Helli Ágoston szülei a Facebookon jelentették be, hogy a kisfiuk többé nem kap kezelést, mert az orvosok nem látnak esélyt a gyógyulására.

„Az orvosok behívtak egy szobába mindkettőnket, és elmondták, hogy ők teljesen biztosak abban, hogy Ágostont nem tudják meggyógyítani” – írták a szülők.

A legutóbbi vizsgálat szerint Ágoston csontvelőeredménye 81 százalékos, ami azt mutatja, hogy az utolsó gyógyszer, a Stro nem hatott. Egy újabb kemoterápia ugyan meghosszabbíthatná az életét, de jelentősen rontaná az életminőségét, ráadásul továbbra is az elkülönítőben kellene tartózkodnia.

Mivel „a nyugati orvoslás semmi olyat nem tud adni, amivel minimális esély lenne a gyógyulásra”, a szülők úgy döntöttek, inkább hazaviszik a fiukat, és minden idejüket vele töltik.

Mint írták, tudják, hogy az orvosok „jót akarnak, teszik és mondják a tőlük telhető legjobbakat, mégis ez az, amit az ember az életében a legkevésbé akar hallani. Ez egyszerűen felfoghatatlan, és esélyét sem látjuk annak, hogy le tudjuk írni, mit érzünk most. Ágostont tegnap hazavittük. Mostantól 2–3 naponta fogunk kontrollra jönni, ha kell, akkor kap vérkészítményt és fájdalomcsillapítást, ha szükséges lenne. Viszont leukémia elleni kezelést, kemoterápiát már nem fog kapni. A kórház nyitva áll, az elkülönítőt fenntartják nekünk, bármikor visszaköltözhetünk, ha úgy érezzük, nem bírunk el a helyzettel otthon.”

Ágoston története tavasszal vált országszerte ismertté, amikor a szülei az akkor tíz hónapos kisfiú amerikai immunterápiás kezelésére indítottak gyűjtést.

A gyógyszert a gyártó biztosította volna, de a kiutazás, a kint tartózkodás és a kórházi költségek a családra hárultak. A 500 millió forintos cél rövid idő alatt összejött, de négy nappal az indulás előtt kiderült, hogy Ágoston mégsem kaphatja meg az amerikai kezelést.

A szülők azóta más lehetőségeket is kerestek, de egyik sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Most minden idejüket és energiájukat Ágostonra fordítják, és hálásak a sok támogatásért. Úgy fogalmaztak, talán egyszer valami olyan kezdeményezést hívhatnak életre, ami eddig nem volt Magyarországon, de erről majd később számolnak be.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KÖZÖSSÉG
A Rovatból
Felfoghatatlan tragédia: egy hónap alatt halt meg mindkét szülő – öt gyerek maradt árván Orosházán
A fiatal anya tüdőembólia miatt hunyt el, párja egy hónappal később agyvérzésben. A négy kicsi nevelőszülőkhöz került, a legnagyobb lányt a nagypapa vette magához.


Döbbenetes tragédia rázta meg Orosházát és Nagyszénást. Egy fiatal pár egy hónapon belül halt meg, öt gyermekük pedig árván maradt. A hároméves ikerpár, egy 5 éves kisfiú, egy 9 éves és egy 13 éves kislány veszítette el szüleit. A családból senki nem tudta magához venni mind az öt gyermeket. Egyetlen élő nagyszülőjük, az apai nagyapa a legidősebb lányt vállalta, a négy kisebb testvér pedig nevelőszülőkhöz került – számolt be a Blikk.

Egy hónapja Mónika lett rosszul az orosházi albérletükben. Párja, Szabolcs vonattal tartott haza, amikor a nő felhívta, hogy nincs jól. Később már összefüggéstelenül beszélt, mire a férfi hazaért, a mentők próbálták ellátni, de a 36 éves édesanya életét már nem lehetett megmenteni.

„Tüdőembólia, ezt állapította meg a boncolás” – mesélte az elhunyt nő unokatestvére, Hajnalka. „Szabolcsot nagyon megviselték a történtek, de igyekezett tartani magát, méltó módon eltemette a szerelmét, és minden erejét a gyerekekre fordította. Annyiban tudtunk neki segíteni, hogy gyűjtést szerveztünk, legyen miből élniük, míg a hivatalok rendezik a dolgokat. Nem is gondolkozott azon, mi lesz az öt gyerekkel, tudtuk, Szabolcs remek apa.”

Egy hónapig bírta tartani magát, aztán agyvérzést kapott. A család őt is elvesztette. Az öt gyermek teljesen árván maradt. Az apai nagyapa már 73 éves, egyedül él, a többi rokon saját családja miatt nem tudta vállalni a gyerekeket.

„Nem is a pénz lett volna a gond, mert rengetegen segítettek nekünk, milliók gyűltek össze a gyerekek számláján, amit egy rokon nyitott, mert a hagyatéki eljárás miatt Móni és Szabolcs bankszámláját is zárolták. Szabolcs sokat dolgozott az építőiparban, minden fillért hazavitt. A gyerekekkel az a helyzet, hogy – főleg a négy kisebbet – nem lehet szétszakítani őket, annyira szeretik egymást” – mondta a rokon.

A legidősebb gyermek, a 13 éves lány, Mónika előző kapcsolatából született. Ő egy gyulai speciális iskolába jár, hét közben kollégiumban lakik. Egy hét múlva visszatér az iskolába, az ellátását a nagyszénási nagyapa vállalta.

A négy kisebb testvért a gyermekvédelem vette gondozásba. Augusztus 25-én vitték el őket az orosházi albérletből, és nevelőszülőknél helyezték el.

A hivatal nem árulta el, sikerült-e a testvéreket együtt tartani. „Alapállás, hogy a gyámügyi eljárásoknál a testvéreket nem szakítják el egymástól, ám négy, 3-9 év közötti gyermek esetében ez nem egyszerű” – mondta el a Blikknek egy gyermekvédelmi szakjogász. „Nehéz olyan nevelőszülőt találni, ahol éppen van négy szabad hely, ráadásul ezek a gyerekek friss traumán mentek keresztül, így extra figyelmet és pszichológusi segítséget igényelnek” – tette hozzá a szakember.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÖZÖSSÉG
A Rovatból
Önzetlenül felajánlotta a veséjét a főnökének, hogy megmentse az életét, később mégis kirúgták
Debbie Stevens felajánlotta egyik veséjét, hogy főnöke esélyt kapjon az életre. A műtét után komplikációk jelentkeztek, mégis visszatért dolgozni, de alig telt el idő, és lefokozták, végül elbocsátották.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. augusztus 23.



Előbb aa veséjét adta egy nő, hogy megmentse a főnöke életét, később azonban mégis elveszítette az állását, írja a Unilad. A 47 éves Debbie Stevens az évekkel ezelőtt történtek után azt mondta, elárulva érezte magát, amikor végül 2012-ben elbocsátották.

„Úgy döntöttem, hogy vesedonor leszek a főnökömnek, ő pedig a szívemet vette el” – mondta a Long Island-i nő. „Nagyon elárulva érzem magam. Számomra ez egy rendkívül fájdalmas és borzasztó élmény volt. Úgy kezelte ezt a felajánlást, mintha a földre dobta és belerúgott volna.”

Debbie még 2009 januárjában kezdett dolgozni az Atlantic Automotive Groupnál, ahol megismerkedett Jackie Bruciával. Bár 2010-ben elköltözött és otthagyta a céget, később visszatért Long Islandre, és egy irodai látogatás során tudta meg, hogy Bruciának vesetranszplantációra van szüksége.

Stevens szerint Brucia akkor elmondta neki, hogy van egy lehetséges donor, de ha szükség lesz rá, elfogadná a felajánlását. A jogi iratok szerint így fogalmazott:

„Soha nem tudhatod, lehet, hogy egyszer élnem kell majd ezzel az ajánlattal.”

Nem sokkal később Stevens újra Long Islandre költözött, és visszatért a régi munkahelyére. Röviddel ezután Brucia behívta az irodájába. Stevens állítása szerint ezt kérdezte tőle: „A donoromat elutasították. Komolyan gondoltad, amit mondtál?” Stevens igennel felelt, mert tisztelte a főnökét, és nem akarta, hogy meghaljon.

Ugyan Debbie nem volt megfelelő donor Bruciának, az orvosok lehetővé tették, hogy másnak adja a veséjét. Ezáltal Brucia feljebb került a várólistán.

„Úgy éreztem, visszaadom neki az életét. Az én vesém végül St. Louisba került, az övét pedig San Franciscóból hozták”

– mondta Stevens.

A műtét után a nő komplikációkkal küzdött, mégis visszatért dolgozni. Egy alkalommal rosszul lett és hazament, majd azt állította, hogy Brucia felhívta otthonról. „Azt mondta: »Mit csinálsz? Miért nem vagy a munkahelyeden?« Mondtam neki, hogy rosszul érzem magam. Erre ő: »Nem jöhetsz-mehetsz, ahogy kedved tartja. Az emberek azt fogják hinni, hogy különleges bánásmódot kapsz.«”

Stevens elmondta, hogy ezután előbb elvették az irodáját, a túlórázási lehetőségeit, majd egy 80 kilométerre lévő telephelyre helyezték át, majd pszichés problémái lettek.

„A műtét után borzasztóan, kegyetlenül, embertelenül kezdett bánni velem. Olyan volt, mintha csak azért vett volna vissza, hogy megkapja a vesémet”

– mondta az ABC Newsnak.

Ügyvédei levelet küldtek a cégnek, ezt követően kirúgták.

Az Atlantic Automotive Group és Jackie Brucia akkor nem reagált az ABC News és a The Post megkereséseire. Brucia férje, James viszont azt mondta egy újságírónak, hogy az állítások „messze állnak az igazságtól”, és hozzátette: „Ő senkit sem rúgott ki.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KÖZÖSSÉG
A Rovatból
„Mikor felhívtam a 112-t, sírtam, zokogtam” - elmesélte a 8 éves Hanna, hogyan mentette meg anyukája életét
Az édesanya korábban megtanította lányának, mit kell tenni vészhelyzetben. Hanna most nagymamájánál él, a rendőrök ajándékokkal köszönték meg a bátorságát.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. augusztus 13.



Hanna, a nyolcéves békéscsabai kislány különleges okból érkezett rendőrautóval a helyi kapitányságra. A rendőrök kézen fogva kísérték be az épületbe, hogy megköszönjék: életet mentett – mégpedig az édesanyjáét, számolt be róla az RTL Híradó.

Az édesanya július közepén lett rosszul, jelenleg is kórházban kezelik. Hanna most a nagymamájánál lakik.

„Tüdőembóliám volt a hajnali órákban. Az utolsó pillanatban tudtam szólni a nyolcéves kislányomnak, hogy hívja a mentőket, és ez így is történt” – mesélte az édesanya. Néhány perc múlva elvesztette az eszméletét, így Hanna maradt mellette, és követte a segélyhívó utasításait.

A kislány bevallotta, hogy nagyon megijedt.

„Mikor felhívtam a 112-t, sírtam, zokogtam, nagyon nem értettek szerintem semmit”

– mondta. A kislány végig kitartott az anyukája mellett, amíg a segítség megérkezett.

„Mondták, hogy mit kell csinálni, hogy rázzam meg anyának a vállát, meg hogy a fejét fordítsam úgy, mert ugye előre volt esve, hogy úgy oldalra. Nem bírtam, mert olyan, mintha úgy feszítette volna” – idézte fel Hanna.

Az édesanya már óvodás korában megtanította neki, mit kell tenni, ha baj van.

„Egy pár évvel ezelőtt átvettük, hogyha bármi történik velem vagy bárki mással, esetleg az utcán is lehetősége van rá, akkor mit kell, hogy tegyen, hívni kell a segélyhívót, be kell mutatkozni, el kell mondani, hogy mi a probléma, vagy ő mit lát, és nagyon ügyesen helytállt ebben a rendkívüli helyzetben” – mondta.

Szemenyei Kamilla őrmester ért elsőként a helyszínre.

„Igazából megmentette az édesanyja életét a telefonhívásával, ehhez nagyon nagy lélekjelenlét kellett. Ezt szerintem ott ő akkor nem fogta fel, emiatt is gondoltam, hogy óriási nagy trauma lehet ez számára...” – mondta a rendőr.

Az RTL teljes riportját a békéscsabai életmentésről itt lehet megnézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET: