Elmondta az államtitkár, mikor érkezik meg a februári dupla nyugdíj
A februárit és a 13. havi nyugdíjat is megkapják most a jogosultak. Tállai András szerint egy 208 ezer forintos átlagnyugdíj esetén így most 416 ezer forint érkezik az idősekhez.
Három nappal korábban kézhez kaphatják a februári, valamint az emelt összegű 13. havi nyugdíjat, és számos más nyugdíjszerű ellátást azok, akik azt postai úton kérték.
Akik bankszámlára kapják a járandóságukat, azokhoz február 10-én, pénteken érkezik az utalás.
Mindez több mint 2,4 millió állampolgárt érint - mondta Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára az MTI-nek.
Kiemelte, hogy a nyugdíjak 2010 óta mintegy 92 százalékkal emelkedtek. Az átlagnyugdíj összege pedig a 2010. évi 97 ezer forintról 2023-ra 208 200 forintra nőtt.
A nyugdíjemelés 2012 óta minden évben az infláció mértékéhez igazodik.
A januári 15 százalékos nyugdíjemelés így a most érkező 13. havi nyugdíjra is érvényes. Egy 208 ezer forintos átlagnyugdíj esetén tehát most 416 ezer forint érkezik az idősekhez.
Azok is megkapták, illetve megkapják ezt a juttatást 13. havi ellátás címén, akiknek az ellátását a nyugdíjakkal azonos módon kell emelni, ilyen például a rokkantsági ellátás, rokkantsági járadék, a fogyatékossági támogatás. A kormány 2021-es döntése szerint már 2022-ben az eredetileg tervezett kétheti juttatás helyett a teljes havi összegű 13. havi nyugdíjat minden év februárjában megkapják a jogosultak.
Idén az kap 13. havi nyugdíjat, illetve ellátást, akinek a nyugdíja vagy ellátása 2023 előtt indult.
A napokban kiutalandó 935 milliárd forintot a február havi nyugellátások és nyugdíjszerű ellátások, valamint a 13. havi nyugdíj és ellátás összege teszi ki.
Három nappal korábban kézhez kaphatják a februári, valamint az emelt összegű 13. havi nyugdíjat, és számos más nyugdíjszerű ellátást azok, akik azt postai úton kérték.
Akik bankszámlára kapják a járandóságukat, azokhoz február 10-én, pénteken érkezik az utalás.
Mindez több mint 2,4 millió állampolgárt érint - mondta Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára az MTI-nek.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter egy családi fotót posztolt, elárulta, mivel foglalkoznak a szülei és a testvérei
Magyar Péter a közösségi oldalán tett közzé egy képet a családjáról, hogy elejét vegye a róluk terjedő hamis tartalmaknak. A bejegyzésben leírta, hogy édesanyja és húga is bíró, míg édesapja ügyvéd.
Magyar Péter egy családi fotót tett közzé, amivel állítása szerint az interneten terjedő hamis képekre kívánt reagálni. A bejegyzésben a családtagjai foglalkozásáról is írt.
„Édesanyám világ éltében bíró volt, édesapám pedig ügyvéd” – közölte.
Majd hozzátette: „A húgom szintén biró.”
Az öccsével kapcsolatban megjegyezte, hogy őt az emberek már ismerik. Magyar Márton újságíró, a Kontroll című lap és YouTube-csatorna vezetője.
Magyar Péter egy családi fotót tett közzé, amivel állítása szerint az interneten terjedő hamis képekre kívánt reagálni. A bejegyzésben a családtagjai foglalkozásáról is írt.
„Édesanyám világ éltében bíró volt, édesapám pedig ügyvéd” – közölte.
Majd hozzátette: „A húgom szintén biró.”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Molnár Áron szerint 17 milliárdos állami kifizetőhelyről kapott pénzt Tóth Gabi, Gáspár Győző, Pataky Attila, Dopeman és G.w.M
Molnár Áron szerint a Nemzeti Kulturális Alap egy ideiglenes kollégiuma osztott ki milliárdokat a választás előtt. A színész azt állítja, a döntéseket törvényellenesen nem hozták nyilvánosságra, és a pénzeket kampánycélokra adhatták.
Állami „kifizetőhelyről” beszélt Molnár Áron csütörtökön, aki szerint 17 milliárd forintnyi közpénzt osztottak ki a választások előtt ismert előadóknak is, a döntések egy részét pedig nem hozták nyilvánosságra, ahogy azt a törvény előírná. A színész a Magyarország Kedvenc Reggeli Műsora adásában arról beszélt, hogy a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) alá tartozó Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő összesen 790 jogi személynek juttatott pénzt a teljes keretből – írta a 24.hu.
Molnár szerint a folyamat nem a szokásos pályázati rendben zajlott. Azt állította, 2025-ben, a választás előtt az NKA Kiemelt Kulturális Programok Ideiglenes Kollégiuma számos döntést hozott, amelyekről a minisztérium egyedileg értesítette a kedvezményezetteket, hogy nyújtsanak be kérelmet.
„Ezek a döntések nem kerültek nyilvánosságra sem az NKA, sem NKTK honlapján, pedig ez törvényi előírás” – fejtette ki a színész.
Molnár Áron több nevet is felolvasott a kedvezményezettek listájáról. Állítása szerint Tóth Gabi és párja, Papp Máté Bence közös, jelenleg végrehajtás alatt álló cége 9 millió forintot kapott, az énekesnő pedig magánszemélyként további 5 milliót. Szintén Molnár állítása, hogy 5 millió forintos egyedi támogatásban részesült Gáspár Győző, Pityinger László (Dopeman), Zalatnay Sarolta és az Edda összes tagja. Pataky Attila cége150 millió forinthoz jutott, és
G.w.M is kapott a pénzből, amiből a színész szerint egy aranymajmot is vásárolt.
A színész úgy véli, a pénzeket politikai célokra adhatták, mivel szerinte a pályázatok nem voltak nyilvánosak, és az összegekkel nem kell szigorúan elszámolni.
„Az, hogy a pályázat nem nyilvános, törvényellenes. A kuratóriumi tagok nem nyilvánosak, ami ugyanúgy törvényellenes” – jelentette ki Molnár.
Azt is hozzátette, hogy állítása szerint a támogatások kiosztásához Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter hozzájárulása kellett.
Bár a döntések a hivatalos oldalakon szerinte nem jelentek meg, Molnár felhívta a figyelmet, hogy az Országos Támogatási Rendszerbe bekerültek, és a Közpénzügyi Portálon lekérdezhetők. Szerinte ez csak egy volt a több kifizetőhely közül, és mindet át kellene vizsgálni.
Állami „kifizetőhelyről” beszélt Molnár Áron csütörtökön, aki szerint 17 milliárd forintnyi közpénzt osztottak ki a választások előtt ismert előadóknak is, a döntések egy részét pedig nem hozták nyilvánosságra, ahogy azt a törvény előírná. A színész a Magyarország Kedvenc Reggeli Műsora adásában arról beszélt, hogy a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) alá tartozó Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő összesen 790 jogi személynek juttatott pénzt a teljes keretből – írta a 24.hu.
Molnár szerint a folyamat nem a szokásos pályázati rendben zajlott. Azt állította, 2025-ben, a választás előtt az NKA Kiemelt Kulturális Programok Ideiglenes Kollégiuma számos döntést hozott, amelyekről a minisztérium egyedileg értesítette a kedvezményezetteket, hogy nyújtsanak be kérelmet.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Az egyik alkotmánybíró lemondásra szólította fel Polt Pétert, az Alkotmánybíróság elnökét
Szabó Marcel alkotmánybíró az Alkotmánybíróság (AB) keddi rendes ülésén egy nyilatkozatot olvasott fel, amelyben távozásra kérte az elnököt. A Magyar Hang értesülése szerint a lépést azzal indokolta, hogy Polt Péter múltja súlyosan rontja az intézmény társadalmi presztízsét.
Zárt ajtók mögött, az Alkotmánybíróság keddi rendes ülésén szólította fel lemondásra Polt Péter elnököt az egyik bírótársa, Szabó Marcel – írta a Magyar Hang. A lap több forrásból származó értesülése szerint Szabó felállt és felolvasott egy nyilatkozatot, amire Polt Péter nem reagált, és vita sem alakult ki a felvetésről.
Szabó Marcel azzal érvelt, hogy Polt Péter múltja miatt az Alkotmánybíróság társadalmi presztízse olyan alacsony szintre süllyedt, hogy csakis az elnök távozása mentheti meg magát az intézményt.
Polt Péter korábban a Fidesz tagja volt, majd két ciklusban, 2000 és 2006, valamint 2010 és 2025 között legfőbb ügyészként dolgozott. Működését számos kritika érte, amiért az ügyészség több, fideszes politikusokhoz köthető ügyben nem indított eljárást, vagy indokolatlanul lassan folytatta a nyomozást.
Az Országgyűlés 2025. június 11-én az Alkotmánybíróság elnökévé választotta Polt Pétert, a megbízatás 12 évre szól.
Szabó Marcel 2016 óta alkotmánybíró. Márciusban ő volt az egyetlen a testületben, aki különvéleményt fűzött ahhoz a határozathoz, amely szerint a közmédiának a közösségi oldalain nem kell kiegyensúlyozott tájékoztatást nyújtania. A Magyar Hang szerint többször is voltak már a kormánnyal szemben kritikus állásfoglalásai.
A kétharmados győzelmet arató Tisza Párt elnöke, Magyar Péter többször is felszólította távozásra Polt Pétert és más, a Fidesz-kormány idején kinevezett vezetőket.
Magyar május 31-i határidőt szabott az önkéntes lemondásra, kilátásba helyezve, hogy utána jogi eszközökkel távolítják el őket.
Az ellenzékbe került Fidesz erre válaszul online petíciót indított az általuk kinevezett Sulyok Tamás köztársasági elnök védelmében, jelezve, hogy politikai eszközökkel is harcolnak a pozíciók megtartásáért.
A Magyar Hang forrásai szerint a keddi ülés „rendkívül feszült hangulatú” volt, de a nyílt konfrontáció egyelőre elmaradt.
Az Alkotmánybíróság az egyik a legfontosabb hatalmi ágat képviseli Magyarországon.
A törvényhozó hatalmat az Országgyűlés gyakorolja, amely megalkotja a jogszabályokat és ellenőrzi a kormány munkáját; a végrehajtó hatalom központi szereplője a kormány, élén a miniszterelnökkel, amely a törvények végrehajtásáért és az ország irányításáért felel; míg az igazságszolgáltató hatalmat a bíróságok, köztük a Kúria testesítik meg, amelyek feladata a jogszabályok értelmezése és az igazságos ítélkezés biztosítása. Az Alkotmánybíróság pedig a jogszabályok alkotmányosságát vizsgálja.
Zárt ajtók mögött, az Alkotmánybíróság keddi rendes ülésén szólította fel lemondásra Polt Péter elnököt az egyik bírótársa, Szabó Marcel – írta a Magyar Hang. A lap több forrásból származó értesülése szerint Szabó felállt és felolvasott egy nyilatkozatot, amire Polt Péter nem reagált, és vita sem alakult ki a felvetésről.
Szabó Marcel azzal érvelt, hogy Polt Péter múltja miatt az Alkotmánybíróság társadalmi presztízse olyan alacsony szintre süllyedt, hogy csakis az elnök távozása mentheti meg magát az intézményt.
Polt Péter korábban a Fidesz tagja volt, majd két ciklusban, 2000 és 2006, valamint 2010 és 2025 között legfőbb ügyészként dolgozott. Működését számos kritika érte, amiért az ügyészség több, fideszes politikusokhoz köthető ügyben nem indított eljárást, vagy indokolatlanul lassan folytatta a nyomozást.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Letiltották YouTube-ról a Gajdics Ottós dalt, a készítő a HírTV-re gyanakszik
Lekerült a videómegosztóról Mronk youtuber slágere, amit Gajdics Ottó választási műsoros megszólalásaiból készített. Szerinte a csatorna keze van a dologban.
Elérhetetlenné vált Mronk Óriási kognitív disszonancia című dala a YouTube-on. A dal mesterséges intelligenciával készült, szövegét Gajdics Ottó megszólalásai adják. Gajdics a HírTV választási műsorában az utolsó pillanatig biztos volt abban, hogy a Fidesz fog nyerni. Ami persze nem így történt.
A letiltásról az alkotó, Gronk is megszólalt a Facebookon. Tegnap még azon a véleményen volt, hogy egy magánszemély jelenthette a videót, de mára jobban átvizsgálta az eltávolításról szóló értesítést, és szerinte a kérelmező valójában a HírTV volt. A dolgot bonyolítja, hogy kapcsolattartóként egy magánszemélyt adott meg a bejelentő, akinek a nevét Mronk kitakarta:
Összegzésként pedig úgy fogalmaz, szerinte
„elég egyértelmű, hogy ez a Hír TV akciója volt. Nekem egyébként fura, hogy ez nekik annyira fáj: ha olvasnák a kommenteket, visszatérő reakció, hogy ne csináljak ilyeneket, mert kezd szimpatikus lenni Ottó. Inkább énekelné el ő is.”
Egyébként a dal a szerzői jogokra kevésbé érzékeny Facebookon még elérhető:
Elérhetetlenné vált Mronk Óriási kognitív disszonancia című dala a YouTube-on. A dal mesterséges intelligenciával készült, szövegét Gajdics Ottó megszólalásai adják. Gajdics a HírTV választási műsorában az utolsó pillanatig biztos volt abban, hogy a Fidesz fog nyerni. Ami persze nem így történt.
A letiltásról az alkotó, Gronk is megszólalt a Facebookon. Tegnap még azon a véleményen volt, hogy egy magánszemély jelenthette a videót, de mára jobban átvizsgálta az eltávolításról szóló értesítést, és szerinte a kérelmező valójában a HírTV volt. A dolgot bonyolítja, hogy kapcsolattartóként egy magánszemélyt adott meg a bejelentő, akinek a nevét Mronk kitakarta:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
