Egyre tudatosabbak és magabiztosabbak a magyarok, ha pénzügyekről van szó
A Kantar piackutató a Provident anyavállalatának megbízásából vizsgálta 2022 májusában a lakosság szubjektív pénzügyi helyzetét kilenc olyan országban, ahol az IPF jelen van. A felmérésben Magyarország mellett Csehország, Lengyelország, Lettország, Észtország, Litvánia, Románia, Ausztrália és Mexikó vett részt.
Az elmúlt egy évben növekedett a magyarok pénzügyekkel kapcsolatos magabiztossága, ugyanis a tavalyi 45 százalék után idén már 52 százalék vallotta, hogy kiismeri magát a pénzügyi termékek és szolgáltatások terén. A leginkább magabiztos a 35-44 éves korosztály (61 százalék), az átlagnál bizonytalanabbak a 18-24 és 55-65 évesek (47 illetve 34 százalék). A magasabb iskolai végzettségűek, a megtakarítással rendelkezők és azok, akik minden hónapban tudnak félretenni pénzt a jövedelmükből, nagyobb önbizalomról számoltak be a többiekhez képest.
A kutatásban részt vevő magyarok 28 százaléka minden kiadást előre eltervez, ami csaknem háromszoros növekedés a tavalyi 10 százalékhoz képest. További 34 százalék kalkulál előre a nagyobb kiadásokkal és még 28 százalék készít kisebb költségvetést. A 18-24 év közöttiek kevésbé gondolkodnak előre, ha anyagi dolgokról van szó, csak 35 százalékuk készít rendszeresen költségvetést, míg a 65-75 évesek 73 százaléka, így a nyugdíjasok mondhatók a legtudatosabb korosztálynak. Akik nehezebben jönnek ki a pénzükből, minden kiadást előre elterveznek és a magasabb iskolai végzetségűek is többet foglalkoznak az otthoni költségvetéssel.
Örvendetes, hogy idén a megkérdezettek 90 százaléka állította azt, hogy valamennyire tervez előre a családi költségvetéssel. Míg tavaly 45 százalék jelölte, hogy egyáltalán nem végez ilyen kalkulációt, addig idén ezt csak 9 százalék válaszolta. Az iskolakezdés és a gazdasági körülmények miatt még aktuálisabb a kiadások tervezése és fontosabbá válik a spórolás is. Könnyebben félre tudunk tenni, ha folyamatosan vezetjük a családi költségeket.
Tapasztalatunk szerint az idősebb korosztály még inkább a papíralapú tervezőt tudja könnyebben használni, míg a fiatalok számára letölthető, online formában tettük elérhetővé ezt az eszközt – mondta el Horváth Attila a Provident Pénzügyi Zrt. pénzügyi igazgatója.
Amennyiben pénzügyi tanácsra van szükség, a válaszadók 54 százaléka pénzügyi intézményhez, szaktanácsadóhoz vagy brókerhez fordul, 47 százalék pedig egy családtaghoz. 30 százalék válaszolta, hogy használ pénzügyi összehasonlító weboldalakat. A fiatalabbak (18-34 év közöttiek) szívesebben kérdeznek inkább egy rokontól, baráttól, vagy akár kollégától és a pénzügyekben kevésbé jártasak is inkább a családi körben keresnek segítséget. Aki már igényelt valamilyen kölcsönt, szívesebben fordul pénzügyi intézményhez, vagy tanácsadó szakemberhez. 8 százalék senkitől sem kér tanácsot.
A kutatás arra is rákérdezett, hogy kinek a feladata, felelőssége lenne a lakosság pénzügyi tudatosságának a fejlesztése. A válaszadók 44 százaléka szerint ez az iskolák hatásköre, 34-34 százalék jelölte meg a pénzügyi intézményeket és a kormányt, 21 százalék szerint pedig az egyének saját felelőssége a tájékozódás, míg 14 százalék civil szervezetekre támaszkodna. A hitelt igénylők kétszer akkora arányban osztanák a bankokra a pénzügyi oktatás feladatát, mint az összes megkérdezett.
