A Fidesz támogatottsága az összes megkérdezett körében egy százalékpontot csökkenve 29 százalék volt februárban. Az MSZP 5, a Jobbik 7, a DK 8, a Momentum pedig 5 százalékon áll - derül ki a Publicus Intézet országos reprezentatív közvéleménykutatásából, amit a Népszava megbízásából készítettek.
Érdemben, havonta nagyjából 1-1 százalékponttal növekszik az összefogás szavazók aránya. Tavaly nyári megjelenésük óta az elmúlt 7-8 hónap alatt 8 százalék jelezte, hogy ebbe a csoportba tartozik. Ez a tábor elsősorban a bizonytalanokból érkezik, akik 39-40 százalékról 33 százalékra csökkentek ezen időtávban. Érkeztek még az összefogás szavazók körébe az ellenzéki pártoktól is, elsősorban a Momentumból és az MSZP-ból, másodsorban a DK-ból és a Jobbikból.
A kutatásból kiderült továbbá az is, hogy növekszik a Jobbik támogatottsága és a párt a Momentumtól szipkáz el szavazókat, tőlük is elsősorban vidéken.
A Publicus Intézet emlékeztet: stabilizálódott az összefogott ellenzék 2020 nyár végén, majd ősz elején létrejött előnye a kormánypárttal szemben. Ám míg a tavaly év utolsó negyedévében az előny 3-4 százalékpontos volt, ami bár szavazattöbbséget jelentett, a választási rendszer egyenetlenségei miatt mandátumtöbbséget nem.
Mostanra az előny 5-6 százalékpontos lett, ami már enyhe mandátumtöbbséget is jelenthet egy 2022-es választáson.
A kérdőíves vizsgálatot 2021. február 20 – 25. között a Publicus Intézet készítette hazánk felnőtt népességét reprezentáló 1001 fő telefonos megkérdezésével.
A Fidesz támogatottsága az összes megkérdezett körében egy százalékpontot csökkenve 29 százalék volt februárban. Az MSZP 5, a Jobbik 7, a DK 8, a Momentum pedig 5 százalékon áll - derül ki a Publicus Intézet országos reprezentatív közvéleménykutatásából, amit a Népszava megbízásából készítettek.
Érdemben, havonta nagyjából 1-1 százalékponttal növekszik az összefogás szavazók aránya. Tavaly nyári megjelenésük óta az elmúlt 7-8 hónap alatt 8 százalék jelezte, hogy ebbe a csoportba tartozik. Ez a tábor elsősorban a bizonytalanokból érkezik, akik 39-40 százalékról 33 százalékra csökkentek ezen időtávban. Érkeztek még az összefogás szavazók körébe az ellenzéki pártoktól is, elsősorban a Momentumból és az MSZP-ból, másodsorban a DK-ból és a Jobbikból.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„A küzdelem már az ellenzéki kétharmadért folyik” – Orbán Viktor volt tanácsadója a Fidesz legnagyobb félelméről
Elek István közíró szerint a politikai harc tétje már a minősített többség megszerzése. Csak ezzel lehetne meneszteni a kulcspozíciókba ültetett embereket és helyreállítani a jogállamot.
„Minden impulzus azt üzeni, hogy a küzdelem most már az ellenzéki kétharmadért folyik”
– fogalmazott Elek István, Orbán Viktor miniszterelnök egykori tanácsadója a Népszavának adott interjújában. A volt MDF- és Fidesz-képviselő szerint mindez akkor válhat valóra, ha az Orbán-rendszer a mostani „puha önkényuralmi” eszköztárát nem lépi túl.
Elek István úgy látja, a kormányoldalon lévők tisztában vannak azzal, hogy itt nem egyszerűen egy normális választás elbukása a tét, hanem a zsákmány elvesztése, a börtön kockáztatása.
„Szerintem attól függően szánják el keményebb vagy puhább lépésre magukat, hogy mennyire érzékelik a bukás veszélyét. Most talán még nagyobb kockázatot látnak abban, hogy hozzányúljanak a még durvább eszközökhöz, mint esetleg abban, hogy egy egyszerű többségű vereséget elszenvedjenek”
– jelentette ki.
A közíró szerint a kampányhangulatot a „háborús hisztéria gerjesztése” jellemzi.
„A hónapok óta folyó, egyre vadabb ukránellenes kampányt, a háborús hisztéria gerjesztését már olyan abszurd lépésekkel is, mint legutóbb a katonaság kivezénylése az energiarendszer védelmére, fél éve még talán elképzelhetetlen, elmebeteg ötletnek gondolhattuk volna”
– mondta. A kormány február végén rendeletben írta elő a kritikus energetikai infrastruktúra fokozott védelmét, amiben a Magyar Honvédség is feladatot kapott. Elek szerint „a szellemi és erkölcsi leromlásnak olyan mélységeibe jutottak el mára, amiket korábban normális ésszel nem feltételezhettünk”.
A volt politikus úgy véli, benne van a pakliban, hogy a Fidesz az utolsó pillanatban a javára módosítja a választási szabályokat, még ha ezt most tagadja is. Ezzel szemben Répássy Róbert államtitkár és az Igazságügyi Minisztérium is jelezte, hogy nincs napirenden a választási rendszer módosítása a 2026-os voksolás előtt.
Elek István szerint a Fidesz egy esetleges vereség után is bízhat a kiépített rendszerében.
„Egyelőre mintha jobban bíznának benne, hogy az általuk kialakított mélyállami intézményrendszer a helyzetbe hozott embereikkel lehetővé teszi számukra, hogy egy néhány hónapos vergődés után akár megbukjon az új kormány”
– fogalmazott. Éppen ezért egy új kormánynak morális kötelessége lenne a jogállami rendszer helyreállítása. „Ehhez a kizárólagos hatalom rendszerének felépítéséhez vezető alkotmányellenes lépéseket semmisnek kell nyilvánítani, s ebből következően az általuk helyzetbe hozottakat, az Alkotmánybíróság, a Médiatanács tagjait, a legfőbb ügyészt, a választási bizottság és a költségvetési tanács embereit is meneszteni kell” – tanácsolta.
„Minden impulzus azt üzeni, hogy a küzdelem most már az ellenzéki kétharmadért folyik”
– fogalmazott Elek István, Orbán Viktor miniszterelnök egykori tanácsadója a Népszavának adott interjújában. A volt MDF- és Fidesz-képviselő szerint mindez akkor válhat valóra, ha az Orbán-rendszer a mostani „puha önkényuralmi” eszköztárát nem lépi túl.
Elek István úgy látja, a kormányoldalon lévők tisztában vannak azzal, hogy itt nem egyszerűen egy normális választás elbukása a tét, hanem a zsákmány elvesztése, a börtön kockáztatása.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Választás 2026: a Fidesz az utolsó, a TISZA Párt a harmadik helyen lesz a szavazólapon
A Nemzeti Választási Bizottság szombaton kisorsolta a hét, határidőig bejelentett pártlista sorrendjét. A végleges névsor még változhat, ha egy párt nem teljesíti a 71 jelöltes feltételt.
A harmadik helyre sorsolták a Tisztelet és Szabadság Pártot, míg az utolsó, hetedik helyre a Fidesz–KDNP pártszövetség került az április 12-i parlamenti választás szavazólapján. A Nemzeti Választási Bizottság szombaton tartotta a sorsolást, miután 16 órakor lejárt a listaállítási határidő. A határidőig hét pártlistát jelentettek be – írta a 24.hu.
A nemzetiségi listákat figyelmen kívül hagyva a pártok sorrendje a következőképpen alakul a szavazólapon:
1. Magyar Kétfarkú Kutya Párt,
2. Tea Párt Közösség,
3. Tisztelet és Szabadság Párt (Tisza Párt),
4. Mi Hazánk Mozgalom,
5. Demokratikus Koalíció,
6. Szolidaritás Pártja – Magyar Munkáspárt,
7. Fidesz–Magyar Polgári Szövetség – Kereszténydemokrata Néppárt.
A sorsolásos eljárást a választási törvény írja elő az esélyegyenlőség biztosítása érdekében. Országos listát az a párt állíthat, amely legalább 71 egyéni választókerületben, legalább 14 vármegyében és a fővárosban is indít jelöltet.
A Nemzeti Választási Bizottság arra is felhívta a figyelmet, hogy a pártlisták száma még csökkenhet. Elképzelhető, hogy a végleges szavazólapon kevesebb szervezet szerepel majd, amennyiben utólag kiderül, hogy valamelyik párt mégsem teljesíti a listaállításhoz szükséges feltételeket. Ilyen esetben a listát törlik a nyilvántartásból.
A választópolgárok az április 12-i szavazáson a véglegesített, jogerősen nyilvántartásba vett listákra adhatják le voksukat. Ekkor egyéni jelöltjükre és az országos pártlisták egyikére szavazhatnak.
A harmadik helyre sorsolták a Tisztelet és Szabadság Pártot, míg az utolsó, hetedik helyre a Fidesz–KDNP pártszövetség került az április 12-i parlamenti választás szavazólapján. A Nemzeti Választási Bizottság szombaton tartotta a sorsolást, miután 16 órakor lejárt a listaállítási határidő. A határidőig hét pártlistát jelentettek be – írta a 24.hu.
Benjámin Netanjahu üzent az irániaknak: közel a döntő pillanat, de a döntést a népre bízza
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök videóüzenetben közölte, hogy a háború kompromisszumok nélkül folytatódik. A műveletek célja a rezsim megingatása, de bírálta az ENSZ-t is tehetetlenségéért.
Változatlanul és kompromisszumok nélkül folytatódik az Irán elleni háború – jelentette ki Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök egy szombat esti videóüzenetben. Mint mondta,
Izraelnek „sok meglepetést tartogató terve” van a következő szakaszra, amivel „destabilizálná a rezsimet és lehetővé tenné a változást”
– írja a The Times of Israel. A miniszterelnök közvetlenül
az iráni néphez fordult, hangsúlyozva, hogy közel a döntő pillanat, és Izrael nem megosztani, hanem felszabadítani akarja az országot. „De végső soron tiétek a döntés”
– tette hozzá.
Netanjahu azt is kilátásba helyezte, hogy célba veszik az Iráni Forradalmi Gárda tagjait, de ígérete szerint aki leteszi a fegyvert, annak nem esik bántódása. A Bibliát idézve ugyanakkor figyelmeztetett: „Aki viszont ezt nem teszi meg, annak vére a saját fejére száll.”
Beszédében élesen bírálta az ENSZ-t és a nyugati vezetőket is, amiért szerinte magára hagyták az iráni népet, amikor a „saját vezetésük mészárolta le” őket. „Hol volt az ENSZ? Hol voltak a nyugati államok?” – tette fel a kérdést. Netanjahu szerint sok ország ma már látja, kire számíthat, és kijelentette: „Izrael a hatalom és a remény világítótornya.”
A miniszterelnök a szomszédos Libanon kormányát is figyelmeztette, az ő felelősségüknek nevezve a tűzszüneti megállapodás végrehajtását és a Hezbollah lefegyverzését. Jelezte: amennyiben ezt nem teszik meg, a Hezbollah támadásai katasztrófát hoznak Libanonra. „Eljött az idő, hogy önök is a saját kezükbe vegyék a sorsukat” – üzente a libanoniaknak.
A bejelentésre a nemzetközi közösség is reagált. Az ENSZ főtitkára azonnali deeszkalációt sürgetett, és a nemzetközi jogot sértő lépéseknek nevezte a támadásokat. Teherán hivatalosan szuverenitássértő, jogellenes agressziónak minősítette a csapásokat, Oroszország pedig „provokálatlan fegyveres agressziónak” nevezte azokat. Több nyugati vezető a további iráni támadások megfékezésére és a tárgyalások folytatására szólított fel.
Netanjahu azzal zárta beszédét, hogy Izrael mindent megtesz, ami szükséges a saját városai és lakosai védelmében.
Változatlanul és kompromisszumok nélkül folytatódik az Irán elleni háború – jelentette ki Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök egy szombat esti videóüzenetben. Mint mondta,
Izraelnek „sok meglepetést tartogató terve” van a következő szakaszra, amivel „destabilizálná a rezsimet és lehetővé tenné a változást”
– írja a The Times of Israel. A miniszterelnök közvetlenül
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
