hirdetés

KÖZÖSSÉG
A Rovatból
hirdetés

„Egyre kevesebb a vakokkal kapcsolatos negatív előítélet”

Tizenöt éve működik a Buda-Környéki Látássérültek Közhasznú Egyesület. Az évek alatt munkahelyeket teremtettek látássérültek számára, és hatékony érdekképviseleti tevékenységet végeznek. Nyikes Fatime, az egyesület elnöke beszélt arról, hogyan jutottak el az alapítástól a népszerű jótékonysági koncertekig.
Szegedi Éva - szmo.hu
2020. december 01.

hirdetés

„Szó szerint a nulláról építettük fel az egyesületünket. Most pedig 38-an dolgoznak nálunk. Én abban hiszek, hogy mi, fogyatékossággal élők ne csak beszéljünk arról, hogy egyenlők vagyunk másokkal, és helyünk van a társadalomban, hanem a munkánkkal mi is segítsünk a sok segítségért cserébe. Így alakulhat ki az egyensúly – mondja Nyikes Fatime, a Buda-Környéki Látássérültek Közhasznú Egyesületének elnöke.

„Ez a szervezetünk különlegessége: a gyakorlatban is megmutatjuk, mit tudunk, mi mit teszünk másokért. Partneri viszonyban gondolkodunk, és ennek az a feltétele, hogy az adományért, támogatásért, segítségért cserébe kínálok valamit, jelen esetben egészségügyi szolgáltatást. Fontos, hogy akár lelki értelemben érdekeltté tegyem a másik felet, hogy segítsen nekem, mert ez jó érzéssel tölti el. Ez a filozófiánk egyik sarokpontja.”

Nyikes Fatime felnőttként veszítette el teljesen a látását. Lelkileg nagyon mélyre került. Miután feldolgozta az őt ért traumát, talpra állásában sokat segített neki az, hogy szociális munkásnak tanult, majd társaival együtt 15 évvel ezelőtt megalapította a BULÁKÉ-t, vagyis a Buda-Környéki Látássérültek Közhasznú Egyesületét.

2015-ben Richter Aranyanyu Díjra jelölték szociális kategóriában, emellett a Richter Főnix Közösség tagjává is választották – nagy megtiszteltetés volt számára a jelölés és a beválasztás is, fantasztikus közösségre talált, inspiráló élettörténetekkel találkozott. Ugyanakkor nem érzi egyedül az ő sikerének, ez szerinte inkább az Egyesületről szól.

A láttássérülteket segítő egyesületet tizenegynéhányan alapították, és lépcsőzetesen, fokról fokra haladva építették fel. Nyikes Fatime úgy emlékszik rá, hogy ez egyetlen, máig húzódó folyamat volt a helyszín kereséstől a szolgáltatások kiépítésén és a források felkutatásán át a környező települések lakosságának és intézményeinek megszólításáig. Az első mérföldkőnek azt tekintik, amikor Budaörs városa lehetőséget adott arra, hogy a székhelyüket ott jelentsék be – és így 2006. április 4-én megnyithatták ügyfélszolgálati irodájukat.

hirdetés

„Egy icipici irodát kaptunk a támogató szolgálatból, ami az orvosi váróból nyílt. Ott szerveztük meg a megnyitónkat, és még karácsonyi klubot is tartottunk az akkor még maroknyi tagság számára. Úgy nyitottuk össze az ajtót az orvosi váróval. Miután megkaptuk az akkreditációs tanúsítványt, és megkezdhettük a látássérültek foglalkoztatását, béreltünk ugyanabban a házban egy 50 négyzetméteres lakást, ott kezdtük el a munkát két gyógymasszőrrel.” A másik ilyen mérföldkövet az jelentette, amikor ingatlant vásárolhatott az Egyesület, ez ugyanis sokkal biztonságosabbá teszi a működésüket, nem függnek a tulajdonostól és gazdasági változásoktól.

Már az elejétől fogva nagy hangsúlyt helyeztek a szakmaiságra, mert az egyesület úgy véli, önmagában az érintettség nem elég. Korábban elegendő volt az is, ha látássérült az érdekképviselő, és „van hangja”. A BULÁKE alapelve viszont az, hogy mivel sok a hátrányos helyzetű csoport, sok az igény, ha ők nem tudnak lerakni az asztalra fajsúlyos szakmai anyagokat megfelelő indoklással és érveléssel, nem tudják jól képviselni az érdekeiket a támogatások elnyeréséhez.

A szakmaiság azt is jelenti, hogy nem vesznek fel egy munkakörre csak azért egy jelentkezőt, mert az látássérült. Az első az alkalmasság.

Nyikes Fatime elmondja, hogy a megváltozott munkaképességű emberek egy része még nincsen felkészülve a munkavállalásra, mert vagy már elavult a tudásuk, elavultak a készségeik, vagy nem mindig célozzák be jól azt, hogy mire képesek. Előfordul az is, hogy valaki még nem jutott el olyan pszichés, mentális, fizikai állapotba, hogy megfelelően el tudja látni a munkát. Az egyik állásinterjún például neki a meghallgatásról segítő beszélgetésre kellett váltania, mert a jelentkező elkezdett zokogni – még a saját, fogyatékosságával kapcsolatos gyászfolyamatával volt elfoglalva, még nem dolgozta fel a traumát. „Szeretném hangsúlyozni, hogy attól, hogy mi megváltozott munkaképességű emberek vagyunk, még lehetnek elvárásaink a munkavállalókkal és a feladatok elvégzésével kapcsolatban.”

Mivel a környezetemben azt tapasztaltam, akad néhány sztereotípia a látássérültekkel kapcsolatban, megkérdezem, milyen előítéletekkel kell megküzdeniük. Nyikes Fatime elmondja, hogy az egyik sztereotípia az, hogy aki fogyatékossággal él, az deviáns is vagy értelmi fogyatékossággal is küzd. De ezek az előítéletek például a hallássérülteket is sújtják.

„Ha valamiről nincsen személyes tapasztalatunk, vagy nem megyünk közel egy helyzethez, akkor messziről egészen más képet alakítunk ki róla”

– magyarázza. Amikor elkezdtük a munkát, akkor még sokkal nehezebb volt úgy megszólítani az embereket, hogy ne legyen részükről egy kis visszahúzódás vagy viszolygás, de ennek nem feltétlenül az előítéletesség az oka, hanem pusztán az, hogy ez még ismeretlen terület volt számukra, az érdekképviseleti munka korábban nem ment ennyire közel az emberekhez.

A mi megalakulásunk éppen abból a gondolatból fakadt, hogy mi menjünk közelebb a többi emberhez, mi tegyük meg az első lépést. Arra már könnyebb reagálni, mintha csak várjuk, hogy a másik nyisson vagy legyen szolidáris velünk. Közben a korábbi, előítéletesebb gondolkodásmód is sokat oldódott mára, és ez annak is köszönhető, hogy az Európai Unió alapelvei beszűrődtek a magyarországi érdekképviseleti munkába, a kis helyi csoportok mellett önálló egyesületek alakultak.

Nekem személy szerint többnyire pozitív tapasztalataim vannak a nem látássérült emberekkel kapcsolatban, egyre kevésbé sújtanak bennünket a sztereotípiák. Ehhez viszont az is kell, hogy mi bátran odategyük magunkat emberileg is, nyitottsággal, kezdeményezőkészséggel.”

A szakmaiságot, a professzionális hozzáállást többször is hangsúlyozza Nyikes Fatime a beszélgetésünk alatt. Például kizárólag szakképzett, komoly múlttal rendelkező gyógymasszőrökkel dolgoznak. Az egyesület munkatársai folyamatosan képzik magukat, és mindegyiküknek megvan a szükséges végzettsége vagy képesítése a betöltött pozícióhoz. Náluk fontos szempont, hogy ne azért vegyék igénybe a szolgáltatásaikat, mert sajnálják őket, hanem azért, mert értenek ahhoz, amit csinálnak, és minőségi munkát végeznek.

„Elsőként szociális munkás diplomát szereztem, és legfőképp szociális munkásnak is tartom magam, ebből kifolyólag az alap szakra mesterfokozatot is szereztem. Szervezetfejlesztő szupervizor a másik végzettségem, ezen kívül gyógypedagógiai OKJ-s végzettséget is szereztem. E három terület együttes jelenléte a vezetői munkámban nagyon nagy segítség.

Ma már az integrált oktatásban egyre több a fogyatékossággal élő fiatal, és nem akkora kuriózum. Az egyetemi koordinátorok felkészültek a fogyatékossággal élő hallgatók támogatására, másrészt olyan eszközök állnak a rendelkezésükre, amelyekkel mi, látássérültek is versenyképesek lehetünk az oktatás során. Ilyen a számítógép, ami egy speciális szoftver segítségével gyengén látók és vakok számára is egyenlő esélyeket biztosít, vagy az okostelefon, amire - amellett, hogy beszél – sokféle segítő (pl. pénzfelismerő, GPS) alkalmazást is le lehet tölteni.

Az a fajta különbség vagy szakadék, ami a '80-as, '90-es években jellemző volt, tényleg egyre szűkül. Ennek több oka van: az érdekképviseleti eredményesség, a technikai fejlettség, és az, hogy bátrabban ki merünk lépni. És ha mi lépni merünk, a társadalmat is könnyebb megnyitni arra, hogy befogadjanak bennünket.”

Az Egyesület – ebben a műfajban úttörőként - érzékenyítő programokat is szervez, ezeket iskolákba viszik, hogy a gyerekek és a pedagógusok is találkozzanak a látássérüléssel kapcsolatos információkkal. Úgy vélik, elfogadó társadalom akkor tud kialakulni, ha már gyermekkorban kialakul valakiben az empátia, a nyitottság és más emberek élethelyzetének elfogadása.

Milyen tevékenységet végez az Egyesület? Az érdekképviselet mellett több területen is munkát ad megváltozott munkaképességűeknek.

A fő tartóoszlop az egészségügyi szolgáltatásként végzett gyógymasszázs. Ez a tevékenység – a TB támogatott összeghez hasonlóan kedvezményes áron -, a helyi egészségházzal szoros együttműködésben zajlik. A budaörsieknek ez azért jó, mert helyben is igénybe tudják venni ezt a gyógyászati ellátást, nem kell emiatt Budapestre menniük. Budaörsön, Érden és Biatorbágyon is jelen vannak ezzel a tevékenységgel.

Zuglóban rehabilitációs központot működtetnek – ott a látássérültté vált embereket tanítják meg arra, hogy miként alkalmazkodjanak a megváltozott helyzethez, és támogatják őket az új életritmus, új életmód kialakításában.

Amikor azt kérdezem, voltak-e felemelő, megható események az egyesület életében, Nyikes Fatime az adománygyűjtő koncerteket emeli ki.

„Az első pár évben színvonalas bálokat szerveztünk, hogy egyrészt megismerjenek bennünket, a munkánkat, másrészt azért, hogy természetes legyen a jelenlétünk, a kollégáink is ott voltak a meghívottak között. Utána gálákat szerveztünk, majd az a megtiszteltetés ért bennünket, hogy a budaörsi uszoda és sportcsarnok vezetője felajánlotta az együttműködését, a város is mögé állt, ezért minden évben egyszer megkaphattuk a sportcsarnokot, így jótékonysági célú koncerteket szervezhettünk.

Az egyik kiemelkedő esemény Zorán koncertje volt 2014-ben, a másik az Omegáé 2016-ban, mindkettő teltházas volt, ráadásul Kóbor János nem is tudta még akkor, amikor felkértük őket, mekkora volumenű esemény lesz, és meg is lepődött. Az első a Republic fellépése volt, de koncertet adott a Ghymes és a Budapest Bár is, mindegyik alkalom értékes és emlékezetes este volt, hálásak vagyunk érte. Ezeknek a koncerteknek is köszönhető, hogy meg tudtuk venni az ingatlant az egyesület munkájához.

A koncerteken kívül az egyesület csapatépítő alkalmai szoktak emlékezetesek lenni. Évente egyszer együtt elutaznak, karácsonykor pedig együtt is ünnepelnek. Nyikes Fatime azt mondja, mára sikeres csapat állt össze, családias a légkör. Olyan, mint egy baráti társaság, mindenki mindenkinek segít, nagyon kevés a konfliktus. De ez igen hosszú munka eredménye.

"Szociális munkás vagyok, fontosnak tartom, hogy aki hozzánk kerül, valóban szinte a családjának tekinthesse ezt a helyet, és mi is családtagnak tekintjük. 100 százalékos felelősséget érzek arra nézve, hogy elérhesse a rehabilitációja a csúcsát. Ebbe elég sok munkát fektetünk, meg is van az eredménye.

Az emberek meghálálják, ha foglalkozol velük, ha perspektívát látnak a munkájukban, ha motiválni tudod őket, és ha érzik, hogy hasznos, amit csinálnak."


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
KÖZÖSSÉG

Vadászgépek repültek át szombaton Budapest felett, így tisztelegtek az utolsó hős Puma előtt

97 esztendős korában, december 30-án elhunyt Frankó Endre nyugállományú főhadnagy, a ma már legendás 101. Puma Honi Légvédelmi Vadászrepülő Osztály utolsó, harcban is bevetett pilótája.
Forrás: honvedelem.hu, fotó: MTI/Mészáros János - szmo.hu
2021. január 23.

hirdetés

Szombaton, egy díszelgő, Gripen-típusú, három vadászrepülőgépből álló kötelék jelent meg Budapest felett.

11.30-kor hajtották végre a felszállást Kecskemétről, majd 12.10 és 12.19 között a Csepel-sziget északi csücske felett várakoztak, azután 12.20-kor a Duna mentén 1000 feet, azaz kb. 300 m magasságban repültek végig az Árpád-híd, budai hídfőig. Ezt követően északi irányban hagyták el Budapest légterét.

VIDEÓ: A Szeretlek Magyarország ÉLŐ közvetítése a repülésről:

97 esztendős korában, december 30-án elhunyt Frankó Endre nyugállományú főhadnagy, a ma már legendás 101. Puma Honi Légvédelmi Vadászrepülő Osztály utolsó, harcban is bevetett pilótája.

Frankó Endre 1923. szeptember 3-án született Egerben. 1939-ben, a Gyöngyös melletti Pipishegyen ismerkedett meg a vitorlázórepüléssel, majd 1942-ben, érettségi után jelentkezett a Magyar Királyi Légierő kötelékébe. A kiváló öttusázó sportember Szombathelyen, a Horthy Repülő Akadémián kezdte meg tanulmányait, majd 1944. augusztus 20-án avatták hadnaggyá. A Szent László hadosztályban eltöltött, rövidebb „gyalogharcászati” kitérőt követően 1944. november 30-án helyezték át a Pumákhoz, Heppes Aladár alezredes parancsnoksága alá.

hirdetés

Itt már a légierő akkori legmodernebb típusával, a Messerschmitt Bf 109G-vel, a legendás „Messzerrel” repülhetett. A pilótahiány miatt alig hat órányi gyakorlórepülést követően már az éles bevetések vártak az ifjú hajózóra.

Frankó Endre hadnagy összesen nyolc bevetést hajtott végre a Dunántúl, majd a Nyugat felé visszavonuló ezreddel Ausztria felett. Ezeket túlélve 1945. május 5-én, a német-osztrák határ melletti Pockingban esett amerikai hadifogságba.

1945 végén ért haza Budapestre. A polgári élet mellett nem felejtette el a repülést sem: a hármashatárhegyi GANZ repülőklubban kezdett újra vitorlázógéppel repülni. 1948-ban már az Országos Magyar Repülő Egyesület motoros oktatója volt, itt már katonákat is tanított.

1949-ben nevezték ki az Esztergomi Repülőiskola parancsnokhelyettesének, majd nem sokkal később parancsnokának. 1950-ben Békéscsabán lett az első oktatóképző iskola tanára, végül a GANZ repülőklub hivatásos motoros repülő-oktatója - innen azonban „horthysta múltja” miatt hamar eltávolították.

Az immáron sokadik újrakezdést követően gépészmérnöki diplomát szerzett, majd az UVATERV (Út-, Vasúttervező Vállalat) mérnökeként dolgozott – nevéhez fűződik például a budapesti, János-hegyen ma is működő Libegő: nemcsak az ötlet volt az övé, de a felvonó fő- és gépésztervezője is volt.

Nyugdíjas éveiben is aktívan kísérte figyelemmel a magyar katonai repülést. 2007-ben jelent meg az „Egy élet viszontagságai” címet kapott önéletrajzi kötete.

Frankó Endrétől az Óbudai Jó Pásztor templomban vettek búcsút és az altemplomban helyezték végső nyugalomra.

Orbán Viktor miniszterelnök a közösségi oldalán búcsúzott Frankó Endréről. A város felett átrepülő Gripeneket és egy tisztelgő katonát ábrázoló fotóhoz a 101. "Puma Honi Légvédelmi Vadászrepülő Osztály jelmondatát írta: "Vezérünk a bátorság, kísérőnk a szerencse". Búcsú Vitéz Frankó Endre főhadnagytól, a hős puma immár az égi kötelékben. Nyugodjon békében! - írta a kormányfő.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
KÖZÖSSÉG
A Rovatból
hirdetés

„Napsugár kis plüsse adott erőt” – megszólalt a Semmelweis Egyetemen megmentett kismama

Szilvia 70 napot töltött az intenzíven, most végre együtt lehet kislányával, akinek kis játéka tartotta benne a lelket a súlyos betegség alatt.
Fotó: Merkely Béla / Facebook - szmo.hu
2021. január 21.

hirdetés

Korábban mi is hírt adtunk arról a kismamáról, akinél tavaly novemberben diagnosztizáltak koronavírust, és terhessége 34. hetében sürgősségi császármetszést kellett végrehajtani rajta. A 34 éves nő 70 nap után hagyhatta el a kórházat.

Szilvia a kórházi ágyáról adott interjút az RTL Klub Híradójának. Mint mondta, a párjától tudja, hogy alig kapott levegőt betegsége bizonyos szakaszaiban.

Ács Nándor, az SE Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának főigazgatója elmondta:

„Amikor a kismamát megvizsgáltuk ultrahanggal, akkor az látszott, hogy az ő oxigénhiányos állapota miatt tulajdonképpen már a kis magzat is veszélyállapotba került, és ezért akkor azonnal sürgősséggel császármetszést végeztünk. Onnantól az édesanya lélegztetve át is került az intenzív osztályra”.

A kislány a Napsugár nevet kapta, koraszülött lett, de jól van. Hazaengedték, az édesanya állapota viszont ezután tovább romlott. „Eljutottunk ahhoz a ponthoz, hogy gépi lélegeztetéssel már nagyon nehezen tudtuk tartani az ő oxigénállapotát, ami azt jelenti, hogy megfelelő oxigén jusson az agyba és a szerveihez” - mondta el Dr. Gál János, az SE Aneszteziológiai ás Intenzív Terápiás Klinika klinikaigazgatója.

hirdetés
„A férjem behozta Napsugár kis plüssét, és ez adott erőt, minden nap vele alszok. Ezt nekem haza kell vinni Napsugárnak. És láthatom először. Mert november 13 nem most volt”

- mondta el a Híradónak az édesanya.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
KÖZÖSSÉG

„Őszinte szeretet és barátság kapcsolt minket össze” - megható beszédet mondott Gálvölgyi János Sas József temetésén

Eltemették a Jászai Mari-díjas művészt, Gálvölgyi mellett számos híresség vett részt a szertartáson.
Fotó: MTI/Soós Lajos - szmo.hu
2021. január 22.

hirdetés

Péntek délben eltemették Sas József humoristát, aki múlt vasárnap halt meg, miután szervezete feladta a koronavírussal vívott harcot. A nevettetőt a Kozma utcai izraelita temetőben helyezték örök nyugalomra - írja a Blikk.

A temetésen megindító beszédet mondott Sas pályatársa Gálvölgyi János, akivel több mint 40 éven át voltak jó barátok:

"Itt most magunk vagyunk, őszintén és szomorúan. Ha már őszinteség: őszinte szeretet és barátság kapcsolt minket össze. Sokkal régebbről, mint a jelenlévők bármelyikével. Több mint 40 év. Fellépések, nyaralások, csöppnyi együttlétek. Mindig csodáltam benned az élet szeretetét, az élni akarást, a siker utáni vágyat, az elképesztő energiát. Az elmúlt két év felülmúlt mindent, amit csak elképzelni lehet. Egy színész csak a színpadon él, ha onnan lelép, olyan, mint a többiek. (…)

"Te nem adtad fel könnyen. Te azt sugalltad egész pályafutásod alatt, hogy nem lehet, nem szabad feladni, sikert kell csinálni. A legrosszabb körülmények között is csak hinni, és akarni kell"

- idézte

hirdetés

A temetésre a családtagokon és a rajongókon kívül sok ismert ember is érkezett, hogy leróják tiszteletüket a Jászai Mari-díjas művész előtt.

Többek közt Bodrogi Gyula, Medveczky Ilona, Heller Tamás és Beregi Péter is ott volt. Sas özvegyét, Zsuzsát Hofi Géza özvegye, Ildikó támogatta a szertartás alatt.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
KÖZÖSSÉG
A Rovatból
hirdetés

Rá sem ismerni a hajléktalanra, aki ingyen hajvágást kapott egy francia sztárfodrásztól

David Kodat a TikTok-on is megosztotta a férfi átalakulását. A videó óriási sikert ért el.
Fotó: davidkodatofficial/TikTok - szmo.hu
2021. január 24.

hirdetés

Egy francia sztárfodrász, David Kodat vágott új frizurát és szakállfazont egy hajléktalannak, akit teljesen más emberré változtatott a rendezett hajviselet - számolt be róla a Daily Star.

A Strasbourg városában dolgozó Kodat a TikTok-on tette közzé a látványos átalakulás eredményét. 

@davidkodatofficialHaïr transformation ? ##fyp ##pour ##SingapoReimagine ##foryoupage ##hairtransformation ##barber ##fypchallenge ##tiktok ##homeless ##satisfying♬ Moulaga - Heuss L'enfoiré

A “beavatkozás” előtt láthattuk, a férfi bajsza és szakálla is akkorára nőtt, hogy még azt sem lehetett eldönteni, éppen mosolyog-e.

A videóból az is kiderült, hogy hátul a haja teljesen össze volt csomósodva, így igazán ráfért, hogy rendbetegyék.

hirdetés

A fodrász hamar munkához látott, és egyetlen vágással körülbelül 25 centi szakállat távolított el. A felvételen megcsodálhatjuk a végeredményt is.

A videó óriási sikert ért el a TikTok-on, ahol rengetegen dicsérték a fodrász munkáját.

“Teljesen felfrissült az arca! Az elején is látszott a szemén, hogy jóindulatú, de most már sokkal egyértelműbb” - írta egy kommentelő, míg egy másik hozzátette: “a haj és a szakáll mindent megváltoztat.”


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: