prcikk: Egymillió dollárt gyűjtöttek a Facebookon egy iskolának | szmo.hu
KÖZÖSSÉG
A Rovatból

Egymillió dollárt gyűjtöttek a Facebookon egy iskolának

A Humans of New York Facebook-oldal rajongóit meghatotta, ahogy egy nehéz sorsú fiú tanárnőjéről és iskolájáról beszélt.
Neset Adrienn cikke - szmo.hu
2015. február 03.



Az egész a magyar bácsit is bemutató Humans of New York Facebook-oldallal kezdődött. Négy évvel ezelőtt Brandon Stanton New York-i fotós úgy gondolta, egy gyűjteményben bemutatja, tulajdonképpen katalogizálja a metropolis lakosságának sokszínűségét. Naphosszat járta a várost, beszédbe elegyedett a számára érdekesnek tűnő emberekkel, kérdezgette őket, és minden nap posztolt a blogjára, illetve az ahhoz kapcsolódó Facebook-oldalra (Humans of New York) két-három képet, az emberekkel folytatott beszélgetés egy-egy inspiráló részletével.

Az oldal hamarosan hatalmas népszerűségre tett szert (ma már 12 millió rajongója van világszerte), a képekből született könyv is listavezető lett a New York Times-nál

A képek alatt mindig érdekes beszélgetések alakulnak ki, trolloktól mentesen, és gyönyörű történetek bontakoznak ki az összefogásról, egymás segítéséről. Tavaly hajléktalanoknak vittek takarót, volt, akinek munkát szereztek, egy utcai könyvárus új asztalt és antikvár könyveket kapott, valamint pár óra alatt összegyűlt a pénz egy tűzoltónak és feleségének az örökbefogadáshoz. Ami viszont az idén januárban történt, minden eddigit felülmúlt.

Ezzel a képpel kezdődött:

hony

- Ki volt rád a legnagyobb hatással az életben?

- Az igazgatónőm, Ms. Lopez.

- Mivel hatott rád?

Amikor valami bajt csinálunk, nem függeszt fel az iskolába járás alól. Behív az irodájába, és elmagyarázza, hogyan működik a társadalom itt nálunk.

"
Azt mondja, hogy minden egyes tanuló, aki kimarad az iskolából, hozzájárul egy újabb börtöncella felépítéséhez.

Egyszer azt is megcsinálta, hogy mindenkit felállított, minden egyes tanulóhoz odament, és a szemébe mondta, hogy ő is fontos.

A kép Brownsville-ben készült, Brooklyn keleti részén. Ez New York legszegényebb negyede, magas bűnügyi statisztikákkal. (Mike Tyson is itt nőtt fel.) Drogok, prostitúció, bandaháborúk – az itteni gyerekeknek nem sok esélyük van a normális életre.

A fiú fotóját több mint egy egymillióan lájkolták, és szinte minden hozzászóló többet akart tudni erről a Ms. Lopezről. Brandon tehát felkereste.

hony2

“Néhány napja egy fiatalember képét posztoltam, aki Ms. Lopezt, az igazgatónőjét nevezte meg, mint azt a személyt, aki a leginkább hatott rá. Tegnap volt szerencsém találkozni Ms. Lopezzel a Mott Hall Bridges Academy iskolában.

- Ezen a környéken nem feltétlenül várnak sokat a gyerekeinktől, így mi a Mott Hall Bridges iskolában magasra tettük a lécet. A gyerekeket nem tanulóknak, hanem tudósoknak hívjuk. A színünk bíbor. A tudósok és a tanárok is bíborban járnak. Mert a bíbor a királyok színe.

"
Azt akarom, hogy a tudósaim – akkor is, ha most egy lakótelepen laknak – érezzék, nagy afrikai királyok és királynők leszármazottai, királyi vér folyik az ereikben.

Az őseik találták fel a csillagászatot és a matematikát. A történelem sokszor rossz lapot osztott nekik, mégis győzni tudtak. Amikor valakinek azt mondod, hogy Brownsville-ben élsz, azonnal pofákat vágnak rád. De itt olyan gyerekek vannak, akik tudják, elvárjuk tőlük a sikert. “

Másnap Brandon egy újabb képet posztolt:

hony4

A tegnapi napot Ms. Lopezzel és a programigazgatójával, Ms. Achuval töltöttem, azt próbáltuk kitalálni, hogyan segíthetne a HONY (Humans of New York) közösség, hogy a Mott Hall Bridges Academy teljesíthesse küldetését. Sok mindenről szó volt, de állandóan visszatértünk egy problémához: a hátrányos helyzetű fiatalok nem képesek tovább látni a körülményeiknél. Ms. Lopez iskolájának környéke New York legmagasabb bűnügyi statisztikáival "jeleskedhet", a tudósok mobilitása igen csekély. Többen teljesen a környéken ragadnak. És sokuk nem látott New Yorkon kívül más várost.

"
Nehezen tudják elképzelni, hogy van más élet azon kívül, mint amit ők látnak

– magyarázta Mrs. Lopez.

Így hármunknak eszünkbe jutott valami. (Na jó, Ms. Achunak jutott eszébe.) Létre akarunk hozni egy alapot, amelyből a Mott Hall Bridges Academy minden hatodikosa osztálykirándulásra mehet. Mégpedig a Harvard Egyetemre.

– Azt akarom, hogy az iskolámba járó minden gyerek érezze, hogy bárhová eljuthat, és hogy bárhol megtalálhatja a helyét – mondta Ms. Lopez.

Csináljuk meg! Segítsünk ennek a széles látókörű pedagógusnak, hogy a diákjai életét tartalmasabbá tehesse!

A Humans of New York oldal szinte felrobbant! Brandon 100.000 dollárral indította az adománygyűjtést (ez három évre biztosította volna az osztálykirándulások költségét), ezt az összeget a HONY-rajongók néhány óra alatt összegyűjtötték, de az adományozási kedv nem állt meg. Háromszázezer dollár után (ami tíz év kirándulása) Brandon felvetette, hogy a beérkező összegekből szervezzenek a gyerekeknek nyári iskolát, hiszen az Academy egyik legnagyobb problémája, hogy nyáron a gyerekek céltalanul tengenek-lengenek, így könnyen betagozódnak különböző bűnbandákba. Ms. Lopez szerint gyakorlatilag minden szeptemberben elölről kell kezdeni a munkát.

hony5

Tíz évre való nyári iskola költsége is összejött három nap alatt a 20-200 dolláros adományokból, de a pénz a mai napig érkezik.

A cikk születésének pillanatában 38883 adakozó 1.164.269 dollárt adott össze. Mivel a harvardi kirándulás és a nyári iskola költsége 10 évre csak hétszázezer dollár, a maradék pénzből egy ösztöndíjat is alapítottak, amelyből az iskola végzősei az egyetemi, főiskolai tanulmányaikat finanszírozhatják.

Az ösztöndíjat arról a kisfiúról nevezték el, akit Brandon először megfotózott: Vidal Ösztöndíj Alap. Ő lesz az első, aki a tanulmányaira szánt összeget megkapja. Egyelőre szakács szeretne lenni.

Forrás: Humans of New York

Ha szerinted is megérdemlik a támogatást, nyomj egy lájkot!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KÖZÖSSÉG
A Rovatból
„Tisztelt rendőrség!” – Kiskapu alatt csúsztatta be segélykérő levelét a magányos néni
Lökösházán egy 86 éves asszony a rendőrséghez juttatta el segítségkérő levelét a határrendészet egykori épületének bejáratánál. A küldeményt megtaláló elmondta, hogy a levél mellett egy könyv is volt, és az egészet be is csomagolta a néni.


Egy Lökösházán élő 86 éves néni nagy magányában a hatósághoz fordult. Segélykérő levelét nem a megszokott módon juttatta el hozzájuk - írta a Blikk. A rendőrök nem mosolyogtak a szokatlan megkeresésen, hanem azóta is segítik őt, ahogy csak idejük engedi.

Lehoczki Zsolt, a Békés Vármegyei Rendőr-főkapitányság raktárosa egy egykori határrendészeti épületet ellenőrzött, amikor a földön egy különös csomagra figyelt fel. „A kiürítés után én vettem át a területet, így rendszeresen járok oda ellenőrizni” – mondta Zsolt, aki néha a kiskapu környékét is alaposabban szemügyre veszi, mert olykor a környék macskái is bebújnak itt. Aznap azonban nem az állatok, hanem egy nejlonzacskóba csomagolt könyv és egy papírlap várta.

A raktárosnak azonnal feltűnt, hogy a csomagot szándékosan helyezték el.

„Gyanús volt a csomag, látszott, hogy nem véletlenül esett oda”

– emlékezett vissza Zsolt. A gondos csomagolásból arra következtetett, hogy a feladó mindenképp el akarta juttatni az üzenetét. „A könyvet szinte biztosan azért csomagolta bele a 'feladó', hogy egyfajta nehezék legyen és ne sodorja el a mellé tett levelet a szél. A nejlonzacskónak pedig az volt a szerepe, hogy nehogy egy eső eláztassa a fontosnak tűnő papírt.” Amikor felbontotta a zacskót, a levél megszólítása – „Tisztelt rendőrség!” – egyértelművé tette, kinek szánták a küldeményt.

Zsolt azonnal értesítette a békéscsabai bűnügyi osztályvezetőt, és átadta neki a levelet. „Néhány napja heverhetett ott, hiszen nemrégiben jártam a területen, akkor még nyoma sem volt” – idézte fel. A nyomozók intézkedni kezdtek, de a folyamatot lassította, hogy Lökösháza a Gyulai Rendőrkapitánysághoz tartozik, így az ügyet végül az ottani kollégáknak adták át. A néni asszonynéven írta alá a levelet, így némi nyomozásba telt, mire azonosították.

Mikor kiderült, ki a segélykérő, a rendőrök azonnal elindultak hozzá. Az idős asszony nagyon megörült, amikor becsöngettek hozzá. Elmondta, hogy

feledékenysége miatt már ritkán mozdul ki otthonról, de nagyon hiányzik neki a társaság, és nincs kivel beszélgetnie.

A Lökösházán szolgáló egyenruhások azóta már újra meglátogatták őt, és megígérték, hogy a jövőben is így tesznek, amikor csak idejük engedi. A Gyulai Rendőrkapitányság bűnügyi osztályvezetője pedig jelezte a történteket a kistérségi szociális intézmény vezetőjének, így teljes lesz az odafigyelés. Lehoczki Zsoltnak, a levél megtalálójának pedig a történtek óta folyamatosan gratulálnak a kollégái.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KÖZÖSSÉG
A Rovatból
30 palacsinta kevesebb mint 5 perc alatt – 100 ezer forintot nyert az 1. Országos Palacsintaevő Verseny győztese
A szervezők célja az volt, hogy közösségi találkozóhellyé alakitsák az egyébként elég kihalt Rákóczi téri vásárcsarnokot. Ez sikerült is: igazi tömeg szurkolt a helyszínen a versenyzőknek.


Palacsintás Roby története igazi józsefvárosi sikersztori: alig több mint fél éve nyitotta meg apró üzletét a Népszínház utcában, de már a legelején kultikus státuszba került. Soha nem múló jókedvvel szolgálja ki törzsvendégeit, és az árai is verhetetlenek: mindössze 300 forintot kér egy palacsintáért, amihez hasonlót aligha találunk nemhogy Budapesten, bárhol az országban.

Az üzletet mára ki is nőtte, a napokban költözött a Kiss József utca 18. szám alá, a régitől alig 50 méterre, egy sokkal tágasabb helyre. Ide akár 40-50 ember is befér, de továbbra is ő egyedül szolgál ki mindenkit, csak az alapanyagok beszerzésében van segítsége. Bár az érdeklődésre valószínűleg egyébként sem lett volna panasz, Roby gondolt egy nagyot, és plusz hírverésként meghirdette az 1. Országos Palacsintaevő Versenyt, amire a Rákóczi téri vásárcsarnokban került sor.

Egy helyi civil szervezet, a Lendület Progresszív Közéleti Egyesület (röviden LePkE) itt szervezi meg minden második hétvégén a Rákóczi téri Reggeliket, azzal a céllal, hogy újra megpróbálják behozni az emberek életébe a mára kissé megkopott fényű csarnokot.

A koncepció az, hogy olyan embereket is becsalogassanak, akik egyébként nem ott vásárolnak. Arra ösztönzik őket, hogy a reggelijüket a helyi árusoktól (pékség, hentes stb.) vegyék meg, ezzel támogatva őket. Középre asztalokat raknak ki, közben élő zene szól és kézműves programokkal is készülnek.

„Szeretnénk, ha a csarnok nemcsak vásárlótér lenne, hanem egy közösségi találkozópont is, ahol az emberek időt tölthetnek együtt” – meséli Hayes Lukács, az egyesület elnöke. Palacsintás Robyval már ismerték egymást a Népszínház utcából, így amikor megtudták, hogy helyszínt keres a versenyéhez, adta magát az együttműködés.

A név persze kicsit túlzó: bár benne van az országos jelző, azért főként inkább helyiek jelentkeztek. A rögtönzött konyhát a csarnok végében rendezték be egy éppen üres és kiadó üzlethelyiségben – ilyenből akad ott bőven. Összesen 20-an nevezhettek, bár az érdeklődés ennél jóval nagyobb volt.

„Kedves nézők, szurkolni ér! Kedves versenyzők, tömjétek!” – hangzott el a felszólítás a közös visszaszámlálást követően, és mindenki tartotta is hozzá magát. Kifejezetten nagy tömeg gyűlt össze bátorítani az evőket, a hangerő a klasszikus sportversenyek hangulatával vetekedett.

Mindenkinek 30 lekváros palacsintát kellett megennie, a maximális időkeret 15 perc volt. A győztesnek, Váradi Bencének azonban kevesebb mint 5 percre volt szüksége, ami barátok között is annyit jelent, hogy alig 10 másodperc alatt végzett eggyel. A jutalom kifejezetten bőkezű volt: nemcsak két trófeában részesült – az egyiket örökre megtarthatja, a másikat jövőre tovább kell adnia –, 100 ezer forint pénzjutalom is ütötte a markát.

A versenyt közösen finanszírozták: az egyesület a saját költségvetéséből, és Roby is hozzájárult a költségekhez (nyeremény, alapanyagok, szórólapok). A maga részéről az egész versenyt egyfajta szórakozásnak tekinti, végül még az első pár jelentkezőtől beszedett 3000 forintos nevezési díjat is visszafizette.

A nagy sikert látva pedig máris ígéretet tett rá, hogy pár hónapon belül érkezik a folytatás, de addig is mindenkit szeretettel vár új üzletébe, amit szeretne a fiatal generáció kedvenc találkozóhelyévé tenni.

A fentiekhez csak annyit tennék hozzá, hogy a választási kampány hajrájában mindenkinek receptre kellene felírni az ilyen eseményeket, amelyeknek a politikához semmi közük, de a helyi közösséget annál jobban építik.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÖZÖSSÉG
A Rovatból
Csodával határos módon 12 nap után megtalálták a kutyájukat, Pipának egy autóbaleset után veszett nyoma
A 11 éves kutya egy autóbaleset után menekült el, végül halőrök találtak rá a váci Kompkötő-szigeten. Kimerülten, de sértetlenül került haza a gazdáihoz.


Tizenkét nap után, egy dunai szigeten találtak rá Pipára, az eltűnt kutyára a rendőrök. Február végén veszett nyoma az állatnak, miután gazdái autóbalesetet szenvedtek.

A 11 éves kutya kálváriája akkor kezdődött, amikor gazdái autóbalesetet szenvedtek a 12-es úton februárban. Az ütközés erejétől kinyílt a csomagtartó és az állat szállítóboxa is, a sokkos Pipa pedig az erdőbe rohant. Hiába futottak utána, a sötétedésig tartó kutatás sem hozott eredményt.

A gazdák azt mondták, hogy mindent bevetettek, hogy megtalálják kedvencüket. A keresésbe az egész Dunakanyar bekapcsolódott. „Kutyával, drónnal, mindenféle módszerrel kerestük; plakátoltunk, Facebookon élőztem, szórólapoztunk, és az egész Dunakanyar tudta a történetet. Tényleg akárhová mentünk, szájról szájra terjedt ez a sztori. Nagyon sok barátunk, ismerős és ismeretlen segített; elképesztő volt az összefogás” – mesélte Tóth-Czudar Orsolya, a kutya gazdája.

A napokig tartó reménytelen keresés után végül múlt héten érkezett a várva várt hívás: halőrök jelezték, hogy látták a kutyát a váci Kompkötő-szigeten – számolt be róla az RTL Híradó. Orsolya hiába volt lázas, férjével azonnal a helyszínre sietett. Ott szembesültek a drámai helyzettel: a kutya a szigeten volt, és megpróbált volna átúszni hozzájuk.

„Örömében folyton oda akart jönni hozzánk, be is akart menni a vízbe, hogy átússzon. De láttuk, hogy a sodrás nagyon veszélyes, ezért folyamatosan arra kértük: üljön, maradjon, feküdjön. Így három órán keresztül távol tartottuk a víztől”

– idézte fel a feszült órákat a gazdája.

Mivel a sodrás miatt nem tudtak átjutni a szigetre, a rendőrök segítségét kérték. A BRFK Dunai Vízirendészeti Rendőrkapitányságának két járőre sietett a helyszínre. „A Dunai Vízirendészeti Rendőrkapitányság két járőre átvitte a kutya gazdáját a szigetre, és a sűrű bozótoson átvágva végül megtalálták az állatot” – mesélt a mentőakcióról Csécsi Soma, a Budapesti Rendőr-főkapitányság szóvivője.

A 12 napnyi csatangolástól Pipa teljesen kimerült és sokat fogyott, de végre épségben hazakerülhetett. Gazdái szerint azóta már jobban van, és kedvenc kanapéján hortyogva piheni ki a megpróbáltatásokat.

VIDEÓ: Az RTL Híradó beszámolója


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÖZÖSSÉG
A Rovatból
Tragédia után a csoda: milliókkal mentik meg a Dawson és a haverok sztárjának árván maradt gyermekeit
A családnak ugyanis a színész hosszan tartó betegsége miatt elfogyott a pénze. Az Egyesült Államokban gigantikus összegeket emészt fel az egészségügyi ellátás.


Példátlan összefogás mozdította meg a rajongókat és a sztárvilágot James Van Der Beek halála után.

Napok alatt milliók gyűltek össze az özvegy és a hat árva gyermek megsegítésére.

A Dawson és a haverok főszereplője február 11-én, 48 évesen hunyt el. A család támogatására indított közösségi gyűjtés pedig már az első 24 órában 1,3 millió dollárt hozott, mostanra pedig 2,75 millió felett jár.

A színész özvegye, Kimberly Van Der Beek szűkszavúan, de méltósággal közölte a tragédia hírét. „Békében hunyt el” – írta, hozzátéve, hogy férje „bátorsággal, hittel és méltósággal nézett szembe utolsó napjaival.”

A gyűjtés leírása kendőzetlen őszinteséggel tárja fel a drámai helyzetet: „James orvosi ellátásának és a rákkal vívott elhúzódó harcának költségei miatt a család kifogyott a pénzből"

- írják.

„Keményen dolgoznak, hogy otthonukban maradhassanak, és hogy a gyerekek folytathassák tanulmányaikat.”

 

Az özvegy egy külön bejegyzésben köszönte meg a segítséget: „A barátaim hozták létre ezt a linket, hogy támogassanak engem és a gyerekeimet ebben az időben… Hálával és összetört szívvel.”

A színésznél 2023 augusztusában diagnosztizáltak vastagbélrákot, de erről csak 2024 novemberében beszélt a nyilvánosságnak.

James Van Der Beek 2025 decemberében úgy próbált pénzhez jutni a kezelésekhez, hogy a pályafutása emléktárgyait bocsátotta árverésre.

A gyűjtés kapcsán vita alakult ki a közösségi médiában, miután kiderült, hogy a család alig 33 nappal a színész halála előtt, január 9-én megvásárolta a korábban bérelt, 36 hektáros texasi birtokát.

Az adományozók között olyan hírességek is feltűntek, mint Steven Spielberg és felesége, Kate Capshaw, ők 25 ezer dollárt adományoztak. A szervezők köszönetnyilvánításukban azt írták, a támogatás „fény gyújtott a mély gyász idején”.

Via People


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk